Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
Műszaki Intézet lí|fsi£fa homlokrakodó Újfajta homlokrakodó vizsgálatát végezték el a MÉM Műszaki Intézetben. Az NSZK gyártmányú Atlas típusú gép emelőképessége két tonna. Különféle munkaeszközökkel szerelhető fel, alkalmas mélyalmos istállók, juh- hodályok trágyájának rakodására, ömlesztett anyagok; a szőlőkben és gyümölcsösökben a kiskonténerek mozgatására, összegyűjtésére. A mozgatandó myag-, illetve csomagtól függően óránként mintegy húsz-száztíz tonna továbbítására képes. Szombaton A cukorbetegségről Dr. Vámos János tart tájékoztatót az új népbetegséggel, a cukorbajjal kapcsolatban február 20-án, szombaton délután három órától, a gödöllői művelődési központ diabetes délutánján. Szó lesz a betegség megelőzéséről, az ajánlott életmódról, a diétáról, valamint azokról a pszichológiai tudnivalókról is, amelyek megkönnyítik a beteg és a család együttélését. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐT JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM 1983, FEBRUÁR 18., PÉNTEK Turcsi eredmények Jó volt a termés zöldségből — Örülök a szép eredményeknek, jó hallani erről így nyugdíjasként is — hallottam a minap Túrán, a Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezetben Tóth Zs. Sándortól, aki, gondolom, nem először tehetett ilyen megállapítást. Mint ahogy gondolatban nyilván az is foglalkoztatta, amit még szeretne, ha megvalósulna. Érthető, világos, imponáló ez az érdeklődés tőle meg a hasonló korúaktól, akik miközben drukkolnak a szövetkezet, meg a nagyobb közösség további sikereinek, talán buzdításuk, bátorításuk csíráját is ültetgetik azokba, akik gyalogmunkásként, gépkezelőként vagy éppen vezeSzorgos vezetéssel Szép jövő előtt a dányiak Egy község közhangulatára — tagadhatatlan — a sportkör működése is rányomja a bélyegét. Sok-sok ember érdeklődik a verseny — és szerencsére mind több a tömegsport iránt is. Dányban, ahol az utóbbi időben különösen fellendült a sportélet, Gádor Lajost, az egyesület elnökét kértük arra, hogy mutassa be a vezetőség tevékenységét. — Helyettesem, Lázár József nemrégiben még a futballcsapat erőssége volt. Munkájával elégedett vagyok, az ő eredménye is, hogy községünk lakóinak tíz százaléka rendszeresen sportol. Ez a látszat ellenére nem kis szám! Azt jelenti, hogy legalább 450 emberre egész éven át számíthatunk. Az OSN helyi küzdelmeiben 300 indulónk volt tavaly is. A járási spartakiádok alkalmával rendszeresen képviselteti magát falunk lakossága. Szép sikereket érünk el évről évre a megyei téli-nyári spartakiá- don. Ezeken a versenyeken a férfi kispályás foci mellett a női kézilabda, a kötélhúzás és az atlétikai számok is erősségeink közé tartoznak. Továbbra is egyik fő célunk, hogy minél több embert nyerjünk meg a rendszeres testmozgásnak. Ügy véljük, hogy ez nagyobb szervezettséggel, kis anyagi ráfordítással megoldható. — Gazdasági vezetőnk Lázár Péter, a termelőszövetkezet agronómusa. Nagyon sok munkát vállal a lelkes sportvezető. A magyar sportnak sok ilyen önzetlen emberre lenne szüksége! Az utánpótlásért Gádor András, az általános iskola igazgatója felelős. Több jó képességű tanulóra hívta már fel a figyelmünket. Szállításainkat Kurunczi János koordinálja és legtöbbször ő a focisták gépkocsivezetője. Ugyanazt csinálja egész nap munkaidejében, mint nálunk hétvégeken, azzal a különbséggel, hogy a sportra sok szabad idejét áldozza. — A női kézilabda-szakosztály élén változás történt. Ka- kucskáné Szabó Mária tanárnő vállalta a lányok istápolá- sát. De a vezetőség javaslatát a márciusi közgyűlésünknek még jóvá kell hagynia. Sakkéletünk irányítója dr. Kovács László, nyugdíjas ügyvéd. A két éve működő szakosztályt tavaly neveztük a megyei III. osztályba. Tavaly ősztől már a II. osztályban versenyeztek a fekete-fehér kockák szerelmesei, létszámuk 15 fő. Az idén januártól az isaszegi és a dá- nyi sakk-kör közös irányítás alatt működik. Így lehetővé vált egy ütőképes második csapat kialakítása. — Tóth István, a termelő- szövetkezet növénytermesztési ágazatvezeíője, társadalmi munkában magas színvonalon látja el a moíocross-szakosztá- ayumc dirigálását, meiyneic pu- íanatnyilag hatvan tagja van. Egyre nő a sportág ncpszeru- sege. Már az edzéseken is egyre több fiatal arcot iáihatuiuc. féli István, a tsz gépműhelyének vezemje remaaui szervezi a baráti kór munkáját. Anyagi és erkölcsi támogatásukat lóleg a focisták élvezik. A labdarugó-szakosztály vezetője, b'zaüo Janos, aki Budapesten dolgozik. — Tavaly 45 új arcot lehetett látni sorainkban. Teljes létszámunk jelenleg 180 Tő. — A termelőszövetkezet mint bazisszerv 250 ezer forintot adott. A községi tanács egyre szűkülő költsegvetésé- öul 50 ezer forinttal részesültünk. A túrái Galgavidéke Afész kétezer forintja is jól jött. Labdarúgó-szakosztályunk oevétele 100 ezer, míg a női kézilabdásoké 1500 formt volt. Tagdíjbevételi tervünket 100 százalékra teljesítettük. Ebből 20 ezer forint gyarapította vagyonúnkat. Turóczi Béla, a megyei sporthivatal vezetője 1981 őszén Dányban járt. Látta a helybéliek igyekezetét és közbenjárt a megyei tanácsnál érdekükben: harmincezer forinttal támogatták sportépítő tevékenységünket. — A fentiekből is kiderül: a Dányi Tsz SK előtt szép-jövő áll! — Nekem is ez a véleményem. Biztosítékul szolgál erre a vezetőség aktivitása, a falubeliek sportszeretete és az igazolt - versenyzők tudása, szorgalma. Szadi Sándor Mozi Keresztül a nagy vízválasztón. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm, 4 és 6 órakor. Maria Braun házassága. Színes NSZK filmdráma. Csak 16 éven felülieknek, 8 órakor. Ügyelet Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pécelen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresan február 19- én, szombaton 8 órától február 21-én, hétfőn 8 óráig: dr. Szőke Ferénc, Gödöllő, Stromfeld sétány 16. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon február 19-én, szombaton 8 órától február 21-én, hétfőn 8 óráig: dr. Molnár Attila, Aszód, Kossuth u. 27. tőkként például a túrái szövetkezet még jobb gazdálkodásáért cselekszenek nap mint nap. Hévíz nehézségekkel — A jó eredmény meflett mit valósítana meg? — Sürgetném a meleg víz hasznosítását. Micsoda energia van abban! Most meg szinte potyában elfolyik. Miért nem lehet fűteni vele, fürdőt építeni rá? Idondjam-e, hogy ezt a kérdést már nekünk is feltették, írjuk meg: micsoda pazarlás így bánni a drága kinccsel. Jó- tíor jött tehát Tóth Zs. Sándor kérdése, amire talán nem is baj, ha így zárszámadás idején érkezik a válasz a legilletékesebbtől: — Valóban ajándék nekünk ez a hévíz, de hadd mondjam meg tulajdonképpen bosszúság is — válaszolja Lévai Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke. — Hogyne szeretnénk mi is hasznosítani a mostaninál többet, nagyobb fedett termőhelyek, fóliasátrak, üvegházak és egyebek fűtésére, de hát csupán a hasznosítását célzó terv mintegy 15—17 millió forintunkba kerülne. Még ezt is ki lehetne talán bírni egyszer, de sajnos úgy tűnik, nem érné meg. Olyan nagy a feltörő víz lerakódása, hogy többe kerülne a tisztítás, mint amennyi hasznot hozna. Növekvő nyereség Hogy a gazdaság vezetőit sem hagyta nyugodni a nagy lehetőség arra jellemző, hogy tavaly év végén újabb cég, az egyik kőolajipari vállalat szakembereit kérték meg, próbálkozzanak valamivel, hátha egyszerűbb módszerekkel mégis hasznosítható a túrái meleg víz. Két kísérletet is elvégeztek, a másutt bevált vegyszer bejuttatásával kísérleteztek, itt ez is eredménytelennek bizonyult. A kutatók pedig csendben elvonultak. De térjünk vissza a sikerhez. Amit tehát a hőforással belátható időn belül nem lehet fokozni. így hát marad a vesződségesebb, a kitartó munka. Ez jellemezte a Galgamenti Tsz közösségét, amely tavaly 413 millió forintos árbevételt produkálva, több mint tizenkét százalékkal növelte a nyereségét. Így most 32 millió 650 ezer forintról dönthetnek, mire fordítják. Vagy, hogy még pontosabbak legyünk: csak 17,6 millióról, hiszen 15 milliót emészt fel a jövedelem és másfajta adók, amit a közös kasszába fizetnek előbb. A piació! függ Nem volt könnyű nyereségesen gazdálkodniuk. Talán már a » kevésbé szakértők is tudják: aki zöldséget termel nagyüzemben, az sokat vállal magára. A turaiak ezt tették: nagy szám; hogy ezer vagonnál több zöldséget adtak a konzervgyáraknak, a kis- és a nagy piacoknak. És persze a szántóföldi növénytermelést és az állattenyésztést, a kereskedelmet sem felejtették el. A kertészet sorsa azonban .a jövőben még inkább függ a piactól), a kereslettől, mivel az ágazat jövedelmezősége tavaly tovább romlott. Egyetlen szerencséjük talán az, hogy tíz éve megalakították a Főszövker Gazdasági Társaságot, amely most ugyan némileg hullámvölgyben van, de segít a termékek budapesti értékesítésében is. F. I. Kastély üt is van Mi gá lyos egyetemisták Eleinte magam se tulajdonítottam különösebb jelentőséget a dolognak, nem mintha ez számítana. Csak azért jegyzem meg, hogy érzékeltessem: aki hozzám hasonlóan csak alkalmanként kerül kapcsolatba a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatóival, nem is sejtheti, hogy amiről az alábbiakban szó lesz (ha jól számolom), vagy ezer fiatalembernek jelent (hogy is mondjam csak, hiszen a gond, a probléma itt igazán nem megfelelő szó), nos, leginkább örömtelenséget, hiányérzetet. Minél inkább személyes ismeretséget köt viszont az ember a gazdászok és a gépészek egyikével-másikával, s minél többet beszélget velük, rá kell hogy döbbenjen: a kérdés nem mellékes. Legalábbis nekik nem. Beszélni , róla, a nagy nyilvánosság előtt viszont (megint keresem a szavakat), legalábbis nem ildomos. Hiszen, mint e témakörben szinte minden, oly köny- nyen félreérthető, hogy az általános gyakorlat szerint nem is beszélnek róla nyilvánosan. Így zárul be a kör. Csak éppen az- a bizonyos ezer fiatalember rágódik rajta, ha nem is öt évig, de jó ideig. Mígnem más megoldás híján a? eljárást választja. A többségük biztosan. De ne kerülgessük a kását, sokan sejtik már, hogy miről van szó, hogy mi okozza a hiányérzetet, hogy miért kell eljárni az egyébként kényelmes egyetemváros amúgy kellemesnek mondható kollégiumából. Szóval a lányok miatt. Illetve a hiányuk miatt. Magyarul: az egyetem túlnyomó többségben levő férfiú hallgatóinak hiányoznak a lányok. Ez van. Aki pedig szemöldökét ráncolva rögtön kész a felháborodott válasszal: — mifene, a diák uraknak ilyen gondjaik vannak, ahelyett, hogy tanulnának s örülnének, hogy mérnök lehet belőlük! —, az hagyja is abba a cikk olvasását, mert legfeljebb felbosszantja. . ( Igenis: nincs az a prűd okoskodás, az a tengernyivé duzzasztott tananyag, az a nemes cél, ami az élet e fontos törvényét korlátozni, elnyomni tudná. Hiába minden ellenérv, ahogy mindig is és ahogy mindenhol, az már hozzátartozik a huszonévesek természetrajzához hogy ha történetesen fiúk, akkor a lányokhoz, ha pedig lányok, a fiúkhoz vonzódnak. Mégpedig elementáris erővel. S ki véthetne rájuk követ? Szót sem érdemes pazarolni az ellenvetésekre ! Ezzel szemben mit mutatnak a tények? Van ugyebár a két karon vagy ezerkétszáz hallgató. A gépészeknél igazán csak mutatóba akadnak lányok, egy-egy évfolyamra ha ketten-hárman járnak, az már sok. S bár a gazdászok között többen képviselik £t gyengébb nemet, az ivararány (így mondják az egyetemisták) itt is kataszrofális. A kollégium ezek után inkább laktanyára hasonlít, ahonnan a hét végén, mi tagadás, néha még a tanításra szerit hét végi és hét eleji napok délelőttjét-délután- ját is elcsípve, a többség elutazik. Haza vagy máshová, ahová (nehogy megint a közízlésbe ütközzünk) a szíve húzza. S többnyire hiába az ifjúsági szervezet, a különféle klubok, körök erőfeszítése, nehéz maradásra bírni, az egyetemi közösségi élet izmosítá- sára szorítani a minden tekintetben legfogékonyabb életkorban levő ifjakat. Hallottam már szolidáris javaslatot: jöjjenek többet a városba a fiúk, vannak itt csinos, okos lányok szépszerével, meg kell keresni őket. A városi művelődési ház például legújabban talán alkalmas hely lenne az ismerkedésre. De még a legmerészebb számítás sem ígérheti annak a bizonyos ivararánynak a helyre- billentését. Akadtak persze próbálkozások, nagy a sikere a nyári koedukált építőtáboroknak, a zsámbéki Tanítóképző Főiskolával (ahol a gödöllői remetelak helyett apácazárda található — ez is hallgatói zsargon), eleinte ígéretes volt az együttműködés, de hát messze van egymástól a két helység. S ha már itt tartunk, anélkül, hogy bárkinek (s vgjon kinek is?) szemrehányást tennénk, csendben megjegyezzük: nem lehetett volna, mondjuk, azt a főiskolát Zsámbék helyett idehozni? Kastély, mégpedig kihasználatlan, s egyre romosabb, a város, erejéből sosem helyreállítható, itt is van. Különben a valamikori terv is az volt, hogy az agráregyetem mellé telepítenek Gödöllőre egyéb felsőfokú intézményt is. Ha még nem is mondtak volna le róla; hogy így legyen, ahhoz igen sok idő kell. Gáti Zoltán Játszóitól Ssosseiiesi Kalandozás múltban és jövőben Az ötnapos tanítási hét bevezetésével jelentősen megnövekedett az általános iskolások szabad ideje. Az iskolák és a művelődési házak feladata lett olyan hétvégi program összieállítása, mely kellemes és szórakoztató, ugyanakkor hasznos ismereteket is nyújt a fiataloknak. E tervek megvalósítását segíti a művelődéstörténeti játszóház, mely Isaszegen az elsők között alakult meg a gödöllői járásban. Ember, dem Miről is van szó tulajdonképpen? Antal Teréz járási közművelődési felügyelő, a játszóházak szellemi gazdája: — Célunk a művelődéstörténeti korszakok ismertetése a kultúra történelmi fejlődésében, a hiányos ismeretek pótlása, a rendszeralkotásra való törekvés az életkori sajátosságoknak megfelelően. Az ismeretnyújtás mellett a manuális készségfejlesztésre is törekszünk, ami egyben az ismeretrögzítést is szolgálja. S ne feledjük a játék örömét sem! Az isaszegi játszóházban négyévi program megvalósítására vállalkoztak. A tartalmi munka sokszínűségének leírására lehetetlen e cikk keretén belül vállalkozni; a lényeg az, hogy a gyermekek megismerkedhetnek a többi között az ősközösségtől napjainkig az egyes kultúrák történetével, földrajzi környezetével," a termelőerők fejlődésével, az osztálytársadalom kialakulásával, az ember és elemek harcával, a vallás-és az eszme fogalmával, a művészetek alakulásával. Gyúrás, formálás Az elméleti ismereteikhez csatlakozik a kézimunka, a játék, amikor a gyermekek agyagból, papírból, szalmából, fonalból használati eszközöket, épületeket, mezőgazdasági és ipari eszközöket készíthetnek. Az alkotás örömén kívül növelik jártasságukat, készségüket a kézimunka terén és tulajdonosai lehetnek ezeknek a saját készítésű A negyedik évben kalandozást tehetnek a XXI. században, ahol a történelmi lánc folytatásaként szabad folyást engedhetnek fantáziájuknak. Nem árt többször is elismételni, hogy a foglalkozásokon a játék, a történelmi játék az elsődleges. Az országos és helyi tapasztalatok egyaránt bizonyítják, hogy a gyermek szívesen hajtogatja, alakítja, ragasztja a papírt, készít hulladékanyagból például a sámánkort idéző ruhát magának, önfeledten gyúrja az anyagot, edényt és más tárgyakat formálva belőle. MiWágner Zsófia vezetésével épül őseink háza, az isaszegi Dózsa György Művelődési Ház művelődéstörténeti játszóházában. niatűr szobraik fantasztikus emberalakokat, ősállatokat jelenítenek meg. Az isaszegi művelődési házban már készen áll a galy- lyakból készített, szalmával fedett lakhely, melynek berendezését az igazi ősember is megirigyelhetné. A házikó tetejét lókoponya díszíti, jelezve, hogy itt a tudós ember lakik, no meg azt is, hogy a történelmi magyarázat értő fülekre és ügyes kezekre talált. Elkészültek az ősi szövőszékek hiteles másai is, melyeken a színes fonalak igen szép terítőcskékké alakultak a lányok és a fiúk nagy örömére. Történelmi utazás A látszólag spontán foglalkozásokat gondosan előkészített forgatókönyvek alapján, nagy szakértelemmel vezeti Nagy Ágnes, Szebenyi Judit és Wágner Zsófia. Eszköztáruk gazdag. Fotók, magnószalagon rögzített forrásszemelvények, lemezjátszó, film, epi- daszkóp használatával köny- nyítik az ismereteik elsajátítását. A játszóház fenntartásához jelentős anyagi támogatást kap a ház a gödöllői járási hivatal művelődésügyi osztályától; dolgozói az anyagbeszerzésben is közreműködnek. A Lignifer Ipari Szövetkazet dolgozói értékes eszközök elkészítésével segítenek. A játszóház tagjai ízléses, szép és stílszerű igazolványt kaptak.’ Reméljük, egyre több tanuló lesz birtokosa ennék a történelmi utazásokra jogosító igazolványnak. Fejéregyházi László ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hír
