Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

I A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1983. FEBRUÁR 2., SZERDA A farcács szorgaSmozfa A kerepestarcsai bevásárlósoron ■■ - - •••■ •* Egy házzal, egy üzlettel to­vább megyünk. A fiatalembe­rek készségesen mutat! ák be harmadik társukat. Dudás Zol­tánt, a villamossági üzlet ve­zetőjét. Ügy mondják: jól, bé­késen megvannak itt ők. a fejszéjüket új fába vágó vál­lalkozók, akik mögött persze, ha fiatalok is, hovatovább év­tizedes kereskedői gyakorlat lesz. A műszaki áruk értéke­sítésével foglalkozó Dudás Zol­tánról, meg Fülöp Gáborról is azt hallottam látogatásom előtt Gödöllőn, hogy árubeszer­zésben nem ismernek lehetet­lent. Ha ma nincs valami, megígérik, s amit lehet a kö­vetkező alkalomra beszerzik. — így van? Csilla r&k, lámpák — A lehetetlen kéréseket persze én sem tudom teljesí­teni, de valóban feljegyzem az olyan villanyszerelési anyago­kat. alkatrészeket, amelyeket pillanatnyilag nem tudok ad­ni, s aztán beszerzem, mire megígértem. Háztartási gépek alkatrészei, építéskor szükséges szerelékek, kisebb csillárok, lámpák sora­koznak a pultokon, lógnak a plafonról. Az üzletsoron még van né­hány üres helyiség. A villa­mossági bolt szomszédságá­ban maid fodrász, az autós­bolt mellett kenyeres nyit, ta­lán már február végén. ' F. I. Néhány éve csupán egy kis dohányáruda, no meg az élel­miszerbolt miatt állt meg az emberek többsége Kerepestar- csán a Szilasligetre vivő út torkolatánál. Azóta sokat vál-' tozott itt a környék. A magán- vállalkozások lehetőségével élve, vagy egyszerűen csak a megnőtt szolgáltatói kedv ré­vén, többen iparigazolványt váltottak kereskedésre, ven­déglátásra. A helyi tanács is támogatta ügyüket, úgyhogy mára egész kis bevásárlósor alakult ki. Legelőbb egy virágbolt tűnik a szemébe az arrajárónak, ahol a legfontosabb kerti ve­tőmagokat is árusítják. Majd egy egyelőre üresen álló, új üzlethelyiség van. A követke­zőben viszont hónapok óta nagy a forgalom. Autósbolt ez. Árukészlete bőségesnek lát­szik, jó néhány speciális al­katrész, illetve részegység van a pultokon. Megfelelő áron — Lényegében három forrás­ból igyekszem az árut besze­rezni — mondja Fülöp Gábor, az üzlet vezetője, tulajdono­sa. — Az Autóker nyújtja pil­lanatnyilag a legtöbbet, ben­ne vagyok a cég gépi adatfel- dolgozásos alkatrészrendelási rendszerében. Számítanék a Mobil kereskedelmi vállalatra is, de az jelenleg túlságosan drágán adja az árut. — Kisiparosok is gyártanak az üzletnek? — Igen. Azokkal nincs sok gond. Aminek a vevők is örül­nek: ők főleg azt gyártják, ami hiánycikk. — Mondana példát? — Hiába rendeltem az Au- tókertől Ladához emelőbakot, nem tudtak szállítani. A kis­iparos megfelelő árban ellát ilyenekkel is. — Tulajdonképpen mit for­galmaznak ebben az üzletben? — A Lada összes típusához van szerkezeti és karosszéria- alkatrészünk. autóápolási, kar­bantartási cikkünk. Hamaro­san a feleségem is munkába áll az üzletben, akkor nekem még több időm lesz az áru- beszerzésre. s jobban ki tud­juk elégíteni a Wartburg-, a Trabant-, a Skoda- és Polski Fiat-tulajdonosok igényét. Gyors papírmunka — Hogyan lett önálló, hol dolgozott azelőtt? — Pesten, a Liszt Ferenc té­ri Zsiguli-boltban, később az Észak-Pesti Áfész-nél voltam eladó, itt tavaly szeptember­ben nyitottam. Átvezet a szomszédba, az ugyancsak fiatal üzletvezető­höz, Hauck Jánoshoz, aki fe­leségével rendezett be, nem kis költséggel egy kisebb esz­presszót. Hellyel kínálnak. — Jelenleg lényegében egye­dül vagyok — világosít fel Hauck János. — Most intéz­zük, hogy kétszemélyes lehes­sen a presszónk. A helyi ta­nács ötlete volt, hogy itt ez az üzletsor megvalósuljon, így aztán gyorsan ment a papír­munka is- Hogy sokban van-e? Három évre kaptunk hozzá kölcsönt, mert az is kellett a megtakarított pénzünk mel­lett. — Honnan kapnak árut? — A süteményt egy sashal­mi maszek cukrász készíti szá­munkra, a tömény ital nagy részét közvetlenül a Budapesti Likőripari Vállalattól hozom, és sok mindent megveszek a gödöllői- áfész Sláger-boltjá­ban is. Gslgamácsa Pedagógusok sportlapja Vasárnap reggel a szokott­nál több személyautó vette körül a galgamácsai általános iskolát. A gödöllői járás pe­dagógusai családtagjaikkal ér­keztek, hogy vidáman, spor­tolva töltsék el vasárnapju­kat. A rendezők képviseletében Herczeg János, á pedagógus­szakszervezet gödöllői járási bizottságának titkára válaszolt kérdéseinkre. — Hagyomány már, hogy őszi és téli sportnapokat ren­dezünk. Ezeknek tulajdonkép­pen hármas céljuk van. Le­hetőség nyílik a régi munka­társak, kollégák találkozójára, szakmai tapasztalatcserére és vidám hangulatú sportolásra. — Úgy tudom, válogató ver­seny is ez a mostani. — Igen. Sok helyen rendez­tek előzetes erőfelmérést, és ide már a legjobbak érkeztek. Asztalitenisz, kosárlabda, sakk és légpuskalövészet szerepel programunkon. Több mint két­százan jöttek el járásunk óvo­dáiból, általános és középisko­láiból, ami véleményem sze­rint, egyik bizonyítéka a sportnap sikerének. Gyerekek is szép számmal érkeztek. Nekik játszószobát alakítottak ki az egyik tante­remből. Tudnak rajzolni, fes­teni, gyurmázni és rengeteg játék is rendelkezésükre áll a szakképzett pedagógusok mel­lett. Míg az apuka, anyuka sportol, számukra is gyorsan múlik az idő. — A mácsaiak remek házi­gazdák! — Válóban. Ez az egyik oka annnak, hogy már harmadíz­ben rendezzük náluk a téli versenyeinket. Remek a torna­termük. Kiváló szervezők. A lövészet és a sakkverseny le­bonyolításához is ideális te­remmel rendelkeznek. Délután három órára befe­jeződtek a küzdelmek. Női asztaliteniszben az aszódi dr. Révész Sándorné, a férfiaknál a Kerepestarcsáról érkezett Pataki József diadalmaskodott. Az isaszegi általános iskola női csapata és a galgamácsai férfiak győztek kosárlabdában. A sakkot a túrái Sára Ilona és a Domonyból érkezett Grósz Kornél nyert?. A leg­jobb céllövőnek a kartali Koppányné Újházi Mária és az erdőkertesi Magyar János bi­zonyult. Sz. S. Dicséretes fejlődés Vers* és prózamondók A vácszentlászlói Arany Já­nos Művelődési Házbán és környékén nagy volt a mozgás. Nemcsak a felkészítő pedagó­gusok, hanem sok szülő is el­kísérte gyermekét a kisdobo­sok, valamint úttörők vers- és prózamondó járási versenyé­re. Kommárné Gerőcs Edit, az úttörőszövetség járási tit­kára már a verseny megkez­dése előtt is igen elégedett volt. — A vácszentlászlói házi­gazdák — iskola és művelődé­si ház — nagy szeretettel ké­szültek az eseményre — mon­dotta — és biztosították a ver­senyhez szükséges körülmé­nyeket. Három helyen mutat­koztak be a versenyzők: az általános iskolában, a pártház­ban és a művelődési házban. Kiválasztás Kellett is a hely, hisz több mint félszáz gyerek adott szá­mot felkészüléséről. A reggel kilenckor kezdődött bemutató tizenkét órakor ért véget, s ekkor került sor a felkészítő pedagógusok és a zsűri tagjai között szakmhi megbeszélésre. A tanácskozásnak már az is jó hangulatot adott, hogy a látot­tak és hallottak alapján a bí­ráló bizottság megállapíthatta: az elmúlt évekhez viszonyítva nemcsak a versenyzők számá­ban, de a bemutatott művek kiválasztásában és az előadás­módban is dicséretes a fejlő­dés. Amíg a felnőttek tapasztala­tot cseréltek, s a zsűri döntött a helyezésekről, a tanulók a vácszentlászlói általános isko­la és művelődési ház filmszak­köre által készített filmeket nézték. Sánta Miklós tanár, a lelkes gyerekfilmesek vezető­je a félhomályban nem a fil­met, hanem a járásból érkezett gyerekek arcát figyelte. Kí­váncsi volt, hogy tetszik a ven­dégeknek a vácszentlászlói út­törőfilmesek képsora az úttö­rők táborozásáról, az iskolai életről. Filmkészítők és nézők egyaránt elégedettek voltak. Sokan voltak kíváncsiak a Kovács György által vezetett modellezőszakkör kiállítására. Szakági bemutató A kellemes időtöltés oldotta az izgalmat, bár sok szülő és versenyző találgatta, kik lesz­nek arany- vagy ezüstokleve­lesek. Az eredményhirdetés­kor a gyermekek tapsa is iga­zolta, valóban a legjobbakat jutalmazták. A versmondó kisdobosok között aranyokle­veles lett a kartali Csaja Ber­nadett, aki a járás kisdobosait a megyei versenyen is képvi­seli. Az úttörőknél két arany­oklevelet is kiosztottak, s így ketten mennek a megyei ver­senyre: a péceli Gáli Katalin és az aszódi Jakab Bernadett. A kisdobos prózamondók aranyokleveiét' az aszódi Ma­gyar Hajnalka, az úttörőkét pedig a veresegyházi Kövi Boglárka és a túrái Pecze Tí­mea vehette át. Az ezüstoklevelesek nagy száma igazolja a mezőny erős­ségét, és igazolja azt is, hogy a járás kisdobosai, úttörői, az őket segítő pedagógusokkal együtt — lelkiismeretesen ké­szültek a művészeti versenyek szakági járási bemutatójára. Versmondó ezüstokleveles kis­dobosok: Magyar Mónika (Er­dőkertes), Ivicsics Zoltán (Dány), Kókai András (Vác­szentlászló). Úttörők: Skribek Anikó (Isaszeg). Nagy Beáta (Vácszentlászló), Szabó Andrea (Veresegyház), Kövesdi And­rea (Isaszeg). A prózamondó kategória ezüstérmes kisdobo­sa: Bakonyi Katalin (Iklad). Ezüstérmes úttörők: Tóth Éva (Mogyoród), Takács Melinda (Vácszentlászló), Lapu István (Zsámbok). F. M. Kertbarátok köre Eicadósok, kirándulás Az új esztendőben is kéthe­tente tartja foglalkozásait a gödöllői városi-járási művelő­dési házban működő kertba­rátkor, amely havonta kétszer előadásokkal, vetítésekkel fű­szerezett programot kínál, s többször terveznek üzemlátoga­tást is. Tapasztalatcserére fo­lyamatosan nyílik módja a klubtagoknak, akik legköze­lebb február 1-én a ház körüli állattartásról és állategészség­ügyi problémákról hallhatnak előadást. Ugyancsak februári program a már időszerű fó­lia alatti zöldségtermesztés tudnivalóiról szóló ismertető. Különösen érdekesnek ígérke­zik az a kirándulás, amit már­ciusra terveznek, a fertődi ku­tatóintézetben a»bogyósok há­zikerti termesztésének újabb lehetőségeivel ismerkednek meg a klubtagok, s persze közben megnézik a híres fer­tődi kastélyt is. Időszerű kérdések Mezőgazdasági egyetem Beszélgetés és vitafórum Mezőgazdasági szabadegye­tem kezdődik február 10-én Gödöllőn, a városi-járási mű­velődési házban. A hosszú ren­dezői lista — a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a mező- gazdasági szövetkezetek Pest megyei területi szövetsége, a gödöllői városi és járási párt- bizottság, a gödöllői agrárcent­rum intézményei és a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei és gödöllői járási­városi szervezet — mutatja, fontos témákról a szakembe­rek számára időszerű és izgal­mas kérdéseikről lesz szó. Az első előadás — valamennyi délután két órakor kezdődik — a VI. ötéves tervidőszak mezőgazdasági feladatairól szól, előadó dr. Soós Gábor nyugal­mazott államtitkár. Egy Héttel később, 17-én, dr. Csen­des Béla, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese a szabá­lyozó rendszer alkalmazásáról, várható hatásairól beszél. Feb­ruár 22-én A termelési tech­nológiák gépesítésének komp­lex fejlesztése címmel tart előadást Nacsády Árpád, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője. A márciusi első alkalommal. 3-án, dr. Kárpáti Józsefet, az Agrotek vezérigazgatóját hall­gathatják meg az érdeklődők, előadásának címe: A mezőgaz­daság anyagi, műszaki ellátása 1983-ban. Egy hétre rá dr. Pa­les Gyula,, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese beszél a hitelgazdálkodásról és a mező- gazdaság exportfeladatairól. Március 17-én, majd 24-én két gödöllői illetékességű előadó szerepel a szabadegyetem ka­tedráján, előbb dr. Bánházi Gyula, a MÉM Műszaki Inté­zet igazgatója; témája a me­zőgazdaságban használható energiatakarékos technológiák. Dr. Bíró Ferenc, az Agrártu­dományi Egyetem rektora a kutatási intézmények és a ter­melőüzemek kapcsolatát elem­zi Pest megyei tapasztalatok alapján. A szabadegyetem végén fó­rumot rendeznek a feldolgo­zott témákról, a vita vezetésére Balogh Lászlót, a Pest megyei pártbizottság titkárát. Csonka Ferencet, a Pest megyei Ta­nács elnökhelyettesét és Ihászt Józsefet, a mezőgazdasági szö­vetkezetek Pest megyei terüle­ti szövetsége titkárát kérték fel. A beszélgetésre éppen úgy, mint a szabadegyetem előadá­sára a szakembereken kívül természetesen várják az egyéb érdeklődőket is. A nap programja Február 2-án. Veresegyház, művelődési központ. Fehérlófia, az Állami Báb­színház vendégjátéka, 16.30 órakor. Mozi Mackenna aranya. Színes, amerikai westernfilm, 4, 6 és 8 órakor. Haj, ki kisze, Ekiszőce Megnyúlt a farsang farka A farsang nyomába szegőd­tem szombaton este, hogy megpróbáljam tetten érni a vidámságot, a jókedvet, a te­let, a hideget, a sötétséget le­győző tavasz egyik örömün- nepét. Igaz, hosszú időszak ez, hiszen vízkereszttel — január 6-ával — kezdődik és egészen hamvazószerdáig tart. Virágvasárnap Néhány évtizeddel ezelőtt csak a farsang farkának ne­vezett három napban — va­sárnap, hétfő, kedd — mulat­tak az emberek. Amikor ked­den éjfélkor a községi bíró görbe botjával megverte a kocsma nagytermének mester­gerendáját, még egyszer fel­hangzott lányok, legények aj­kán a nóta: Szárazszerda lesz a héten, megbomlik a hasad éhen ... aztán csend lett. Kezdődött a hosszú böjt, amit csak virágvasámap le­hetett feltörni. Virágvasárnap már a tavasz közeledtét jelez­te, amikor szokás volt — el­sősorban Galgamácsán, Karta­lon, de más helyeken is —, hogy az ócska ruhákba meny­asszonynak öltöztetett szal­mabábut, ami a telet jelké­pezte, a lányok közrefogták és 'kivitték a falu határában foly- dogáló patakra vagy a folyóra és közben énekelték Haj ki kisze, kiszőce / A másik határ­ba! ! Gyere be, sódar, /A mi kis kamránkba! / Kivisszük a betegséget, / behozzuk az egész, séget. / Haj ki kiszi, haj! A városokban a farsang a bálok idejét jelentette, s ez az időszak valóban január elejétől hamvazószerdáig tar­tott, s ezalatt lezajlottak az iparosbálok, a híres-hírhedt megyebálok is. Ma már a fal­vakban is hosszúra nyúlik a farsang farka. Január köze­pén eredtem a nyomába, s nem kellett hosszú utat be­járnom, ' hogy találkozzam hangulatával, jókedvével. A színpadon az iskola cite­rásai, színjátszói, az énekkar tagjai adtak műsort. A szülők boldogok voltak: lám, mit tudnak a gyerekeink! A far­sangról nem esett szó, én mé­gis azt éreztem, hogy az a kétszáznál is több szülő, aki ezen az estén együtt táncolt, énekelt, szórakozott, az egyko­ri jeles napok hangulatát idézte. Ünnepkör Új ruhában Bagón kezdtem a farsango­lást, ahol az általános iskola szülői munkaközössége a mű­velődési központban szervez­te meg a szülők farsangi tea­estjét. A fehérrel terített, vi­rággal díszített asztalok hosz- szú sora. a sok-sok új ruha, a gondtalanul rendelt italok garmadája jómódról, gondta­lanságról árulkodott Galgahévízen párosbálban szórakoztak férjek és felesé­gek. Bankó László művelődé- siház-igazgató és felesége há­zigazdaként jártak az aszta­lok között. Mindenkihez volt néhány kedves és jó mutatást kívánó szavuk. Mulattak is a jelenlévők, szorgoskodtak a felszolgálók. Sokan megnézték a művelődési ház újonnan ki­alakított klubhelyiségét. A hévízgyörki művelődési házba este tizenegy óra után nyitottam be. Széphalmi Pai­ne igazgató és Bankó János intézményvezető örömmel új­ságolták. hogy több mint há­romszáz fiatal váltott jegyet és szórakozik Müller József diszkójában. Próbát tettem, sok fiatalt megkérdeztem, mit tud a farsangról. Azt minden­ki tudta, hogy valamiféle ün­nepet jelöl a szó, de azt már nem, hogy mikor kezdődik ez az ünnepkör, s meddig tart, mint ahogy azt sem. hogy mi­lyen népszokások, hagyomá­nyok fűződnek ehhez az idő­szakhoz. Tavaszköszöntő Lehet, hogy a szegényebbek a meg nem ismert emlékek­kel, de mindez nem jelentke­zik hiányként az életükben, mert ha a hagyomány a mai élet nagyon sok területén je­len van is, már nincs olyan meghatározó ereje, mint ko­rábban volt. A hagyományos kultúra érdekes és külön világ­gá vált, de az is igaz, hogy az egészséges társadalom megbe­csüli elődje jó hagyományait, mert azok távoli korokról ta­núskodnak, belőlük igen sok tudományos és történelmi is­meretet vagy gyönyörködtető élményt meríthet. Szombaton este ezek a téli nősbálok, családi összejövete­lek, de még a fiatalok diszkói is —, ha nem volt róla szó, még akkor is —, nekem az egykori farsangi vidámsággal együttjáró tavaszköszöntőt je­lezték. Fercsik Mihály ISSN ons—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents