Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-16 / 39. szám

XJÜihw 1983. FEBRTJÄR 16., SZERDA TANÁCSOK A nyugdíj alapja: háromezer forint havonta Legfeljebb öt naptári évet számíthatnak be A jogi tanácsok rovatában rendszeresen közlünk tár­sadalombiztosítási vonatkozású cikkeket. A jogpropa­ganda-tevékenység szempontjából ez nagyon fontos, mert a jogban kevésbé járatosak előtt is ismertté te­szünk újabb fogalmakat, szabályokat. Ezt tettük leg­utóbb is, amikor a Társadalombiztosítási Igazgatóság kérésének is eleget téve, ismertettük azokat az általá­nos feltételeket, amelyek alapján január 1-től az egyé­ni gazdálkodókat is megilletik a társadalombiztosítási jogosultságok. Most ugyanebben a körben az alábbi kérdésre adunk tájékoztatást. # Milyen esetben illeti meg az egyéni gazdálkodót az anya­sági, a temetési segély, a csa­ládi pótlék, a baleseti ellátás, és mikor jogosult nyugellátás­ra? Anyasági és temetési se­gély akkor jár, ha az egyéni gazdálkodónak vagy hozzátar­tozójának a szülése, illetőleg az elhalálozása a társadalom- biztosítási járulékfizetési kö­telezettség tartama alatt vagy ennek megszűnését követő ISO napon belül, vagy ISO napon túl baleseti táppénz folyósítá­sának tartama alatt követke­zik be. Családi pótlék arra a nap­tári hónapra jár, amelyre az egyéni gazdálkodó társadalom- biztosítási járulékot fizetett vagy amelyre a katonai szol­gálata, keresőképtelensége, szülése miatt a társadalom- biztosítási járulékfizetés alól mentesítették. Egy hónapot meghaladó tartozás esetén a családi pótlék a tartozás meg­fizetése alapján visszamenőleg jár. Az anyasági, temetési se­gély, valamint a családi pót­lék a munkaviszonyban állók­ra megállapított összegben jár. Baleseti ellátás az egyéni gazdálkodót a mezőgazdasági kistermelői tevékenységével összefüggő munka közben el­szenvedett balesete esetén il­leti meg, melynek keretében baleseti táppénz, baleseti nyugellátás jár. A baleseti táppénz összege egységesen havi 3000 forintnak a hat­vanöt százaléka (havi 1950 Ft), naptári napra ennek har­mincad része (65 forint) jár. Nyugellátásra jogosultság a munkaviszonyban állókra vo­natkozó szabályok szerint áll fenn, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj alapjául egységesen havi 3000 forint szolgál. Nyug­ellátásra jogosító szolgálati időnek az az időtartam szá­mít, amelyre a havi 700 forint társadalombiztosítási járulé­kot megfizették, továbbá mely időre a katonai szolgá­lat, szülés, baleseti táppénz- folyósítás miatt járulékot nem kellett fizetni. Felhívjuk a fi­gyelmet arra, hogy az egyéb ok miatt a járulékfizetés alól adott mentesítés időtartama a szolgálati időbe nem számít be. Az egyéni gazdálkodó 1983. január 1-ét megelőző, legfeljebb annak az öt nap-, tán évnek a szolgálati idő- kénti beszámítását kérheti, amelyben a mezőgazdasági kistermelői tevékenységből származó jövedelme az illeté­kes tanács szakigazgatási szervének az igazolása sze­rint, az évi 36 000 forintot el­érte. A kérelmet a megyei társadalombiztosítási igazgató­sághoz lehet benyújtani, a kérelemnek tartalmaznia kell az egyéni gazdálkodó szemé­lyi adatait, továbbá azt, hogy mely évele beszámítását kéri. Az igazgatóság a kérelem tár­gyában határozatot hoz — a havi 700 forint figyelembevé­telével —, megállapítja a fi­zetendő járulék összegét, amelyet a határozat kézbesí­tését követő egy éven belül kell megfizetni. <)lk Milyen időszak keresete alánján állapítják men az öreg­ségi és a rokkantsági nyugdíj összegét, amikor hiányzanak az előírt feltételek, vagy a ke­resetre vonatkozó adatok? K. M.-né szövőnő olvasónk most kéri nyugdíjazását. A nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 5 naptári év közül nincs olyan kedvező 3 éve, hogy a főfoglalkozás kereté­ben elért átlaga alapján le­hetne megállapítani a nyug­díját. Olvasónknak nincs ag­godalomra oka, mert a jog­szabály szerint, ha az igény­lőnek a nyugdíjazást megelő­ző 5 naptári év között nincs figyelembe vehető 3 legjobb éve, a nyugdíj összegét, a nyugdíjazás évét megelőző 4. naptári év első napjától, a nyugdíj megállapításig terje­dő időben elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg, ha ez alatt az idő alatt, van legalább 730 napi keresete. Olvasónk közlése szerint, eny- nyi pedig megvolt. Mezőgaz­dasági szövetkezeti tagnak legalább 300, nőnek legalább 200 munkanapjának kell len­nie. Amikor a keresetre vonat­kozó adatok egyáltalában nem állapíthatók meg, a nyugdíj összegét az igénylő munkáltatójánál, az utolsó munkakörének megfelelő mun­kakörben, a nyugdíjazás évé­nek, a nyugdíj megállapítá­sáig terjedő ideje alatt foglal­koztatottaknak, az év végi ré­szesedés és a jutalom nélküli átlagos keresete alapján álla­pítják meg. P. Z. olvasónk esetében, aki a rokkantsági nyugdíj ügyé­ben fordult hozzánk, figyel­mébe ajánljuk a törvény (1975. eü. II. sz.) 51 §-át Ha pedig az utolsó munkakör fi­gyelembevétele, mint T. 1. olvasónknál, az előző foglal­kozásaira tekintettel nem megnyugtató, a társadalom- biztosítási bizottság a nyugdíj összegét a korábban betöltött és igénylőre jellemző munka­körben árunál a munkáltatónál (hasonló munkáltatónál) fog­lalkoztatottaknak az év végi részesedés és a jutalom nél­küli átlagos keresete alapján is megállapíthatja, amelynél a reá jellemző munkakörben utoljára dolgozott. Dr. M. 3. Egyszerűsödő ügyintézés A termelőszövetkezeti jog­szabályok korszerűsítésére az elmúlt hónapokban egész sor rendelet jelent meg; összesen 95 helyen változtak meg a tsz- jogszabályók. A módosítások döntő többsége a belső szabá­lyok egyszerűsítését, a bürok­rácia csökkentését segítik. A rendelkezések egyik csoportja az önkormányzatra vonatko­zik; amíg például korábban évi két küldöttgyűlést írt elő a rendelet, addig most csupán egy kötelező és a vezetőségi ülések száma is felére csökken. Megszűnt a munkahelyi közös­ségek létszámkorlátozása. Új­donság az is, hogy az ellenőr­ző bizottságok közvetlenebbül avatkozhatnak be a tsz ügyei­be, egyebek között például akár egyes vezetőik felelősség- revonását is javasolhatják. A vagyoni kapcsolatokat szin­tén érintik a szabálymódosí­tások. A közös vagyon gyara­pítására a jogszabály lehetővé teszi a fogyasztási és ipari szö­vetkezeteknél már meghonoso­dott részjegy és célrészjegy fi­zetését is. Az új jogszabályok megalko­tói arra törekedtek, hogy a munkával összefüggő jogoknál és kötelezettségeknél a tag ne kerüljön a munkaviszonyban álló dolgozóknál hátrányosabb helyzetbe. Ennek figyelembe­vételével módosultak a tsz-ta- gok fizetett szabadságára vo­natkozó rendelkezések, a mun­kaidő, a pihenőidő és a túl­munka szabályai. Gondoskodás az idős emberekről Ismerniük kell lehetőségeiket Hazánkban kétmillió-kétszázezer nyugdíjas korú ember él. Bár helyzetük igen különböző, p Jelentős részük rászorul a segítségre, a társadalom szociális gondoskodásának valamilyen í formájára. Főleg a magányosan élő, idős emberek szorulnak — többnyire nem anyagi, hanem í csak a közösségtől kapható segítségre. A javulő életkörülmények, a korszerű táplálkozás, a > több lakás, az egészségügyi ellátás gondossága meghosszabbítja az életkort. De hogy a meg- p hosszabbodott élet tartalmassá váljon, hogy az életkorból fakadó nehézségeket, gondokat sike- 4 résén oldják meg a helyi illetékesek, a bevált szervezeti fonmákat, főleg az idősek napközi ou­ti honának és a házi szociális gondozóhálózat fejlesztésének lehetőségeit keU kihasználni. Napközi otthoni hálózat Bár a városban élő idősek helyzete kedvezőbb a maga­sabb jövedelem, a komfortos lakás miatt, mégis a falun élők helyzete jobb, mert ott a kö­zösség, a környezet nagyobb felelősséggel gondoskodik ró­luk. Ez azt is jelenti, hogy az anyagi segélyek helyett a szo­ciális gondoskodás, a nyugdí­jasház, panzió és a házi szo­ciális gondozószolgálat fejlesz­tése jelenti a jobb megoldást. Mindez kiegészíthető a család, a volt munkahely és a társa­dalmi szervek figyelmes gon­doskodásával főleg a magány, az egyedüllét enyhítésében. Az. országszerte működő napközi otthoni hálózat húsz év alatt épült ki. 1965-ben még mindössze hetvenöt, 1980- ban már 835 otthon huszonöt- ezer hellyel várta, az idős 'em­bereket. Az otthonok környe­zete, felszereltsége, színvona­la egyre javul, ennek ellené­re, gondok is vannak az intéz­ményekkel. A napközik több­sége nem erre a célra épült, hanem óvodából, raktárból, ta­nácsi épületekből, parókiából, üzemépületből, legjobb eset­ben régi kastélyokból alakítot­ták át. Így az otthonok cse­kély beruházással jöttek létre, de színvonaluk, elhelyezkedé­sük nem mindig a legkedve­zőbb, főleg a mozogni,, utazni nehezen tudó 70—80 évesek számára. A fejlesztés, bár az ország egész területén folyik, arány­talan. Nem a legrosszabbul el­látott. vidékek, hanem a szo­ciális létesítményekkel amúgy is viszonylag jól ellátott me­gyékben, városokban létesítik a legtöbb új otthont. A tele- lepítés nem mindig az igé­nyek. hanem az átalakításra TÍZ NA P R Fi N l) E L E T E I B Ó L Az Országos Takarékpénztár feladatairól szóló, 29/1972. (X. 10.) ‘PM. számú rendeletet a 2/1983. PM. rendelet módosí­totta és kiegészítette. (Taná­csok Közlönye 2. sz.) A védőoltásokról kiadott 2/1933. Eü. M. sz. utasítás az Egészség ügyi Közlöny 1. szá­mában jelent meg. A jogi iránymutatások köz­zétételéről tájékoztató jelent meg az Ipari Közlöny 1. szá­mában. A saját személygépkocsi hi­vatalos célú használata esetén engedélyezhető kilométerekről, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 1. számában je­lent meg tájékoztatás. Ugyan­itt találják meg a magasabb vezető állású dolgozók mun­kavédelmi vizsga lehetőségei­ről kiadott tájékoztatót is. alkalmas épületek függvénye. A legrosszabban ellátott me­gyékben főleg a helyek átcso­portosításával kívánnak gyor­san segíteni a rászorulókon. Minél nagyobb a város, az el­látottság annál kedvezőtle­nebb. A hatvan éven felüli népesség 49 százaléka él vá­rosban, de a napközi ottho­noknak csupán 24 százaléka található ott. A városok inkább a központban elhelyezkedő hatvan-nyolcvan főt befogadó reprezentatív otthonokat ala­pítanak, pedig a kisebb — az elöregedő városrészekben elhe­lyezkedő — otthonok a haszno­sabbak. Hiányzik az orvos A kisközségek kedvezőtlen anyagi és létesítmény feltéte­lek miatt alig képesek ottho­nok fenntartására, viszont a nagyobb, ötezer fő feletti köz­ségek 94 százalékában műkö­dik otthon. A kisközségekben inkább a hetes napközi otthon a kedvelt, mert ezzel csökken­teni lehet az idősek számára terhes napi bejárást. Az idős emberek napközi otthonokban történő ellátásá­nak korlátái is vannak. Még a hetes napközi otthon sem pó­tolhatja a személyi és tárgyi feltételekkel jobban ellátott szociális otthonokat. A napkö­zit csak egészséges idős em­berek vehetik igénybe, hiszen a betegek felügyeletére, gyó­gyítására hiányzik az orvos és a, felszerelés. A legjobb megol­dást a kombinált napi illetve heti benttartózkodást szükség szerint megengedő otthon biz­tosítja. A napközi otthonok mellett, vagy ezzel összekap­csolva a saját otthonában gon­dozott .idős emberek számára a házi gondozóhálózat nyújt­hat segítséget az életvitelhez — mosásban, főzésben, taka­rításban és az előbbiekkel azo­nos értékű személyes kapcso­latokban, hogy az egyedül élő emberek érezzék: nincsenek magukra hagyva. ideiglenes beutalóval Ha valaki eléri azt a kort, amikor egészségi . állapota miatt csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem ké­pes ellátni magát, olyan