Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám

1983. FEBRUAR 24., CSÜTÖRTÖK V terft Igényt elégít ki Szükség varrójuk Az egyéni és családi mun­kán alapuló mellékállás, kis­üzemi tevékenység iránti Igény kielégítésének szabá­lyozott kereteit teremtették meg a gazdasági munkakö­zösségek. A hozzáértést igyekszik ötvözni a vállal­kozókészséggel, a piaci igé­nyekhez való alkalmazko­dással. A jogszabály a múlt év ja­nuár 1-től adott lehetőséget gazdasági munkaközösségek létesítésére, s a városban a múlt esztendő második felében kezdtek megalakulni; ma már 24-et tartanak nyilván, ebből 17 vállalati gazdasági munka- közösség. Ez utóbbiak Olyan munkák elvégzésére alakultak, melyek a vállalati termelőka­pacitások jobb ikihasználását teszik lehetővé. A városban a PEFÉM-nél 7, az Erdészeti Gépgyártó Válla­latnál pedig 8 gazdasági mun­kaközösség működik. Ezenkí­vül a PEVDI-nél és a Papír­gyárnál is alakult egy-egy. A gazdasági munkaközösségeknél a legkisebb létszám 4 fő, a leg­magasabb 14. összesen 145 dol­gozó vesz részt ezekben a kol­lektívákban. Tevékenységük a számítástechnikai munkától a lakáskarbantartásig terjed, te­hát méltán állíthatjuk; szük­ség van rájuk. Szélkereket is gyártanak • • Ötleteik segítik a takarékosságot Szállítják már a paksi atomerőmű építkezéséhez a Beton- és Vasbeton- ipari Vállalat szentendrei gyárában készülő gépházpillér-elemeket Energia! A szó ma már köz­ismert, sőt korunk talán leg­fontosabb szava. A világ or­szágai — köztünk hazánk is —, szűkében vannak az ener­giának. Szerte a világon, min­dennaposak a gondok is. Energiát lehet nyerni pél­dául kőolajból, hatalmas ví­zierőművekből, azok az or­szágok, amelyeknek ilyen adottságaik nincsenek, vásár­lásra szorul. Hazánk, sajnos, az energia- szegény országok közé tarto­zik, tehát kénytelen beállni a vásárlók sorába. De szeren­Kétszer kettő — négy A múlt esztendőben to­vább romlottak a kül­piaci munka gazdasági fel­tételei, s a keletkezett ká­ros hatások, sajnos, nem maradtak határainkon kí­vül. Érintették a népgazda­ságot, beleértve a városi és járási üzemeket, gyárakat és szövetkezeteket is, s bi­zony, igen sokszor nehéz helyzetbe hozták azokat. A kihívások kivédése kemény feladat lett! Éppen ezért töltött Cl bennünket némi elégedett­ség, amikor arról hallot­tunk a városi-járási pártbi­zottság ülésén, hogy o ter­melőegységek összességük­ben megfelelően alkalmaz­kodtak a nehéz körülmé­nyekhez, sőt az ipari ter­melés 2—3 százalékkal, a mezőgazdasági pedig 6—7 százalékkal növekedett. S közben a nyereség, ha nem is éri el, de megközelíti a tervezettet. Még egy jó hír; a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyára és a PEVDI írószergyára túlteljesítették dollár-elszá­molású exporttervüket. Va­jon, mi lehet a titok nyit­ja? Bármilyen furcsán is hangzik. Nincs titok, hacsak, a kétszer kettő négy igazsá­ga nem számít annak. Ugyanis a két cég ezt is­merte fel. Pontosabban azt, hogy ők gyártanak, s a gyártmányaikat el is kell adni. No, persze, az sem könnyű az éles konkurren- ciaharcban, de nekik mégis sikerült. Alkalmazkodtak tehát, méghozzá gyorsan, a piac szeszélyes igényeihez. Azok­ban a városi és járási üze­mekben viszont, ahol az al­kalmazkodóképességgel né­mi baj volt, lassan reagál­tak a kihívásokra, bizony jelentősen visszaesett a dollárbevétel. Sajnos ez jel­lemezte a szövetkezeti ipart, s a mezőgazdaság egészét is. Persze nemcsak a hatá­raikon kívüli nehézségek akadályozták a jó gazdasá­gi munkát, hanem belsők is. Tovább nehezedtek a munkaerő-gazdálkodás fel­tételei. Az iparban foglal­koztatottak létszáma Szent­endrén és a járásban ismét csökkent 3 százalékkal, a mezőgazdaságban bedig 4,5 százalékkal. Átlagosnál erő­sebb volt a csökkenés a Pefém-nél, a BVM-nél, az Óbuda Tsz-néi, és az Építő­ipari Szövetkezetnél. De mindjárt azt is mondjuk el, hogy mind az LSZV, mind a PEVDI ezt a problémát is jól fogadta, mert okos szervezéssel azonnal pótol­ni tudták a kieső munka­erőt. Ez sem volt varázslat, csak ésszerű intézkedések sorozata. És enélkül, ma már egyetlen üzem vagy gyár sem tud eredménye­sen dolgozni. Az is nyilvánvaló, hogy az üzemeknek meg kell tanulniuk az importanya­gokkal takarékoskodni, sőt, ha lehetséges, azokat hazai termékekkel helyettesíteni. E tekintetben a Pefém halad az élen, hiszen a drá­ga import helyett gyárt jó minőségű kéziszerszámo­kat hazai piacra, sőt még exportra is jut belőlük. És ha már a Pefém-nél tar­tunk, érdemes arról is szót ejteni, hogy az üzemek kö­zül talán ez a vállalat volt az, amely a legugalmasab- ban és kiváltképp gyorsan alakította át termékszerke­zetét, bátran vállalt kocká­zatot, bankkölcsönt vett fel, s elkezdte a három- és négypofás esztergatokmá- nyok gyártását. Ez a ter­mék ugyancsak drága im­portot vált ki, s rövidesen jut belőle majd a tőkés piacokra is. Külföldön csakis minőségileg megfe­lelő, kedvező árfekvésű és szépen csomagolt áruval le­het megjelenni. Persze, ez sem titok, megint csak a kétszer kettő igazsága. A Pefém ma már forma- tervezett szerszámokat gyárt, kiváló minőségben. Elégedetten írtunk eddig azokról az üzemekről, ame­lyek nem siránkoztak a „sors csapásai” miatt, ha­nem arra törekedtek, hogy versenyképesek maradja­nak, s lóm, _ igyekezetük nem volt hiábavaló. Vi­szont nem öröm a szá­munkra, ha arról is írnunk kell, hogy több üzem, szö­vetkezet, a könnyebbik utat akarta választani, s idei feladatait „alultervez­te”. Szerencsére ez a mód­szer nem vált be, s arra utasította a pártbizottság ezeket az üzemeket, hogy módosítsanak tervükön. S ajnos a gazdasági kö­rülmények idén sem lesznek jobbak, viszont ez évben is tovább kell lép­ni. Ezért javítani kell a munka minőségét, takaré­koskodni kell az energiá­val, a meglevő génparkot még jobban ki kell hasz­nálni. s nagyon beosztva, okosan kell gazdálkodni a munkaerővel is. Vagyis minden vállalatnak, üzem­nek fel kell ismerni a két­szer kettő igazságát. cséré ma már technikailag fej­lett annyira, hogy más mó­don is nyerjen. Gondoljunk csak a paksi atomerőműre. Minden igényt ugyan nem old meg, de egy részét, — igen! S ha a vállalatok, az egyes emberek is takarékos- kodnak az energiával, akkor egy másik rész is megoldódik. És ha a magánosoknak, gyá­raknak még ötleteik is van­nak, akkor újabb rész oldó­dik meg. Lehet, hogy meglepően hangzik, de a város, és a já­rás is részt vesz az országos energiagondok megoldásában. Ezt első képünk is bizonyítja; a paksi atomerőműhöz a Be­ton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában készül­nek a gépházpillér-elemek. És hogy ötletben sincs hiány, azt második képünk tanúsítja. A dunabogdányi A dunabogdányi Üttörő Tsz laka­tosrészlegében szélkereket készíte­nek, amelyek akkumulátortöltésre alkalmasak, tgy a kisebb tanyák elektromos ellátásáról gondoskod­hatnak segítségükkel. Úttörő Mgtsz lakatosrészlegé­ben kezdték el gyártani azt a szerkezetet, amely szélener­giával működik, és- dinamó, valamint akkumulátor segít­ségével elektromos energiává alakítja, tárolja. Egy ilyen szélkerék egy kisebb tanya teljes energiaszükségletét ki tudja elégíteni. Az energiából tehát sajnos, kevés van. Éppen ezért fel- használásánál nagyon körül­tekintően kell eljárni. Az ész­szerű takarékosság ugyancsak nem mellékes! Szóvá tették a tanácstagok Közvilágítás és menetrend Vető László kérje a HÉV- aluljáró hajnali .órákban is .megfelelő világítását. Kravjár András pedig kifogásolta, hogy a közvilágítást a Papírgyár, a PEVDI és a Cementgyár kör­nyékén reggel korán kikap­csolják. Az előbbi tanácstag felvetette még, hogy a HÉV- végállomásnál, a parkoló felő­li részen a kerítést lebontot­ták, s ott maradt egy három­szög alakú terület, amelyen a parkolót tovább lehetne bőví­teni. Krajván András pedig még azt is szóvátette, hogy a Pannónia-telepi gyerekek, ha a busz 5—10 percet késik, csön­getés után érkeznek be az is- kolá ba. A műszaki osztály a HÉV- végállomásnál levő aluljáró megfelelő megvilágítására uta­sította a Városgazdálkodási Vállalatot. A parkoló végleges kialakítására viszont csak a HÉV-végállomás teljes rekonst­rukciójának befejezése után, 1985-ben nyílik majd lehető­ség. Viszont sajnos nem kapott pozitív választ a buszmenet­renddel kapcsolatos észrevétel. A Volán 20-as vállalat közlése szerint a buszjáratok menet­rendi változtatását jelenleg nem lehet megoldani, mivel az indulási időket a korábbi la­kossági igényeknek megfele­lően alakították ki. Ami a köz­világítást illeti, az az országos kapcsolási naptár szerint tör­ténik, amelytől nem lehet el­térni. Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI IÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Megy, mendegél, ballag Sok bába között elvész... A beruházó lehetetlenné tette a téliesítést A városban és a járás községeiben mind ez ideig gya­kori panasz volt: nem jó a kenyér minősége, sokszor ké­sik a szállítás is. Az illetékesek a szűk kapacitásra, a korszerűtlen sü­tőüzemekre szoktak hivatkozni, s tegyük mindjárt hoz­zá: nem egészen alaptalanul. De rendszerint az is el­hangzik Ilyenkor: a helyzeten csak az új kenyérgyár se­gíthet majd. Nos, talán éppen ezért éledezett a remény mind­azok szívében, akik látták, hogy a város szélén elkezdő­dött az új kenyérgyár építése. Gyár? Fogalmaink szerint az egy épülctmonstrum, de itt nem ilyen készül, hanem inkább sütőüzem. Lehet, hogy ezért Is furcsa: három generálkivitelező, az Óbuda Mgtsz, az ócsai Vörös Csillag Mgtsz és az ÉLGÉP, valamint húsz alvállalkozó — bábáskodik az építkezésnél. Az Óbuda Tsz az építőmesteri munkákat, az ÉLGÉP pedig a technológiai szerelést végzi, s ugyancsak itt tevékenykedik, vagy legalábbis tevékenyked­nie kellene még a húsz alvál­lalkozónak is. Nos, ezek után mindenki joggal gondolhatja, ilyen erő­bedobással megy is a munka, mint a karikacsapás. Koránt­sem! Inkább mendegél, ballag. Hogy miért? A beruházás hatvan millió forint értékű, s, ha ezt az ösz- szeget elosztjuk 23 felé, tüs­tént kiderül, hogy nem is olyan sok, sőt egy-egy vállal­kozó részesedése abból — elég csekély. S ezért a pénzért — bizonyára így vélik — nem is érdemes nagyon hajtani. Ez lehet az egyik ok. A másik pedig a beruházó, a SZÖV- TERV munkastílusa. Gyakran olyan szerződése­ket kötött, amelyek csak hát­ráltatták az egyik munkát, a másik rovására. Most is ez történt. Úgy állapodott meg a SZÖVTERV a Fémmunkás Vállalattal, hogy lehetetlenné tette az épület téliesítését. Ezért most áll a munka be­lül, s a zord időjárás is lepa­rancsolta a külső építőket is. A befejezés határideje idén augusztus 20-a lenne, de úgy véljük — sok bába között el­vész a gyerek — ezt nem si­kerül majd tartani. S akkor mi következik? Az egymásra mutogatás. Múzeumi hírek Nemzetközi kapcsolatok A városban 11 múzeum van. Számos látogatót vonza­nak, de élénk nemzetközi kapcsolatokat is ápolnak. Az elmúlt négy esztendőben, 1979- ben Suhl megye bemutatkozik című kiállítást nézhették meg a városi lakók, s az idelátoga­tók. A következő évben. 1980-ban viszont Pest megyei tárlatot rendeztek Meiningen- ben. Az 1981-es esztendő is­mét bővelkedett nemzetközi eseményekben. A Szentendrei Olvasóink kérésére Ami mindenkit érdekel: a lakás Sok olvasónk kérte, hogy lapunkban ejtsünk néhány szót a lakáscserék lehetősé­geiről, illetőleg azok lebo­nyolítási módjáról. A lakáscserék ösztönzése a lakásgazdálkodás egyik fontos célkitűzése, mert le­hetővé teszi, hogy a meg­levő lakásállomány növelé­se nélkül oldódjanak meg bizonyos problémák, illető­leg kevesebb lakás felhasz­nálásával több Igényt le­hessen kielégíteni. S ma, amikor az áHami lakásépí­tés üteme lelassult ez na­gyon fontos szempont. Kétféle mód Szentendre város tanácsülé­se az év elején rendeletet adott ki, amely foglalkozik az új lakbérekkel kapcsolatos tudnivalókkal, a lakásgazdál­kodással, beleértve természe­tesen a cseréket is. A tanács- rendeletnek számos olyan ha­tározata van, amely ösztönzi a bérlőket, a lakástulajdonoso­kat a cserére. A tanácsi bérlakásoknak cseréjének két fő csoportja van. Az egyik az, amikor a bérlő tanácsi bérlakást ajánl fel a lakásügyi hatóságnak, ta­nácsi bérlakás, tanácsi érté­kesítése, vagy OTP-lakás jut­tatása ellenében. A másik pedig, amikor az állampolgárok egymás között cserélnek tanácsi lakásokat, illetve tanácsi bér- és szemé­lyi tulajdonú lakásokat. Mennyi pénz ? A lakásügyi hatóság részé­re történő felajánlásnál, ha a bérlő másik tanácsi bérlakást kér. a két lakás használatba­vételi díja közötti különböze­iét kell kifizetnie. Ha ő jut kisebb értékű lakáshoz (pél­dául alacsonyabb komfortfo­kozatúhoz), a tanács téríti meg részére ezt az értékkülönbö­zetet. Ha egy szobával kiseb­bet kér, akkor az egy szobá­ra eső használatbavételi díj háromszorosa jár. Amennyi­ben tanácsi bérlakása helyett a bérlő tanácsi értékesítésű la­kást kap állami támogatással, a térítés mértéke a lakáshasz­nálatbavételi díj kétszerese. amennyiben ezt állami támo gatás nélkül kapja, vagy OTP- lakást kér, illetve nem kér la kást, háromszoros lakáshasz- nálatbavéleli díjat kap. A hatóság által lebonyolított cserék mellett szerepe van az állampolgárok egymás közötti cseréjének is. Az ilyen ese­tekben, a térítés mértékét a felek megállapodása határoz­za meg. Tehát a lakásbérleti jogviszony vagyoni értékét — a kialakult forgalmi értéket fi­gyelembe véve — a felek sza­badon állapítják meg és a megállapodás érvényességét a polgári jog általános szabályai szerint kell elbírálni. Az ilyen szerződések érvényességéhez szükséges a hatóság hozzájá­rulása. Forgalmi érték A hatóság a szerződést pél­dául abból a szempontból vizsgálja, hogy a fél a lakás­csere útján nem jut-e lakás­igénye mértékének felső hatá rát meghaladó szobaszámú hoz, hozzájárultak-e mind­azok, akiknek a hozzájáruló sát a jogszabály megkívánja- van-e használatbavételi díj hátralék; nem kerül-e lénye­gesen rosszabb körülmények közé a cserélő fél. Amennyiben ilyen körülmé­nyek fennállnak, a hozzájáru­lást meg kell vagy meg lehet tagadni. tárlat Szófia megyében mutat­kozott be s a Szentendrei Mű­vészet című kiállítás kétszer is szerepelt Bécsben. Még ugyanebben gz évben Pest megye Népművészete című kiállítás nyílt Omszkban, majd három Suhl megyei festőmű­vész mutatta be a városban alkotásai javát. A tavalyi év egyik legsikeresebb kiállítása volt lvanka Jovanovics ju­goszláv festőművészé. Ugyan­csak a múlt esztendőben lát­hattuk a Szófia megyei kép­zőművészek kiállítását, s a mai szovjet tűzzománc bemu­tatóit is. Persze a múzeumok nem feledkeztek meg készletük bővítéséről sem, 1979-ben mű­tárgyvásárlásra 1 millió 131 ezer forintot fordítottak, 1980- ban majdnem ugyanennyit. A legtöbbet 1981-ben adták ki, 1 millió 263 ezer forintot. Ta­valy viszont csak 800 ezer fo­rintért vásároltak értékes műtárgyakat. mUsYELETRH Budakalászon szombat reg­geltől hétfő reggelig a hétvé­gi orvosi ügyelet a körzeti or­vosi rendelőben lesz. Pomáz és Csobánka betegei­nek a pomázi körzeti orvosi rendelőben van a hétvégi üavelet. Pilisszántón és Pilisszentke- reszten a hétvégi ügyelet fel­váltva az orvosok lakásain van. Leányfalun, Tahitótfalun, Pócsmeg.veren és Szigetmonos­toron váltakozva lesz az ügye­let az orvosok lakásain. ‘ Dunabogdán.vban, Visegrá­dion és Kisorosziban ugyancsak felváltva tartanak iigyeletet az orvosok a hét végén. Az oldalt írta: i Karácsonyi István Fotó: Erdős! Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents