Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám
kMíop 1983. FEBRUÁR 23. SZERDA V Ismét nem történt haladás ai izraeli-libanoni tárgyalásokon •• Űrügy Washington katonai jelenlétére Az amerikai részvétellel folytatott izraeli—libanoni, tárgyalások eredménytelensége jó ürügyet szolgáltat ahhoz, hogy az Izrael libanoni agresszióját támogató Egyesült Államok kiterjessze, megszilárdítsa közél-keleti katonai jelenlétét. Bejrúti helyzetelemzők ennek a jeleként értékelik Reagan amerikai elnök tegnapi ajánlatát, miszerint Washington a Libanonba betört izraeli csapatok kivonása után „minden lehetséges eszközzel hajlandó szavatolni Izrael északi határának biztonságát’’. Bejrúti feltételezések szerint elsősorban arról van szó, hogy az Egyesült Államok vállalná azoknak a dél-libanoni megfigyelő állomásoknak a kezelését, amelynek felállítását Izrael a bármikori csapatkivonás elengedhetetlen feltételének tekinti. Tel Aviv azonban mindeddig arra az álláspontra helyezkedett, hogy csupán ő maga garantálhatja saját biztonságát. Libanon ezzel szemben hajlandó bevonni mind az ENSZ-csapatokat, mind az amerikai egységeket is magában foglaló többnemzetiségű haderőt az Izrael által követelt biztonsági övezet ellenőrzésébe, de hallani sem akar állandó izraeli katonai jelenlétről, izraeli katonai támaszpontok hátrahagyásáról. A Middle East Reporter bejrúti hírügynökség értesülése szerint a libanoni kormány komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy áthidaló megoldásként biztonsági egyezményt köt az Egyesült Államokkal. Izrael nem tart igényt arra, hogy az Egyesült Államok szavatolja északi határának biztonságát — jelentette ki Ji- chak Samir izraeli külügyminiszter válaszul Reagan amerikai elnök ilyen értelmű ajánlatára. Az izraeli rádiónak adott tegnapi interjújában. Samir kifejtette, hogy kormánya a Libanonnal kötött közvetlen megállapodás, illetve szoros izraeli—libanoni együttműködés keretében kívánja biztosítani határait. Az eseményekhez tartozik, hogy az izraeli—libanoni— amerikai tárgyalások 18. fordulója említésre méltó fejlemény nélkül zajlott le tegnap az izraeli Natanyában. Az izraeli küldöttség „aggodalmaira” válaszolva Antoine Fattal, a libanoni küldöttség vezetője kijelentette: nincs semmi ok A megszállí' területeken élők közös harcát segítve Új palesztin szervezet dákul A Palesztinái Nemzeti Tanács hétfői algíri ülésén úgy határozott, hogy szervezetet hoz létre az Izrael által megszállt területeken élő palesztinok harcának összefogására. A Palesztinái Nemzeti Frontnak nevezett szervezetben különböző irányzatú — iszlám, baloldali' és nacionalista — erők egymással összefogva. te- vékehykedhetnek. A front elődje a izraeli hatóságok által föloszlatott nemzeti orientációs bizottság volt. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője hétfőn a PNT ülésén közölte: olyan értesülései vannak, hogy a dél-libanoni Szi- don térségében élő palesztinokat néhány nappal ezelőtt távozásra szólították föl. A palesztinoknak elkobozzák a vagyonát, és közülük mintegy húszezret máris elűztek otthonából A Bejrútban élő palesztinok ellen gyilkos terrorhadjárat folyik, és sarcszerű, súlyos adóknak vetik őket alá — mondotta Arafat. annak feltételezésére, hogy Damaszkusz nem teljesíti a Libanonban állomásozó szíriai csapatok kivonására tett ígéretét. David Kimche izraeli küldöttségvezető kifogásolta, hogy a libanoni sajtó Tel Avi- vot teszi felelőssé az elhúzódó tárgyalások eredménytelenségéért. A csapatkivonás témakörét szinte teljes egészében a napok óta Izraelben tartózkodó Philip Habib amerikai megbízott „sajátította ki”. A következő ölest csütörtökön a Bejrút melletti libáidéban tartják. Mosilcva Japán küldöttség Megérkezett Moszkvába a japán kereskedelmi és ipar kamara küldöttsége. A küldöttség fogadására a repülőtéren megjelent Vlagyimir Szus- kov, szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes. Nagano Sigeo, a japán küldöttség vezetője rövid nyilatkozatot adott az újságíróknak a repülőtéren, amelyben hangsúlyozta a japán—szovjet gazdasági kapcsolatok bővítésének fontosságát. A küldöttségben — amelynek létszáma meghaladja a 250 főt —, a japán üzleti élet vezető személyiségei kaptak helyet. A japán vendégek csütörtökön kezdik meg hivatalos tárgyalásaikat. Magyar felszólalás a madridi konferencián Áz enyhülési folyamat mellett Európa népei szenvedtek legtöbbet a két világháború során. Ezért is mindannyian érdekeltek a háború elkerülésében, a békés viszonyok, a normális államközi kapcsolatok fenntartásában. Ez a közös érdek az alapja az európai biztonsági és.együttműködési folyamatnak is — hangsúlyozta Varga István nagykövet, a magyar delegáció vezetője a madridi találkozó tegnapi plenáris ülésén elhangzott felszólalásában. A magyar delegátus többek között rámutatott, hogy földrészünkön az elmúlt évtizedben — az enyhülés és különösen a helsinki folyamat eredményeként — jelentős előrelépés történt az államok köSzovjet dolgozók felhívása az NSZK-hoz Kölcsönös bizalom szükséges Az NSZK kormányának világosan meg kell értenie, hogy a Szovjetunióra és a többi szocialista országra irányzott Pershing—2 rakéták telepítess bonyolultabbá teszi a politikai helyzetet Európában. Erre hívja fel a figyelmet a le- ningrádi dolgozóknak nyugatnémet testvérvárosuk. Hamburg szenátusához és közvéleményéhez intézett tegnapi felhívása. A felhívás egyúttal Az elnök a kehi—nyugati viszonyról Keegan merev élléspcnton Kormányának kétéves külpolitikai tevékenységét értékelte és „a nyolcvanas évek stratégiáját” vázolta fel tegnap, az Amerikai Légió nevű veteránszervezet évi közgyűlésén elhangzott beszédében Ronald Reagan amerikai elnök. A kelet—nyugati kapcsolatokról szólva Reagan a Szovjetunió „mértéktartásától és kölcsönösségétől” tette függővé a viszony javítását. Az elnök azt állította, hogy Európában a szovjet nukleáris fenyegetés növekedett, s hogy a végső szovjet cél Európában „rákényszeríteni az országokat a szovjet érdekekhez. szovjet feltételek alapján való alkalmazkodásra”. A középhatótávolságú rakéták korlátozásáról folyó tárgyalásokkal kapcsolatban az elnök megismételte Jurij Andropov- hoz intézett korábbi felhívását, mondván, hogy Bush al- elnök európai utazása során „továbbította készségemet, hogy bárfnikor, bárhol találkozom Andropovval egy olyan megállapodás aláírása végett, amely a fegyverek egy egész osztályát eltörölné a föld színéről”. Aláírják az egyesülési charta dokumentumait Muharuk Szudánba ütmeit Magas szintű delegáció élén tegnap Szudánba utazott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Khartoumban egynapos ülést tart a két Nílus-völgyi ország politikai-gazdasági integrációjának fokozatos kiépítésével foglalkozó testület, az integrációs legfelsőbb főtanács. Kairóban bejelentették, hogy az integrációs főtanács khartou- mi, első ülésén aláírják a már korábban jóváhagyott egyesülési charta jogi dokumentumait, amelyek lehetővé teszik az említett alapokmány legfontosabb intézményeinek — a főtanácsnak, a hatalom nélküli közös parlamentnek és a társulás beruházásaival foglalkozó csoportnak — a működését. TlSAK RÖVIDEN... ff GENEBEN tegnap teljes ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalásokon. REYNALDO BIGNONE argentin elnök október lö-ra kihirdette az általános választásokat — közölte hétfőn rádiónyilatkozatában Raul Pavo- ne, a Népi Föderalista Párt elnöke. megállapítja, hogy az amerikai rakétáknak az NSZK-ba történő telepítése továbp bonyolítaná a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatokat is. Népeink — mutat rá a felhívás — súlyosan szenvedtek a háborútól. A háború utáni időszakban Európa az enyhülés bölcsőjévé vált és saját példáján bizonyította be, hogy az államok, társadalmi-gazdasági rendszerünk különbözősége ellenére is, képesek az együttműködés útján haladni. A leningrádi dolgozók a békés egymás mellett élésben és a kölcsönös együttműködésben, nem pedig a szembenállásban látják a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok jövőjét — hangsíilyozza befejezésül a leningrádi dolgozók felhívása. zötti politikai viszonyok rendezésében, a kölcsönösen előnyös gazdasági, kereskedelmi, kulturális együttműködés fejlesztésében. A Magyar Népköztársaság — emelte ki küldöttségünk vezetője — az európai viszonyok javításához való hozzájárulás érdekében továbbra is azon fáradozik, hogy fejlessze, szélesítse a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a helsinki záróokmányt aláíró államokkal. A magyar küldöttség vezetője a továbbiakban kiemelte a Varsói Szerződés tagállamai prágai nyilakozatának jelentőségét. Meggyőződésünk — mondotta —, hogy a madridi tanácskozás kimenetele szempontjából ,is nagy horderejű állásfoglalásról van szó. Varga István utalt arra, hogy az európai biztonsági folyamat további alakulása szempontjából is kulcsfontosságú a konfrontáció méreteinek és veszélyéinek csökkentése, az államok közötti bizalom megteremtése. Ezért tulajdonítunk megkülönböztetett jelentőséget annak, hogy a találkozón megállapodás jöjjön létre az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról. A magyar delegáció vezetője végezetül rámutatott: meggyőződése, hogy továbbra is fennáll a madridi találkozó ésszerű időn belüli sikeres befejezésének lehetősége. A tegnapi plenáris ülésen a magyar felszólalást megelőzően a másik két országcsoport egy- egy képviselője is kifejtette véleményét a találkozó eddigi munkájáról, a további feladatokról. Jól hfődnek a két ország kapcsolatai Tyihsm v-PapaaJreu találkozó Hivatalos látogatást tesz Görögországban NyiltolaJ Tyihonov szovjet miniszterelnök. A képen: folynak a szovjet—görög tárgyalások, elöl (balra) Tyihonov, vele szemben vendéglátója, Papandreu Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök tegnap Athénban megbeszélést főlytatott Andreasz Papandreu görög kormányfővel. A tárgyszerű, baráti légkörű találkozón eszmecserét folytattak a szovjet— görög kapcsolatok továbbfejlesztésével, a két ország kö-- zötti együttműködés elmélyítésével kapcsolatos kérdésekről, valamint a nemzetközi helyzetről. Nemzetközi politikai témákat, köztük az európai helyzettel kapcsolatos kérdéseket áttekintve kifejezésre juttatták a két fél szándékát a béke, a biztonság és az enyhülés megszilárdításának elősegítésére. Síkraszálltak az államok között; összes vitás kérdések békés, párbeszéd és tárgyalások útján történő rendezéséért. Tegnap be is fejeződtek a szovjet—görög tárgyalások. Nyikolaj Tyihonov és Andreasz Papandreu elégedettségét fejezte ki a tárgyalások eredménye fölött, és síkra- szállt a Szovjetunió és Görögország közötti magas szintű kapcsolatok folytatásáért. A tárgyalások eredményeként a Szovjetunió és Görögország között hosszú távú gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési programot írtak alá, és elvi megállapodás született arról, hogy a két ország között nemzetközi közúti szállítási, idegenforgalmi, valamint filmművészeti együttműködési egyezményt írnak majd alá. Megállapodtak arról is, hogy görög területen szovjet közreműködéssel épül majd fel egy timföldgyár. A tárgyalásokról közleményt hoznak nyilvánosságra. Chsysson látogatásának visszhangja Fontos a politikai párbeszéd A moszkvai tárgyalások kifejezésre juttatták, hogy mindkét fél tovább szándékozik haladni a kétoldalú kapcsolatok javításának útján. A tárgyalások újabb ösztönzést adnak a Szovjetunió és Franciaország közötti sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolatoknak a gazdasági, a tudományos-műszaki és a kulturális együttműködés területein. Ezt írja az Izvesztyija című lap a francia külügyminiszter hivatalos moszkvai látogatásának eredményeit összegző kommentárjában. Nem lenne azonban teljes a kép, ha e tárgyalásokat csupán a kétoldalú kapcsolatok szemszögéből vizsgálnánk. Nem kevésbé lényeges kérdés az sem, hogy mennyiben tud hozzájárulni a Szovjetunió és Franciaország a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéhez. Az, hogy a két ország az enyhülés és a béke javára összehangolta — elsősorban Európában kifejtett — tevékenységét, a múltban pozitív eredményeket hozott. A Szovjetunió a korábbiakhoz hasonlóan most is. nagy jelentőséget tulajdonít a Franciaországgal folytatott politikai párbeszédnek — állapítja meg az Izvesztyija. A szovjet—francia párbeszéd — mutat rá az Izvesztyija — megnövekedett szerepet játszhat a háború elhárításában, a nemzetközi légkör javításában, a bizalom, a bizr tonság légkörének tartóssá té-1' telében Európában. AZ EGYIK LEGFEJLETTEBB fekete-afrikai ország fővárosában, Lagosban, január 17-én vált ismertté az a kormányrendelkezés, amelynek alapján több mint kétmillió — a szomszédos államokból — illegálisan bevándorolt személy kényszerül távozni Nigériából. A hivatalos indoklás szerint — amelyet Alhadzsi Ali Baba, az ország belügyminisztere ismertetett — a kormány döntőiét az befolyásolta, nogy a külföldiek szerepet játszottak a tavaly ősszel kirobbant vallási zavargásokban. Ez akkor halálos áldozatokat is követelt. Ezenkívül a bűnözés is a korábbinál nagyobb méreteket öltött, amelynek okaként — a rendelkezés — ugyancsak a bevándoroltakat említette. A lagosi döntés jelzett okai — a kommentátorok szerint — közhasználatú szóval élve szinte csak a „jéghegy csúcsai”. Ismert, hogy a Niger folyó deltavidékén, valamint a biafrai partokon gazdag olajmezők húzódnak, amelyek feltárása után hatalmas méretű iparosítás indult meg az országban. A hetvenes évek jelentették Nigéria virágkorát, amikor az olaj bevételekből hatalmas összegek áramlottak Lagos felé. Ekkor indultak szerencsét próbálni tömegesen a környező — szegény — országok munkanélküli lakói is "Hátié r NÉPVÁNDORLÁS FEKETE AFRIKÁBAN Nigériába. A Ghánából, Benin- bői, Csádból, Nigerből, Maliból érkezőket akkoriban a legtöbb. vállalat szívesebben alkalmazta, mint a hazai munkaerőt. Ennek oka az volt, hogy a külföldiek — mivel zömüknek nem volt munkavállalási engedélye — jóval kevesebb bért kellett fizetni, mint a hazai dolgozóknak. A bevándorlók még így is jobban jártak, mint azok, akik odahaza maradtak, s u*t próbáltak munkaalkalmat találni. A gyors ütemű fejlődés kapcsán elsősorban az építőiparban nyílt munkalehetőség a külföldiek számára. Itt különösen a szakképzett ghanaia- kat alkalmazták szívesebben a vállalatok. A lagosi kormány pedig szemet hunyt a vendég- munkások rendezetlen okmányai ügyében. A VILÁGPIACI VÁLTOZÁSOK az olajára támaszkodó nyugat-afrikai' országot sem kerülhették el. Az OPEC-tag Nigéria éppen ezekben a napokban kényszerült a piaci túlkínálat, valamint a csökkenő kereslet miatt a korábbinál olcsóbb áron értékesíteni fekete aranyát. Ez a folyama azonban nem most kezdődőt el. Nigériában az olajból származó bevételek apadása már korábban is éreztette hatását. Ez volt az oka annak, hogy a folyamatban levő nagyobb beruházások közül többet le kellett állítani. Ezek a lépések több szempontból is súlyosan érintették az országot. Így például az egyik legfontosabb szempont, hogy késleltetik a korszerű nagyipar és a mezőgazdaság megteremtését. Saghari elnök és kormánya ugyanis már most gondol az „olaj utáni” időszakra, amikor más nyersanyagforrások felhasználásával kell egyensúlyban tartani a gazdaságot. S Nigériának 'pálmaültetvényei, jelentős kakaó-, földimogyoró-, gyapot- és nversaumi- exportja révén meg is lenne erre a lehetősége. A csökkenő olajkereslet másik következménye, hogy a beruházások leállításával egyenes arányban nőtt a munkanélküliség, s ezzel együtt az elégedetlenség is az országban. A nigériai állástalanok körében egyre szilárdabb meggyőződésévé vált, hogy „mindenért” az idegeneket terheli felelősség, hiszen „azok” foglalják el az ő munkahelyeiket. A három éve hatalmon levő Saghari elnök, amely a korábban uralmon levő katonai diktatúrák bukását követően került az ország élére, hírmagyarázók síerint helyzetének megszilárdítására szánva el magát e lépéssel. Hiszen sokan Nigériában minden probléma forrásának az illegális ott-tartózkodókat tüntetik fel. A kiutasítási döntésben szerepet játszhatott az is, hogy idén nyáron választásokra kerül sor Nigériában. A KIUTASÍTÁS MÖDJA, a rövid határidő, a szállítóeszközök hiánya súlyos helyzetbe juttatta a kényszerű nép- vándorlásra ítélteket." Problémát jelent az is, hogy a legtöbb hazatelepülőt saját országában is vonakodva fogadják be. Hiszen ott sincs több munkalehetőség mint Nigériában, s egyelőre remény sincs arra, hogy javuljon a helyzet. A fejlődő országok súlyos gazdasági problémái ugyanis még Nigériánál hat- ványozottabb módon jelentkeznek a térség más államaiban, s a hirtelen népvándorlás tovább mélyíti válságos helyzetüket. Csitári János
