Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-02 / 27. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1983. FEBRUÁR 2., SZERDA Fdmérőcscport, látogatóban Március végén közük a lakbért Mondják, Cegléden X-éknél a Károlyi Mihály lakótelep egyik házában olyan, de olyan nagy takarítás volt vízkereszt után, amilyet még nem pipált a környék. Függönyt mostak, szárítottak, kihasználva a naposabb időt, vásároltak cserepes virágot, ablakot tisztítottak, amit még karácsonyra sem tettek. Lakodalom? Keresztelő? Külföldi rokon? A, dehogy. Helybeli vendéget vártak, méghozzá hivatalosat. Lakásfelmérőket, mivel hogy tanácsi lakásban laknak. Az új lakbér megállapításához. Változatos kép Cegléden ez a felmérés 1100 család otthonát érintette. A lakások zöme korszerű, a Károlyi lakónegyedben található, ide tartozik például a hat darab tízemeletes is, valamennyi lakásával, lakójával. Természetesen vannak tanácsi kezelésben korszerűtlenebb kicsi épületek és régi típusú, nagy alapterületű, hajdani polgárházak is. Egyik ilyen, a másik olyan. Van összkomfortos, ahol távfűtés adja a szoba melegét, hideg víz jön az egyik, meleg a másik csapból, természetesen van fürdőszoba, a kamra viszont akkora, hogy egérnek is csak alamizsnát lehet tartalékolni benne. Található viszont szőnyegpadló, beépített szekrény — a konyhát bútorostul adták a bérlőnek. Más a helyzet egy tanácsi fenntartású, több évtizedes polgárház ban, ahol a korszerűsödés jeleként olajkályha szolgáltatja a fűtést (cserépkályháért eseng a lakó), a szobák nagy alapterületűek és több mint három méter magasak, a fal pedig mi tagadás, salétromtól virágos, ami nedvességre utal. És van tanácsi lakás kinn a periférián, szükségből épített Cs-lakás település, sokak hajléka. Ha egy családban csak négy személyt számolunk, az majd négy és fél ezer ember, ösz- szességében valószínű több is. Ha nézzük, hogy hány keresőképes családtag van, a nők közül hány fiatal, hány háztartásbeli és hányán vannak gyermekgondozási szabadságon, ha figyelembe vesszük a kispénzű nyugdíjas tanácsi lakásbérlőket, a magányosokat, igen változatos kép alakul ki a szemlélő előtt. Körülbelül olyan, mint amilyet a lakbérváltozás miatt feladatot kapott négy bizottság talált, s rögzített. Hogyan fogadták őket? A pénz az pénz — Zökkenőmentesen, segíteni készen. Konfliktus nem adódott, sőt, majd’ minden háznál otthon volt legalább egy felnőtt családtag, előkészítették a személyazonossági igazolványukat és az iratokat. Kéznél voltak az előző bérleti szerződések, őrizték egy korábbi felmérés listáját. Érezni lehetett, hogy segíteni akarnak. Pedig pénzről volt szó, a részükről többlet kiadásról, amit bele kell kalkulálni hamarosan a jövedelem alakulásába — mondja a Városgazdái kodási Vállalat ingatlanke- zelőségének osztályvezetője, Bóbis Károlyné. Négy felmérő bizottság járta a lakásokat hetek óta. Valamennyien ingatlanosok. Van aki közvetlen munkaköre szerint ingatlankezeléssel foglalkozik itt a hivatalban, a többiek pedig gépikönyvelők. Most módjukban volt találkozni személyesen azokkal, akikről évek óta a számtengert vezetik. Munkájukat a lakásokban élők munkarendjéhez igyekeztek igazítani. December első napjaiban kezdték. — És január utolsó napjaira, ahogy terveztük, végeztünk is a felméréssel. Csak néhány, akár egy kézen összeszámolható lakás maradt hátra, ezek is indokoltan. A feladathoz ütemterv készült, házi tanfolyamon ismerkedtünk az alapvető dolgokkal, a lakásrendelettel, az adatrögzítő lapok kitöltésének módjával, a kérdésekkel. Ez a felmérés több háznál szinte csak adategyeztetés volt, ami tulajdonképpen