Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

1983. FEBRUAR 5., SZOMBAT XttíAav 5 Tengerentúlra is Repülő magvak A madarak nagy távolsá­gokra szállítanak el magvakat, s ezzel hozzájárulnak a növé­nyek elterjesztéséhez, még a tengerentúlra is — állítja már évtizedek óta néhány kutató. Mások viszont tiltakoznak, mondván, hogy a magvak csak rövid ideig maradnak meg a madarak emésztőrendszeré­ben. Ez utóbbi állítást a texa­si egyetemen végzett legfris­sebb vizsgálatok egyértelműen megcáfolták. Kimutatták, hogy vannak vándormadarak, ame­lyek 100 óráig, sőt még tovább is épségben tárolják a mago­kat. Egy szalonkafaj például mályvamagokat 123, és szö- mörcemagokat 216 órán át tartogat a begyében. Egy li­lefaj ugyanezen növények magjait 152. illetve 340 óráig, s több-kevesebb ideig még más ellenálló magokat is hor­dozott Volt olyan ellenvetés, amely szerint a vízi és tengeri ma­darak nem magevők. A texa­si kutatók ezt is megcáfol­ták, miközben magevő lilefa­jokat figyeltek meg. Megdőlt az a feltevés is, hogy a köl­tözőmadarak mielőtt vándor­díjukra indulnak, kiürítik a zúzógyomrukat, hiszen a fen­ti madarakról sikerült meg­állapítani, hogy éppen ellen­kezőleg, rendkívül hosszú ideig épségben tárolnak mag­vakat. Vfli helyett bor folyt a díszkőiből Ötszáz éves üzletház a Fo utcán £ Athénről és környékéről í mondják, hogy ott bárhol ^ lcásnak a földbe, ókori le- ^ let bukkan elő. Ami a kö- ^ zépkori leleteket illeti, né- ^ miképp hasonló a helyzet 4 Visegráddal is. Amikor például ásni kezd­tek az SZTK-rendelő tőszom­szédságában, hogy közműve- sítsák a leendő orvoslakás ré­szére kiszemelt telket, az épí­tők ezúttal is régi épület ma­radványaira bukkantak. A vi­segrádi Mátyás király Mú­zeum régészei természetesen azonnal átvették az ásót az építőktől és Szőke Mátyás ve­zetésével megkezdték a feltá­rást Segít a véletlen A visegrádi vár, a palota, a történelmi épületek feltárásá­hoz jó útmutatót adnak a ki­rályi krónikások, a visegrádi udvarban megfordult követek, a régi idők világutazóinak fel­jegyzései, de a város polgári épületeire rendszerint a vé­letlen segít rábukkanni. Érdekessé tette a lelőhelyet, hogy a török időkben elnépte­lenedett Visegrádra Mária Te­rézia németéket telepített, s a beköltözők a romos város köveiből építkeztek. Űj pol- gámegyed és öt környékbeli falu épült fel a régi kövekből, általában tehát öt métert kell leásni, hogy megtalálják a kö­zépkori épületmaradványokat. Mátyás szállítója Ami az SZTK-rendelő tőszom­szédságában fellelt régi épület egykori helyét illeti, az a vár és a palota alatti belváros volt, az Anjouk és Mátyás ide­jén. Ezen a helyen ötszáz év­vel ezelőtt egy kereskedőház állott, lehet, hogy gazdája egyike volt azoknak a kalmá­roknak, akik szállítottak Má­tyás király pompás-híres fo­gadásaira, amikor a krónikák szerint a díszkútból víz he­lyett bor folyt... Lépcsősor vezetett le a kereskedő lakré­sze alatti eladótérbe, olyanfor­mán, ahogy a régi budai ut­cákon kellett néhány lépcsőn lemenni a boltba vagy mű­helybe. Az egykori bolthelyi­ségből újabb lépcsősor veze­tett le a hajdani raktárba. Az ásatásnál talált pénzek Mátyás idejében verettek. Egyébként még jó néhány egy­kori kereskedőház bújhat meg a föld mélyén: Evlia Cselebi, a XVIII. századi nevezetes tö­rök utazó szerint Visegrádnak van 450 deszkatetejű háza kerttel, három iskolája, két derviskolostora, egy fogadója, egy fürdője, s mintegy ötven boltja. Számítógép — mindenkinek Belefér egy aktatáskába Jól emlékszünk még: kezdetben volt az orkánkabát, ezt követte a farmer, majd jött a zsebszámológép, a kvarcóra, a Hi-Fi-torony... S most itt van — a számí­tógép. Ki gondolta volna húsz évvel ezelőtt, miközben Nyu­gatról származó orkánkabátot vásárolt, hogy nemsokára az alig táskányi, de mindentudó számítógép lesz a csem­pész-sláger. Márpedig napjainkban sok szakember ál­modozik egy néhány tízezer forintért beszerezhető, va­lódi számítógépről, s akadnak olyanok is, akik ezért né­mi kockázattól sem'riadnák vissza.,.. így. volt ez eddig. A magyar ipar többnyire jókora késéssel követte a vá­sárlók igényeit. Időbe telt, míg sikerült csökkenteni a fe­ketepiac monopóliumát — tehát letörni az árakat, pó­tolni a hiányt. Gyors reagálás a kihívásra A személyi számítógépek ese­tében alighanem páratlan gyorsasággal reagáltunk a fe­ketepiac kihívására. Illetve: reagált Pest megye egyik ru­galmas vállalata, a Boscoop. A budaörsi Boscoop Agrár­ipari Közös Vállalat 1975-ben kezdte meg működését. Alapí­tói között majdnem háromszáz termelőszövetkezet, állami gazdaság, vállalat és intéz­mény volt, s ma már partne­reik száma is közel ennyi. A közös vállalat három alapvető céllal látott munkához: a tej­termelés, a juhtenyésztés és a melléktermék-hasznosítás koordinálása. Tevékenységük során egyre többször került szóba a számítógép, a számí­tástechnika — nyilván nem véletlenül —, így feladataik közé sorolták a mezőgazdaság számítástechnikai fejlesztését is. Elképzelésük nem aratott osztatlan sikert, hiszen több szakember szerint egészen az utóbbi időkig a mezőgazdasá­gi nagyüzemek alig érdeklőd­tek a legkorszerűbb gazdaság- irányítási technika iránt. Mint később kiderült, erre jó okuk volt: több millió forint érté­kű számítógépre nincs min­denütt pénz. A gyors, a rugal­mas döntéseket és információ­kat igénylő napi irányítás pe­dig jóformán lehetetlenné te­szi, hogy az intézményeknél levő gépek egy-egy üzemórá­ját másokkal osszák meg. Két-három évvel ezelőtt úgy tűnt, ez a helyzet sokáig nem is változik. Ám ekkor — leg­alábbis Nyugaton — megszü­letett az úgynevezett személyi számítógép. És ma már ma­gyar is létezik! Tavaly tavasszal egy számí­tástechnikai kiállításon fura kis deszknmodell volt látható melyről alkotói. Lukács József. az ÉLTE harmadéves f'zikus- hallsatóia és Lukács Endre, a József Atfiln rtimnázium érett- sAtr) elAtt álló diákia — azt állították, hogy az egyszemé­lyi számítógép modellje. Sze­mélyi, mert kicsi —belefér egy aktatáskába —, s mert olcsó — néhány tízezer forint. Akár a világhírű Sinclair kisszámí- tógép. A modellt diákok adták A Boscoop élelmes szakem­berei nemcsak, hogy hittek a diákoknak, de hasznosítási szerződést kötöttek találmá­nyukkal. Őszre elkészült a prototípus, bemutatkoztak a BNV-n, s decemberre már 30 darabot értékesítettek, egyen­ként 27 ezer forintért (A Sinclair ZX 81, hatvanezer fo­rintért kapható a műszaki bi­zományiban.) Nehéz volna itt részletezni, mi mindent tud ez a hazai gyártmányú, elektronikus szer­kezet. Csak amennyi nekünk laikusoknak érdekes lehet; a gép egy közönséges fekete-fe­hér televízióval és egy kazet­tás magnetofonnal működtethe­tő. Az előbbin megjeleníthető a BASIC nyelvű program, az eredmények, sőt grafikai ké­pek is, a magnó pedig háttér- tárolásra, memóriaként szolgál. A klaviatúrán 50 gomb talál­ható, melyek lenyomásakor füttyent egyet a berendezés. Az úgynevezett karaktergene­rátor cserélhető, így cirill be­tűk is használhatók. A diákok továbbfejlesztették a világszer­te használt BASIC nyelvet is, ezzel a szakemberek szerint rugalmasabban, jobban lehet dolgozni. A keresztségben A1RCOMP—16 nevet kapott számítógép gyorsaságban is felveszi a versenyt bármelyik társával; 20 másodperc alatt futtatja le azt a tesztprogra­mot, amit a többiek 24—67 má­sodperc alatt. A Boscoop tervezői előtt is csak menet közben vált nyil­vánvalóvá: tevékenységük or­szágos jelentőségű, s nem csu­pán mezőgazdasági fontosságú. Bátortalan hangokat lehet már hallani egy új oktatási mozga­lomról, amelynek lényege: egy iskola — egy számítógép. S ennek most reális alapja lett. Egy felmérés szerint az ezredfordulóra minden má­sodik munkahely megkívánja majd a számítástechnikai is­mereteket. Ha ebben lépéshát­rányba kerülünk, akkor az év­tizedekre visszavethet minket. De ma már meg kell, és meg lehet kezdeni a széles körű számítástechnikai oktatást Haza! gyártót keresnek Az első harminc kisgép vá­sárlói között voltak egyetemek, középiskolák, mezőgazdasági nagyüzemek — ahol immár szintén nem lehet akadálya a korszerű adattárolás és -feldol­gozás elterjedésének —, gaz­dasági munkaközösségek. A számítások és várakozások sze­rint évente több ezer ilyen kiss zárni tógépre lenne szükség. Ám Budaörsön az idén csak mintegy 500 készül. A Boscoop minden külső tá­mogatás nélkül jutott el eddig. Továbblépni azonban — mond­ják — egyedül nem tudnak. A számítógép lelke, a Z—80 A tí­pusú mikroprocesszor — s még több fontos elem — importból származik, melyek beszerzése nehéz és költséges. Fontos len­ne a hazai nyomtató kifejlesz­tése is. S azután akár szinte mindenkinek lehetne — szá­mítógépe. Kolossá Tamás A fentebb szóban forgó ki­ásott háromszintes ház nem téglából, hanem kőből épült, s boltíves lejárójába egy ko­rábbi évszázadból megmaradt, szépen faragott követ, egy An- jou-kori kőpillér részét is be­építették. Korszakok keveredtek A feltárt ház alatt pedig egy Károly Róbert orszá'glása idejéből, vagy valamivel ké­sőbbről való építmény nyo­maira bukkantak. A régebbi épület egyelőre még őrzi tit­kát, dg a további feltárás nyil­ván szóra bírja majd. Cs. B. Ahogyan tálalják... Cola-föHénet Bő évtizede már nálunk Is kapnaíó a Coca-Cola, s formás üvegei ugyanúgy ott sorakoz­nak az élelmiszerboltok meg a presszók, vendéglők polcain, mint a leghagyományosabban honi boraink, üdítő italaink flaskái. Karrierje a múlt század vé­gén, egészen pontosan 1886-ban indult. Egy jámbor atlantai pa­tikus Pemberton úr találta fel, de rossz üzletember lévén, nem tudott vele mit kezdeni. He­lyette barátja, Frank Robinson vállalta magára a népszerűsí­tés minden gondját-baját. ö ötlötte ki a jól hangzó márka­nevet; s ugyancsak ő rajzoltat­ta meg e név összetéveszthetet­lenül jellegzetes, szecessziósán hullámzó betűsorát is. S mert tényleg jól üdített, frissített ez az összetételét il­letően máig titokzatos ital (re­ceptjét a Cola-cég fő emberei hétpecsétes titokként őrzik), hamar kelendő árucikké vált, s egy bizonyos Asa Candler úr jóvoltából 1888-ban védjegyét bejegyezték. A múlt század utolsó évében már egy nagy cég, a Thomas and Whitehead Company vet­te pártfogásába — írjuk ez­után így, magyarosan — a kólát, s ennek a vezérei adták ki a parancsot, hogy nemcsak a töltelék minőségét kell vas­szigorúsággal megőrizni, ha­nem olyan üveget is kell ter- veztetnÁui: amely . semmilyen másra nem hasonlít. Ernest Woodraff 1919-ben lett a kólás birodalom koronázatlan fője, majd őt fia, Robert Win- ship Woodroff követte, aki 1923-tól egészen 1955-ig uralta a behatárolhatatlanul nagy Co­ca-Cola „országot”. Leányvál­lalatokat alapított mindenfelé, még inkább megszigorította a minőségellenőrzést. Hogy a kóla kóla maradjon, ahhoz tényleg nagyon szigorú regulák kellenek, s ezeket ke­ményen be is kell tartani. Csu­pán a Coca-Cola reklámhadjá­ratát háromkötetes kézikönyv szabályozza, amely kiadvány íz üvegek feliratának a méreteit éppen úgy megszabja, mint a hirdetések nagyságát, színezé­sét. Mindezek után azért kényte­len-kelletlen megkérdezi a józan ész: tényleg olyan ha­sonlíthatatlanul jobb innivaló ez a Pemberton úr-féle bubo­rékos lé, mint más, hasonló készítmény? Egy névtelenségbe burkolózó, ám annál szelleme­sebb brit szakember szavaival válaszolunk, aki a nevezetes árucikkről egyszer a követke­zőket mondotta: „Végül is ez az ital nem annyival jobb a többinél, mint amennyivel töb­ben isszák, de ahogyan az egé­szet tálalják, és ahogyan a vállalatot működtetik, az le­nyűgöző, az sok mindent meg­magyaráz.” Fejlődhet-e a sporthorgászat? Környezetének része lehet A horgászsport jellemzője a természetes környezetben pi­henéssel együtt járó halfogás. Ez a sporthorgászok eredeti igénye, bár ma már egyre több az úgynevezett húshor­gász is, aki gazdasági számí­tások alapján dönti el horgá­szás! szándékát. Nem olcsó szenvedély Ennek rendezése napjaink nem kis feladata, hiszen a horgászetika érvényesülése igen fontos feladat, melyért a Magyar Országos Horgász Szövetség és valamennyi sport- horgász harcol. A nehézséget érzékeltetheti, hogy 1960-ban 60 ezer horgász volt, 1970-ben 96 ezer, tavaly pedig már 250 ezer. És ha mérséklődik is a létszám növekedése — bár az ötnapos munkahét még fokoz­hatja az érdeklődést —, akkor is módszeresen, következete­sen kell foglalkozni az igé­nyek kielégítésének biztosítá­sával. Vízterületünk ugyanis köz­ismerten korlátozott. Az or­szágos programok ismeretében nem is számíthatunk jelentő­sebb területbővül'ésre. Marad az egyetlen, de sok színű fel­adatot jelentő megoldás: a halgazdálkodás kiszélesítése, mégpedig a bányatavakra és kisebb vízállásokra szólóan is. Többet kell befektetni, hiszen jóval több a horgász. Ráadá­sul a haltenyészanyag ára is drágább és ez továbbra is vár­hatóan lépést tart az árak emelkedésével. Bár a horgá­szás sport, szórakozás, tehát nem lehet tisztán gazdaságos- sági szempontot vizsgálni, mégsem közömbös, hogy az élmény érdekében ki mennyit fog és bizonyos mértékű meg­térüléssel is lehet számolni. Fokozni az ellenőrzést Van még további lehetőség a horgászvizek költségfedeze­tére az olyan haltermelési technológiák kombinálásával, mint a ketreces módszer, a növényevő halas polikultúra, a nemes ragadozó halak népe- sítésének fokozása, de nem Alapvető élelmiszerből nem volt hiány Elkelne még több sör és üdítő A Nagykáta és Vidéke Afész gondoskodik — sok más köz­ség mellett —, Tóalmás ellá­tásáról is. Minkó Józsefné te­rületi ügyvezető és László Ti­bor szakmai ügyvezető a leg­utóbbi, tóalmási tanácsülésen elhangzott beszámolójukban elmondták, hogy a község áru­ellátásában csak kisebb fenn­akadások voltak. A négy élelmiszerüzlet és a húsbolt forgalma tavaly 13 százalékkal nőtt. AÍapvető élelmiszerekből megfelelő volt a választék, csak a nyári fel- vásárlási láz okozott némi gondot, amikor az áfészt ellá­tó nagykereskedelmi vállalatok raktáraiból is kifogyott a cu­kor, a liszt. Idén, remélik, hogy a túrajáratok késéséből vagy elmaradásából fakadó időleges áruhiányt sikerül megszüntetni. Ezt célozták a Faszért Vállalattal folytatott tárgyalásaik is. A húsellátásban eddig sem volt fennakadás. A nyári hó­napokban, a lehetőségekhez mérten, növelni fogják a Tó­almásra szállított tőkehús és töltelékáru mennyiségét, hogy az üdülőket is megfelelő szin­ten kiszolgálhassák. Ugyan­csak bővíteni szeretnék a tej­termékek választékát, mely a Tejipari Vállalat gyártási ne­hézségei és a csomagoló anya­gok hiányában az utóbbi idő­ben meglehetősen gyenge volt. A Kecskeméti Hűtőipari Vál­lalat kellő mennyiségben és választékban szállított az el­múlt évben mélyhűtött zöld­árut és gyümölcsöt: csak ta­vasszal keletkezett hiány. Bizonyos kiegészítő és élve­zeti cikkekből — az ismert gazdasági gondok következté­ben —, szerényebb választék­ra kell számítandók a tóalmá- siaknak is. Nem volt megfelelő a kí­nálat viszont férfi és női kö­töttáruból, s a cipőválaszték sem volt kielégítő. A vas-mű­szaki bolt vezetőjének szemé­lyes érdeme, hogy a vásárlók „hiánycikkekhez” — Simson motorkerékpárhoz, színes tele­vízióhoz —, is helyben hozzá­juthattak. Sajnos, az olajfes­ték, a parkettlakik és a kály­hacső Tóalmáson sem volt beszerezhető. Jelenleg a táp- és takar­mányellátás színvonala is megfelelő, tavaly azonban hol baromfitápból, hol szemes ta­karmányból nem volt elegen­dő. Ami a vendéglátást illeti, sörből, borból és üdítő italok­ból nem tudtak lépést tartani az igényekkel. Sörügyben az idén sem kecsegtetnek túl sok jóval. A nyári nagy melegben minden bizonnyal új fent sör­hiánnyal, kell számolni. Mr. A. aránytalanul. Sőt, arra is le­het gondolni, hogy egyes ki­sebb, zártabb vízterületeken kimondottan horgász célú hal­gazdálkodást valósítanak meg, azaz a víz biológiai teherbíró­képességét figyelembe véve. olyan erősen népesítenek, akár nagyobb súlyú halakból is, amelyek hónapok múlva már ki is foghatók. Ez az intenzív horgásztatást szolgáló mód­szer alkalmas ugyan a fogás garantálására, de nem olcsó. Viszont jó módszer a szenve­délyek kielégítésére. Bár nem kevés, a halászok és a horgászok között zajló vi­ta nyomán — mely jellemző módon az 1970-es évek elején éleződött ki, amikor tömege­sen jelentkeztek újabb horgá­szok —, az ország sok térsé­gében (elsősorban városok bel­területén és közelében, jelen­tősebb üdülőterületeken) ke­rültek vizek horgászkezelésbe, annak gazdálkodási, állagfenn­tartási felelősségével. Ráckevén 15 ezren A dolog lényege, hoigy min­den vízterületen nőtt a halné- pesítés és egyre jobban érvé­nyesül a vizek okszerű halá­szati kihasználásának elve. Ebben még vannak további le­hetőségek, de ez egyidejűleg nagyobb szakmai követelmé­nyeket, hozzáértést és pénz­alapot is kíván. Tehát a sport- horgászat nem lesz olcsóbb. Viszont itt van az a veszély is, hogy jobban előkerülnek azok a húshorgászok is, akik a sza­bályokat be nem tartva tö­rekszenek egyéni hasznot húz­ni a horgásztársadalom rová­sára. Ennék megelőzésére szükségszerű az ellenőrzés fo­kozása, az Országos Horgász- rend betartása. Egyre több vízterületen ve­tődik fel a saját gazdálkodás megszervezésének igénye, de ezzel egyidejűleg az adott cso­portnak kizárólagos horgászást jogosultsága is. E megoldás nem problémamentes, a gaz­dálkodás kívánatos ugyan, de az új horgászok, új érdeklő­dők kizárása sértheti az állam- polgári jogokat, hiszen a vizek — valamennyi — az állam tu­lajdonát képezik. És miután nő a horgászlétszám, nem le­het teljes kizárólagosságra be­rendezkedni. Természetesen vizeink hor­gászcélú igénybevétele igen különböző. A ráckevei Duna- ágban például 14—15 ezren horgásznak 2000 hektáron. Vannak ugyanis divatba jött területek, de sok a még nem eléggé kihasznált. E felisme­rés arra ösztönözheti a hor­gászokat, hogy derítsék fel, keressék a kevésbé ismert horgászvizeket. Ilyen célra a MOHOSZ az utóbbi időben több alkalommal adott támo­gatást és további programja is ezt szolgálja. Az általános horgászrend ugyan nem tér ki a környezet kímélésének, rendbentartásá- nak kötelezettségeire, de szük­ségszerű, hogy ez természetes igénnyé váljék a horgászok népes táborában. Vonatkozik ez a töltésekre, gátakra, mű­tárgyakra. tehát a parti terü­letekre. de a víz minőségére is-. Sok szó esik napjainkban a környezet- és természetvéde­lemről. A horgász és a halász a természetes környezet része lehet, ha azt kíméli és meg­becsüli. Dr. Dobrai Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents