Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-17 / 40. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI Vaj« PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? XXVII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Árai 1,40 forint 1983. FEBRUAR 17., CSÜTÖRTÖK Hazánkba érkezett Mieczyslaw Rakowski Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének meghívására szerdán Budapestre érkezett Mieczys­law Rakowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, miniszter­elnök-helyettes. Kíséretében van Stanislaw Ciosek szak- szervezeti miniszter. A vendé­geket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István fogadta. Jelen volt Tadeusz Pietrzak Lengyel- ország budapesti nagykövete. Jelentős lenne a kapcsolatok fellendülése Cheysson Moszkvában Claude Cheysson francia külügyminiszter a szovjet kor­mány meghívására tegnap hi­vatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Fogadására megjelent And­rej Gromiko szovjet külügymi­niszter, és más hivatalos sze­mélyiségek. Cheysson személyében négy év után először látogat a szov­jet fővárosba a francia diplo­mácia vezetője. A tervek sze­rint Cheysson több alkalommal is tárgyal szovjet kollégájával, Andrej Gromikóval, s várha­FOGYATÉK E sztendőnként hatvan, hetven darab eszter­gagép kerül be újon­nan a megye iparába és mezőgazdasági üzemeibe az importált áruk sorából, azaz ehhez jön még a belföldi beszerzés. Természetesen örvendetes a gyarapodás — mert hiszen az új gép leg­többször technikailag is fej­lettebb, mint volt az, amelyet felvált a termelésben —, de csak addig — mondják a szakemberek —, amíg nincs szükség pótalkatrészre, mi­vel akkor könnyen kiderül­het, a sokféle típushoz szin­té lehetetlen megteremteni a folyamatos alkatrész- utánpótlást. Gyakran ugyanis két évvel korábban kell megrendelni a majdan szükséges holmit, ám ki le­het biztos abban, tényleg arra és nem másra lesz igény? A gépházon kívül valójában minden más al­katrész vagy részegység el­használódhat, tönkremehet, azaz a teljes gépet kellene alkatrészeiben tartalékolni. Általános jellemzőről van szó, hiszen a megye építő­ipari szervezeteinél haszná­latos földmunkagépek java része ahány darab, annyi­féle típus, s nem azért, mert ennyire szeszélyes volt a megrendelő ízlése, hanem, mert éppen ezt vagy azt a gépet lehetett kapni, akkor, amikor pénz is volt, szükség is volt a beszerzésre. A szakmai megjelölés szerint fogyatéknak ne­vezik azt az alkatrész-, részegység-mennyiséget, amely egy-egy év alatt föl- használásra kerül, ponto­sabban a kereskedelem raktáraiból a gép, a beren­dezés tulajdonosához jut el, de azt, mikor is használják fel ténylegesen, senki nem tudja. Más, jobb híján azután ez a fogyaték az alapja a tervezésnek, mi­ből mennyit rendeljen újra a bel- és külföldi gyártók­tól. Az igazat megvallva, ez a fogyaték ugrás a sötét­be, vagy sikerül, vagy nem sikerül eltalálni a jövendő igényeket, hiszen ez a fo­gyaték sok mindenről nem ad semmiféle tájékoztatást. Például arról, vajon ami el­fogyott, az elegendő volt-e, vagy kevés, esetleg az óva­tos felhasználóknál a rak­tár polcain pihen, tehát nem tudni, ami majdan be­fut — megismételjük, bel­földön átlagosan egy év, kül­földre, a készpénzfizetéses tőkés vásárlásokat leszá­mítva, két esztendő a ren­delés feladása és a szállí­tás megtörténte közötti át­lagos idő —, az mire lesz elegendő? Gépészeti, gépgazdálko­dási szakemberek esküsz­nek rá, egy-egy iparágon belül is annyira változatos a technikai eszközök össze­tétele, hogy lehetetlen meg­tervezni a pótalkatrészek szükséges — és valóban szükséges, azaz optimális — mennyiségét, már csak azért is, mert senki nem tudja, ténylegesen mennyi gép, berendezés működik. A nullára leírt, de még használt eszközök ugyanis nem szerepelnek a kimuta­tásokban, viszont ott van­nak a már leállítottak, ha amortizációs idejük még nem telt le... Az sem szá­mít különlegességnek, ami­kor á .már két esztendeje használatos géphez a kül­földi gyártó még mindig nem küldte el az alkatrész­jegyzéket, azaz rendelni sem lehet ennek híján, nem nehéz tehát elképzelni, miként alakul az ilyen esz­közök pótalkatrész-ellátása, amire a többi között a me­gye mezőgazdasági üzemei­ben hallani szemléletes példákat, eseteket. Aligha meglepő ennek ismeretében a tapasztalat: amikor van alkatrész, akkor viszi bol­dog, boldogtalan, annyit, amennyit kap, amennyire pénze futja. Ilyen esetek­ben a fogyaték azt mutat­ja, roppant nagy a keres­let; így készül el az újabb megrendelés, ám a beérke­zett áru a kereskedők nya­kán marad, a felhasználók ugyanis feltankoltak annak idején... S okféle ismeret igazolja, miközben az ipar, a mezőgazdaság legtöbb területe visszatérően alkat­rész-utánpótlási gondokkal küzd, a fogyaték — nem­zetközi összehasonlításban — rendkívül magas, azaz az átlagosnak vehetőnél sokkal több alkatrészt használnak fel az iparban, a mezőgazdaságban, de más területeken — így a közlekedésben — úgyszin­tén. A kétféle csoportja a tapasztalatoknak nem ösz- szeíérhetetlen, sőt, közös tőről" származtatható. Ez a közös tő pedig az alkatrész- gyártás és -kereskedelem erős visszamaradottsága a késztermékek előállításához és forgalmazásához képest, mind hazai, mind külföldi beszerzések esetén. A fo­gyatékra hagyatkozó terve­zés tehát olyan kényszerű gyakorlat — és természete­sen: a fogyatékra alapozott tervezést tükröző beszerzés, forgalmazás, felhasználás —, amely egyre élesebben ke­rül szembe a tényleges szükségletekkel, a gazdasá­gossággal, az ésszerűséggel. A fogyaték, jelképezte fo­gyatékosság forinímilliár- dokat emészt fel; fölöslege­sen. Mészáros Ottó tóan fogadja őt Jurij Andro­pov, az SZKP KB főtitkára is. Az elmúlt években a korábbi meghitt, szoros francia—szov­jet viszony valamelyest hűvö­sebbé vált, s Szovjetunióban az egyetemes és európai béke szempontjából egyaránt jelen­tős kapcsolatok fellendülését várják a külügyminiszter látó gátasától. A két ország eltérő nézetet vall számos fontos nemzetközi kérdésben, így az afganisztáni és lengyelországi események megítélésében, s Párizs ugyan tanulmányozásra érdemesnek, de nem kielégítőnek tartja a nukleáris fegyverzetek korláto­zására tett szovjet javaslato­kat. A hosszú távú megállapodá­son alapuló gazdasági együtt­működésre is hatással volt a kapcsolatok nem kielégítő ala­kulása, de azok még így is je­lentősek: az 1980—1982. közöt­ti időszakban az árucserefor­galom értéke elérte a 11,5 mil­liárd rubelt. Élet a váci műemlékek falai koséit Aktíva nemzetközi kérdésekről Várkonyi Péter látogatása Pest megyében Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra tegnap egész napját Pest megyében töltötte. Délelőtt Vác város politikai, gazdasági és művelődési életével ismer­kedett, a délutáni órákban pe­dig az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában aktívaülést tartott többszáz hallgató számára az időszerű nemzetközi kérdésekről. Váci útjára elkísérte Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, valamint dr. Mon­dok Pál Pest megye tanácsel­nöke. A Központi Bizottság titkára először meghallgatta Vác vá­ros pártbizottságán Papp Jó­zsefnek, a pártbizottság első titkárának és Weisz György­nek, a város tanácselnö­kének tájékoztatóját a több mint kilencszáz éves vá­ros fejlődéséről: a dolgozók életének alakulásáról. Ezt kö­vetően a Váci Kötöttárugyár mintaboltjában Tóth B. Zol­tán, a gyár igazgatója ismer­tette meg a vendéggel üze­mük termékeit, a Váci Kötött­árugyár fiataljai pedig néhány perces divatbemutatót rendez­tek ízléses, külföldön is elis­mert gyártmányaikból; a strand- és szabadidőruhákbóL Ezt követően a vendég meg­tekintette a város korszerű élelmiszer-áruházát, amelyet jó híre miatt olykor még fővárosi lakosok Is felkeres­nek. A dús program ezután a Bartók Béla Zeneiskolában folytatódott, ahol Cs. Nagy Tamás iskolaigazgató számolt be a zeneiskola küldetéséről, s Zászkaliczky Tamás orgona- művész-tanár Bach- és kora­beli műveket adott elő. Nagy Géza, a városi tanács művelődési osztályának veze­tője a városi-járási könyvtár­ban a művelődési élet gaz­dagságáról adott számot Vár­konyi Péternek, méltatva azt a szerepet, amit a könyvtár tölt be a kultúra terjesztésé­ben. Weisz Gábor könyvtár- igazgató bemutatta a szabad- polcos kölcsönzőkönyvtárat, a zenetermet, valamint a szak- könyvtárat. A váci program utolsó állo­mása a Madách Imre Művelő­dési Központ volt, ahol Végh Károly, a művelődési ház igazgatója részletesen ismer­tette a ritka vendéggel a ház sokoldalú tevékenységét. (A látogatást a 3. oldalon ismer­tetjük.) A váci Madách Imre Művelődési Központban. A képen (balról Jobbra): Ivégh Károly, Várkonyi Péter, dr. Mondok Pál és Cservenka Ferencné fűk gásitakás-építés Még mindig hiányos az ellátás Az Idén a népgazdasági terv szerint 55—77 ezer, vagyis a tavalyival nagyjából azonos mennyiségű lakás épül fel. Ebből 17 ezer az állami, s a többi magánerős; 30—32 ezer az egyedi családi ház és 23 ezer a telepszerű, illetve egyedi több szintes la­kás. Ebhez kell elegendő építőanyagot, lakásfelszerelést ter­melni, ésétleg importálni és forgalomba hozni. Számolni kell ugyanakkkpr a nagymérvű felújításokkal, hétvégi ház- és melléképület-építkezéseik''! is — mondta többek között Tóth Gábor építésügyi és városfejlesztési minisztériumi főtanácsos j az EVM és a Belkereskedelmi Minisztérium tegnap, szerdán tartott sajtótájékoztatóján. Mindent egybevetve, az idén — mondták az ipar és a ke­reskedelem illetékesei — javul az építőanyag-ellátás, de még korántsem lesz kielégítő. Aki teheti, a bázistelepeket keresse föl, mivel azokon nagyobb a választék. Ilyenek Pest me­gyében: Budaörs, Érd, Cegléd, Szigetszentmiklós, Monor, Vác, Gödöllő, Nagykáta, Szentend­re és Pomáz. Sz. P. Pest megyében az idén kö­rülbelül 5800 családi ház ké­szül el. A Tüzép- és az áfész- telepek — tudtuk meg Tunyo- gi Andrástól, a Budapest kör­nyéki Tüzép kereskedelmi igazgatójától — 222 millió — kis méretű téglára átszámolt — falazóanyagot, 196—200 ezer tonna cementet, 870 ezer folyóméter betongerendát ren­deltek meg az ipartól. Országosan, s természetesen Pest megyében is elegendőnek látszik a kínálat cementből, égetett mészből, falburkoló csempéből, ablaküvegből, kor­szerű födémpanelből. A két ér­dekelt minisztérium képviselői elmondták, hogy gondok van­nak a tetőfedő cserép, a kis méretű tégla és az ajtó-ablak igények kielégítésével. Pest megyében «- legalábbis jelenleg — valamivel jobb a helyzet. Kis méretű tégla pél­dául kapható az építőanyag­telepeken, A tetőfedő cserép itt is kevés, de helyette síkpalát ajánlanak. Ajtóból és ablakból sajnos a megyei telepeken is változat­lanul kevés van. A Pevdi megszüntette a fa alapanyagú nyílászárók készítését, s ezzel nehéz helyzetbe hozta a keres­kedelmet. A Budapest környé­ki Tüzépnek a három — Pest, Komárom és Fejér — megyé­ben ennek következtében mintegy 60 millió forint érté­kű ajtó és ablak beszerzését kell pótolnia. Ma: 3. oldal: Több a hitel, mint a betét Háztáji mesék 4. oldal: Felmutatni a múlt értékeit 7. oldal: Pécsiek Szentendrén 8. oldal: Huiladákanysgok börzéje Zárszámadás a tök? Egyetértés Tsz-ben Jó évet zártak tavaly Változtatható feszültség A péceli Tri-Ton Háziipari Szövetkezet Elektromechanikai részlegében az idén 300 változtatható feszültségű tápegységet készítenek. Ezzel a termékükkel először mutatkoznak majd be a lipcsei tavaszi vásáron. Barcza Zsolt felvétele Fennállása óta eddigi leg­jobb évét hagyta maga mö­gött tavaly a toki Egyetértés Termelőszövetkezet. Ez derült ki a gazdaságban tegnap tar­tott zárszámadási közgyűlé­sen. Mint Nagy Mihály, a szö­vetkezet elnöke beszámolójá­ban elmondta, a gazdaság nyeresége jóval meghaladja a 40 millió forintot. Ezt részben a létszám növelésével, az új ágazatok létrehozásával, a ter­melékenység és a hatékony­ság javulásával érték el. Ki­emelkedő sikerek születtek a tehenészetekben, az egy tehén­re eső éves tejtermelés meg­haladja a 6 ezer litert, szőlő­ből 10,1 tonna termett hektá­romként. Jónak mondható a 2,9 tonnás napraforgó és a 6,5 tonnás hektáronkénti ku­korica átlagtermése is. Az 1981-es esztendőhöz vi­szonyítva tavaly tovább csök­kent az energiafelhasználás. Gázolajból több mint 27 ezer, benzinből csaknem 9 ezer, tüzelőolajból mintegy 63,5 ezer kilogrammot sikerült megta­karítani. Mindez elsősorban a szerelők és a traktorosok jó munkájának köszönhető. De a szövetkezet valamennyi dol­gozója megállta helyét ki-ki a maga területén. Az átlagkere­set meghaladja az 50 ezer fo­rintot, a kiosztható nyereség- részesedés összege pedig jóval 3 millió fölött van, ami azt jelenti, hogy minden termelő­szövetkezeti tag egyhónapi fi­zetéssel többet vitt haza az év végén. A zárszámadó és tervtár­gyaló közgyűlésen a termelési költségek csökkentése mellett nagy hangsúlyt kapott a ho­zamok növelése. Ezen belül is kiemelt hejyet foglal el a ga­bonatermelés, a szőlőtermelés fokozása, a vágómarha és vá­gósertés termelés bővítése. Kevesebb pénz jut az idén be­ruházásokra. Az erre fordít­ható összeget ültetvénytelepí­tésre, szarvasmarha hizlaló, és gépműhelyépítésre, valamint meliorációra használják fel. A termelőeszközök ■szintentartá- sával számol a terv. A tech­nika jobb kihasználását hiva­tott szolgálni az új szervezeti forma, mivel a növényter­mesztést és az energiaszolgál­tatást összevonták. Tovább folytatódik a szőlőtermesztés­ben tavaly meghonosított ré­szesművelés bővítése. Hozzá­kezdenek a régi telepítésű szőlő és gyümölcsnövények rekonstrukciójához. Tavasszal 40 hektár szőlőt telepítenek, további 50 hektárnak pedig előkészítik a talajt, ugyanígy a 30 hektár kajsziültetvóiynek is. Egy szakma irányítása alá vonták az állattenyésztési ága­zatokat, a sertéstelep kivéte­lével. Ez továbbra is a hús­üzemi tevékenységhez kapcso­lódik. A nagyobb hozamok el­érése érdekében minőségi cse­rére kerül sor a tehenészet­ben. így már az idén 210 ton­na marhahús, 371 tonna ser­téshús, 15,5 tonna birkahús, 600 ezer liter tej és 2 ezer 209 kilogramm gyapjú előállítása szerepel az állattenyésztés ter­veiben. B. Z. _ KőTéleTüi Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a Pénzügyminiszté­riumba látogatott. A vendéget Hetényi István pénzügymi­niszter és Roskai János, a PM pártbizottságának titkára fogadta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents