Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1983. FEBRUÁR 2., SZERDA Fdmérőcscport, látogatóban Március végén közük a lakbért Mondják, Cegléden X-éknél a Károlyi Mihály lakótelep egyik házában olyan, de olyan nagy takarítás volt vízkereszt után, amilyet még nem pipált a környék. Függönyt mostak, szárítottak, kihasználva a na­posabb időt, vásároltak csere­pes virágot, ablakot tisztítot­tak, amit még karácsonyra sem tettek. Lakodalom? Ke­resztelő? Külföldi rokon? A, dehogy. Helybeli vendéget vár­tak, méghozzá hivatalosat. La­kásfelmérőket, mivel hogy ta­nácsi lakásban laknak. Az új lakbér megállapításához. Változatos kép Cegléden ez a felmérés 1100 család otthonát érintette. A lakások zöme korszerű, a Ká­rolyi lakónegyedben található, ide tartozik például a hat da­rab tízemeletes is, valamennyi lakásával, lakójával. Termé­szetesen vannak tanácsi keze­lésben korszerűtlenebb kicsi épületek és régi típusú, nagy alapterületű, hajdani polgár­házak is. Egyik ilyen, a má­sik olyan. Van összkomfortos, ahol távfűtés adja a szoba me­legét, hideg víz jön az egyik, meleg a másik csapból, termé­szetesen van fürdőszoba, a kamra viszont akkora, hogy egérnek is csak alamizsnát le­het tartalékolni benne. Talál­ható viszont szőnyegpadló, be­épített szekrény — a konyhát bútorostul adták a bérlőnek. Más a helyzet egy tanácsi fenntartású, több évtizedes polgárház ban, ahol a korszerű­södés jeleként olajkályha szol­gáltatja a fűtést (cserépkály­háért eseng a lakó), a szobák nagy alapterületűek és több mint három méter magasak, a fal pedig mi tagadás, salét­romtól virágos, ami nedves­ségre utal. És van tanácsi la­kás kinn a periférián, szükség­ből épített Cs-lakás település, sokak hajléka. Ha egy családban csak négy személyt számolunk, az majd négy és fél ezer ember, ösz- szességében valószínű több is. Ha nézzük, hogy hány kereső­képes családtag van, a nők közül hány fiatal, hány ház­tartásbeli és hányán vannak gyermekgondozási szabadsá­gon, ha figyelembe vesszük a kispénzű nyugdíjas tanácsi la­kásbérlőket, a magányosokat, igen változatos kép alakul ki a szemlélő előtt. Körülbelül olyan, mint amilyet a lakbér­változás miatt feladatot kapott négy bizottság talált, s rögzí­tett. Hogyan fogadták őket? A pénz az pénz — Zökkenőmentesen, segíte­ni készen. Konfliktus nem adódott, sőt, majd’ minden háznál otthon volt legalább egy felnőtt családtag, előké­szítették a személyazonossági igazolványukat és az iratokat. Kéznél voltak az előző bérleti szerződések, őrizték egy ko­rábbi felmérés listáját. Érezni lehetett, hogy segíteni akar­nak. Pedig pénzről volt szó, a részükről többlet kiadásról, amit bele kell kalkulálni ha­marosan a jövedelem alakulá­sába — mondja a Városgaz­dái kodási Vállalat ingatlanke- zelőségének osztályvezetője, Bóbis Károlyné. Négy felmérő bizottság járta a lakásokat hetek óta. Vala­mennyien ingatlanosok. Van aki közvetlen munkaköre szerint ingatlankezeléssel foglalkozik itt a hivatalban, a többiek pe­dig gépikönyvelők. Most mód­jukban volt találkozni szemé­lyesen azokkal, akikről évek óta a számtengert vezetik. Munkájukat a lakásokban élők munkarendjéhez igyekeztek igazítani. December első nap­jaiban kezdték. — És január utolsó napjaira, ahogy terveztük, végeztünk is a felméréssel. Csak néhány, akár egy kézen összeszámolha­tó lakás maradt hátra, ezek is indokoltan. A feladathoz ütemterv készült, házi tanfo­lyamon ismerkedtünk az alap­vető dolgokkal, a lakásrende­lettel, az adatrögzítő lapok ki­töltésének módjával, a kérdé­sekkel. Ez a felmérés több háznál szinte csak adategyez­tetés volt, ami tulajdonképpen jó, könnyített a dolgon — mondja Bóbisné. Minden