Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
' Több segítséget varnak Nem hivatal és nem haknibrigád A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1983. FEBRUAR 5., SZOMBAT A kevesebb is elég veit Furcsa a tél az erdőkben Mindenben különleges az idei tél. Havat csak hébe-hóba láthattunk, tartósan egyszer sem lepte fehér hópaplan a tájat. Az erdők gazdag állományának nem árt az enyhe időjárás, de annál nagyobb kárt okozna egy esetleges, hosszú napokig tartó fagyos időszak. A nyárfák például ebben az esetben egyszerűen szétrepednének. Az erdészeti szakemberek mindenesetre bíznak abban, hogy ha lesz is még mínusz a télen, de nem sokáig... Óhajuk egybeesik a fák képzeletbeli kívánságával... Szakmai igényesség A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság monori erdészeti üzeme a nehezebb gazdasági feltételek között is sikeresen birkózott meg a tavalyi feladatokkal. Legnagyobb gondjuk volt az ipari fa iránti kereslet hiánya. Mindez több okra vezethető vissza. Egyrészt csökkentek a beruházások (elsősorban a szőlőtelepítések), másrészt a faárak stagnáltak. Most már hosszú évek óta 40 ezer köbméter fát termelnek ki a monori üzem területén, tavaly azonban a kevesebb is elég volt — Mégis, hogyan sikerült a nehézségeken felülkerekedniük? — kérdeztük Szöőr Levente üzemigazgatót. — Mivel a forgácslapgyárak sorra mondták vissza megrendeléseiket év közben is, nem tehettünk mást, mint hogy nagy gondot ' fordítottunk a költségek csökkentésére, a takarékosságra és az erdőművelés színvonalának megőrzésére. Ez utóbbi ágazatunk gyümölcse éppen tavaly ért be. Persze a jó szakmai munkát az időjárás is kedvezően befolyásolta 1982-ben. Volt elég csapadék, nem volt homokverés és még sorolhatnám tovább a kedvező, de egyben objektív feltételeket, illetve adottságokat. Ugyanakkor szakembereink is bebizonyították önmaguknak, hogy az igényes szakmai Ízesített burgonyaszirom Gyorsan keresett cikké vált az üzletekben a pilisi Aranykalász Termelőszövetkezet új terméke, a Chips, amelyet nagyanyáink régebben burgonyasziromnak hívtak. A különféle ízesítésű csemege gyártása nagy gondot és a technológia pontos betartását igényli. Koscsó Lászlóné a szállítószalagon haladó készterméket ellenőrzi. Hancsovszki János felvétele munka a rossz termőhelyi adottságok mellett is kamatozhat. A példa — Említene egy példát erre? — Elég, ha csak a legegyszerűbbet említem. Az új erdő telepítése előtt a mélyforgató ekének 70 centiméteres barázdát kell szántani. Ha hanyag a gép kezelője, vagy nem ellenőrzik őt, akkor ez a mélység csak 50—60 centiméter, s a csemete nem fejlődik megfelelően. • A mostani tél nagyon kedvez az erdőállománynak. Zavartalanul végezhetjük most is az erdőnevelést, a tisztítást, a gyérítést. Ilyen enyhe télre még a legrégibb szakik sem emlékeznek. — Melyek az idei esztendő legfontosabb feladatai? — A továbbra is meglevő nehézségeken felül kell kerekednünk ebben az évben is. Ügy tűnik, az ipari fa ára 10—14 százalékkal csökken 1983-ban, így valószínűleg megszűnnek részben értékesítési gondjaink. S ez már éppen elég a bizakodáshoz. — Műszaki irányítóinknak, minden dolgozónknak ezentúl sokkal többet kell dolgozniuk, csak így tudunk megfelelni az elvárásoknak.