Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-02 / 27. szám
8 ' 1983. FEBRUAR 2., SZERDA Jogi tanácsok 9 Állami támogatásból épült lakások elidegenítése Mikor kell kifizetni a felfüggesztett dolgozó átlagkeresetének visszatartott részét? • Az állampolgárok tulajdonában álló, állami támogatással létesített lakások elidegenítésével kapcsolatos változások. A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 51/1982. (X. 7.) PM— ÉVM. sz. együttes rendelete módosítja az állampolgárok tulajdonában álló állami támogatással létesített .lakások elidegenítésének egyes kérdéseiről szóló 11/1974. (IV. 10.) PM —ÉVM sz. együttes rendelet néhány rendelkezését. Lényeges változást tartalmaz az új jogszabály az újraelosztásra visszavett tanácsi értékesítésü (szövetkezeti) lakások pénzügyi elszámolása tekintetében. Ha a lakásügyi hatóság az ■újraelosztásra visszavett lakás helyett a tulajdonosnak újabb tanácsi értékesítésü lakást biztosít, részére továbbra is el kell számolni az értékcsökkenéssel csökkentett befizetéseit. Ezen felül azonban megilleti az árkülönbözet is, amelyet ez ideig a tanács árbevétel elszámolási számlájára kellett átutalni. (Árkülönbözet az újraelosztásra visszavett lakás eredeti és az évi 1%-kal csökkentett újraértékesítési ára közötti különbség.) A tulajdonosnak igy visszajáró összegeket az új tanácsi értékesítésü lakásnál saját erőként (előtörlesztés) kell figyelembe venni. Amennyiben az így kiszámított összeg a kötelező 10%-os mértékű előtörlesztés összegét meghaladja, a többletfizetés után a tulajdonost a rendkívüli törlesztéssel járó évi 1%-os eredmény nem illeti meg. Az árkülönbözet továbbra is a tanácsot illeti meg az esetben, ha a tanácsi értékesítésü lakás tulajdonosa tanácsi bérlakást kap. Amennyibe, a tulajdonos a tanácstól újabb tanácsi érté- kesítésű lakást kap, az előbbiekben említett árkülönbözetet előtörlesztésként kell elszámolni. A tulajdonossal való elszámolás csak akkor lehetséges, ha a lakásügyi hatóság a tanácsi értékesítésü lakás újraelosztására visszavételéről szóló határozatában közli a lakás értékesítési árát is. Ha a tulajdonos a lakást szabad forgalomban adásvételi szerződéssel, illetőleg a személyi tulajdonú lakások szervezett forgalmának szabályozásáról és pénzügyi feltételeiről szóló 47/1982. (X. 7.) PM— ÉVM. sz. együttes rendelet alapján az Országos Takarék- pénztár útján idegeníti el és lakásigényét állami támogatás nélküli magánlakásépítés (-vásárlás) útján elégíti ki, az állami támogatás visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében egy évig fel kell függeszteni. Ha a tulajdonos e határidőben az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően (adásvételi szerződéssel, illetőleg használatbavételi engedély bemutatásával) igazolja, az állami támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól mentesíteni kell. Ha tulajdonos, a tanácsi értékesítést! lakást szabad forgalomban idegeníti el, állami támogatás címén a lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 53/1982. (X. 7.) MT. sz. rendelet 12. §-ának (1) bekezdése szerinti összeget kell megfizetnie, amely egyszobás lakás esetén 60 ezer forint, másfél szobás lakás esetén 70 ezer, kétszobás lakás esetén 80 ezer, két és fél szobás lakás esetén 90 ezer, 3 és ennél több szobás lakás esetében 100 ezer forint. Ha a tulajdonos olyan tanácsi lakást ajánl fel megvételre, amely már nem tartozik az állampolgárok tulajdonában álló állami támogatással létesített lakások elidegenítésének egyes kérdéseiről szóló 11/1974. (IV. 10.) PM—ÉVM. sz. együttes rendelet hatálya alá (azaz nem tanácsi kijelölés alapján szerzett, vagy 15 évnél régebben vásárolt lakások esetében), úgy a lakást a Takarékpénztár a személyi tulajdonú lakások szervezett forgalmának szabályozásáról és pénzügyi feltételeiről szóló 50/1982. (X. 7.) PM—ÉVM. sz. együttes rendelet alapján akkor is megvásárolhatja, ha a tanács a tulajdonos részére újabb tanácsi értékesítésü lakást juttat. A tanácsi határozatnak ez esetben az 50/1982. (IX. 7.) PM— ÉVM. sz. együttes rendeletre való hivatkozást kell tartalmaznia. • A felfüggesztés ideje alatt, a dolgozó átlagkeresetének legalább 50 százalékát egy hónapra vissza lehet tartani. Olvasónkat fegyelmi úton elbocsátották, majd a munkaügyi, vita során'a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezték, és az új eljárásban azt enyhítették. A visszatartott átlagkeresetet azonban nem fizették ki részére. Olvasónkkal szemben helytelenül jártak el. Próbálja meg először személyesen elintézni, ha nem sikerül, forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Jogszabály ugyanis az, hogy a fegyelmi határozatot az ellene benyújtott panasz jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad, ebből következik, hogy nem követett el szabálytalanságot, amikor közben nem helyezkedett el, és munkakönyvét nem kérte ki. Miután a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezték, és enyhébb fegyelmi büntetést szabtak ki, a visszatartott és a felfüggesztés idejére járó átlagkeresetet a vállalat köteles kifizetni a dolgozónak. Dr. M. J. I TíZ NAP I Rendeletéiből A munkahelyi demokrácia egyes kérdéseiről az 1049/1982. Mt. h.—SZOT számú együttes határozat, a Munkaügyi Közlöny ez évi 1. számában jelent meg. A leltárfelelősségről írtunk a múlt heti szerdai számunkban, amit most kiegészítünk, a 6006/1982. (K. É. 30.) Bk. M. sz. állásfoglalással, amely az üzletek elszámolási formái és a leltárfelelősségi szabályok ösz- szefüggéseiről ad iránymutatást, és a Munkaügyi Közlöny 1. számában találják meg az érdekeltek. A képzőművészet, az iparművészet, a fotóművészet és az ipari tervező művészet egyes kérdéseinek szabályozásáról a Tanácsok Közlönye 41. számában jelent meg a 83/1982. MT. sz. rendelet. Ugyanitt találják meg az érdekeltek a MÉM. három rendeletét a törzstenyészetről, a baromfikeltetők működéséről és az apaállat-gazdálkodásról. Belkereskedelmi rendelet Nyitvatartás A belkereskedelmi miniszter sokakat érintő témában, az üzletek nyitvatarfásával kapcsolatban adott ki rendeletet. Eszerint a boltok nyitvatartási idejét úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a vásárlók szokásaihoz és igényeihez, biztosítsa az áruellátás zavartalanságát, s egyúttal legyen figyelemmel a kereskedelemben dolgozók érdekeire is. A jogszabály előírja, hogy szombatonként az áruházakat 13 óráig, az élelmiszerüzletek legfeljebb 14 óráig, a ruházati és iparcikküzletek pedig legfeljebb 13 óráig tartanak nyitva. A külön kijelölt áruházaknak szombaton legfeljebb 15 óráig, az élelmiszerüzleteknek pedig szombaton legfeljebb 17 óráig nyitva kell tartaniuk. A kettős, illetve a több napos ünnepeknél a rendkívüli nyitvatartási időt a megyei (fővárosi) tanács vb-k kereskedelmi szakigazgatási szervei állapítják meg, s erről a lakosságot kötelesek időben tájékoztatni. Szakértők a bíróság előtt A bírák bölcsességéről, tévedhetetlenségéről már évszázadokkal ezelőtt legendák keringtek. S bár kétségtelenül született már az igazságszolgáltatás történetében néhány nevezetes Ítélet, amit utólag meg kellett változtatni, a bírákat máig is megkülönböztetett társadalmi elismerés övezi. Joggal. Sokan felvetik azonban a kérdést: hogyan lehet az, hogy a bíró, a bíróság mindenhez ért, mindenféle ügyben képes igazságos ítéletet hirdetni? Hiszen a polihisztorok kora már régen lejárt, olyan mértékben fejlődtek, differenciálódtak a tudományok, hogy egy émber mindenhez egyszerűen nem érthet. Ez az általános igazság természetesen a bírákra is vonatkozik. Nem véletlen, hogy az igazságszolgáltatás mindennapos munkájában egyre nagyobb szerephez jutnak a szakértők, egy-egy szakterület legkiválóbb ismerői. Gondoljunk csak arra, ha a bíróságnak például egy üzemi baleseti kártérítés ügyében kell döntenie, ez szinte elképzelhetetlen az igazságügyi orvosszakértő meghallgatása nélkül, aki pontos képet adhat a sérült egészségi állapotáról, esetleg rokkantságának fokáról. Vagy egy büntető ügyben perdöntő lehet a vegyész-szakértő véleménye, amely adott esetben fontos bizonyítékokat sorakoztathat fel az elkövető kilétére vonatkozóan. Ma már a tett helyszínén maradt hajszál, vagy a gázoló gépkocsin kimutatott festéknyom is lényeges adalék lehet az ítélkezéshez, s ezek vallatása is a szakértők feladata. Ahogy fejlődik, differenciálódik az élet, a tudomány, úgy alakulnak ki az igazságügyi szakértés újabb meg újabb területei is. Egyre gyakrabban idéznek például a bíróság elé műszaki szakértőket, akik tudományos megalapozottságú véleményt adhatnak, mondjuk egy épület tervezési, kivitelezési hibáiról, vagy egy baleset műszaki okáról. A társadalmi tulajdont megkárosító cselekményeknél — így a sikkasztásoknál, csalásoknál, hűtlen és hanyag kezeléseknél — gyakran nélkülözhetetlen a könyv- szakértő véleménye, amely képes eligazodni a különböző könyvelési, elszámolási manőverek között. De említhetnénk példaként az igazságügyi számítástechnikai szakértőket is. Bár még ritkaságszámba mennek, de előfordulnak már a bíróságokon számítógépes perek is. Legutóbb az egyik vállalat a raktárosát perelte be, mert a számítógépes nyilvántartás szerint egy sor áru hiányzott a raktárból. A dolgozó arra hivatkozott, hogy a keresett termékek csak a komputer „agyából” hiányzanak, valójában a raktárban - megvannak. Az ellentmondásokat csak hozzáértő bevonásával lehetett tisztázni. Az igazságügyi szakértők igénybevételével kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés: helyes-e nekik ilyen fontos szerepet biztosítani az ítélkezésben, ami sokszor emberek sorsát dönti el, befolyásolja. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy az igazságügyi szakértő véleménye — a bíróság szemében — csak egy a bizonyítékok sorában, amit vagy elfogad, vagy nem. Nyilvánvaló, hogy a megalapozott, sokoldalúan megindokolt szakértői véleményeket a bíróságok rendre elfogadják, de ez csak a ténykérdésekre, a valóban különleges szakértelmet igénylő témákra vonatkozik. A szakértő a perben nem dönt, nem ítélkezik, csak véleményt nyilvánít. Ha ez ellentétes az egyéb bizonyítékokkal — például más tanúk vallomásával —, ha nem illik az „összképbe”, a bíróságnak joga van arra, hogy más szakértőt rendeljen ki, de megteheti azt is, hogy a szakvéleménynek csak egyes részleteit fogadja el, vagy azokat sem. A bíróságok és a szakértők között tehát tulajdonképpen egy sajátos munkamegosztás alakul ki, ami feltétlenül hozzájárul az ítélkezés törvényességének, színvonalának javításához. Sok perben a szakértő kirendelését, meghallgatását éppen az teszi szükségessé, hogy a tanúvallomások, az egyéb bizonyítékok- ellentmondásosak, ezek alapján a jogvitát megnyugtatóan lezárni, eldönteni nem lehetne. Egy épület erkélyének leszakadása esetén például a tervező rendszerint a kivitelezőre próbálja hárítani a felelősséget, a kivitelező pedig a rossz terveket hibáztatja. Ugyanez az egymásra mutogatás jellemzi az új épületek tetőbeázásával kapcsolatos pereket is. Ezekben az ügyekben a bíróság munkáját mindenképpen jelentősen megkönnyíti, ha egy kívülálló, érdektelen műszaki szakértő áttanulmányozza a különféle dokumentumokat, a helyszínen is megvizsgálja a történteket, s utána tudományosan megalapozott véleményt terjeszt elő. Az igazságügyi szakértő munkája persze nem merülhet ki abban, hogy terjedelmes jelentését a bíróság asztalára teszi. A vélemény áttanulmányozása után a bíráknak, a népi ülnököknek is lehetnek olyan kérdéseik a szakértőkhöz, amelyek számukra még nem elég világosak, amelyeket feltétlenül tisztázni kell. Ezért fontos a szakértő személyes részvétele és vallomástétele a tárgyalásokon, ahol olyan újabb ellentmondások is kiderülhetnek, amelyekre az ítélkező tanács szintén tőle vár választ. A szakértőtől, aki immár mindennapos vendége a bírósági tárgyalótermeknek. Deák András ésíTallózás Üzemi lapokban olvastuk Senki számára nem közömbös, milyen vastag borítékot kap fizetéskor. Még akkor sem, ha mindenki átérzi az ország nem könnyű gazdasági helyzetét és megérti, hogy az életszínvonal növelésére most nincsenek olyan lehetőségeink, mint korábban. A megélhetéshez azonban ennek ellenére pénz kell. De nincs is szó arról, hogy ezt ne kereshetné meg bárki, aki tisztességgel dolgozik. Igaz ugyan, hogy a bérek szerényebb mértékben növekedhetnek a jövőben, de ez korántsem jelenti azt, hogy a jó és még jobb munkát ne honorálnák. Ellenkezőleg: éppen arról van szó, hogy a keresetekben a korábbinál sokkal jobban kell kifejeződnie a tényleges^ teljesítménynek. Természetes” hogy a dolgozókat mindenütt foglalkoztatja, munkahelyüknek milyen lehetőségei lesznek bérfejlesztésre, a jó munka elismerésére ebben az esztendőben. Az üzemi, vállalati újságokban is több cikk foglalkozik a témával, a lehetőségek mellett föltárva azt is, mit várnak ezzel szemben a dolgozóktól. Ezekre a tájékoztatásokra jellemző, hogy őszinte hangon szólnak az emberekhez, bevallva, hogy a lehétőségek korlátozottak. kaptak lehetőséget, aminek célja a határidők rövidítése. Az intézkedések lényege a bérszükséglet szerződésenkénti egy összegű meghatározása, a ténylegesen kifizetett bérek évenként elkülönített kezelésének biztosítása. Az ösztönző bérezési rendszer hatására a dolgozók jövedelme ?5—30 százalékkal növekedhet. Természetesen ezzel arányos a munkások többletteljesítése is. S ha az új bérezési forma alkalmazásában még vannak is gondok, annak pozitív hatása máris érzékelhető. További eredményessége nagyban függ attól, hogy a vállalat képes lesz-e kellő rugalmassággal élni az utasítás adta lehetőségekkel. A lap idei első számában Vegh L,ajos személyzeti, oktatási és szociális igazgató Újévi levélben számol be a vállalat dolgozóinak a tavaly elért eredményekről. Felhívja a figyelmet, hogy idén csak nagyobb erőfeszítések árán tarthatják az eddigi szintet. Jelzi azonban a tartalékokat, amik*- nek a kiaknázásával előbbre léphetnek: a fegyelmezett munka, a munkaidőalapok jobb kihasználása — az, hogy a nyolc óra munkaidő az nyolc óra és nem hét vagy hét és fél — nem elhanyagolható tartalékok forrása. Majd így folytatja: Munkatársaink érezni fogják azt is, hogy a vezetők nagyobb követelményeket támasztanak, mert az ő munkájuknak az értékelésében is fontos tényező lesz, hogy beosztottjaiktól milyen teljesítményeket kérnek számon. t Ugyanakkor nem hallgatja el azt sem, hogy az ez évi többletmunka sokaknál nem fog többletjövedelmet eredményezni. A gazdasági feszültségeknek egyik levezetési módja, a mérsékeltebb fogyasztás lesz. Ez a vállalatra alkalmazva egy mérsékeltebb bérfejlesztési, jövedelemnövekedési lehetőséget jelentO . -V EJ a m mm A gyár gazdasági célkitűzéseit ismerietó cikkben tájékoztatják a dolgozókat arról, hogyan alakulnak majd a ber- íejieszíési lehetőségek. A tervcélkitüzeseknél meghatározó módon figyelembe veszi a vállalat a bérszabalyo- zas megváltozó rendszerét is, és azokat a követelményeket, amelyeket az új bérgazdálkodás támaszt. Továbbra is fontos szempont a munkaerő-megtakarítás. A reális lehetőségeket figyelembe véve mintegy háromszázalékos létszámcsökkenéssel számolnak. Ez a tavalyinál valamelyest mérsékeltebb. De szerényebb lesz a bérszínvonal emelkedésének mértéke is, mintegy négyszázalékos. Ez átlagosan 3,4 százalék alap- béremelést tesz lehetővé. A bérszínvonal-emelkedés fedezetét egyrészt a tervezett vállalati jövedelmezőség, másrészt a mintegy háromszázalékos létszámcsökkenés és a nem szocialista export növeléséből adódó bérpreíerencia együttesen teremti meg. A bárfejlesztést egy lépcsőben, április 1-vel tervezik végrehajtani, fokozott mértékben érvényre juttatva a teljesítmények szerinti érdemi differenciálását, magyarul a több munkáért, több bér elvének alkalmazását. A Cement- és Mészművek váci gyárának szakszervezeti bizottsága megvizsgálta a gyár munkaerő- és bérgazdálkodását. Az ülésen elhangzottakról az üzemi híradóban részletes beszámolót olvashattunk. A szakszervezeti bizottság megállapította, hogy az idei veszik figyelembe a gyár. mun- termelési célkitűzések nem veszik figyelembe a gyár munkaerőgondjait, s a hiányzó dolgozókat túlórával kívánják pótolni. A gyár évi átlagos túlóraszáma dolgozónként több mint majdnem négyszerese a cementipari átlagénak. Az ilyen nagy mértékű túlóráztatás — állapítja meg a szak- szervezeti bizottság — egészségtelen, nem valós értékarányoknak megfelelő kereseteket eredményez és jelentős belső feszültségeket teremt a gyárban. A rendelkezésre álló bértömeg jelentős részét és a bérfejlesztési lehetőségek nem kis hányadát is a munkaidőalap bővítésére fordítják. Emiatt az alapbérek és a kevesebbet túlórázók jövedelmei elmaradtak a környező vállalatokhoz képest. Természetes következménye ennek a gyorsabb létszámcsökkenés, am: újabb kényszerű túlóráztatást szül. A szakszervezeti bizottság azt javasolja a gyár vezetésének, hogy a tervezett 80 ezer túlórát csökkentsék legalább 30 ezer órára, s éhhez igazítsák a terveket. DOIGOZOK 4APJA A lap a vállalat dolgozóinak érdeklődő kérdései nyomán ismerteti a katalitikus krakk üzem építésének ösztönző rendszerét. A beruházást kivitelező vállalatok ugyanis kísérleti bérgazdálkodásra A vállalati újság részletesen, beszámol a valóban szép sikerekről, amit tavaly elértek és ismerteti a növekvő követelményeket, mondván holnap több kell, mint ma. Az 1982-es eredmények 60 ezer forintos bárszínvonalat biztosítanak a vállalatnak. Ezzel lehet és kell is politizálnunk — mondta a várfalat igazgatója. Erre az évre ötszázalékos bárfejlesztést terveztek, de ez némileg előlegezett bizalom. Ha nem nő ennek megfelelően a termelés is, akkor az ismét életbelépő bérszínvonal-szabályozás szigorúsága könnyen visszaüthet. A növekvő teljesítmény azonban feltétlenül meglátszik majd a keresetekben is. M. N, P.