cso­port megkapta a kötetben ki­adott, egységes lakásgazdálko­dással kapcsolatos jogszabályt. Ilyen munkával teltek a de­cemberi, januári délutánok, estek. Szám a szelvényen A házról házra járóktól sok mindent kérdeztek az embe­rek. Igyekeztek készséggel, pontos választ adni. Ebben a nyomtatott kiadvány sokat se­gített. Számoltak, ahol az ér­deklődő kérdés elhangzott: ugyan, mennyi is lesz majd a lakbér? Elmondták ilyenkor a változtatás folyamatát, ismer­tették a szociális kedvezmé nyékét. Ami a nyugdíjasokat illeti — elég sokan laknak az érintett lakásokban — a januári nyug­díjszelvényen lesz egy szám: nyugdíjuk alapja. Ha szociális segélyre tartanának igényt, ezt veszik majd figyelembe. A szelvényt jó gondosan meg­őrizni. — Március 20-ig minden la­káshoz kiküldjük a bérközlést. Cegléden jellemző, hogy álta­lában sok az évtizednél nem öregebb tanácsi lakás, kevés a nagy alapterületű. Mint a fel­mérésből kitűnt, sok viszont a nyugdíjas bérlő, köztük is az, akinek a nyugdíja ötezer fo­rintnál kevesebb. Vannak há­rom és több gyerekes csalá­dok, ők is élhetnek a kedvez­ménnyel. Eszes Katalin Bemutató, több településen Szép bútorokat kínálnak A ceglédi Otthon Áruház előtt gyakran megállnak a járókelők. Berendezett szobák tárulnak a nézelődők elé. Az ebédlőasztalon terítő és ká­véscsészék, a szekrények pol­cain könyvek sorakoznak. Miskolczi István boltvezetővel, és helyettesével, Bakos Sán­dorral beszélgetünk. — Honnan ez az otthonos­ság? — A vásárlók hiányolták. Megbeszéltük a kollégákkal, és ki térítőt, ki könyvet, ki kávéskészletet hozott dekorá­ciónak. Így alakultak ki az igazi lakószobák. A bútor jobban „bemutatkozik”. — Mennyire volt sikeres az elmúlt év? — Forgalmunk kielégítőnek mondható, úgy a ceglédi, mint az albertirsai boltunkban. Ügy érezzük, többnyire ki tudtuk elégíteni a vásárlók igényeit. Különböző típusú bútorok áll­tak a vevők rendelkezésére, egyedi darabokból is választ­hattak, egész éven át. Jól si­kerültek a vidéki akcióink. Idei terveinkben vidéki be­mutatók rendezése megint szerepel. Kínálja az áru saját- magát úgy, hogy a vevőnek ne kelljen utaznia miatta, és a szállíttatás se okozzon külö­nösebb költséget. Februárban indulnak ezek a vidéki ki­állítások. Szerződést kötöttünk a pécsi és a győri bútorgyár­ral. Általában olcsó bútorok­kal jelentkeznek a piacon. A Domus létrejötte óta drágább bútort is kínálunk, ezek is nagyon keresettek. Január végére várjuk az első szállí­tást. Tavaly sikert arattak a ju­goszláv kárpitos szekrények, a román ebédlőbútorok. Ebben az évben sem lesz hiány be­lőlük. Gy. Gy. Faragnak-e az ácsok? Nyeregtetős hajlék lett a módi „No lenn vagyok, újra a magasba vágyom” „ .. .a szalmafedél éppen olyan jól megvédi az embert, mint az aranyos tető.” (Sene­ca) — Ilyen alapon a kenyérhéj is telíti a gyomrot, minek az a fránya csirkepörkölt?! — ne­vet Farkas József ács-állvá­nyozó mester, amikor a majd kétezer évvel ezelőtt élt filo­zófus és író, Seneca sorait idéztem egy „földönjáró” be­szélgetésünk kezdetén. — Egy épület próbája: az alap és a tető állaga. Ha az előbbi jó, a tetőzetnek is ki kell bírnia 3—4 emberöltőt. Bizony száz évig is gerenda a gerenda, ácsolat az ácsolat! Gondolja csak el, ennyi idő alatt hány­szor van kitéve az időjárás szeszélyeinek a tetőzet! Tehát sem a szalmafödél, sem az aranyos tető nem felel még a jó, a biztonságos ácsolat kité­telének. Myoíc-tíz nap — S annak mi a titka? — Masszív legyen és szem­nek tetsző. Masszív, amikor a faváz gondos és pontos össze­dolgozása után moccanatlanul áll helyén a tető, azaz, értel­met kap az ácsmunka. És szemnek tetsző, hiszen a vá­rosképet, a már meglevő házak tetőzetét is figyelembe kell vennie a tervezőnek, a meg­rendelőnek. — Az ácsnak is? — Én olyan tetőt készítek, amilyen a tervrajzon szerepel, vagy aminőt a megrendelő kí­ván, s elbír a ház. Nem szól­hatok bele, pedig nagyon sokszor szívesen tenném: Em­ber! Ha látná ezt az utcát, ezt a házat fölülről! Mint a töredezett, rosszul hajlított fűrészfogak, szélfútta sátorte­tők — sokszor ilyen össze­vissza házsorokat látok onnan, fölülről. — Az ácsok mindig magas­ban dolgoznak? — Nem. A lábazat, a lép­csőház, a pince zsaluzása is a mi munkánk. Ezeken a he­lyeken is pontosan kell dol­goznunk, hanem az igazi, a vérbeli ácsmunka ott fönn, a talajtól 5—6 méternyire kezdő­dik! Akkor, amikor a tetőszer­kezetet állítjuk össze. — Miből? — Fenyő- és akácfa alap­anyagú gerendák, oszlopok, szelemenek, támaszok, mell- szorítók, karpántok, szarufák, lécek és szegőanyagok sokasá­gából. Gyalulunk, fűrészelünk, szögelünk, vésünk — s nyolc­tíz nap alatt áll a tető. Ugye, milyen egyszerű? — Faragnak is? — Ha akarnánk sem tud­nánk csókért forgácsot adni a lányoknak. A tetőszerkezet alapelemei készreszabva, pon­tos méretre vágva várják, hogy összeálljanak munkánk során. Drága a faanyag, nem megy pocsékba egyetlen centi­méternyi sem. Hanem, a komplett ácsfelszerelést, azt mindig magunkkal visszük: szekercét, kötelet, vésőt, fa­megmunkáló acéllapokat, víz­szintezőt, fűrész- és fúrógépet. Hátha meggondolja magát az építtető, s másféle tetőt sze­retne tudni a feje fölött. — Mostanában milyen tető a módi? — Nyeregtetős, padlástér­beépitéses. Valamikor, úgy 10 —15 évvel ezelőtt az úgyneve­zett sátortetős ház volt a di­vat, manapság úgy tűnik, apáink, nagyapáink korabeli tetőket kedvelnek az emberek. — Melyik tető a stabilabb? — Ha jól megépítik, nincs a kettő között különbség: áll­mok kell a strapát, cipelniük a cserép- vagy a palaterhet. Én szívem szerint a sátorte­tőre adom a voksomat: masz- szivitásához rövidebb faanya­got is fölhasználhatok. Mert nem mindegy, hiszen mond­tam, drága a fa. — Azt mondta, fönn jobban érzi magát. Mikor látta elő­ször magasból a várost? — Ezerkilencszáznegyven- hétben. Akkor voltam elsős ács-állványozó tanuló, ötven- ben megszereztem a segédle­velet, majd Pesten, később Cegléden dolgoztam, különbö­ző vállalatoknál. Kilenc évvel ezelőtt kiváltottam az ipart. Most ötvennégy éves vagyok, jó órában mondjam, egészsé­ges és erős. — Kemény az ácsok munká­ja? Éltető levegő — Fizikailag, idegileg egy­aránt kimerítő a napi nyolc­tíz órai munka. A vállalatok­kal ellentétben nekünk, kis­iparosoknak nincs darunk, emelőnk, hidraulikánk, mi csak önnön izomerőnkre szo­rítkozhatunk munka közben. És persze az örökös józanság­ra, a jó érzékre, az ösztönre. Ott fönn keményebb a tél, perzselőbb a nyár, s az em­bert megedzi az idő. Ezért lát ritkán ácsot orvosi rendelő­ben influenzajárvány ide­jén ... De göthös, horpadt mellű ember sincs közöttünk. Éltet a tiszta levegő, a vi­szonylagos csönd, a nyugalom. Szőlősorok közt — S ha leteszi a szekercét? — Kimegyek a szőlőmbe. Van nyolcszáz négyszögölnyi birtokom a Kapás dűlőben, szombat-vasárnaponként el­dolgozgatok a sorok és a fák között. De csak délig. Akkor már nagyon lesem a felhőket. Ha lenn vagyok, újra magas­ba vágyom, a tetőre. Hiába, mi ácsok már ilyenek va­gyunk. — Van családja? — Egy nagy fiam, s két ki­csi unokám. — A fia is építész? — Nem, ő agrár szakember. Hanem, a bátyám, s apám testvérbátyja szintén ácsmes­terek. Tőlük is sokat tanul­tam annak idején. — Itt született Cegléden? — Igen, egy szerény, kicsi nádfödeles házban. Besze Imre Előkészítők Tantárgyakból, alaposan A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban elkezdődtek a főiskolai, egyetemi felvéte­li vizsgára előkészítő tanfolya­mok, matematika és fizika, biológia és földrajz, magyar és történelem szaktárgyakból. A tanfolyam nem kimondot­tan végzős középiskolásoknak szól, hanem azoknak is, akik már befejezték középiskolai tanulmányaikat az előző esz­tendőkben, dolgoznak és a vá­lasztott szakon tovább szeret­nének tanulni. A tanfolyamok időpontjáról és egyéb kérdésekről az ér­deklődőknek tájékoztatást ad­nak a művelődési központ iro­dájában. Már most kelendők a fóliasátrak Még telet mutat a naptár, de a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Bu­dai úti gazdaboltjában már vásárolják a kistermelők a fóliasátrak alkatrészeit. Az előrelátó gazdák keresik és megveszik a szükséges növényvédő szereket is Apáti-Tóth Sándor telvétele Népszokások kutatói A faluházat gyarapítják A hagyományőrzés tettekre sarkall Törődjünk bele, hogy egyre ritkábban repül az ég felé ének, hogy még az iskolás gyermekek szájából is szár- nyaszegetten bukdácsol a dal? Mit tegyünk, hogy az elidege­nedő világ újból emberközeli­vé legyen? A parasztság a sze­münk előtt úgy váltott életfor­mát, hogy a régiből szinte semmi se maradt, de vonatko­zik ez a szomorú megállapítás az egész kézművésiparra is. Pedig a paraszti kultúra, a folklór egyes produktumai al­kalmasak arra — hisz ez az anyanyely —, hogy az embe­rek között kapcsolatot teremt­senek. Az albertirsaiak ezt ismer­ték fel az 1982-ben felavatott faluházban. Ez a szemet, szí­vet gyönyörködtető kis ház is jelzi a hagyomány létének fontosságát, fennmaradását. Ma már olyan erő ez itt, ami tettekre sarkall. Öröm annak, aki tudja, hogy a helyi nép­front vezetésével Szántó Jó­zsef és Kovács Károlyné foly­tatja a faluház tárgyi anyagá­nak gyűjtését. A faluházban folyó közművelődési tevékeny­ségből irányító szerepet vállal­tak. Felkutatják, hangszalag­ra veszik és írásos formában is feldolgozzák Albertirsa nép­szokásait. Helytörténeti tárló­kat készítenek az általános is­kolában. A nagyközségi könyvtár segítségével az ér­deklődők részére hozzáférhető­vé teszik az eddig elkészített helytörténeti írásokat. A Móra Ferenc Művelődési Házzal együttműködve helytörténeti klubfoglalkozásokat tartanak. Tudják, e népi kultúrának a teljességét ma már nehéz be­mutatni, de töredékeivel ma is találkozhatnak padlásokon, fé­szerekben, künn a szabad ég alatt- Ezért várják mindazokat, akik szívükön viselik lakóhe­lyük sorsát és szívesen foglal­koznak a múlt és a jelen em­lékeinek, eseményeinek felku­tatásával, megörökítésével. Egyszer, majd a faluház kö­ré talán igazi skanzen telepüL Szabadidő-központ lesz, ahol a kétkezi munka örömét, gyö­nyörét a legkisebbek is meg­ismerhetik, gyakorolhatják. Csattognak itt majd szövőszé­kek és vajköpülők. A fazekas­korongon edény formálódik. Lesz pék, aki kenyeret vet. A kovácsműhelyben össze­cseng az üllő a kalapáccsal. Akkor majd az albertirsai fa­luházból — biztosan tudom — kristálytisztán újra ég felé rö­pül az ének. Major János Vízilabda Biztos győzelem Ceglédi VSE—Siketek SE 12-2 (0-0, 4-1, 4-0, 4-1). Budapest. Hajós Alfréd Uszo­da. Cegléd: Németh, Gyengéri, Máté, Török, Bóbis, Kelemen, Ungvári. Csere: Beck, Tankó, Lugosi, Zsíros, Ócsai, Rátóti. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Ungvári (5), Ke­lemen (2), Gyengéri, Zsíros, Lugosi, Török (2). A ceglédi csapat biztosan nyert az OB II/B-ben szerep­lő Siketek ellen. Az első ne­gyed, meglepetésre még dön­tetlenre állt, majd a Vas­utas együttese tizenkét gólt lőtt. A következő ellenfél a Kecs­kemét csapata lesz. B. M. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents