Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-03 / 28. szám

1983. FEBRUAR 3., CSÜTÖRTÖK XMdav Segif a i« idő SZENTENDREI K^túian Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Msponta hatezer köbméter * f Ev végén üzemi próba idén kész az iszapkezelő épülete A BUBIV váci részlegének Május 1. brigádja Dunabog- dány és Visegrád—Szentgyörgy- puszta között légkábelt épít. Már a 38. kilométerkőnél tar­tanak a szerelési munkával, mivel a jó idő' is kedvez nekik. Amikor 1935-ben megtervez­ték a város napi 2500 köbmé­teres szennyvíztisztító-telepét, az akkor valóban úgy tűnhe­tett, elég lesz. Csakhogy Szent­endre dinamikus fejlődése, ami örvendetes, ezúttal meg­tréfálta a tervezőket. Elkezdődött a Rózsakerti, a Felszabadulás és a Vasvári la­Levelet hozott a posta Mert bezárt a bolt 0 Felelős tanácstag 0 Bor, pálinka az van dosztig 0 Hiányzik a koncepció ® Választ várunk nácstagjuk”. Itt — úgy érzem — belebotlottunk egy közjogi hézagba, s ez, a burányi gon­dokon túlmenően, valamennyi üdülőtelep lakosságát érinti. Ezután a levélírók ismét visszatérnek a szerintük a leg­nagyobb hiányossághoz: az el­látáshoz. így folytatják: Helyes-e tehát, hogy több mint ezer házat számláló üdülőtelepen télen ennivaló nem kapható, de bor, pálinka — dosztig... Változatlanul az a véleményünk, hogy a presszót falatozóvá kell átalakítani, hogy amikor télen nincs bolt, legyen hol, ha korlátozott mennyiségben és választékban, élelmiszert beszerezni..S ezután még egy pár sor, ami a közlekedéssel foglalkozik. íme: „ ... A szentendrei-szigeti közlekedés ésszerű, átgondolt koncepciója mindmáig hiány­zik, habár — amint annak idején mondtuk — a közleke­dési vállalatok törődése — a többi tényezőhöz képest — di­cséretet érdemel.” Örömmel vettük a levelet, mert érdekes, a közösség szempontjából is fontos kérdé­seket tett fel. Természetesen a sorok írója nem illetékes a válaszok megfogalmazására, de arra igen, s ez kötelessége is, hogy választ kérjen az illeté­kesektől. Ez rövidesen megtör­ténik, s a kapott válaszokat közölni fogjuk. ^ A múlt héten, rovatunk- ban már jeleztük, hogy ^ olyan levelet kaptunk, gamely a sziget, pontosab- £ ban Horány-Surány gond- % jaival foglalkozik. A levél ^ aláírója dr. Magyari Beck ^ Vladimir, s még öt név. ^ Levelük, amely reagálás a í Szentendrei Hírlap decem- í bér 9-én megjelent cikkére g — érdekes. Íme: „... hálás köszönet a téma felkarolásáért. A cikk kitűnő, a válaszok egy része annál kevésbé...” — írják a levél­írók. S ezután következnek az ellentmondások. „ ... Az iskolakezdéskor kihal a sziget, mondja az áfész. Természetesen a szülők a gyerekekkel együtt beköltöz­nek. De a nagyszülők és álta­lában a nyugdíjasok is kény­telenek beköltözni, mert bezárt a bolt. Mi a magyarázata an­nak, hogy az áfész nem vette magának a közvéleménykuta­tás fáradságát, s nem állapí­totta meg, hogy hány család érdekelt a kinnmaradásban? Ezt sürgősen — már a szezon elején — meg kell tenni!...” A levélírók ismét felvetik a kérdést, miért nincs Surány- nak megválasztott tanácstag­ja. „Azért nincs” — mondja a vb-titkár, mert „csak állandó lakosoknak lehet választott ta­kótelepek építése, természete­sen teljes közművesítéssel, be­leértve a csatornázást is S mindez még nem elég, ide csa­tolták Pomáz csatornarendsze­rét is. Ma már 4500 köbméter naponta a tisztításra váró szennyvízhozam, s ezt a meg­növekedett mennyiséget a ré­gi berendezés már nem bírja el. A múlt esztendőben bekö­vetkezett a fordulat: elkezdő­dött előregyártott elemekből két — egy 600 és egy 588 köb­méteres — utóülepítő, s leve­gőztető medence építése. A szükséges betonelemeket olasz licenc alapján a BVM hely­beli gyára készíti. Ebben az esztendőijen, párhuzamosan a medencék építésével, megva­lósul majd a klórgázos szenny­víz fertőtlenítése, valamint a tisztított szennyvíz sodorvonal­ba való bevezetése. Az utóbbi megoldás, szem előtt tartvfl a környezetvédelmi előírásokat, egyrészt jól szolgálja a Duna vízvédelmét, másrészt pedig védi a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat déli kútrend- szerét. A tervek szerint a negyven millió forintos költséggel épü­lő új szennyvíztisztító-rend­szer üzemi próbái már az év végén megkezdődhetnek, s ak­kor a mai 2500 köbméteres ka- ‘pacitású telep 6 ezer köbméte­res lesz, vagyis ennyi “szenny­vizet tudnak majd naponta megtisztítani. És még valamit le kell ír­nunk: kevés helyen van ez még ma így az országban, hogy a szippantókocsik által szállított híg fekália kezelése is itt tör­ténik, ezen a telepen. A kocsik hgzama előkezelést kap, majd levegőztetést, s ezután végig­megy a tisztító műtárgyakon. S ide tartozik még az is, hogy ebben az esztendőben elkez­dik az iszapkezelésre szolgáló ház építését is, amelyben el­készülte után, az iszap gépi víztelenítése történik majd. Egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés Hozzáértés és vállalkozókészség Három újabb munkaközösség alakul hamarosan Még mindenki emlékszik rá, hogy három esztendővel ezelőtt, 1980-ban, politikai és állami határozatok szület­tek a fogyasztási szolgáltatások szervezeti formáinak korszerűsítéséről, valamint a kisüzemi termelés és a ki­segítő tevékenységek továbbfejlesztéséről. Majd egy év múlva, már napvilágot láttak az új formákat szabályozó jogszabályok is, s ezzel együtt, lábrakapott a kétkedés. Hova fog ez vezetni? — kérdezték egyesek; miért van erre szükség? — töprengtek mások. Nos, azóta ország­szerte sokan éltek a lehetőségekkel, sok kisszövetkezet, számos gazdasági munkaközösség alakult. De mi tör­tént Szentendrén? mányzat és munkaszervezet keretében fejthetik ki tevé­kenységüket. Egy esztendő persze még túl kevés idő ah­hoz, hogy általános következ­tetéseket vonjunk le, de az már most is megállapítható, hogy a kisszövetkezetnél csök­kent az adminisztrációs lét­szám, egyszerűbb, gyorsabb lett az ügyintézés. A szövetkezet vezetői pedig sokkal több időt és energiát fordíthatnak a lé­nyegre: a gazdaságos termelés elősegítésére! Csak egy Az új gazdálkodási formák egyike a kisszövetkezet, amely legalább 15 és legfeljebb 100 taggal működhet. A 30—100 tagú szövetkezeteknek a jog­szabály 1982. június 30-ig nyúj­tott lehetőséget a kisszövetke­zetté való átalakulásra. A városban csak egy ilyen, a Vas- és Kazánipari Szövet­kezet — működött, amely élve a lehetőséggel, egy évvel ez­előtt, 66 taggal az új formál választotta Szentendrei Víz- gépészeti Kisszövetkezet né­ven. Miért? Mert a kisszövetkezeti forma előnye, hogy a szövetkezeti kö­zösségek a kisebb létszámhoz igazodó, egyszerűbb ömkor­Szervesen kapcsolódik A főálláson túli munka mind gyakoribbá válása, az egyéni és családi tevékenysé­gen alapuló kisüzemi, kiegé­Beruházó a tanács Kivitelező a Kék Duna Ami igaz, az igaz, a tahi- tótfalui patika bizony ütött- kopott, nem nagyon bizalomra gerjesztő épületben van. Nos, a községi tanács összefogott a Pest megyei Gyógyszertár Vállalattal és a Budapest- vidéki Postaigazgatósággal, s összeadtak négy és fél millió forintot, egy új, kétszintes szolgáltatóház felépítésére, amelyben helyet kap majd a földszinten a patika és az új postahivatal, az emeleten pe­dig három darab 75 négyzet- méteres lakás. A kivitelezéssel a Kék Duna Szakszövetkezet építési ágaza­tát bízták meg. Szinnai Gyula ágazatvezetőtől megtudtuk, hogy a Hősök terén (ott épül az új szolgáltatóház) még a múlt esztendő negyedik ne­gyedévében elkezdték és be­fejezték a földmunkákat, s így megteremtették a lehetőséget arra, hogy idén, amint az idő­járás engedi, hozzákezdjenek a kétszintes szolgáltatóház fel­építéséhez. Az épület szerződés szerinti Nem csodálkozhatunk azon, hogy valamikor régen, a