Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1983. FEBRUAR 19. SZOMBAT Hellyel kínálják Nem kilincsel többé az ügyfél A lakosság hasznát látja A bürokrácia bugyrait jár­ván szinte mindenki találko­zott már nehézkességgel, ím- mel-ámmal odavetett, fél mon­datos eligazítással, csigalassú előrehaladással, rétestészta­ként húzódó ügymenettel. Aki ezeket megtapasztalván eset­leg szent fogadalmat tett, hogy az életben még egyszer át nem lépi semmiféle hatóság küszö­bét, a ceglédi városházával im­már kivételt tehet. Az ügyfél- fogadás napjain a földszinti te­remsor megnyílik a polgárok előtt, s a hozzáértő és készsé­ges hivatalnokok jóvoltából égy füst alatt akár többféle dolgot is elintézhetnek. Aki nem megrögzött hivatal­járó, s némely helyen némi megilletődöttséggel toporgott az íróasztalánál ülő ügyintéző előtt, itt egyenlő partnernek érezheti magát, mert a betérő­nek is készítettek széket. Ta­lán mondani sem kell, lélek­tanilag mekkora a különbség a kétféle metódus között. Rátermett fiatalok Az ügyes-bajos dolgai után járó ember a maga sajátos szempontjai szerint minősíti a tanácsot, sommásan fogalmaz ítéletet, s a vele történtek alapján általánosít. Ezért jó,; hogy mostanában a köztudat­ban egyre kedvezőbb kép ala- irti'l ki a lakosság körében a közhivatalnokok tevékenységé­ről. Emberi értékekről és ma­gatartásformákról egyaránt szól ez az elismerés. A tapasz­talt, korosabb munkatársak mellett — vezető posztokon is — mind többen vannak a rá­termett fiatalok. Van, aki ta­nácsakadémiát végzett, van, aki jogi, orvosi, közgazdász, mérnöki, tanári diplomával látja el feladatát. . A változás kedvező jeleit Iá' háttá a minap a párt városi végrehajtó bizottsága is, mi­dőn testületileg tett látogatási a kibővített ügyfélszolgálati irodában. Kovács Károly ta­nácselnök büszkén vezette vé­gig vendégeit a szobákon. Meg­tekintették a központi iktatót, ahol gombnyomásra működő elektromos szerkezetű irat- szekrényekben liftezik a ten­gernyi akta. (Az egy év alatt felszaporodó üaviratok száma eléri a tízezret!) Benyitottak egy nercre a központi leiró irodába, ahol diktafonról és magnetofonról írják a szöveget a gépírónők, mégpedig teljesit- ménvbérben. A kikalkulált na­pi feladaton túl van, aki már a hivatalos munkakezdés előtt, vagy a munkaidő befejezése után is veri még az írógépet. Qrdöngös masina Az automata Robotron köny­velőberendezések parancsnoka programozó matematikus. (Mi mindenhez kell érteni napja­inkban egy tanácsházán!) A memóriaegységgel felszerelt komputer ördöngös sebességgel állítja össze az éppen szüksé­ges kimutatásokat, kívánság szerint a keresett adólap ada­tai megjelennek a képernyőn. Hogy mi mindenre lehet hasz­nálni ezeket a sokat tudó se­gítőtársakat, az még csak mos* körvonalazódik, de 'például a lakáskérelmek listáját, a több­letingatlanokat, az adózással kapcsolatos tudnivalókat, a né­pességnyilvántartás számait és még rengeteg mást minden nehézség nélkül betáplálhat­ják. Nem csoda, hogy a látotté’- alapján a párt-végrehajtóbi­zottság véleménye sem tért el az ügyfelekétől. Azon a testü­leti ülésen, ahol a tanács szak- igazgatási szervezetének kor­szerűsítése érdekében tett in­tézkedéseket tekintették át, ki­ki a saját benyomásai alapján alkothatott véleményt. Tulaj­donképpen egy évtizedes terv­szerű és tudatos átalakító te­vékenység gyümölcse érett be napjainkra. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a megyei tanács az ország hét városá­ban kezdett kísérletet a köz- igazgatás módszereit korszerű­sítendő. Ezek egyike lett a ceglédi Városi Tanács, amely azóta is tapasztalatszerző hely- lyé rukkolt elő a környékbeli tanácsok érdeklődő szakembe­rei körében. Korszerű módszerek Bár már igazán sok minden megvalósult a kitűzött célok­ból, a nagy mű még befejezés­re vár. Amint engedélyt kap­nak, elvégzik a hátralevő át­csoportosításokat, s akkor mó­dosul a ma már többé-kevésbé megtépázott osztályszerkezet. Az ügyintézők, csoport- és osztályvezetők felkészültek a még megoldandó feladatokra. Várhatóan a közeljövőben az ügyi élszolgálat egységes osz­tállyá szerveződik, s akkor megszűnnek a ma még néhol fellelhető párhuzamos hatás­körök. A lakosság egyébként minden tekintetben hasznát látja a változásnak, a végső soron az alkalmazottak is. Egyenletesebb lett a munkael­osztás, javult a szervezettség. A gyermek-, ifjúsági és fel­nőttvédelmi csoport például adott esetben az állampolgár egy tőről fakadó különböző bajaira találhat orvosságot, egy alkalommal elintézhetik például az alkoholelvonó-keze- lést, a kiskorú családtagok se­gélyezését vagy esetleges álla­mi gondozásba vételét, A végrehajtó bizottság jog­gal állapította meg, hogy a ta­nács tömegkapcsolatai kedve­zően alakultak a változtatások bevezetése óta. Korszerű mód­szereket honosítottak meg a munkában, és a megkezdett fo­lyamatnak töretlenül folyta­tódnia kell, hiszen elsősorban az ügyfelek látják hasznát. T. T. A Ságvári Tsz-ben Címet nyert minden brigád A gazdaságos termelést, a jó minőségű munkát a szocialis­ta közösségek nagymértékben szolgálhatják. Jó példa erre az abonyi Ságvári Endre Ter­melőszövetkezet, amely a ter­vezett 30 millió helyett 43 mil­liós nyereséggel zárta az 1982- es évet és — mint a gazdaság versenybizottságának értéke­léséből kitűnik — ebben je­lentős szerepük volt a bri­gádoknak. Az év elején tett gazdasági vállalásuk minden pontját teljesítették. Jól és a határidők betartására törekedve dolgoz­tak, mind az anyaggal, mind az energiával takarékoskod­tak. A tizenegy szocialista kö­zösség 1800 óra társadalmi munkát végzett tavaly, önzet­lenségük figyelmet érdemel, de a közös gazdaság kollektí­vái úgy vélték, a pluszt első­sorban a szövetkezet gazda­ságos termeléséhez kell nyúj­tani. Akkor dolgoznak a meg­szabott munkaidőn túl, ami­kor minden kihasználatlanul eltelt óra számottevő veszte­ségekkel járhat. Így került időben és jó minőségben biz­tonságos helyre minden ter­mény, így lett elegendő téli takarmány a jószágoknak. A munka mellett jutott idő a szakmai és politikai képzés­re, művelődtek, szórakoztak. Az együttélés szabályait be­tartották. Az értékelés szerint a termelőszövetkezet mind a tizenegy versenyre kelt bri­gádja ismételten vagy első íz- ban elnyerte a szocialista cí­met. Gy. a Ss®1!© jár Ország, világ kitárul előttük legalább egyszer mindenki felszáll Ha ez a társaság útnak indul, útvonalát — nem le­hetetlen —, így határozza meg: 2700—6300—7700—7678— 7300. Szó sincs holmi számcsatázó sihederekről, hanem a jelnőttek különböző korosztályairól, akik kíváncsiság­tól hajtva időnként a Posta fekete madarának nyomá­ba erednek. Mert hollónyelvről lefordítva, a fentiek így hangzanának: Ceglédről Kalocsára, Mohácsra, Abaliget- re, majd Komlóra utazik egy autóbusznyi kiránduló. Lévén közülük legtöbben postások, azt szeretnék, ha ne­kik egy-egy irányítószám a küldeményre rótt numerus­nál többet jelentene. 1965. óta évente többször indulnák Cégiedről különjára­tú, autóbuszaik. Egyetlen ülés /lém marad üresen, mindig akad jelentkező, legyen az úticél hazai vagy külhoni vá­ros. A Postások Szakszerveze­tének járási bizottsága kere­tében tizennyolc esztendeje működik a Természetjárók Baráti Köre. Jelenleg 250 ta­got tartanak nyilván, ennyien kapták meg a közelmúltban az új igazolványt. Szép szám­mal vannak köztük, akik már 40—50 út megtételéről szóló oklevél birtokosai. Vezetőjük, Kacsányi Pál elmondhatja, hogy mind a hetvenöt közös kiránduláson ott volt, hiszen ő a baráti kör fáradhatatlan szervezője, forgatókönyv ké­szítője, útimarsallja. Sokat látnak, hallanak Gondosan vezetett feljegy­zései szerint, az első évben Miskolc környékén jártak. Egy esztendő múlva a Bükköt barangolták be, a következő évben a Mátrát, majd Hajdú­szoboszlón voltak, később Pé­csett, a Bakonyban, a Duna­kanyarban, Szegeden. 