Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

Az elmúlt év szeptembere óta 100 százalékkal felemelt vasúti viteldíjak után számot­tevően megnőtt az utazóközön­ség elvárása a vasúttal szem­ben. Ez egyaránt vonatkozik a kulturált utazás feltételeire, a menetrendszerűségre, a váró­termi és állomási körülmé­nyekre, a tájékoztatás javítá­sára. Pontosság, tisztaság Különösen indokolt ez az el­várás a bejáró dolgozók kö­zött, akik évről évre, az idő­járástól függetlenül igyekez­nek reggelente a vasútállomás felé, hogy néhány kilométer megtétele után Pestlőrinc, Kis­pest, Kőbánya ipari üzemei­ben munkába állhassanak. Ha csak a járásunkból bejárók tízezreit vesszük kiindulási alapnak, néhány perces késés is több ezer óra munkaidő­veszteséget jelenthet összesít­ve. Vajon a tarifák szeptem­ber elsejei, az utazási kedvez­mények 1983. január 1-től ér­vényes változásairól, a vasút­ról, hogyan vélekednek az utasok? Erre kerestem a vá­laszt az elmúlt napokban a vonaton utazókkal beszélgetve. Naponta kikíséri az állo­másra Vecsésen Bállá Attilát édesanyja. A gyerek harma­dik osztályos általános isko­lás, s mindennap a 6.40-es vo­nattal indul a fővárosba, a központi sportiskolában tanul. Édesanyját kérdeztem a vona­tok menetrendszerűségéről. — Kétségtelen, hogy sokat javult a pontosság. Nem ácsorgunk félórákat az állo­máson, mint régebben szokás volt. Igaz, a hó egy fél napra okozott bonyodalmakat, de azelőtt is, azóta is szinte perc­nyi pontossággal jön ez a vo­nat. Hasonlóan vélekedett egy üllői fiatalember is, aki meg akarta őrizni inkognitóját, s nem árulta el, mikor Pestlő­rinc állomásra robogott be a vonatuk. — Ügy látom, valaki jobban odafigyel a személyvonatok közlekedtetésére, mert meg­lepően több a pontosan érke­ző vonat. Pedig nem is olyan régen még aláírásgyűjtés is volt, annyira rosszul jöttek, sőt ki is maradtak olykor já­ratok. De kénytelen is a vasút lépni e tekintetben, mert itt, fővárosközeiben nemcsak a sok időveszteséget varrnák sokan a nyakukba, hanem sok utas egyéb konkurrens közlekedési lehetőséget venne igénybe. Gyakran sötét ko­csikban utazunk, de erről se mindig a vasút tehet, mert az utasok szedik ki, s dobálják el az égőket, hogy békésebben aludhassanak a célállomásig. A tisztaságon viszont van sok javítanivaló, amiért a vasút, de mi, utasok is sokat tehet­nénk. A következő napon a koráb­bi, 6 órás vonattal indulok. A zsúfoltság összehasonlíthatat­lanul nagyobb, ami miatt bi­zony alkalmi vitákra, össze- szólalkozásra is sor kerül. Még ilyen körülmények között is helyet szorítanak a peronon az ultisok. Egyikük most dobta el a csikket, s hamar újabb le­hetőséget talál a szemetelésre: a napraforgómag héját köp­ködi szaporán, de nem ám a kezébe. Mikor az egyik férfi kabátjába is „beletalál”, a feleség meglehetősen hangosan mond cifrákat a betlit játszó szemetelőnek, majd a vasutat is szidni kezdi a tumultusért. Lábnyom a mennyezeten Mikor az ajtó mellett álló utas a piszoktól meg a párától alig kilátva az ajtóüvegen, jel­zi, hogy Kispestre érünk, az előbbi fiatalasszony felszólal: — Monori-erdótól már épp elég volt idáig. Ilyen tumultus után Kőbá­nya felé haladva beszélgetek Pocsai Mihályné kalauzzal. — Ügy érzem, a menetrend­szerűségben sikerült a megnö­vekedett igényeknek közel eleget tenni. Természetesen ki­vétel most is van esetenként. De én volnék a legboldogabb, ha minden állomásra a menet­rendben előírt időben érnénk. Gyakori, hogy egyedül vagyok kalauz egy szerelvényen, így minden kocsiba nem jutok, nem juthatok el. Pedig a tari­faemelés óta a bliccelők szá­ma megtöbbszöröződött. Kü­lönösen a fiatalok között. De nemcsak a bliccelők száma, hanem a vandál módon visel- kedőké is. Ha a 15—17 éves fiatalok tömegben vannak, szemtelenebbek is. Ha meg­büntetjük őket, rossz hallgatni, amit „ránk raknak”. Az ősz óta például a felrepesztett ülé­sek, leszakított kapcsolók, ki­tört üvegek száma is megkét­szereződött. Ha nem látnak ki az ablakon, mert piszkos az üveg, egyszerűen kitörik. Igaz, hogy ezt a kocsik tiszta­ságának javításával is mérsé­kelni lehetne, de a vandál Járási székhely, Gyömrő Sportköri közgyűlések A Gyömröi SE február 21- én, hétfőn este hat órakor a helyi Ságvári Endre úttörőház­ban tartja sportköri közgyű-r lését. Az elmúlt év munkájának értékelése mellett, megválaszt­ják az új elnökséget is. A napirendek fontosságára való tekintettel a vezetőség kéri a szurkolók minél na­gyobb számú megjelenését a fórumon. A Monori Sportegyesület is ugyanezen a napon tartja so­ron következő közgyűlését fél hatkor, a járási művelődési központban. Az elnökség ez alkalommal ad számot az 1982-ben végzett munkáról, s jutalmakat adnak át a legeredményesebb sporto­lóknak, a legaktívabb sport­vezetőknek. Kulturális program Monoron 9 órától: a Suli­mozi mutatja be a Vük című színes, magyar rajzfilmet a művelődési központ nagyter­mében, 13-tól: farsangi jelmez­készítésre várják a gyerekeket az Ady úti iskolában, 19-től 23-ig: disco. Pilisen, a moziban 15-től és 18.30-tól: Ben Hur I—II. Sülysápon, 15-től: német nyelvtanfolyam, 16-tól: a nyugdíjasklub összejövetele. Vecsésen, 10-től: Ki mit tud? monori és dabasi járási elődöntő, 19-től: zártkörű jel­mezbál a József Attila ifjú­sági klub tagjainak részvételé­vel. ÜGYELET Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyömrőn: közpon­ti ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharasz- ton. Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a járási rendelőintézetben) Maglódon és Ecseren: dr. Mó­czár István (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis,' Rákóczi u. 40). Sülysápon, Űriban és Mendén: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr. Leyer Lóránt, Ve­csésen: dr. Tury István tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Ügyeletes állatorvos: dr. Varga János, Monor, Dózsa György u. 63., telefon: 357. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban, vagy az ügyeletes ál­latorvos címén. pusztítást ez még nem indo­kolhatja. Január 2l-én például Monoron öt kocsi villamos fűtési rendszerében tett egy banda olyan kárt, hogy a hi­deg kocsiban kellett az uta­soknak utazniuk, mégis a vas­utat szidták, mert nem gon­doskodik a fűtésről. — Olykor a létszámhiány meg a forduló, ingavonatok szűkös ideje miatt nem jut idő takarításra, hibaelhárítás­ra. De az olyan esetekben, mint tegnapelőtt történt — egy több tagú fiatal monori társa­ság egyik fiú tagja a talpát be­kenve nemcsak az ülésen, ha­nem a mennyezeten is ott­hagyta a lábnyomát — a töb­bi utas is rászólhatna a gye­rekekre. Igaz, hogy durván reagálnának, de az ilyen ese­tek visszaszorítására mi, vas­utasok kevesen vagyunk. Tár­sadalmi összefogásra lenne szükség. Hiszen a legkönnyebb ilyenkor azt mondani: taka- karítsa le a vasút — így a ka­lauznő. Ahogy elindul a szerelvény eleje felé, s néhányan még maradunk a peronon, egyik fiatalasszony — Zuglóban a vendéglátóiparban dolgozik — megkönnyebbülten felsóhajt: Egy bliccelő — Csakhogy elbeszélgette az időt, mert nekem nincs je­gyem. Lőrinctől Zuglóig na­ponta megteszem ezt a rövid távot jegy nélkül, de szeren­csémre eddig még nem kérték a kalauzok tőlem. Lehet, hogy könnyelműség, de ha egy év­ben egyszer-kétszer megbün­tetnek, még akkor is én járok jól — s kissé remegő kézzel cigarettára gyújt. Majd a zuglói állomáson már nyugod- tabban lépked a Thököly út irányába. Orosz