jó, könnyített a dolgon — mondja Bóbisné. Minden csoport megkapta a kötetben kiadott, egységes lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályt. Ilyen munkával teltek a decemberi, januári délutánok, estek. Szám a szelvényen A házról házra járóktól sok mindent kérdeztek az emberek. Igyekeztek készséggel, pontos választ adni. Ebben a nyomtatott kiadvány sokat segített. Számoltak, ahol az érdeklődő kérdés elhangzott: ugyan, mennyi is lesz majd a lakbér? Elmondták ilyenkor a változtatás folyamatát, ismertették a szociális kedvezmé nyékét. Ami a nyugdíjasokat illeti — elég sokan laknak az érintett lakásokban — a januári nyugdíjszelvényen lesz egy szám: nyugdíjuk alapja. Ha szociális segélyre tartanának igényt, ezt veszik majd figyelembe. A szelvényt jó gondosan megőrizni. — Március 20-ig minden lakáshoz kiküldjük a bérközlést. Cegléden jellemző, hogy általában sok az évtizednél nem öregebb tanácsi lakás, kevés a nagy alapterületű. Mint a felmérésből kitűnt, sok viszont a nyugdíjas bérlő, köztük is az, akinek a nyugdíja ötezer forintnál kevesebb. Vannak három és több gyerekes családok, ők is élhetnek a kedvezménnyel. Eszes Katalin Bemutató, több településen Szép bútorokat kínálnak A ceglédi Otthon Áruház előtt gyakran megállnak a járókelők. Berendezett szobák tárulnak a nézelődők elé. Az ebédlőasztalon terítő és kávéscsészék, a szekrények polcain könyvek sorakoznak. Miskolczi István boltvezetővel, és helyettesével, Bakos Sándorral beszélgetünk. — Honnan ez az otthonosság? — A vásárlók hiányolták. Megbeszéltük a kollégákkal, és ki térítőt, ki könyvet, ki kávéskészletet hozott dekorációnak. Így alakultak ki az igazi lakószobák. A bútor jobban „bemutatkozik”. — Mennyire volt sikeres az elmúlt év? — Forgalmunk kielégítőnek mondható, úgy a ceglédi, mint az albertirsai boltunkban. Ügy érezzük, többnyire ki tudtuk elégíteni a vásárlók igényeit. Különböző típusú bútorok álltak a vevők rendelkezésére, egyedi darabokból is választhattak, egész éven át. Jól sikerültek a vidéki akcióink. Idei terveinkben vidéki bemutatók rendezése megint szerepel. Kínálja az áru saját- magát úgy, hogy a vevőnek ne kelljen utaznia miatta, és a szállíttatás se okozzon különösebb költséget. Februárban indulnak ezek a vidéki kiállítások. Szerződést kötöttünk a pécsi és a győri bútorgyárral. Általában olcsó bútorokkal jelentkeznek a piacon. A Domus létrejötte óta drágább bútort is kínálunk, ezek is nagyon keresettek. Január végére várjuk az első szállítást. Tavaly sikert arattak a jugoszláv kárpitos szekrények, a román ebédlőbútorok. Ebben az évben sem lesz hiány belőlük. Gy. Gy. Faragnak-e az ácsok? Nyeregtetős hajlék lett a módi „No lenn vagyok, újra a magasba vágyom” „ .. .a szalmafedél éppen olyan jól megvédi az embert, mint az aranyos tető.” (Seneca) — Ilyen alapon a kenyérhéj is telíti a gyomrot, minek az a fránya csirkepörkölt?! — nevet Farkas József ács-állványozó mester, amikor a majd kétezer évvel ezelőtt élt filozófus és író, Seneca sorait idéztem egy „földönjáró” beszélgetésünk kezdetén. — Egy épület próbája: az alap és a tető állaga. Ha az előbbi jó, a tetőzetnek is ki kell bírnia 3—4 emberöltőt. Bizony száz évig is gerenda a gerenda, ácsolat az ácsolat! Gondolja csak el, ennyi idő alatt hányszor van kitéve az időjárás szeszélyeinek a tetőzet! Tehát sem a szalmafödél, sem az aranyos tető nem felel még a jó, a biztonságos ácsolat kitételének. Myoíc-tíz nap — S annak mi a titka? — Masszív legyen és szemnek tetsző. Masszív, amikor a faváz gondos és pontos összedolgozása után moccanatlanul áll helyén a tető, azaz, értelmet kap az ácsmunka. És szemnek tetsző, hiszen a városképet, a már meglevő házak tetőzetét is figyelembe kell vennie a tervezőnek, a megrendelőnek. — Az ácsnak is? — Én olyan tetőt készítek, amilyen a tervrajzon szerepel, vagy aminőt a megrendelő kíván, s elbír a ház. Nem szólhatok bele, pedig nagyon sokszor szívesen tenném: Ember! Ha látná ezt az utcát, ezt a házat fölülről! Mint a töredezett, rosszul hajlított fűrészfogak, szélfútta sátortetők — sokszor ilyen összevissza házsorokat látok onnan, fölülről. — Az ácsok mindig magasban dolgoznak? — Nem. A lábazat, a lépcsőház, a pince zsaluzása is a mi munkánk. Ezeken a helyeken is pontosan kell dolgoznunk, hanem az igazi, a vérbeli ácsmunka ott fönn, a talajtól 5—6 méternyire kezdődik! Akkor, amikor a tetőszerkezetet állítjuk össze. — Miből? — Fenyő- és akácfa alapanyagú gerendák, oszlopok, szelemenek, támaszok, mell- szorítók, karpántok, szarufák, lécek és szegőanyagok sokaságából. Gyalulunk, fűrészelünk, szögelünk, vésünk — s nyolctíz nap alatt áll a tető. Ugye, milyen egyszerű? — Faragnak is? — Ha akarnánk sem tudnánk csókért forgácsot adni a lányoknak. A tetőszerkezet alapelemei készreszabva, pontos méretre vágva várják, hogy összeálljanak munkánk során. Drága a faanyag, nem megy pocsékba egyetlen centiméternyi sem. Hanem, a komplett ácsfelszerelést, azt mindig magunkkal visszük: szekercét, kötelet, vésőt, famegmunkáló acéllapokat, vízszintezőt, fűrész- és fúrógépet. Hátha meggondolja magát az építtető, s másféle tetőt szeretne tudni a feje fölött. — Mostanában milyen tető a módi? — Nyeregtetős, padlástérbeépitéses. Valamikor, úgy 10 —15 évvel ezelőtt az úgynevezett sátortetős ház volt a divat, manapság úgy tűnik, apáink, nagyapáink korabeli tetőket kedvelnek az emberek. — Melyik tető a stabilabb? — Ha jól megépítik, nincs a kettő között különbség: állmok kell a strapát, cipelniük a cserép- vagy a palaterhet. Én szívem szerint a sátortetőre adom a voksomat: masz- szivitásához rövidebb faanyagot is fölhasználhatok. Mert nem mindegy, hiszen mondtam, drága a fa. — Azt mondta, fönn jobban érzi magát. Mikor látta először magasból a várost? — Ezerkilencszáznegyven- hétben. Akkor voltam elsős ács-állványozó tanuló, ötven- ben megszereztem a segédlevelet, majd Pesten, később Cegléden dolgoztam, különböző vállalatoknál. Kilenc évvel ezelőtt kiváltottam az ipart. Most ötvennégy éves vagyok, jó órában mondjam, egészséges és erős. — Kemény az ácsok munkája? Éltető levegő — Fizikailag, idegileg egyaránt kimerítő a napi nyolctíz órai munka. A vállalatokkal ellentétben nekünk, kisiparosoknak nincs darunk, emelőnk, hidraulikánk, mi csak önnön izomerőnkre szorítkozhatunk munka közben. És persze az örökös józanságra, a jó érzékre, az ösztönre. Ott fönn keményebb a tél, perzselőbb a nyár, s az embert megedzi az idő. Ezért lát ritkán ácsot orvosi rendelőben influenzajárvány idején ... De göthös, horpadt mellű ember sincs közöttünk. Éltet a tiszta levegő, a viszonylagos csönd, a nyugalom. Szőlősorok közt — S ha leteszi a szekercét? — Kimegyek a szőlőmbe. Van nyolcszáz négyszögölnyi birtokom a Kapás dűlőben, szombat-vasárnaponként eldolgozgatok a sorok és a fák között. De csak délig. Akkor már nagyon lesem a felhőket. Ha lenn vagyok, újra magasba vágyom, a tetőre. Hiába, mi ácsok már ilyenek vagyunk. — Van családja? — Egy nagy fiam, s két kicsi unokám. — A fia is építész? — Nem, ő agrár szakember. Hanem, a bátyám, s apám testvérbátyja szintén ácsmesterek. Tőlük is sokat tanultam annak idején. — Itt született Cegléden? — Igen, egy szerény, kicsi nádfödeles házban. Besze Imre Előkészítők Tantárgyakból, alaposan A ceglédi Kossuth Művelődési Központban elkezdődtek a főiskolai, egyetemi felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamok, matematika és fizika, biológia és földrajz, magyar és történelem szaktárgyakból. A tanfolyam nem kimondottan végzős középiskolásoknak szól, hanem azoknak is, akik már befejezték középiskolai tanulmányaikat az előző esztendőkben, dolgoznak és a választott szakon tovább szeretnének tanulni. A tanfolyamok időpontjáról és egyéb kérdésekről az érdeklődőknek tájékoztatást adnak a művelődési központ irodájában. Már most kelendők a fóliasátrak Még telet mutat a naptár, de a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Budai úti gazdaboltjában már vásárolják a kistermelők a fóliasátrak alkatrészeit. Az előrelátó gazdák keresik és megveszik a szükséges növényvédő szereket is Apáti-Tóth Sándor telvétele Népszokások kutatói A faluházat gyarapítják A hagyományőrzés tettekre sarkall Törődjünk bele, hogy egyre ritkábban repül az ég felé ének, hogy még az iskolás gyermekek szájából is szár- nyaszegetten bukdácsol a dal? Mit tegyünk, hogy az elidegenedő világ újból emberközelivé legyen? A parasztság a szemünk előtt úgy váltott életformát, hogy a régiből szinte semmi se maradt, de vonatkozik ez a szomorú megállapítás az egész kézművésiparra is. Pedig a paraszti kultúra, a folklór egyes produktumai alkalmasak arra — hisz ez az anyanyely —, hogy az emberek között kapcsolatot teremtsenek. Az albertirsaiak ezt ismerték fel az 1982-ben felavatott faluházban. Ez a szemet, szívet gyönyörködtető kis ház is jelzi a hagyomány létének fontosságát, fennmaradását. Ma már olyan erő ez itt, ami tettekre sarkall. Öröm annak, aki tudja, hogy a helyi népfront vezetésével Szántó József és Kovács Károlyné folytatja a faluház tárgyi anyagának gyűjtését. A faluházban folyó közművelődési tevékenységből irányító szerepet vállaltak. Felkutatják, hangszalagra veszik és írásos formában is feldolgozzák Albertirsa népszokásait. Helytörténeti tárlókat készítenek az általános iskolában. A nagyközségi könyvtár segítségével az érdeklődők részére hozzáférhetővé teszik az eddig elkészített helytörténeti írásokat. A Móra Ferenc Művelődési Házzal együttműködve helytörténeti klubfoglalkozásokat tartanak. Tudják, e népi kultúrának a teljességét ma már nehéz bemutatni, de töredékeivel ma is találkozhatnak padlásokon, fészerekben, künn a szabad ég alatt- Ezért várják mindazokat, akik szívükön viselik lakóhelyük sorsát és szívesen foglalkoznak a múlt és a jelen emlékeinek, eseményeinek felkutatásával, megörökítésével. Egyszer, majd a faluház köré talán igazi skanzen telepüL Szabadidő-központ lesz, ahol a kétkezi munka örömét, gyönyörét a legkisebbek is megismerhetik, gyakorolhatják. Csattognak itt majd szövőszékek és vajköpülők. A fazekaskorongon edény formálódik. Lesz pék, aki kenyeret vet. A kovácsműhelyben összecseng az üllő a kalapáccsal. Akkor majd az albertirsai faluházból — biztosan tudom — kristálytisztán újra ég felé röpül az ének. Major János Vízilabda Biztos győzelem Ceglédi VSE—Siketek SE 12-2 (0-0, 4-1, 4-0, 4-1). Budapest. Hajós Alfréd Uszoda. Cegléd: Németh, Gyengéri, Máté, Török, Bóbis, Kelemen, Ungvári. Csere: Beck, Tankó, Lugosi, Zsíros, Ócsai, Rátóti. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Ungvári (5), Kelemen (2), Gyengéri, Zsíros, Lugosi, Török (2). A ceglédi csapat biztosan nyert az OB II/B-ben szereplő Siketek ellen. Az első negyed, meglepetésre még döntetlenre állt, majd a Vasutas együttese tizenkét gólt lőtt. A következő ellenfél a Kecskemét csapata lesz. B. M. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)