hely­re szeretne kerülni, ahol ál­landó felügyelet alatt áll. So­kan mégis idegenkednék attól, hogy felvételüket kérjék szo­ciális otthonba. Reményked­nek (és sok esetben okkal), hogy egészségük javul, s bi­zonyos idő után ismét képesek lesznek önálló életvitelre, sa­ját otthonukban. Az ilyen gondokra is van orvosság; ideiglenes beutaló szociális otthonba. Az ideiglenes beutalási le­hetőségre az eljáró szerv kö­teles felhívni a kérelmező fi­gyelmét. Amennyiben a beutalt él ezzel, a tanács lakásügyi osztályának is jelzik. Ez azért szükséges, mert a tanácsi bér­lakással rendelkezők lakását a beutalás időtartama alatt mer., tesítik az igénybevétel alól. Az ideiglenes beutalás ideje hat hónap lehet. Ez alatt a be­utalt megismerheti az otthon belső életét. Megbizonyosodhat arról, ltépes-e alkalmazkodni. elviseli-e a közösséget. Vagy inkább a bizonytalanságot, a magányt választja, csakhogy önálló életet élhessen. Ha az ideiglenes beutalás időtartama, a hat hónap lejár, a végleges beutalásról rendel­keznek, vagy a gondozást meg­szüli tetik. Annak, aki végleg beköltö­zik a szociális otthonba és bér­leti jogát senki sem folytatja, tanácsi bérlakásáról térítés el­lenében a lakásügyi hatóság javára le kell mondania. Elő­fordul, sőt az a gyakoribb, hogy nem ideiglenes jelleggel utalnak be valakit a szociális otthonba, hanem állandóra. Tegyük fel. hogy a beteg vagy idős ember beköltözik, de nem mond le időben a Iákásáról, hanem azt csak később veszik igénybe. Ilyenkor elesik a té­rítés összegétől. Ha, valaki lemond a lakás­ról. és ha hat hónapnál hosz- szabb időt tölt, az otthonban, de állapota valóban annyira javul, hogy úira önálló életvi­telre képes, később — a le­adott tanácsi bérlakás helvett — ismét, jogosult soron kívül tanácsi bérlakásra. Ha az érintettek mindezeket alaposan átgondolják, koránt­sem érzik olyan végleges, kü­lönösen nem végzetes döntés­nek a szociális otthoni hely kérelmezését. Tallózás Üzemi lapokban olvastuk A tanulságok tükrében Az elmúlt esztendő vízválasztó a VI. ötéves terv történe­tében: két év eredményeit, gondjait elemezve fontos kö­vetkeztetéseket vontunk le jövőnk várható alakulásának számbavételére. Nemcsak az országos hatáskörű irányító szervek készítettek részletes, alaposan elemző mérleget, hanem kisebb kollektívák is. Az üzemi lapokban tallóz­va énnek-számtalan jelét találhatjuk: a megjelent írások értékelik egy-egy vállalat helyzetét, s nem utolsósorban a közelebbi és távolabbi célokat. Szemlénkben ezek kö­zül válogattunk. viuCa MourlftJA!. savrsSuaVBK A legfontosabb a rejtett tar­talékok mozgósítása és a pél­damutatás fokozása — ezzel a címmel közöl beszámolót a Fényszóró, a Csepel Autógyár dolgozóinak lapja a helyi párt- bizottság üléséről. A testület örömmel vette tudomásul, hogy az országos, és ezen belül a megyei célok megvalósításáért tett erőfeszítéseiket siker ko­ronázta, s exportjukkal jelen­tősen hozzájárultak szűkebb pátriánk terveinek teljesítésé­hez. Emellett szintén nagy lép­tekkel haladtak előre az anyag- és energiatakarékosságban, va­lamint a gazdálkodás hatékony­ságának növelésében. Az idei feladatok közül ki­emelkedik, hogy a gyár érde­keinek megfelelően, összhang­ban a népgazdaság céljaival, ma a legfontosabb teendőjük a nem rubelelszámolású kivitel további növelése. A megyei pártbizottság egyebek között felhívta a Csepel Autógyár kommunistáinak figyelmét ar­ra is. hogy mindent kövesse­nek el a bendiberica licenc alapján készítendő szervokor­mányok gyártásának megszer­vezéséért és az ezzel kapcso­latos beruházások gyors, pon­tos megvalósításáért MONOR! ALLAMi OAZDASAG K fi R A D Ú J A A lap részletesen elemzi az egyik legfontosabb ágazat, a növénytermesztés helyzetét, egymás mellé sorakoztatva a tavalyi terveket és tényeket. Mint megállapítják, tavaly az volt