1972- ben már a jugoszláv tenger­parttal, a gyönyörűséges Ad­riával ismerkedtek, s az utób­bi évtizedben nem elégedtek meg évi egyszeri kirándulás­sal. Hosszú lenne felsorolni; hány helyen fordultak meg, beleértve Bulgáriát, a Szovjet­uniót, az NDK-t, Olaszorszá­got, Erdélyt, Csehszlovákiát. Bizony sok ezer kilométert tet­tek meg külhonban és hazai földön. Ócsai István tanár úr idegenvezetői védőszárnyai alatt- bőséges tájékoztatást, kaptak mindenről. Külföldre Kassai Márta vezérletével jutnak el, aki minden alka­lommal szívesen a rendelke­zésükre áll. Természetesen a szegedi szabadtéri játékok, a budapes­ti színházlátogatások, az em- láktúrák éppen ilyen népsze­rűek. Noha a baráti kör a postásoké, „civileket” is befo­gadnak. Természetesen min­dig a szaktársak vannak előnyben, ha valahová útitár­sakat toboroznak. Szívesen je­lentkeznek a környező közsé­gek postahivatalaiból is, hi­szen ők is ide tartoznak. Per­sze negyven ember — egy busz utaslétszáma —, még hát végen sem ér rá egyszer­re, mert van köztük, akit olyankor is köt a szolgálat, így mások is megválthatják helyüket az autóbuszra. Kézben oltják a bíborkajszit Megkezdődött a gyümölcsfák kézben oltása a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztés! Fejlesztő Vállalat ceglédi állomásán. Ezzel a módszerrel a hagyományos faiskolai szemzésnél gyorsab­ban szaporíthatnak bizonyos fajtákat. A Mohácsi Mátyás szocialista brigád tagjai vadkajszi alanyra C 244-es bíborkajszit oltanak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Az útimarsall A Budapest vidéki Posta Igazgatóság Területi Szakszer­vezeti Bizottsága évente két- három alkalommal kedvezmé­nyes áron bocsátja rendelke­zésükre autóbuszát, s ez nagy segítség, hiszen ilyenkor csak a felébe kerül a viteldíj. Egyébként a ceglédi IBUSZ- irodánál rendelik meg a szál­láshelyeket, az éttermi ellá­tást, a külföldi kirándulások­kal kapcsolatos szolgáltatáso­kat. A Volán 20-as Vállalat ceglédi körzeti üzemigazgató­ságáról nagyon jó vélemény­nyel vannak. A panoráma buszok kormánykerekénél vagy Rimóczi István, vagy Bognár József ül, ha a hatá­ron túlra indulnak, ök már szinte családtagnak számíta­nak ebbea a vidám közösség­ben, legtöbbször a feleségüket is magukkal hozzák. Kacsányi Pál nagy tapaszta­lattal és hozzáértéssel állítja össze a programot Méricskél, kilométereket számol, szál­lást, étkezést, belépődíjat, ide­genvezetést, költőpénzt kalku­lál, addig oszt, szoroz, amíg ki nem kerekedik az adott út­hoz szükséges összeg. A szak- szervezeti bizottságnak ő a kultúrfelelőse, s ugyancsak ér­ti a dolgát. A pontosság és a fegyelmezettség az alapelve. Ez persze nem azt jelenti, hogy hajszolni kellene a prog­ramokat, csupán annyit, hogy szervezetten, kapkodás nélkül, derűs körülmények között ha­ladnak kiszemelt céljuk felé. Felesége nélkülözhetetlen se­gítőtárs. Mint a métárut kí­náló — közismertebben — ké­zit csókolom bolt pénztárosa, központi helyen dolgozik, így általában ő veszi át a befize­tésre szánt összegeket Hosz- szú évek óta a pénzügymi­niszteri tárca elvitathatatlan birtokosa. Görög, török túra Az idei tervek is lázba hoz­ták a tagságot. Első program­juk — stílszerűen —, Utazás '83 kiállítás megtekintése lesz a fővárosban. Áprilisban fel­keresik az ország közepét, mert bár már sale helyre el­jutottak, a közeli Pusztávács- ra még nem. Terveikben sze­repel a bevezetőben említett kétnapos kirándulás. Jugosz­lávián, Bulgárián át tíznapos görög—török körutazásra ké­szülnek. Az élénk érdeklődés­re vall, hogy két autóbusznyi utas jelentkezett az első hívó szóra. Juniálisukat — immá­ron hagyományosan —, a Putrisarki erdőben tartják, ahol olyankor bográcsban fő­zik a marhapörköltet és ked­vükre szórakoznak. Lesz egy ötnapos kiruccanás a cseh Tátrába. A nyugdíjasokat a kerekdombi gyógyfürdőbe vi­szik — saját kérésükre. Sze­geden a nyáron a Hegyen­völgyön lakodalom című pro­dukciót nézik meg. ősszel Észak-Magyarország szép tá­jaira gurul velük a sárga au­tóbusz. Legalább egyszer mindenki felszáll, de lesznek, akik többször is útnak ered­nek a képzeletbeli fekete hol­ló nyomában. Tamasi Tamás A könyvhónap keretében Tanácskozás a vezetőkkel Február 22-én, kedden — a mezőgazdasági könyvhónap keretében — az élelmiszeripari üzemek, a PENOMAH, a kon­zervgyár, a sütőipari vállalat, a pincegazdaság, a tejipari vállalat, a gabonaforgalmi vál­lalat, a kutatóintézet, az Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat és a Török János szakkö­zépiskola rendezésében — egész napos programot tarta­nak Cegléden. Zsuffa Ervint látják vendégül, az MSZMP Központi Bizottsága osztályve­zető helyettese, aki délelőtt a kutatóintézetben folytat eszme­cserét gazdasági vezetőkkel, majd délután két órai kezdettel a pártszékházban elméleti kon­ferencia előadója lesz. Ebből az alkalomból az épületben élelmiszeripari termékbemu­tatót, könyvkiállítást és vá­sárt tartanak. Ötletet kaphat, aki épít A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ — látva a mind erőteljesebb társadalmi igényt — új szolgáltatással rukkol elő. Azokon a városbelieken kívánnak segíteni, akik csa- ládiház-építéshez kezdenek, de nehezen ismerik ki magukat az ezzel kapcsolatos teendőkben és kellő műszaki ismeretekkel sem rendelkeznek. Azok is szí­vesen veszik a szakember ta­nácsait, akik a hétvégi telek­re szeretnének valamilyen nyaralót emelni. Ebből a felismerésből kiin­dulva a művelődési központ beindította szaktanácsadó szol­gálatát, melynek keretében még a tervezést megelőző idő­szakban díjtalanul adnak fel­világosítást, információt az építkezni szándékozóknak. Természetesen azokat sem zárják ki a segítségnyújtás­ból, akik már hozzáláttak áz építkezéshez, de valamilyen szakmai gondjuk támadt A helyszínen a különféle típus­terveket is megtekinthetik, megrendelhetik az érdeklődők, akiket kedden este 6-tól fél 8-ig, szombaton délelőtt 10-től 12 óráig fogadnak. A tekézők reményei ígéretes idénykezdés A teke NB II. tavaszi idé­nyében az őszi első ceglédiek remekül rajtoltak, előbb ide­genben, majd otthon is meg­szerezték mindkét bajnoki pontot, így megerősítették ve­zető pozíciójukat. Esélyesek arra, hogy oly sok év után is­mét az NB I-ben szerepelje­nek. Legutóbbi sikerük előtt már négy ponttal vezettek a második helyezett Nyíregyháza előtt. KÖZGÉP SE—Debreceni MVSC 5-3 (2496-2485) Pontszerzők: ifj. Molnár (437), Tornyos! (433), Rimóczi (417). A három-három egyéni győzelmet követő rendkívül izgalmas hajrá után a jobb fa­eredmény (11 fa) döntött 4 Cegléd javára. KÖZGÉP SE—Hőerőmű 6-2 (2572-2531) Az első három pár után mintegy hetven fa volt már a listavezető előnye, ami a ké­sőbbiekben egyre fogyott, s már-már veszélyben forgott a győzelem. Az utolsó ötven gurftásban Pintérnek minden tudását latba kellett vetnie azért, hogy két bajnoki pont­hoz segítse csapatát. Pontszerzők: Zsámbéki (452), Nyíri (446), Rimóczi (439), Tornyosi (433). U. L. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents