Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
Ez u, amit lehet szeretni A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1983. FEBRUÁR 5., SZOMBAT P£gsfd®k esz élet kapujában Ahová nem érdemes hazamenni % A csengetés a tanítás végét jelzi, özönlenek a diá- $ kok a gimnáziumból, a szakmunkásképzőből, a közgaz- daságiból, a kereskedelmiből. Vége az oktatási napnak. £ Irány haza! De vajon haza megy-e minden tanuló, s ha £ igen, milyen otthonba, milyen környezetbe? Amíg az ó iskolák kapuin belül tartózkodnak jelügyelet alatt van- f nak, de hogy onnan kikerülve mit csinálnak, azt a ta- ^ nárok már nem, a szülők pedig — mivel dolgoznak — í még nem tudják. Jegyzet Pénzről van szó A tavalyi költségvetés készítésekor a szó igazi értelmében nekigyűrkőzve, számoszlopok fölött tanakodva találtam a városi tanács vezetőit, akik akárhogy osztották, szorozták a pénzt, valahol mindig rés támadt. Gondolom, jó ideig tartott, amíg egyenlőségjelet tehettek a bevételi és a kiadási oldal közé. Feszített- a terv — mondták, de azért megvalósíthatták, az elvégzett munka tudatában tehették le a héten az erről szóló jelentésüket a tanácstagok képzeletbeli asztalára. Nem tudom, hogy az idén kik és mennyit számoltak, hány munkabizottság készítette el részterveit, folytatta le vitáit, sorakoztatta érveit az igényei mellett. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy ha a tavalyi tervet feszítettnek lehetett mondani, az idei még inkább az lesz, mert a nyújtózkodás miatt nagyon sokáig kellett rendezgetni a közmondásbeli takarót. Ezt tükrözte az az élénk vita is, ami az előterjesztés fölött kibontakozott, s az is, hogy néhányon olyan reális és kielégítésre váró igényeket tártak fel, melyek jogosságán senki sem vitatkozhat. Csupán a pénzügyi szakember kérdezhet visz- sza: melyik bank, milyen számlájáról érkezik meg erre a fedezet? Csakhogy nem érkezik és ezzel szembe kell nézni. Mint azt Ta- ri Kálmán elnökhelyettes erőteljesen hangsúlyozta, a város lakosságának alapellátásáról, a beruházások befejezéséről, a lakásépítésekről kell elsősorban gondoskodni, ez a legfontosabb. Ezt a szándékot, társadalmi rendünk humanizmusát mi sem példázhatja jobban, mint az a tény, hogy a költségvetés teljes összegének 43 százalékát jelenti az egészségügyi és szociális ellátás. Hallgattam a vitát és eszembe jutott egy, a hét elején elhangzott megfogalmazás arról, hogy mi toll- forgatók még mindig rózsaszínűbbre festjük a gazdasági helyzetet, mint amilyen, mire én már készülődni kezdtem, hogy vitába szállók a megállapítással. En, aki az elemző kritika hívének, a lakkozás ellenfelének tartottam magam, vagyis az ebből származó későbbi bajok megelőzését szolgáló realizmusának? Mert azért sötétre sem kell festeni azt a képet, melyen élénkek a színek, zsúfoltak az áruházak árutól és vevőtől egyformán. Ám annak az óvatosságnak sincs értelme, sőt helye sem, melynek képviselői így intenek: Ezt ne írd meg. Igenis meg kell írnunk azt, amiről nem mi tehetünk, sem bűnünk, sem erényünk, hanem állapotunk, hogy az adott világ viszonyai között élünk, ahhoz kell alkalmazkodnunk, s az örök emberi törvények szerint, ha lehet, azt kell formálnunk. Gondolom, hogy lesz itt még több vita is, amitől nem dől majd össze a világ, legfeljebb többen ülnek majd fel kíváncsiskodni a karzatra, megnézni: hogy képviselik érdekeiket azok, akikre a szavazatukat adták, hogy ütköznek az érdekek. Évek, évtizedek múlhattak el úgy, hogy a választottak szinte karosszékből nézhették a szakmai vezetők munkáját. Nem vitatkoztak, csak szavaztak, mert tudták, hogy amit azok elterveztek, az úgyis megvalósul. Most viszont hatalmas és szigorú zsűrit alkotnak az előterjesztőkkel szemben. Azt hiszem, örök törvény az, hogy az emberek akkor aktivizálódnak a politikában, s így a várospolitikában is, amikor az érdekeik ütköznek, az igények és szükségletek jobban feszítenek a kelleténél. A vita, ha alkotó, szükséges, a cselekvésre is ösztönöz. A döntés így lesz igazán közös a hozzáértők közös gyülekezetében. Kovács T. István A megnövekedett szabad idő hasznos eltöltésére nyílt lehetőség a Hajós Alfréd Űttörő- ház hétvégi programjaival. Nagyon kedvelt és sok gyermeket megmozgató programot nyújt a Játszóház, amelynek mindág nagy a sikere. Elsősorban alsó tagozatos pajtások vesznek részt szívesen a különböző foglalkozásokon. Lehet itt rcpülőmodelleket, bábokat, könyvjelzőt készíteVócott, a Földváry téri. benzinkúthoz kanyarodott be személygépkocsijával Mravik István budapesti lakos. A kocsi jobb oldali ajtaja kinyílt és utasa az úttestre esett, szerencsére nem sérült meg. Mravik István ittas állapotban vezette a járművét, s jogosítványát a rendőrség bevonta. Szintén Vácott, a Lenin út 85. számú lakóház előtt ittas állapotban vezette személygépkocsiját Három László, váci lakos és figyelmetlensége következtében elütötte az úton vele azonos irányba közlekedő Matula József kerékpárost, akit súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A rendőrség Három László vezetői engedélyét bevonta és folytatja az ügy vizsgálatát. Kisnémediben, a Kossuth utca 24. számú lakóház előtt Lipp András MTZ vontató gépével szabálytalanul balra kanyarodott és összeütközött a már előzésben levő dr. Födi Mária személygépkocsi-vezető autójával. Az autós könnyebben megsérült. A személygépkocsiban utazó Cserepkai Fe- rencné püspökszilágyi lakost súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Verőcemaros lakatlan területén a 12. számú földúton Bakó Mihály személygépkocsi-vezető ittas állapotban vezette járművét. A kocsi a jeges úton megcsúszott és az útmenti árokba borult. Az anyagi kár mintegy 25 ezer forint. Személyi sérülés szerencsére nem történt. Zebegényben, a Dózsa György út 20. számú lakóház előtt Legény Péter személygépkocsi-vezető, nagymarosi lakos nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette járművét, amely a ház falának ütközött. A balesetnél a gépkocsi vezetője és utasa is könnyebben megsérült. Vámosmikola lakatlan területén a 12. számú főútvonalon a Pálinkás Ferencné kemencei lakos által vezetett személy- gépkocsi a jeges úton megcsúszott és az útmenti fának ütközött. Pálinkásné és utasa, ni, textilt festeni, és aki mozogni vágyik, mulathat a táncházban. A felső tagozatos pajtások részére a kötelező olvasmányhoz nyújtott segítséget az úttörőmozi, melyen közel 400 gyerek tekintette meg a „Kőszívű ember fiai" című filmet. A programok szervezésében és lebonyolításában részt vettek az úttörőház szakkörvezetői és az iskolák pedagógusai is. Pálinkás Ferenc súlyos sérülésekkel kerültek kórházba. A gépjárműben 15 ezer forint kár keletkezett. Itt a tél, nagyobb figyelmet az utakon! A pillanat tört része is elég ahhoz, hogy nagy bajt okozzunk. Tartsunk be minden közlekedési szabályt! N. P. J. Zengő Istvánná, született Gergely Ilona. Édesapja cukrászmester, aki a fővárosban Gerbeaud-nál tanult, a Kígyó utcában segéd, majd Alsógö- dön, a mai Zsuzsi presszó helyén megnyitotta cukrászdáját. Zengő Istvánné már gyermekkorában itt dolgozott, 1949-ben cukrászmester vizsgát tett. Az államosítás óta, ma már 30 éve, a váci cukrásztermelőben dolgozik, jelenleg mint üzletvezető-helyettes. 1967-ben és 1978-ban a Kiváló dolgozó, 1980-ban a Belker. Kiváló dolgozó kitüntetést nyújtották át neki kiemelkedő munkájáért. Idén megy nyugdíjba. Vácott egyike az utolsó mestereknek, aki még magában hordozza a szakma régi emlékeit. ötéves sem lehettem — kezdte a beszélgetést — apám még Budapesten dolgozott, amikor szombaton, vasárnap nagy csomagokkal érkeztünk az alsógödi vasútállomásra, hogy végigbaktatva a Dunáig, átkeljünk Szigetmonostorra. Ott árusítottuk a magunkkal hozott süteményeket és fagy- lalatot. Közben a szüleim kinézték a vasútállomás melletti fatelepet, melyet öt év múlva sikerült megvenniük. Először egy bódét építettünk rá és innét láttuk el cukrászsüteménnyel Dunakeszit, Gödöllőt. Hajnalban keltünk, éjfélkor feküdtünk, Gödön már szólásmondás volt „mikor alszanak Gergelyéi! ?” Még el sem érA 204 számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben Imre György igazgatóval és Bükiné Szalai Ágnes ifjúságvédelmi felelőssel beszélgetünk az iskola ifjúságvédelmi munkájáról. Csonka család — Ami a feladatunkat illeti, már mint az ifjúság védelmisekét — mondja Bükiné —, az, hogy az adott intézményben számontartjuk a veszélyeztetett gyerekeket. Állandó kapcsolatban állunk a tanulóval közvetlenül foglalkozó tanárral és az ifjúságvédelemmel foglalkozó gyámüggyel, az egészségüggyel és a rendőrséggel. — Az intézmény nyolcszázötven tanulójának több, mint huszonegy százalékáról, száznyolcvanhárom diákról vezetünk veszélyez tetettségi kartont — veszi át a szót Imre György. Az okok, amiért valakiről feljegyzést. , .készítünk különbözőek. Égy részük egészség- ügyi problémákkal küzd, őket az orvosi javaslat sorolja a veszélyeztetett helyzetűek közé. Vannak állami gondozásból hozzánk került tanulók. Nagyon sokan környezeti okok miátt kerülnek nyilvántartásunkba. A csonka családokról nem is beszélek, mert any- nyi manapság a válás, hogy ezen az alapon sokkal több gyereknek kellene gondját viselnünk. Főként nagy családotem az asztalt, már a munkapad mellé állítottak, apám egy zsámolyt fabrikált részemre, hogy dolgozni tudjak. Nekem a daráló, a keverő, a habverő, a fakanál volt a játékom. Én ritkán mehettem bálba, egy-egy szép ruhát csak néha kaptam, dolgozni kellett, a váltókat kifizetni, műhely elé cukrászdát, mögé házat építeni. Kifizettük adósságainkat, már kevéske pénz is összegyűlt, amikor foszlányokká szagatta terveinket a háború, pénzünket elvitte az infláció, megmaradt értékeink, melyet szekérre raktunk, már Dunakeszi határában szétszóródott. Ott sírtam az útszélen kincseink romhalmazán és néztem, miként viszi a szél széjjel a hóba a fényképeimet. Tizenhat éves voltam. Újrakezdtük. Ugyanott, Al- sógödön, melyhez emlékeink, vagyonkánk kötött. Dolgoztunk éjjel-nappal, már pirkad- ni kezdett ismét, amikor 1952- ben hangtalanul hazajött apám, bejelentette: Nem maradhatunk kint egyedül. Felöltözött ünneplőbe, elment a tanácsházára felajánlani üzemét az államnak. Erre mondják, hogy apám megértette az idők szavát, de időnek kellett eltelnie, míg rájött, hogy ez nemcsak az egyetlen lehetőség, de a legjobb út is. Ma már történelmi dokumentum: munkakönyvi bejegyzésem: „Munkahelyváltozás: Államosítás.” Belerázódtunk. 1954-ben férjhez mentem, két év múlva soknál tapasztalható, hogy az egy főre eső alacsony jövedelem miatt kell ide sorolnunk valakit. Ám ezek az okok gyakran együttesen jelentkeznek. Tény az, hogy a veszélyeztetettség fő okaként általában a kedvezőtlen családi környezet jelölhető meg. A legtöbb szülő már ebben a korban nagyon gyakran elhanyagolja a gyer- megnevelést, gondoskodásuk lecsökken az anyagiak előteremtésére. Lány, aki fiú — Hogyan szerez tudomást a hátrányos helyzetű tanulókról? — Jól szervezett hálózatom van — nyugtázza Bükiné. — A legtöbb segítséget az osztályfőnököktől kapom, akik mindig jelzik, ha észlelhető a baj valamelyik fiatal körül. Jó partner a KISZ-szervezet is, egy-egy kirándulás, táborozás után nagyon sok hasznos és odafigyelést..követelő információ birtokába jutok. Ezen kívül a szülői munkaközösség, a kollégák és az ismerősök is nagyon sokat segítenek. Együttműködünk a gyámügyi hatósággal. Ha bejáró fiatal a veszélyeztetett, minden esetben megkeressük a helyileg illetékes tanácsot. Sajnos, a tapasztalatunk az, hogy ezeknek az ügyeknek csak a hatvan százaléka rendeződik. A hatósági intézkedések elhúzódnak. Előfordult már, hogy megszületett a fiam, boldogok voltunk. Amikor megszüntették üzemünket, áthelyeztek apámmal együtt Vácra. Fiatal voltam, lelkesen jöttem, hoztam magammal a receptkönyvemet. Azóta itt dolgozom. Megbecsülnek. Az idén érem el a nyugdíjkorhatárt. Kérnek, hogy még maradjak, de elfáradtam. Visszamegyek Alsó- gödte, ahol vár 83 éves apám. egy kétéves unokám, fiam, menyem, a családi kert. Esténként majd az ablak mellé ülök idézgetve emlékeimet. Mit kérek utódaimtól? Hozzák vissza a régi idők magyar cukrásziparának hírét, nevét. A mai fiataloknak csak a mesterség fogásait, a technika csudáit tanítják meg, de nem szerettetik meg velük mesterségüket, nem ismertetik meg annak szépségeit. Mit hagyok örökül? Éppen ma kérték régi receptkönyvünket, melyre már harminc év pora rakódott. Mészáros Gyula a diákon csak az segített, hogy a környezetéből kiemeltük. Az ilyen esetek többsége egyetlen nap halasztást sem tűr. A kollégiumi háttér nekünk nagy segítség, azokat a gyerekeket, akiket ki kell menteni a rossz otthoni környezetből, van hol elhelyeznünk. — Az általános iskola már a továbbtanulási lapon felhívja a környezeti problémákra a figyelmünket — folytatja az igazgató. Ennek egyetlen hibája csak az, hogy nem megbízható. Előfordult már olya» eset, hogy egy fiúról lány minősítést küldött az iskola. Az osztályfőnökeik által a család- látogatásaik során szerzed személyes benyomások számunkra ezeknél többet mondanak. Ezekből kiderül, hogy az adott körülmények között rendszeresen tud-e készülni a tanuló a következő napi órákra. — Az iskola nemcsak a városból, hanem a vonzáskörzetéből is várja a diákokat. Jelenleg kilencvennyolc kollégistánk van. A tanulók ötven százaléka naponta buszozik, vonatozik az iskoláig és visz- sza. A legtöbbször hangos, kártyázó, ittas felnőttek társaságában teszik meg az utat. Nem mutatnak jó példát nekik a munkahelyeken sem, ahová gyakorlatra járnak. ' » ■ ’ Az anyagi gondók enyhítésére egyszeri szociális segélyt is adhatunk, ami nem haladhatja meg a nyolcszáz forintot személyenként. Az elmúlt esztendőben erre a célra huszonhatezer forintot fizetett ki az iskola. Az idő fontosabb — Nálunk az ifjúságvédelemért felelős tanárnak elég sok dolga van — állapítja meg Imre György. — Bükiné már két éve végzi lelkiismeretesen ezt a munkát órakedvezmény nélkül. Igaz, kapott érte háromszáz forint pótlékot. Csakhogy ez az ügy nem pénz kérdése, itt az idő sokkal fontosabb tényező. Kapcsolatot tartani a tanulók családjával, ha kell felkeresni őket a lakásukon. Ezt általában csak este teheti, hiszen csak akkor találja otthon a szülőket. Neki is teljes óraszámmal kell tanítania, így nem biztos, hogy eleget foglalkozhat egy-egy kritikus magatartású gyerekkel. Amíg kiderül, hogy például a makacsul hallgató lány miért nem fogadja el a kollégiumi elhelyezést. addig hosszú órák telnek el a faggatózásokkal. az utánjárással. A csengetés a tanítás végét jelzi. A diákok hazaindulnak. A többség tudja, mi a szeretet, ám közülük már nagyon sokan megismerték a részeg ordítozás, a botrány fojtogató levegőjét. Sokan vannak, akikre érzelmi sivárság, érdektelenség vár. És milyen jövő? Surányl János A FIN alkalmából Jeligés pályázat A KISZ Pest megyei Bizottsága a forradalmi ifjúsági napok alkalmából plakátpályázatot hirdet hivatásos és amatőr képzőművészek számára február 15-ig. A pályázat jeligés, s a legjobb művek alkotói pénzjutalomban részesülnek. A pályamunkákat a Pest megyei KISZ Bizottság címére (Budapest, Nagy Jenő utca 5.) kell elküldeni. . ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Csizmarik Ferenc a modellezés ismereteire tanítja a pajtásokat. Nagy sikere volt a bábkészítésnek, a bábuk nemcsak szépek, de játszani is lehet velük. Iványi Károly felvételei Kórház és életveszély Mit hagy a kollégáira? A receptkönyv sárga lapjai