a legfontosabb céljuk, hogy a gazdálkodásban meg­szüntessék a hullámvölgyeket, s a jövőben megbízhatóan, egyre eredményesebben dol­gozzanak. E feladatok közül is kiemelkedik az országos ga­bonaprogramhoz kapcsolódóan a búza és a kukorica, vala­mint a takarmánynövények termesztésének stabilizálása, illetve fellendítésé. A teendők tehát adottak vol­tak, s a munkák rendszeres elemzése azt mutatta már év közben is, hogy számtalan gonddal kell megküzdeniük, ha sikeresen akarják zárni 1982-t. Szőlőtermelésük például üze­menként eltérő képet mutatott, amelynek alapvetően az volt az oka, hogy a hatvanas évek­ben mintegy 150 hektáron vé­geztek megfontolatlanul telepí­tést, s ennek most látják ká­rát. Elsősorban a fagykár je­lentős ezeken az ültetvénye­ken, s emiatt akadt nem egy tábla, amelyen alig 200 kiló- nyi termést szedték le egy-egy hektárról, míg a szárazhegyi területükön nem volt ritka a 20 tonnás átlag sem. Emellett komoly gondot okozott a gaz­daságbelieknek a dánost al­máskertben a tavaszi jégverés, ami miatt jószerével csak ipa­ri minőségű gyümölcsöt tud­tak ott szüretelni. Válságba került a burgonyatermeszté­sük is a kátai kerület öntöző- kútjainak használhatatlanná válása miatt. Jól mutatkozott be viszont az elmúlt évben először ter­mesztett napraforgó, amely néhány kilogramm hí ján csak­nem a tervezett 20 tonnás ter­mésátlagot adta. A búza szin­tén meghálálta a gondosko­dást, s a tapasztalatok alapián úgy döntöttek, hogy a jövőben is folytatniuk kell az eddigi irányvonalat, s ennek megfe­lelően az adottságokhoz alkal­mazkodó fajtaszerkezetre és az optimális tőszámra kell a leg­nagyobb figyelmet fordítani. Folytatják következetes gyep­felújítási programjuk megva­lósítását is, s ezenkívül mint­egy 150 hektáron telepítenek új legelőt a húsmarhaprogram megvalósításának érdekében. Az elmúlt év gazdasági mér­legét vonták meg a Telefon­gyárban rendezett szabad párt- napon is, ahol dr. Koncz Ká­roly vezérigazgató elemezte a népgazdaság, azon belül pe­dig a vállalat helyzetét. Mint a lap beszámolójában olvas­hatjuk, a vezérigazgató el­mondta: tavalyi árbevételi ter­vük teljesítésében mintegy 150 millió forinttal elmaradtak a tervezettől. Ennek egyik leg­főbb oka, hogy késve kapták meg az importengedélyeket, s gyártmányaik hosszú átfutási ideje miatt az év végéig már nem sikerült pótolni ezt az időveszteséget. Gondot jelen­tet egyes területeken a lét­számhiány is. Az esztendő közben jelent­kezett nehézségek leküzdésére a vállalat operatív intézkedé­si tervet készített. Ebben egye­bek között rendkívüli önkölt­ségcsökkentési feladatokat ha­tároztak meg, illetve soron kí­vüli fejlesztésekről döntöttek, elsősorban az import helyette­sítésére. Ezek megvalósítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy végül is nem lett nagyobb a tervtől való elmaradásuk. Értékesítési gondokról szá mol be a Silvahus, az állarr erdő- és vadgazdaságok dolcc zóinak lapja is, amelynek leg utóbbi számában a Bvdavidé ki Állami Erdő- és Vadgazda ság tavalyi tapasztalatai elemzi Hágen Ferenc értéke sütési osztályvezető. Mint a írásból kiderül. 1982-ben töb olyan váratlan esemény nehe zítette a kollektíva munkáié" amely még a leggondosab! előrelátással sem volt kiszá mítható. Mérsékelte azonbai a bajt, hogy a legtöbb helyei felismerték a veszélyt, és i gyors cselekvést választották A Dunántúlon például öt. er dőgazdaság fogott össze, megalakult az észak-magyar országi. valamint a Szolnok termelésfejlesztési rendszer ke rétében működő kereskedelem politikai szakcsoport is. A Bu da vidékiek gondként e-nlítil hogy a hazai vadgazdaságok­kal nem sikerült tartós és tar­talmas kapcsolatot kialakíta­niuk. s emiatt nincs koordiná­ció közöttük. Idei feladat, hogi ezen változtassanak. F. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents