Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-22 / 44. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1983. FEBRUÁR 22., KEDD Kegy község ügye Hogy még gazdagabb év jöjjön Köztudomású, hogy öt évvel ezelőtt milyen nehéz helyzetben egyesült a bagi és a hé- vizgyörki szövetkezet, amelyhez később a kartali, és a vérségi közös gazdaság is csatlakozott. Kovács Lászlónak, az elnöknek, aki több mint egy fél évtizede áll a gazdaság élén, s akinek nagy érdemei vannak abban, hogy a kartali Petőfi Termelőszövetkezet kikerült a kátyúból, amelyet a nehéz esztendők jelentettek, sok mondanivalója volt a lezárt évekről az idei zárszámadáson : Növekvő expert — Nagy eredménynek tartjuk — mondotta —, hogy az öt év alatt 125 százalékra növekedett a közös vagyon értéke, 122 százalékra a termelési érték, és az elmúlt három évben biztonsággal értük el a 10 millió feletti nyereséget. 65 millió volt a beruházott vagyon értéke. — Húsz diplomás végzi munkáját felelős munkakörben, akiket hatvannégy technikusi végzettségű szakember és százkilencvenkilenc szakmunkás segít. Az átlagéletkor 38 év. Gyorsan peregtek az adatok. Minden szám, amely a fejlődésről szólt, a szövetkezet tagjainak, vezetőknek és beosztottaknak a szorgalmát dicsérte. Az elmúlt évben 15 százalékkal növelték az exportra kerülő termékek értékét. De még többet kell tenni a dinamikus fejlődésért! A szorgalom. a lelkiismeretes munka mellett egyre nagyobb szükség van a tudományos ismeretek bővítésére, a szervezésben rejl^ tartalékok felkutatására és alkalmazására. — A jövő útja az új lehetőségek kutatása, s az új termelési technológiák, módszerek alkalmazása — mondotta az elnök. — Mert igaz, esőt ma még nem tud csinálni az ember, de biztosítani lehet, hogy jó magágyba kiváló magot vessünk, gondoskodjunk a szükséges műtrágyáról, és idejében végezzük el a növényvédelmi munkákat. — Csak a gondos és szervezett munka segítette a szövetkezetei, hogy a negyven napon át tartó szárazság ellenére is teljesíteni tudta az 1982-re tervezett bevételeit. A növénytermesztési főágazat 56 milliónál többet tett le a közösség asztalára. Az erdészeti ágazat 1 millió 800 ezer. az állattenyésztési főácazat 28 millió forint árbevétellel zárta az évet. Az ipari tevékenységből származó árbevétel pedig 68 és fél millió forint volt. Idősek dicsérete A zárszámadó részközgyűlésen a beszámolót hallgató tagok között sok volt a fiatal arc. Magatartásukban nyoma sincs annak, ami a régi paraszti nyomorúságra emlékeztetne. de azt hiszem, nem neheztelnek az elnöknek az elődöket emlegető mondataiért. — Az elmúlt évben jutottunk el oda, hogy a legtöbbet és legnehezebbet vállalóknak, az úttörőknek, a barázdákat egvbeszántóknak, csak az ígért holnapért dolgozóknak biztosíthattuk a 3-4 napos pihenést a szövetkezet hévízi üdülőjében. A legszebb ajándékok és emlékek között őrzöm azokat az üdvözlő Tanokat, amit hé- vízffvörki bagi. karta'i, vérségi nyugdíjasoktól kaptam. A közgyűlésen mpgjetent nyugdíjasok, Réti István. Katona Ferenc és a többiek bólintottak az elnök szavaira, mintha saját életük nagy változását így utólag is helyeselnék. Kovács László elnök figyelmeztet is. — Igaz, jól zártuk az évet, de azért ne bízza el senki magát. Aki megelégszik azzal, ami van, az elmarad. Márpedig a kartali szövetkezet bagi, hévíz- györki, kartali, vérségi tagjai nem akarnak lemaradni. Ágazati irányítás Csak néhány mondat az idei tervekből. Százkilencvenöt hektáron kívánnak vetőmag- borsót termelni exportra. A háztáji gazdálkodás segítésére több intézkedést is terveznek, amelyeknek megvalósításán függetlenített szakvezető fáradozik. Az állattenyésztés és gépesítés területén bevezetett áaazati irányítási rendszer kedvező tapasztalatai alapján ebben az évben a növénytermelés irányítása is ágazati rendszerben történik majd. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az energiagazdálkodásnak. A közgyűlés szünetében főleg az elkövetkező hetekről, hónapokról esett szó. Az utcára fehéren izzó hó borult, jégcsapok villantak az ereszek alatt, de a tagok a tavaszban jártak: azt akarjuk, hogy az idei esztendő még gazdagabb legyen, mondták a most is együtt beszélgető traktorosok. Azt hiszem, szándékukkal nincsenek egyedül, csatlakozik hozzájuk mind a négyszáz szövetkezeti tag. F. M. Árammérőgyár Tanfolyam a brigádmozgaSomról A Ganz Árammérőgyár elmúlt éve gazdasági sikereket hozott, amiből a szocialista brigádok jó munkájukkal jelentős mértékben kivették részüket. Annak érdekében, hogy ez a jövőben is így legyen, szükséges a szocialista brigádmozgalom vállalaton belüli továbbfejlesztése, a közvetlen irányítók képzése. Ennek egyik jeleként ma kezdődik egy négy előadásból álló tan folyam. Az oktatóteremben rendezendő eseménysorozat első előadója Földi Sándor, a Hazafias Népfront városi titkára. A nyitányon többek között a szocialista brigádmozgalom fejlődéséről. fejlesztésének feladatairól, vállalaton belüli helyéről és a tömegszervezetekkel fenntartott kapcsolatairól lesz szó. Apró tételek - nagy fergslem Kedvcsináló tejes étitek Tangazdaság Számítógép és ember Miként alkalmazható a mezőgazdaságban? A számítástechnika betört a mezőgazdaságba is. Mind több helyen hasznosítják ma már ezt a technikát, amihez viszont nemcsak közvetlenül a számítógépeket, programokat irányítóknak kell érteniük, jó partnerre van szükségük ehhez a termelési gyakorlatot vezető szakemberek körében is. Ezt belátva szerveztek tanfolyamot a Gödöllői Tangazdaságban a számítástechnikai alapismeretek elsajátítására. A tanfolyam harmincöt szakember részvételével tart a tangazdaságban, előadók az Agrártudományi Egyetem számítóközpontjának vezetői és munkatársai. Dr. Obádovics J. Gyula professzor, a Számítástechnikai Intézet igazgatója a helyi lehetőségeket ismerteti, s szól arról, miként alkalmazhatók a mezőgazdaságban a számítástechnika módszerei. Munkatársai: Tóth Zoltán, Horváth Csaba, Seres József, Salánki József, Tamássy Józsefné, Lengyel József, Szücsy Attila és Cser Sándor a rendszer- szervezésről, a számítógépes készletgazdálkodásról, a szállítás szervezéséről, a programnyelvekről tartanak előadást. Kertiistenként Évnyitó fórumok Értékelték a versenyt A Gödöllői Tangazdaságban minden évben megfelelő fórumot teremtenek arra, hogy számot adjanak minden dolgozónak és minden vezető beosztásúnak egy év eredményeiről. Az ő esetükben ez korántsem olyan egyszerű, hiszen a gazdaság kiterjedése nem teszi lehetővé, hogy egy helyen, egy alkalommal tartsák az évzáró-évnyitó termelési tanácskozást. Ezért kerületenként rendezik őket. így történt ez az elmúlt na- napokban is, amikor dr. Puskás Attila igazgató a nagygombosi, a kartali, a fenyőharaszti, a gödöllői, az ipari és szolgáltató, illetve a tejtermelő kerületben adott mindenkinek tájékoztatást a gazdaság egészének munkájáról. Ezt követően a kerületvezetők tették ugyanezt a kisebb egységek termelésének eredményeiről. Szó esett a gondokról is, de végül az derült ki, hogy a tavalyi gazdasági eredmény kellő akarást, elszántságot, optimizmust nyújt az idei terv könnyűnek éppenséggel nem ígérkező végrehajtásához minden kerületben. Ezeken a tanácskozásokon értékelték a szocialista munkaversenyt is. Vendégek az újjávarázsolt Galgatej-iizletben Hancsovszki János felvétele Emlékeznek még néhányan a budapesti tej vendéglőre? Ha jól tudom, már megszűnt az ilyenfajta elnevezése, beállt a többi, viszonylag kedvelt ön- kiszolgáló éttermek sorába. Pedig csinált egy kis kedvet, propagandát a tejes ételek fogyasztóinak. Igaz, sohasem volt talán olyan kedvelt és népszerű, mint a boros, pálinkás vendéglők, sörkimérők, erről azonban nem a tej tehet, amire azt mondják sokan: erő, egészség. Ha Pesten meg is szűnt, nálunk van egy kisebb tejvendéglő, tejivó — mondanám, de hát az előbbinél kevesebb, az utóbbinál több. A vác- szentlászlói Galgate) társaság gödöllői, Dózsa György úti tejboltjáról van szó, ahol, megfigyeltem: idegent és ismerőst előre köszöntenek. Nem véletlen, hogy sok százan megfordulnak itt naponta, s nem is csak kakaót, tejeskávét, tejet, presszókávét kérnek, hanem mást is. Például Füszért-áru- kat. Fillérekből, forintokból kell viszonylag nagy forgalmat lebonyolítaniuk, viszont kedvező helyen, a Vác felé menő autóbuszok megállójában vannak. Ráadásul a város bevásárlóközpontjában, Hogyan alakult a forgalmuk? — kérdem az üzletvezetőt. — Igaz, hogy forgalmas ez a hely, de hát tényleg sok apró tételből teljesítjük a tér- vet, a forgalmat. Nem is panaszkodtunk soha, inkább, ahogy lehetett, növeltük a tejtermékek választékát, és másfajta árukat is beszereztünk — mondja Tamás Rezsőné, a tejbolt vezetője. — A tejet és a tejtermékeket — közte sokféle sajtot, túrót, tejfölt és egyebeket — a központunkból, közvetlenül a Galgatej üzeméből kapjuk Vácszentlászlóról. Amit ott nem gyártanak, az a tejipari vállalatok terméke. Egy ideje egészen jó a kapcsolatuk a Pest megyei Vendéglátó Vállalat gödöllői cukrászati termelőüzemével, ahonnét szinte naponta friss cukrászsüteményeket kapnak. Ugyancsak árusítanak egy ideje hidegkonyhai készítményeket, s a már említett Füszért- árukból is jó néhányat, például étolajat, lisztet, üdítő italokat, gyümölcsleveket, szörpöket, továbbá szemes kávét is. — Tejboitunk megnyitása óta az egyik legnagyobb forgalmát értük el — mondja még Tamásné, aki Kovács Zoltánná üzletvezető-helyettessel és az őket szabadság vagy más elfoglaltság esetén olykor kisegítő Maurer Ferencné nyugdíjassal együtt tavaly 1 millió 520 ezer forintos árbevételt produkált. Boltjukat nemrég festették, központi fűtését erre a télre oldották meg. Míg a frissen főtt feketét kortyolgatom, magam is megerősítem, kell ez a tejvendéglő a városnak. F. I. A napfényű lámpával, mely- lyel az operatőrök a műtermi filmfelvételeket készítik, én az éjszakai égbe világítok. Ereszkednek. ereszkednek a földre a piciny hószemek, számuk végtelen, bár mind látom kü- lön-külön. Talán a csillagok hullanak alá? Mert miután elállt a hó, többet nem látni az égen semmit. Megslőzts a hóvirág a havat Tavaszba tört a tél Ácsok menete Emlegethetik majdan: 1983- ban előbb volt a tavasz, s utána a tél. Olyan ez, mint amikor éjfél után fekszik le valaki, s így aznap kétszer tér nyugovóra. Megelőzte a hóvirág a havat — mégsem ő nyert. Gondban a krónikás, a tavaszt idéző kirándulásról hogy írjon most, késői télben? Elég az hozzá, hajdan valóságosabb szomszédság fűzte össze Bagót Valkóval és Vác- szentlászlóval. Gyalog egyszerűbb volt átjutni egymáshoz, mint Gödöllőn vagy Túrán keresztül, kerülővel. Talán ma sem nehezebb — s jóllehet egészségesebb a két-három órás gyaloglás — a kényszer már-már senkit sem visz rá. Nem túl rég pedig ácsok mentek Bagról Dányba is dolgozni, az aszódi vásárokra pedig átgyalogoltak a valkóiak, szentlászlóiak. Bár a nagy havazás ^nég nem köszöntött be, a szobából mégsem lehetett mást gondolni, alszik kint a természet. Csudát volt így! Már karácsony másnapján feltörte az ágyást a tulipán, s azóta a jácint és a nárcisz feje is kibukkant. Az árvácska meg végigvirágozta a januárt. Így hát, mi természetjárók, március helyett alté túl a tél közepén indultunk a kikeleti jelek figyelésére. Második feladatként azt tűztük ki, hogy megnézzük, megvan-e még a földút Szentlászlóról Bagra. Esőre ébredtünk, szürke napkeltére. Ám csak magam gondoltam visszafordulásra, i többiek, tízen, hallani sen akartak a halasztásról. Nem is említettem meg. Gödöllőre vonattal utaztunk, Valkóra busz- szal. dított meg egy ingatag magaslest. A tetejéről pillantották meg a vidék páratlanul szép fiókvölgyét: az Erzsébet-völ- gyet. Cikázó őzek Hömpölygőit az ár Valkó hosszú főutcáján a március volt az úr, alig találtunk portát, ahol nem fehérlett hó helyett a hóvirág. Míg mi a merész hírnököket bámultuk, az ablakokból ránk meredtek a szemek. Majd átléptünk egy piciny erecskén, ha jól sejtettük, a Hajtan. Néhány méterre tőle, egy vén ház oldalán meglepő táblácska tudósította, ilyen magasan állt, azaz hömpölygött az ár, az 1963-as nagy víz idején ... Vácszentlászlón már kerítésen kívül is láttunk hóvirágot, de mivel ott szép, ahol van, nem szakítottunk belőle. Pintér Jancsi segítségével — aki rokonsága révén gyakran jár Szentlászlón, rátértünk a bagi útra. Széles, száraz dűlőn emelkedtünk a Sós-patak völgye fölé, hogy más izomcsoportokat is megmozgassunk, öt percig hátrafelé gyalogoltunk. Tóth Éva és Jamrik Szilárd jutott a legmesszebb. A Bika-tavat hizlaló Sóspatak völgyben Lados Pista, Tóth Tibi és Tóth Attila hóA bejáratát egy vadászház őrzi, s valódi, égig érő fa. Olyan óriási, melynek csak szakember becsülhetné meg a magasságát. A házban a második világháború után egy félkarú vadász lakott, Oláhnak hívták, s híres volt arról, hogy jól bánt a fegyverével. Öt követte a bagi Skuczi Lajos, ezért hívják Skuczi háznak, bár a galgahévízi határban áll. Már majdnem odaértünk, amikor három őz egyetlen villámlásként átszaladt, előttünk. — Mekkora nyulak! — kiáltott fel Palya Zoli, meglepetésében jókorát tévedve. A réten hosszú pihenőre volt időnk. Az ebéd után persze senki sem maradt ülve. Ki botot faragott magának, mások vadat kutattak, vagy csupán vizsgálták a fákat. Palya Zolival egy kivágott matuzsálem korát próbáltuk meghatározni, de nem sikerült sorba szedni a kacskaringós évgyűrűket. — Mérjük meg a kerületét! Kötéllel bekerítettük a tönköt, s a megjelölt hosszat saját magasságunkhoz viszonyítottuk. Legalább öt méter... Pávics Laura is hozzánk csatlakozott, versenyt futottunk az égig érő fához. Legalább hat olyan ága van, melyek önmagukban is kitennének egy-egy tiszteletre méltó fát. Laura és Zoli öt métert kúsztak az enyhébb lejtésű oldalán a hatalmas háncsokba fogódzva. A fagyöngyön és a korha- dáson kívül sajnos, az emberekkel is küzd a százötven éves óriás. Fegyvergolyók okozta sebek árulkodnak erről. Míg csodáljuk az aggastyánt, ismerős érkezik, a hévízi Katona József, akiről egyszerre három dolog is eszembe jut: a foszlós túrái kalács, a horgászegyesület a Bika-tavon és a hévízi sportélet. , — Velem megszerettette édesapám a határt. Elkísért a Harminchányáshoz, a Hármashatárhoz és tudom, mit takar a Vérvölgy elnevezés. Az a hatalmas fa a szabadságharc idején már növekedett. Talán látták is, akik erre tartottak az isaszegi csatába. Nehéz idők Melengető napsütésben indultunk a Nyolcadrész felé. A magas erdőben úgy éreztük magunkat, mintha a Börzsönyben sétálnánk. Egy malacfürdő mellett szuszogni álltunk meg, valamelyikünk, talán Bagi Misi, túrni kezdte a vastag avart. Mit fedeztünk fel? Levelét nyitó ibolyát, és hajtást növesztő szamócát! Siska Kriszti azonnal gyűjteni kezdte őket a kiürült kenyeres zacskóba Talán megerednek otthon, a kerti földben is — gondoltuk Nem sejtettük, hogy pár nap 'múlva betör a tél, s nehéz idők következnek a makacs húsvéti és májusi virágokra! Balázs Gusztáv A nap programja Február 22-én. Gödöllő, művelődési központ: Szocialista brigádok klubjában külpolitikai vetélkedő, 15 órakor. Vitákban formálódik a közvélemény címmel rendhagyó óra az Erkel Ferenc Általános Iskola tanulóinak, 13 órakor. Termelési technológiák gépesítésének komplex fejlesztése. Előadó: Nacsády Árpád MÉM főosztályvezető, 14 órakor. Mezőgazdasági " szabadegyetem programja. Lehetetlen tárgyaink ’83 kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Elementáris szimmetria címmel Tóthpál Gyula fotóművész kiállítása, megtekinthető 16—20 óráig. Szülök akadémiája Dr. Szathmári Elek gyermekgyógyász főorvos tart előadást február 23-án, szerdán délután 4 órakor Szadán; a Szülők akadémiája e havi összejövetelét a családvédelmi tanácsadóban rendezik. Piedone Afrikában. Színes, olasz kalandfilm, 4, 6 és 8 órakor. Zensiskola Ferenai Anna hangversenye Händel: f moll szvit, Beethoven: As^-dúr szonáta. Op. 26., Liszt: Első elfelejtett keringő, Negyedik elfelejtett keringő, és Chopin: g-möil ballada című művei szerepelnek azon a tanári hangversenyen, amit kedden. ma este. fé! héttől ad a gödöllői zeneiskola hangversenytermében Ferenczi Anna, az iskola zongoratanárnője. ISSN 0135—1957 (Gödöllői Hírlapi