Károly A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1983. FEBRUÁR 19. SZOMBAT Megszűnt egy főágazat Csak a biztos alapra építenek A szervezetlenség visszahúzó erő volt A monori Kossuth Termelőszövetkezet közgyűlése tegnap a filmszínház nézőterét népesítette be. Hagyomá­nyos színhelye ez a monoriak zárszámadásának. A tsz oárt- és gazdasági vezetősége, a munkahelyi kollektívák is megvitatták már a jelentést, amely az 1982-es eszten­dő gazdálkodását, a főbb mutatókat, s az idei terv- előirányzatot elemezte. Csaknem mindenki előtt ismere­tesek voltak a gondok, amelyek újra a széles plénum elé kerültek. Az 1982-es mérlegeredmény: 64 ezer forint nyereség és 46 millió szövetkezeti bruttó jö­vedelem. Mindkettő elmarad az éves előirányzattól, s jelen­tős a lemaradás az árbevételek alakulásában is. Az egyik fő ok: a mellékte­vékenységek beszűkítése, s ezen belül is a legnagyobb szolgáltató főágazat felszámo­lása. Jó hozamok Szerény a mérlegeredmény, amely a tsz pénzügyi egyensú­lyát biztosította ugyan, de csak szerény mértékű — kétszázaié­Burkolólapot csomagolnak Évente mintegy 10 ezer négyzetméter ipari burkolólapot és padlóburkolót osztályoznak, csomagolnak az Épületkerámia Vállalat mendei üzemegységében. Benkó Mihályné és Ladies Istvánné munkáját egy hasznos kis kéziszerszám is megköny­nyíti. Hancsovszki János (elvétele kos — kiegészítő részesedés ki­fizetésére ad lehetőséget. Az alaptevékenység minden ágazatban jól zárt. A növény- termesztésben az agrotechnikai fegyelem következetes betartá­sával, a kisebb gondok ellené­re is túlteljesítették a feladat­tervet. Kukoricából, napraforgóból, burgonyából és szőlőből is ter­ven felüli hozamokat takarít­hattak be. A kedvező önkölt­ség és a hozamalakulás ered­ményezte, hogy e főágazat az üzemi eredménytervet 13,8 millió forinttal túlteljesítette. Tavaly befejeződött a szőlő­telepítési program is. Az idén a közös gazdaság már 172 hek­tár termő, s 94 hektár egyelőre nem termő szőlővel rendelke­zik. Árbevételi és üzemi ered­ménytervét túlteljesítette az állattenyésztési ágazat is. A belső vágásokkal, a bérhizla­lással együtt 6 ezer 191 sertést és 652 juhot értékesíthettek — jóval többet, mint a megelőző évben. S bár a sertésférőhe­lyek korszerűtlenek, a tartási körülmények is mostohák, a fajlagos mutatókat mégis sike­rült javítani. Továbbra is megoldásra váró gond a juhászat jövedelmező­ségének fokozása, amelyet bel­ső átszervezéssel szeretnének rendezni. get vásárolt fel a szövetkezet, utóbbit a zöldségtisztító üzem felhasználására. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység visszahúzó erőnek bizonyult tavaly a monori Kossuth Tsz-ben. A budapesti szolgáltató főágazat megszűné­se jelentős mértékben csök­kentette az előirányzott ered­ményeket, s nem teljesítette tervét sem a hypókiszerelő, sem a betonelemgyártó üzem. Ennek okát a vezetők a nem kellően alapos szervezésben, a tervek túlméretezésében lát­ják. . A nehéz, gondokkal tűzdelt gazdasági esztendő ellenére si­került megvalósítani a fejlesz­tés célkitűzéseit, biztosítani á gazdálkodás pénzügyi egyen­súlyát. A termelőirányzat már arra épít, ami biztos alappal bír, s megvizsgálva az ered­ménytelen melléktevékenysé­get, egyesek megszüntetéséről döntött, mások átszervezéséről, illetve újak beindításáról. Túlméretezés Kedvező eredményt mutat a háztáji és a kisgazdaságok in­tegrációs tevékenysége: a jól bevált szerződéses kapcsolat alapján nőtt az állatok felvá­sárlása és értékesítése. 1982- ben 3 ezer 301 sertést, 120 hí­zómarhát és 372 tonna zöldsé­A sikerért A célok reálisak, megvaló­síthatók, de megkövetelik min­denkitől a helytállást, az esz­közök hatékonyabb kihasznál lását, s a szigorú pénzügyi és munkafegyelmet. K. Zs. Vasas-klub Nyugdíjasok réfegtalálkozója A péteri falugyűlés, s a Vet tőmag Vállalat monori köz­pontjában a mezőgazdasági dolgozók számára megtartott rétegtalálkozó után legköze­lebb a nyugdíjasoknak szer­veznek településpolitikai fóru­mot a járási székhelyen. Az idős embereket — a la­punkban közölt időponttól el­térően — február 22-én, ked­den 17.30-kor a Vasas-klubban várják a nagyközség politikai, tanácsi vezetői, több vállalat, intézmény irányítói. Nők a Sí ura alatt A vendég tanácsot is kaphat A Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet maglódi női-íérfi fodrászüzletébe nyitva, a fod­rásznő udvariasan fogad: — Tessék parancsolni. Haj­vágás lesz?... Mi tagadás, rámférne a „fa­zont” adó hajnyírás ... — Most talán mégsem — mondom zavartan, hozzátéve, inkább egy rövid beszélgetés a kérésem... Most viszont a fodrásznő, Szever Mihályné lepődik meg — ritka vendégnek számít a kíváncsiskodó riporter. — Egy új kolléganővel, Jámbor Lászlónéval váltott műszakban dolgozunk az üz­letben, harmadik társunk Ren­dek Istvánné kozmetikus, aki Monorról jár át busszal. — Mióta fodrász, s hogyan esett a választás a ma is di­vatosnak tartott szakmára? — Tizenkét éve szereztem meg a szakmunkás-bizonyít­ványt, rövid idejű ecseri tá­voliét után valójában azóta Maglódon iödrászkodom ... Szívem mélyén mindig is fod­rász szerettem volna lenni, ami végül is sikerült. Itt, helyben, az Oláh házaspár ke­ze alatt tanultam a szakmát. — Budapest szomszédságá­ban élve nem csábítóbb egy fővárosi fodrászüzletben dol­gozni? — Számomra nem. Gyerek­ként, családostól költöztünk Maglódra, megszerettem a községet, lakóit. Ismerős, köz­vetlen a kapcsolat a vendé­gekkel, s természetes az is, hogy női-férfi fodrászüzlet a miénk. A Steinmetz kapitány úti fodrászüzlet — egy megürese­dett kisbolt átalakítása után — öt éve nyílt meg. Megfele­lőek a munkakörülmények, s éppen e kis üzlet nyitásával teljesült a régi kívánság, a szépítő kozmetikusi szolgálta­tás Maglódon. Szevernével — a helyiek ál­tal Katikának szólított fod­rásznővel — beszélgetve te­szem fel a kényesnek szánt kérdést. — Munka közben sem tel­nek szótlanul a percek, mi az, ami beszédtéma, netalán pletyka ma Maglódon? — Még mindig a nagy ese­ménynek számító ötös ikrek, s a különösnek mondható tél... Pletyka? Azt nem szeretjük, nem tartozik ránk, nem be­szédtéma. S ha netalán mégis elhangozna ilyesféle, nos, an­nak a fodrász nem tulajdonít különösebb jelentőséget, sem­miképp nem adja tovább. Persze, többnyire nincs is idő hosszan tartó tereferékre. — Lakodalmak, bálok, ün­nepek idején különösen élénk a forgalom, sok a vendég, de egyébként sem panaszkodha­tunk munkanélküliségre, s ez így van jól. — Tehát megél a fodrász Maglódon? — Hát..., a férj kereseté­vel együtt. Időközben többen is be-, nyitnak az üzletbe, székekre ülve türelmesen várnak so­rukra. — Mi számít ma divatos hajviseletnek — természetesen a hölgyek körében — Magló­don? — A sasson hajvágás szárí­tott vagy dauer változatban, a fiatalok körében pedig az „újhullám” különböző formái a kedveltek. A divat, így a hajdivat, nagyon lényeges szempont munkánkban, de azért én legalább ennyire fon­tosnak tartom azt a gyakorla­tot, hogy rábeszélés helyett maga a vendég döntsön — válasszon életkorához, egyéni­ségéhez illő hajformát. S ha kissé bizonytalan, akkor per­sze szívesen adok tanácsot, segítek mindenkinek. Fiatal hölgy ül a fodrász­székbe, megbeszélve Katiká­val, milyen is legyen az el­képzelt hajforma? De ez kettőjük ügye, igazán nem tartozik másra. Jandó István ISSN 0133—2651 (Monori Hfrlí>| Ingázók az utazóból Lassú változások a vasúton

Next

/
Thumbnails
Contents