-,;. ■' Ha pontosan-szállítunk, és jő minőségű terméket dobunk piacra, az már szinte biztos sikert jelentene számunkra. Jó hangulat — Az erdőtelepítés? — Az idén is 150 hektáron telepítünk új erdőt, ebből 75— 80 hektáron egy hét éve kikísérletezett nyárfát. Ez a fajta megfelel a mi talajviszonyainknak, növekedési üteme gyorsabb a többiénél. A gyengébb termőhelyű adottságú területeken továbbra is fenyőt telepítünk. Megoldottuk a vegyszeres gyomirtást is ezeken a telepítéseken. Kollektívánk hangulata jó, képesnek tartom őket a még nagyobb feladatok megoldására 1983-ban is. G. J. Monori-erdő felé igyekszik a kocsi, megpakolva munkatársakkal és felszereléssel. A csomagtartóban gitár, magnetofon, a hátsó ülésen Burján István ölében fekete és piros mappák, egy összehajtogatott nemzetiszínű szalag. Én „megbízásból” egy műanyag hengert egyensúlyozok, amelyben két szál piros szegfűre fonódnak arany indák és levelek. Hégely Gábor, a társadalmi ünnepségeket szervező monori iroda külső munkatársa nem egyensúlyoz semmit, ő mesél: — Tegnap egy temetésen közreműködtünk. A búcsúztatás után odajöttek hozzánk — nagyon érdekes, hogy nem fiatalok vagy középkorúak, hanem idős emberek — és azt mondták: ez nagyon szép volt. Csak mondjuk már meg, honnan jövünk, kinek a megbízásából csináljuk és egyáltalán: kik vagyunk? A? iroda nevének rövidítésénél (TÜSZSZI) szörnyűségesebbet el nem tudok képzelni. Ügy hangzik, mint egy erős tüsszentés, amit nem tud legyűrni az ember. S aki nem tudja, mit takar, még véletlenül sem képzel mögé hangulatos, szépen megrendezett esküvőket, kedves névadókat, könnyes búcsúztatásokat. Kritikusan — Bizony nem volt szerencsés ötlet ez az elnevezés, de lassan-lassan próbálunk átállni a másikra: „Családi iroda” — ezt talán szívesebben hallják majd — bólogat Burján István. Végignézem közreműködésüket a gyémántlakodalomban. Nem is tudom, hányán szorongunk a kis szobában, megszámolni nincs is lehetőségem, ugyanis meghatódottan állok egy sarokban én, az idegen. Igyekszem kritikus füllel figyelni Hégely Gábor hangját, amíg Burnst és Szabó Lőrin- cet szaval, nézem Burján Istvánt, amint felteszi a nemzeti- sWtft.SW&got., S a két idős ember akadozva mondja utána a fögadaimat, dé csak annyit látok, hogy mindenkinek párás a szeme. Az iroda tehát ezt a feladatát — egy családi esemény megrendezését — példásan ellátta. Nagyon szép volt. Érzik ezt ők is, a közreműködők. Hazafelé a kocsiban ugyanis szinte végig arról van szó: hogyan is lehetne végképp kiiktatni a hivatalos hangot és hangulatot az iroda életéből? Lehet-e egy iroda egyáltalán „nem hivatalos” intézmény, ahová nem úgy kopognak be az emberek, mintha — teszem azt — adót fizetnének, hanem úgy, hogy a legközvetlenebb kapcsolatot érezzék az ügyintézőkkel? Hiszen végül is a legbensőbb családi ügyekbe avatják őket: házasságba, születésbe, halálba. „Kivonat Monor község képviselő testületének 1936. évi április hó 4-én megtartott rendkívüli közgyűlési jegyzőkönyvéből. Jelen volt 30 képviselő. Jegyző jelenti, hogy a piachoz vezető utak és a Jókai út kiépítéséhez szükséges 15 000 pengős kölcsön megszerzésére az elöljáróság a szükséges lépéseket megtette. Erre vonatkozólag két ajánlat érkezett a Monori Hitelszövetkezettől és a Pesti Hazai Első Takarék- pénztár Egyesület budapesti pénzintézettől. Az előbbi öt-, az utóbbi egyévi időtartamra hajlandó a szükséges kölcsönt nyújtani. Jegyző bemutatja Kovács Ferencz helybeli kefegyáros nyilatkozatát a Jókai utca kiépítési költségéhez 600 pengővel hozzájárul. A helybeli tej- szövetkezet a Jókai úthoz szükséges kőzúzalék fuvarozását vállalta.” E jegyzőkönyv a gazdasági világválság után készült. Mo- noron szükség volt a Vajda (ma Pattermann) és a Bocskai út szilárd burkolattal való kiépítésére, mivel, mint a többi jegyzőkönyvből kitűnik, a piac már-már megközelíthetetlenné vált. Az illetékesek, a községi elöljáróság is sürgette az utak Egy kis történelem Szilárd utak a piactér felé kiépítését, mivel félő volt, hogy elnéptelenedik a piac. (Ma is azon a helyen működik, a Volán-pályaudvar mellett.) Márpedig ez azzal a veszély- lyel fenyegetett, hogy megszűnik a piacozás, ezáltal a község elesett volna az évi 10 ezer pengős bevételtől, amely a helypénzekből gyűlt össze. A Vajda (Pattermann) és a Bocskai utcában is több mint 200—200 méter szilárd burkolatú utat kellett volna 1936- ban megépíteni. Ugyanennyi volt a Jókai utcában is a tervezett útszakasz. Ám a hivatali bürokrácia miatt még novemberben is csak a levelezgetéseknél tartottak. A kölcsönt már biztosították, de a kőszállításba is csúszott némi kis hiba. A Pest és Nógrád megyei Egyesített Kőbánya R. T. például először hengerlést kavicsot szállított a monori vasútállomásra, pedig útalapkő kellett volna. Újabb levél ment az R. T.- hez, amely elnézést kért, de már nem tudott változtatni. Aztán ott volt a gőzhenger problémája. A Palatínus Építő és Ingatlanforgalmi R. T. 1936. november 3-án arról értesítette az illetékeseket, hogy a gőzhenger foglalt, nem áil módjukban Monorra szállítani abban az időpontban. A Wolff Ernő Űthengerlési Vállalatot kérték fel a gőzhenger bérbeadásához. A gép 14 óra alatt érkezett Kelenföldről Monorra. Később — nem 1936 őszén, hanem 1937 tavaszán. Közben elkészült az előzetes költségvetés, amelynek végösz- szege 14 ezer 340 pengő volt. Még sok-sok fórumot megjárt a piachoz vezető utak levelezési listája. A jegyzőkönyveket, kérelmeket, egyéb iratokat néhány évvel ezelőtt selejtezték ki a Monori Nagyközségi Közös Tanácson. Egy lelkes lokálpatrióta, régi nyugdíjas műszaki dolgozó azonban „megmentette" a valóságos kis aktahegyet. Az erőfeszítéseket — de egyben a széles bürokráciát is — felölelő levélhalmazok eltűntek volna. De hogy mennyire érdekesek, azt bizonyítja, hogy a lelkes helytörténetírók hamarosan feldolgozzák az útépítés kálváriáját. Természetesen abból az anyagból, amit mi is felhasználtunk ennek a írásnak az elkészítéséhez. Egyébként az útszakaszok tényleg elkészültek, igaz csak 1937-ben. S a monori piac azóta sem néptelenedett el. Pedig megközelítése most sem túl köny- nyű. Igaz, mellette ott magasodik már a leendő hatalmas áruház épülete. Az építkezés miatt a Pattermann utca lezárásakor még bosszankodtak a járművezetők és gyalogosok. De már mólóban a méreg. Hiába, kö- zel az áruház nyitási ideje. Több éves álom válik valósággá. Az áruház és a piac is jól megfér majd egymás mellett. Gér József A beszélgetés Monor főterén megakad, szétszéled a társaság, a fotós, a gitáros, a szavaló, az irodavezető. Később újra felvesszük a fonalat Burján Istvánnal. Színvonalasan — Tehát: lehet-e „nem iroda” az iroda? — Lehet. Pillanatnyilag személyi és tárgyi feltételeinket illetően a teljesítőképesség határán vagyunk ugyan, de úgy érzem, amit ránk bíznak, szépen teljesítjük. Burján István egyébként olyan alkat, akit erre a hivatásra teremtettek. Pillanatok alatt teremt kapcsolatot úgy, hogy nem tolakodó, s úgy olvad az eseményekbe, hogy közben irányít. Könyvtár-népművelő szakos végzettségével szakképzettnek számított az iroda indulásakor, 1974-ben. Azóta minden számba jöhető tanfolyamot elvégzett — azt mondja, rohanás közben végképp nem állhat meg az ember — az államigazgatási főiskola rendezői szakától a kettős könyvelésig. — Ha megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkatársaim lennének, módszertani központ lehetnénk. Ha lehetséges lenne megszervezni, hogy egyikünk a művészeti, másikunk a szervezési, a harmadik a módszertani feladatokat lássa el, magas fokon ... Népszerűsíteni — Nem lehetséges? — Kétezerhatszáz-kétezer- nyolcszáz forintosak az alapfizetések, rendezvényenként harminc forint pótdíjjal... Ezt persze az ünnepelni kívánók nem veszik észre. Nem is érdekli őket, hogy az esküvőjükön közreműködő orgonista mit kap a zene ellenértékéül — ők gyönyörű, emlékezetes ünnepet szeretnének. És évről évre nő azoknak a száma, akik az iroda által biztosított lehetőségek valamelyikét igénybe .veszik, A névadók száma ugyan csökkent valamelyest a demográfiai hullámmal, de esküvők változatlanul szép számmal vannak, s egyre nő a társadalmi temetések száma is. Az iroda munkája pedig már régóta nem csupán szolgáltatás, hanem kultúrpolitikai, ideológiai feladat is. Hát ha még több segítséget kapnának! Ha a járás községeiben dolgozó népművelők észrevennék, hogy itt módszertani segítséget kapnak mindenféle rendezvényhez, s nem „kivinni” kell az irodát, hanem segítségükkel, útmutatásukkal, a helyi amatőr csoportok bevonásával otthon is népszerűsíteni tudnák a rendezvények sokszínűségét. Ha a tanácsok nem éreznék azt, hogy az iroda haknibrigád — hanem partner, amellyel azt is közölni lehet, hogy épül-készül egv házasságkötő terem, mert ott ő lesz a leggyakoribb „vendég” ...? Minél többen Az intézmény — amely családtag kíván lenni — csak akkor töltheti be eredményesen a szerepét, ha minél több ember igényli a közreműködését. Ehhez pedig csupán a reklám — nem elég. K. Zs. Gyerekeknek SuSs-mazi A Suli-mozi első előadását ma tartják, délelőtt 9 órai kezdettel Monoron, a művelődési központ nagytermében. Bemutatásra kerül a Tizenkét hónap című színes, japán rajz-mese- film. Belépődíj 2 forint. Délután egy órától farsangi jelmezkészítéssel foglalkozhatnak a játszóházba látogatók, a Kossuth iskolában. Autósból, disco Zártkörű autósbált rendeznek ma este 8 órakor Vecsé- sen a József Attila művelődési házban. Monoron discozenére szórakozhatnak a fiatalok 19-től 23 óráig a Schönmann utcád sportszékházban. Befejeződött a munka Elkészült a hálózat Sokat foglalkoztatta mostanában a járási székhely és Monori-erdő lakóit a két településen végzett villanyhálózat bővítése. Igaz, a munkák elhúzódtak egy kicsit, de a napokban a DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóságának ceglédi VHSZ művezetőségétől jó hír érkezett: elvégezték a feladatot. Kelemen Attila művezető írta: Értesítjük a két település lakosságát, hogy új kisfeszültségű elosztóhálózatot, valamint közvilágítási lámpatartó oszlopokat építettünk. Monoron kisfeszültségű hálózat épült a Malomhegyi új házhelyosztás és a Mikes Kelemen úti szakaszon (200 folyóméter), a Gombai úton (120 fm), a Cspkonai utcában (120 fm), a K istái úti új házhelyosztás és a Blaha Lujza utca szakaszán (240 fm), valamint a Blaha Lujza út végén, a 4-es számú főközlekedési útvonallal párhuzamosan (160 fm). A gyalogos átkelőhelyek megvilágítására vasbeton oszlopokra szerelt lámpatestek szolgálnak a Kossuth Lajos útnak, az Ady Endre út és a Mátyás király út találkozásánál levő sarkokon. Monori-erdőn a Bokor Utcában 160 folyóméter, a Fűzfa utcában (80 fm), a Gagárin utcában (200 fm), a névtelen utcában (120 fm) hosszú új kisfeszültségű elosztó hálózat épült. Vasbeton oszlopos lámpatartók készültek a vasútállomás előtti forgalmas részen, a 4-es számú műúttal párhuzamosan, valamint az ott levő gyalogos ákelőhely megvilágítására. A megépült villanyhálózatot a DÉMÁSZ január 31-én feszültség alá helyezte, ezért a vezetékek és az elektromos létesítmények megközelítése, érintése életveszélyes és tilos. Vmáimpi sportműsor A téli spartakiád járási döntője, sakk, asztalitenisz és lövészet sportágakban, Mende, Petőfi Sándor művelődési ház, 8 óra 30 perc. Barátságos labdarúgó-mérkőzés: Gyömrő—Üllő, Gyöm- rő, 14 óra (vezeti: Oláh Tibor). GYELET Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12. telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévha- raszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a járási rendelőintézetben), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Zolesz László (Sülysáp), Üllőn: dr. Leyrer Jós Lóránt, Vccséscn: dr. Miklós tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Ügyeletes állatorvos: dr. Dudás Jenő Monor, Jókai u. 55. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógy- szertárban, vagy az ügyeletes állatorvos címén. ISSN 0133—:.::i .;.v,onori Hlrk. r