Du­nán felfelé hajózó szerb keres­kedők éppen a mai Szent­endrét választották kikötésre, majd később letelepedésre al­kalmas területnek. A folyóka­nyarulatában felbukkanó hegy­koszorú ma is gyönyörű lát­vány, pedig a hegyeket borító erdőségek helyén mindenütt családi házak, nyaralók áll­nak. Ís!akék a városban Móricz Zsigmond cipésze volt Turista központ Szentendre ma turistaközpont, tavasztól őszig tele van a vá­ros a hazai és külföldi láto­gatókkal. A vendégek ellátásá­ra épült éttermek, új kiállító- termek, a gombamódra szapo­rodó nyaralók sok munkale­hetőséget biztosítanak a hely­ben lakóknak. Érdekelt, vájon azok az öregek, akik itt töltöt­ték munkás életüket és már mint nyugdíjasok szemlélik a nagy forgalmat, mit szólnak ehhez a változáshoz? Találomra kopogtattam be a Főtér egyik házába. Ezen a téren a legnagyobb a mozgás, innen indulnak és ide térnek vissza városnéző sétáikból a látogatók. Itt ácsolják nyaran­ta a Teátrum nézőterét, hogy a muskátlis emeleti ablakok­ból a helybeliek is végignéz­hessék például a két hatal­mas ókori kereskedőváros, Sy- racus és Ephesus lakóinak tör­ténetét a Tévedések vígjáté­kában. Hamar Pál már nyugdíjas. Muskátlis emeleti ablakait vi­szont nyaranta legszívesebben bezárná, ha nem lenne akkor melege. — A Teátrum egy kicsit za­var. De csak azért, mert itt van éppen az ablakunk alatt. Éjfélig nem. nagyon tudunk elaludni, ha előadás van. Igaz, minden évben előre elnézést kérnek a zavarásért, de azért jobban szeretném, ha egy ki­csit arrébb lenne. A város csendesebb, nyugodtabb volt régen. Mi helybeliek azonban még ismerünk olyan utcákat, városrészeket, ahová ritkán jut el látogató. Novoszedlák Mihályt alig találtam meg. Először elmen­tem a lakása előtt, mert az ab­lakon bepillantva azt hittem, hogy ismét nyílt egy régiség- kereskedés az utcában. — Ötvenöt éve itt lakom, ebben a házban — mondja. — Cipészmester voltam, dolgoz­tam annak idején Móricz Zsigmondnak is. Ma már csak ismerősöknek csinálok kisebb javításokat. Kondul az óra Halkan kondul az öreg in­gaóra a falon, mellette fest­mények, oklevelek, emlékla­pok. — Sokféle társadalmi mun­kában részt vettem, ami elő­re viheti a várost. Alapító tag vagyok az önkéntes tűzoltók között, most kaptam kitünte­tést az önkéntes rendőri szol­gálatomért. Vigyázni kell, mert jönnek ide bizony huli­gánok is, de a nagy többség rendes. A város pedig sokat fejlődött, mióta a turisták lá­togatják. Mi ugye, akik itt ma­radunk, élvezzük ennek a fej­lődésnek az előnyeit. — A városi tanács gyermek­éi ifjúságvédelmi bizottsága megbízta önt azzal, hogy a fia­talok érdekében társadalmi el­lenőrzést végezzen nyilvános helyeken. Milyen eredménye van ennek a munkának? — Sikerült végre bezáratni a hajóállomás melletti kocs­mát, ahová a legtöbb huligán járt. Egyébként is az a véle­ményem, hogy ne inni járja­nak Szentendrére, hanem kul­turálódni, várost nézni. Mi büszkék vagyunk a városunk­ra, örülünk, hogy mások is jól érzik itt magukat, de a rendet ne zavarják. A Ferenczy-múzeum kihalt folyosóján csak a nyugdíjas teremőrök beszélgetnek. Hiá­ba, a nyirkos téli délután nem kedvez a kirándulóknak. — És mi a helyzet főszezon­ban, sok a vendég? — A nyári hónapokban ki­sebb problémákat okoz a zsú­foltság. Megnehezítik a bevá­sárlást, különösen hétvégeken. Nem lehet parkolóhelyet ta­lálni a városban. Sorolhatnám az ehhez hasonló kellemetlen­ségeket De hát ez csak né­hány hónapig tart, és az ide­genforgalom által rengeteget fejlődik a város. Nagyon szé­pek a kulturális intézmé­nyeink, a múzeumok, a bolt­hálózat, szóval minden. És itt van a sok munkalehetőség, ami ezekben az új létesítmé­nyekben adódik. Tíz évvel ez­előtt még mi is otthon ülhet­tünk volna ölbe tett kézzel, most mégis szükség van a nyugdíjasokra is. Modern öregek Senki nem fél a változások­tól, senki nem őrizgette, nem- konzerválta a régi életformá­ját. „Nem visszafelé megyünk, hanem előre!" — mondta No­voszedlák Mihály. „Ha az len­dít a városon, hogy sokan ide­jönnek, hát jöjjenek”. Ez a város szeretetének égy új for­mája. Nem csak megőrizni az eredetit hanem fejleszteni bővíteni, szépíteni. Márvány! Agnes befejezési határideje ez év no­vember 7-én lesz, de hogy az építési ágazat tartani tudja-e a megállapodást, az függ a lét­számhelyzettől is. Mindenesetre, ha minden a tervek szerint megy, helyet kap itt a posta is. Az 1981-ben, a túlsó parton felújított posta- hivatalhoz kapcsolódik majd a szigeten épülő újabb is, s így Tahitótfalu mindkét része már könnyen bekapcsolható a cross­bar-rendszerbe. szító tevékenység iránti igény kielégítésének szabályozott ke­reteit teremtette meg a gaz­dasági munkaközösség, amely a hozzáértést igyekszik ötvöz­ni a vállalkozókészséggel, a szakértelmet a piaci igények­hez való alkalmazkodással. A jogszabály 1982. január 1- től adott lehetőséget gazdasá­gi munkaközösségek alakításá­ra, melyeket társasági szerző^ déssel legalább kettő, de leg­feljebb 30 tag hozhat létre. A városban a II. negyedévtől in­dult az első gazdasági munka- közösség és jelenleg 24 műkö­dik már. Közülük 17, olyan munkákra alakult, melyek a vállalati termelőkapacitások jobb kihasználását teszik le­hetővé, tehát tevékenységük szorosan kapcsolódik a válla­lat tevékenységi köréhez. A városi vállalatok közül a PE- FÉM-nél 7, az Erdészeti Gép­gyártó Vállalatnál 8 gazdasá­gi munkaközösség működik. A vállalati munkaközösségeknél a legkisebb létszám négy fő, a legmagasabb tizennégy. Ösz- szesen 145-en vesznek részt ezekben a gazdasági munkakö­zösségekben. Újabbak alakulnak Magánszemélyek által létre­hozott gazdasági munkaközös­ségi tagok közül csak egy fő látja el ezt a tevékenységet fő­állásban, a többiek munkavi­szony fenntartása mellett dol­goznak. Jelenleg hét ilyen munkaközösség működik, te­vékenységi körük nagyon vál­tozatos. Számítástechnikai te­rületen három, női, férfi és gyermekruha varrással kettő, gépipari tevékenységgel egy, és lakások, valamint kertek be­rendezéséhez kapcsolódó vas-, fa- és kárpitosipari munkák elvégzésével szintén egy gaz­dasági munkaközösség foglal­kozik. Folyamatban van jelen­leg további három új munka­közösség megalakulása is. Paksra utazó elemek Megkezdődött a szállítás a paksi Atomerőmű építkezéséhez. A Beton- és Vasbetonipari Vállalat szentendrei gyárában gép- házpillér-elemeket készítenek. Jelentkezzenek a károsultak A rendőrség felhívása Lászka Lajos sajópüspöki lakos, aki 1928. március 7-én született (anyja neve: Petik Róza, büntetett előéletű, fog­lalkozás nélküli személy, sze- mélyiigazolvány-száma: AC II. 577 445 és személyi száma: 1 280307 0972) végigszélhámos- kodta az egész országot, s számtalan embertől a járás te­rületén is kicsalt pénzt. Mód­szere az volt, hogy bement idegen lakásokba, ott saját ne­vén bemutatkozott, s közölte, hogy a Tranrit Szállítási Vál­lalat kocsikísérője, s mint ilyen, éppen külföldről érke­zett gázkonvektort vagy színes tv-t szállított volna abba a la­kásba Sajnos a gépkocsi el­romlott, de ha a „címzett” meghatalmazza, hogy lebonyo­lítsa a vámeljárást, akkor vál­lalja a házhoz szállítást. A sok hiszékeny embertől így Lászka Lajos 400—1100 forin­tokat csalt ki. A kapott ösz- szegről elismervényt adott, s saját személyiigazolvány-szá- mát írta fel arra. Természete­sen a „külföldről” érkezett gázkonvektort és tv-készüléket nem szállította le. A rendőrség kéri azokat, akiket Lászka Lajos ilyen mó­don becsapott, hogy jelentkez­zenek akár írásban, akár a 10-233 telefonon a Szentendre városi-járási Rendőrkapitány­ság bűnügyi osztályán. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Erdősi Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents