Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

Szociális foglalkoztató Üj szociális foglalkoztató épül az Ady Endre sétányon lévő szociális otthonhoz. Az itt gondozottaknak, elsősorban a moz­gáskorlátozottaknak teremtenek munkaalkalmat, elfoglaltsá­got. Képünkön: a vácszentlászlói Zöldmező Tsz épííőbrigádja munka közben. Veresegyház Megnyílt a nyulásihét A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1983. FEBRUÁR 5., SZOMBAT Agrártudományi Egyelem Jelentkezőket vár a gépészkar Biológiai felkészültség is szükséges Veressgyházon tegnap meg­kezdődtek a nyulásznapok. A tíz éve alakult nyúltenyésztő klub programja ma folytató­dik. A helybeli művelődési házban vásárral egybekötött kiállításon mutatják be a tap­sifüleseket. Délután, az érdek­lődők meglátogatnak néhány tenyésztőt. Vasárnap vetélke­dőt rendeznek óvodásoknak, általános iskolásoknak. A nyertesek jutalma természete­sen nyúl. Mindkét napon te- nyésznyulakat, szakkönyveket, gyógyszereket, műanyag ket­receket, emléktárgyakat árusí­tanak. S lesz tombola egy-egy szép nyusziért. Hétfőn olvasói ankétot tar­tanak, a Kistenyésztők című lapnak az állattartókat segítő szerepéről. Kedden Rákospa­lotára látogatnak a tenyész­Azt, hogy miből mennyi gé­pet igényel a magyar mezőgaz­daság a következő, a hetedik ötéves tervben, már előre jelez­ték a MÉM Műszaki Intézet­ben. A prognózis mintegy ezer- ötszáz gépfajtát tartalmaz, ez típusaiban mintegy harminc százalékkal több a jelenleginél. Fokozottabb fejlesztést a ker­tészeti és a háztáji gépekben várhatunk, ami logikusnak is látszik, hiszen a zöldség-gyü­mölcs kultúrák gépesítettsége viszonylag kisebb a szántóföl­Milyen sokat jelentett s je­lent ma is a falvak villamosí­tása. Ma már a legkisebb tele­pülésen, sőt a tanyák nagy ré­szében is ott a villamos áram. Nem is szólva a mezőgazdasá­gi nagyüzemek telepeiről, amelyek elég nagy -fogyasz­tónak számítanak. Ezt bizo­nyítja az a vizsgálat is, ame­lyet a dr. Fábián Zsolt, Samu Mihály és Kláben Sándor, a MÉM Műszáki Intézet és Mé­száros István, a Ganz Áram- mérőgyár munkatársa végzett az üzemek villamosenergia­fogyasztásának mikéntjéről. A kutatók hetvenhét állami, illetve szövetkezeti gazdaság­ban azt tapasztalták, hogy túl­súlyban a motoros fogyasztók voltak, tehát olyan gépek, esz­közök, amelyek villamos árammal működnek. Ez nyolc­vankét százalékot tesz ki, még a fogyasztók nyolc-tíz százalékát a világítótestek, il­letve a termikus fogyasztók alkotják. Ám sokkal figyelemre mél­tóbb az a megállapításuk, mi­szerint az üzemek csaknem hatvan százaléka fizet felárat, a fogyasztási túllépések miatt. Az üzemek fajlagos költségek tekintetében is különböznek: volt, aki kilowattóránként tők, ahol a termelőszövetkezet klubjában vetítettképes elő­adás lesz. A fóti művelődési házban nyúlistállókat, -ketre­ceket és tartozékokat mutat­nak be. Szerdán a csomádi ét­teremben, illetve az őrbottyá- ni általános iskolában a nyúl- betegségekről tartanak film­vetítéssel egybekötött előadá­sokat. Csütörtökön Szádén, és Erdőkertesen ugyancsak fil­mes rendezvényt tartanak a tenyésztéssel- kapcsolatos tud­nivalókról. Az egyhetes sorozat a veres- egyházi művelődési házban fejeződik be. Pénteken, feb­ruár 11-én ünnepi közgyűlés, s ekkor adják át az emlékpla­ketteket, okleveleket, díjakat. Utána nyúlpaprikás, majd bál hajnalig. dieknél; a jobb háztáji kisgaz­dasági ágazat a termelés mint­egy harminc százalékát teszi ki jelenleg is. A MÉMMI irányításával ké­szült géprendszertervezés arra is rámutat, hogy a hetedik öt­éves terv mezőgazdasági gé­peinek hetvenöt százaléka a most meglevő eszközök to­vábbfejlesztett változata lesz, tehát bízvást várhatjuk, hogy a gépgyártók módosítanak, egyszersmind javítanak, kor­szerűsítenek a konstrukciókon. csupán 1,31, és volt, amelyik gazdaság 2,59 forintot fizetett ki. Ilyenkor, az év elején külö­nösen sokan töprengenek azon, vajon hova, merre vezessen út­juk a középiskola elvégzése után. Van persze, aki az érett­ségi után dolgozott egy-két évet, talán éppen azért, mert nem sikerült az egyetemi fel­vételi. Ki, merre tart, korántsem közömbös itt, Gödöllőn. Ho­gyan alakulnak az egyetemi felvételik? Ne markoljunk so­kat, nézzük ezúttal az agrár­műszaki pályára készülők le­hetőségeit, amelyekről dr. Le- hoczky László professzorral, a mezőgazdasági gépészmérnöki kar dékánjával, dr. Vajdai Imre egyetemi docenssel, a kar beiskolázási felelősével és dr. Szabó Béla egyetemi do­censsel beszélgettünk, aki évekig volt beiskolázási fele­lős, ám most is segíti e tár­sadalmi bizottság munkáját. Még több Mi tagadás: nem volt nehéz dolgom ezúttal, hiszen egykori halgatóként magam is több­ször hallottam Lehoczky ta­nár úr fejtegetéseit, útbaigazí­tó szavait arról, mi is a fel­adata a mezőgazdasági gé­pészmérnöknek, s milyen szép, ám egyúttal nefíéz munka vár azQkra, akik.- s.-.nappali-.tagoza{ ton öt, a levelezőn általábarí hat év alatt megszerzik a ké­pesítést. A személyes észrevétel után talán érdemes néhány szót ar­ról beszélni, hogyan is áll az utóbbi időben különösen szép sikereket elért mezőgazdasá­gunk műszaki szakemberek­kel? A legtöbben azt vallják, hogy bár nagy erőfeszítések történtek az elmúlt évtizedek­ben, az^ ágazatinak még több agrárműszaki szakemberre van szüksége. ;— Harminc év alatt mintegy négyezer mezőgazdasági gé­pészmérnököt és gépész üzem­mérnököt képeztünk ki, s ők ma a fejlett nagyüzemek és a termelési rendszerek műsza­ki vezetői, de persze megtalál­hatók másutt, a gépgyártás, a tervezés, a kutatás területén is — így dr. Lehoczky László, a gépészmérnöki kar dékánja. — A termelés fejlődésének egyik előfeltétele kétségtelen a biológiai alapok változása. Az említett időszakban a növény- termesztés genetikai kapacitá­sa körülbelül harminc száza­lékkal növekedett. Erre utal, hogy a búza terméshozama tíz év alatt megduplázódott, a ku­koricáé kétharmaddal nőtt. — Jelentős a műszaki fej­lődés is/ Legyen partner — Elég bizonyíték talán rá a következő: míg a termelés hozzávetőleg negyven száza­lékkal emelkedett, az aktív ke­resőké nyolcvan százalékkal csökkent. Az állóeszköz-állo­mány megkétszereződött, ezen belül a gépek értéke több mint háromszorosára nőtt. Nem is szólva az egyéb ipari eredetű anyagok térhódításáról, ame­lyek hasznosításában ugyan­csak nagy feladatok hárulnak a mezőgazdasági gépészmérnö­kökre. — Nemcsak a gépekhez kell érteniük. — így igaz. A termelési rendszerekben, a nagyüzemek­ben olyan korszerű, pontos technológiákat alkalmaznak, amelyek minden láncszeméhez a legszigorúbb biológiai, ké­miai és gépesítései előírások kapcsolódnak. így mindinkább nő az igény a végrehajtásban az olyan műszaki szakemberek tevékeny és irányító jelenlé- rX;k bizonyos biológiai felke szultsegg el rendelkeznek. Sokszor ez nem jelent egyebet mint azt a minimális tudást, amivel a gépészmérnök part­nere tud lenni a technológus­nak, a biiplógusnak. Nem kicsi tehát az a feladat, ami a leendő gépészmérnökök­re vár, különösképpen, ha te­kintetbe vesszük, hogy a mű­szaki fejlődés roppant lépték­ben halad, elég utalni arra, hogy például a mikroelektro­nika is egyre több területen tör a mezőgazdasági gépészet­be is. — Az elmúlt évek tapaszta­latai szerint milyen az érdek­lődés e pálya iránt? Két munkahely — A mi karunkon 1,8—2-sze­res a túljelentkezés, bizonyos csökkenés azonban az utóbbi időben észrevehető volt — mondja szinte egyszerre dr. Vajdai Imre és dr. Szabó Bé­la, majd hozzáteszik, hogy ha talán nem is a kívánt mérték­ben, de bizonyos egészséges szelekciót lehetővé tesz a csak­nem kétszeres túljelentkezés. A fölvettek nagy része meg­kapaszkodik, s náluk kap dip­lomát. Legföljebb azokat saj­nálják, akiket a szíve, az ér­deklődése a mezőgépészethez húz, de .valami oknál fogva nem veszik a fáradságot, hogy felvételizzenek. Pedig a jól vizsgázó, de náluk létszámfö­löttinek bizonyulok tanulási reménye sem kilátástalan, hi­szen a gödöllői gépészmérnöki karnak igen jó a kapcsolata a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri gépészeti fő­iskolai karával, ahova ajánl­hatnak hallgatókat. A gödöllői egyetem mező- gazdasági gépészmérnöki ka­rának nappali tagozatára az elkövetkező tanévre százhúsz hallgatót iskoláznak be. S csu­pán még egy számadat arról, ami nagyon is ide tartozik: ugyancsak az elmúlt évek gya­korlata szerint, a kar minden diplomására átlagosan két je­lentkező gazdaság van. F. I. Amint azt a felhívásban közzéteszik: a dolgozat témája lehet egy-egy háztáji gazda­ság, illetve egy-egy település vagy körzet mezőgazdasági kistermelésének, esetleg a termelés egy ágának bemu­tatása, elemzése. A pályázaton az agrárfelső­oktatási intézmények hallga­tói vehetnek részt, s három­példányos dolgozatukat ez év június 30-ig kell beküldeni a Kertészeti Egyetem Főiskolai Kara címére (Kecskemét, Er­dei Ferenc tér 1—3.), ahol elő­zetesen bővebb felvilágosítás­sal is szolgálnak. mekklub harmadik foglalkozá­sa, 9 órakor. Dr. Farkas György előadása az asszony­kórus számára, 15.30 órakor. Farsangi bál a Morvái zene­kar közreműködésével, 20 óra­kor. Veresegyház, művelődési központ: Jubileumi házinyűlkiállítás és -vásár. A házinyúltenyésztő klubja fennállásának 10. évfor­dulója alkalmából. Akit Bulldózernak hívtak. Színes szinkronizált olasz ka­landfilm, 4, 6 és 8 órakor. i Szombati jegyzet ^ Várakozás Várakozunk. Ki erre, ki arra. Nehéz megmondani, hányféle módja van ennek is. Embere, családja válo­gatja. Ha például lakásról, kocsiról van szó, türelme­sebb az, akinek valamiféle már van, s ingerültebb, akinek nincs, s nem is volt. No, persze nemcsak a na­gyobb dolgokért várako­zunk olykor. Nekem éppen­séggel már vagy fél évvel ezelőtt egy csapágyra, egy szimmeringre kellett vára­kozásba kezdeni az egysze­rű, alig másfél ezer forintos külföldi gyártású mosógép­hez. Miután sehol nem kap­tam, minden reményemmel akkor még régi formájában működő Gelkához fordul­tam segítségért. Ahhoz az egyedül üdvözítőnek mon­dott pesti fiókjához, amely speciálisan ezeket a típusú gépeket volt hivatott javí­tani. Ott aztán a három és fél hónapos várakozási idő alatt megtudtam: nem ál­lok, azaz nem várakozom egyedül a javítanivaló gé­pemmel. S ha már várakoztam, kíváncsiságból megkérdez­tem: mibe kerül, ha elké­szül? Ez eleve nagy hiba volt, hiszen tény, hogy már magam sem sajnáltam vol­na rá a pénzt, csak készül­jön el valamennyiért. Kide­rült: a költség három­négyszerese annak, mint amire gondoltam. Miért? Előkapták az alkatrészren­delőt, s ezen nemcsak a csapágyat és a szimmerin- get, hanem a teljes belső részt felsorolták, például az ékszíjtárcsát is. Az meg minek, hiszen nem volt tö­rött? Azért, világosítottak fel, mert a tönkrement két alkatrészt külön nem, csak az egészet cserélik. Hát, gondoltam, ilyen a mi javító-, akarom monda­ni, cserélőiparunk. Ilyen volt! — mondanám most, amikor elszakadt kis ko­csim indítóhuzala. Magán­ügy lehet, hallom a vádat. Nem az; a-dolog tanulságát illetően nem. Tától a meg­szokottól, szervizről szer­vizre érdeklődtem.- tudnak- e segíteni rajtam. A vá­lasz: nem, nincs komplett indítóbovdenünk. Ellen­ben, ha veszek, hozok va- lahonnét, nagyon szívesen; akkor természetesen meg tudjuk csinálni... Ebben az esetben nem tudtam sokáig várakozni, hiszen hogyan néz ki az, hogy az ember csavarhúzó­val, léccel, fadurunggal piszkálja az indítómotort, vagy tolatgatja rokonnal, ismerőssel, baráttal, ide­gennel a kocsit. Igaz, nem nagy ügy, csak csere kér­dése az egész. Várakozni nem érdemes, mármint a huzal megjavítására, mert azt ezúttal egy más eljá­rással, a cserével sem tud­ták vállalni. Így cammog­tam haza, félve, reszketve, nehogy valahol útközben leálljon az egyszer betolt jármű. Pedig nem kellett volna más, csak azt megtenni, amire a hivatottak nem vállalkoztak: kijavítani az említett alkatrészt, vagyis leszabni a megfelelő vas­tagságú huzalt, két végére ráforrasztani a szakadt ká­bel vasalásait. Miért mondtam el vára­kozásaim két példáját1' Föltétien jószándékból, hogy okuljanak a cseréhe? szokott javítók. Hiszen az említett esetekből éppen a szolgálatkészség hiánya, a nem-akaromság ütközik ki. Mostantól, nálunk is, má­sutt is másképpen kei! bánni a várakozókkal. A kis ügyekben várakozókkal is. Mert hiszen előbb-utóbo minden megoldódik, de nem mindegy, milyen ide­gesség árán. Mint például a mi mosógépünk esetében. Amit az azóta megszűnt Gelka emberei három és fél hónap alatt képtelenek vol­tak megjavítani, azt egy nvomdagévjavít.ó fél nap alatt rendbe tette. Fehér István «133—1957 (Gödöllőt Hírlap) Épül az ideiglenes járda Folynak az előkészületek a gödöllői Dózsa György út re­konstrukciós munkálataihoz. Mivel majd az út torkolatát is át­építik, kiszélesítik, a HÉV-hez vezető járdát is át kell helyez­niük. Képünkön: a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépí­tő Vállalat szakemberei gépeikkel ideiglenes járdát építenek ki betonlapokból a Gödöllő étterem és a megálló között. Hancsovszki János felvételei OsKtatás, elemzés Kistermelési pályázat A szocialista faluért mozgalom jegyében A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatóit is érde­kelheti az a pályázati felhívás, amelyet a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Bács-Kiskun megyei Szervezetének ifjúsági csoportja országos jelleggel hirdetett meg A mezőgazda- sági kistermelés témájában. Ennek, egyebek mellett, az a célja, hogy Az agrárértel­miség a szocialista faluért mozgalom céljainak jegyében ráirányítsa a figyelmet a ház­táji és a kisegítő gazdaságok fejlődésében elért eredmé­nyekre, és természetesen a megoldásra váró gondokra is. A nap programja Február 5-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Sándor György humoralista Horog című új szerzői estjé­nek olvasópróbája, 19 órakor. Na és klub: az Extázis 7—10- ig című magyar film, készült 1969-ben. 17 órakor. Diákstú­dió. Természettudományi nyílt nap (csillagászat, fizika, ké­mia, biológia) a gödöllői álta­lános iskolák 7—8. osztályos tanulói részére, 10 órától. Lehetetlen tárgyaink ’83, ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Jeney István Megtalált album című fotókiállítása, 10— 18 óráig. Mogyoród, művelődési ház: A művelődéstörténeti gyer­Továbbfejlesztett változat Gépek a háztájiban Nagyüzemek villanyszámlája Túllépés — felár nélkül Vizsgálat a gazdaságok fogyasztásáról

Next

/
Thumbnails
Contents