Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-13 / 37. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 37. SZÁM 1983. FEBRUAR 13., VASÁRNAP Tudásukat gyarapítanák Gyermekgondozók vetélkedője Érdekes és légióként tanulságos vetélkedőre kaptunk meghívást a minap. A Pest megyei Csecsemőotthon nagykőrösi intézetének ifjúkommunistái versenyre hívták az intézmény különböző részle-, geinek dolgozóit. A KISZ- esek tavaly már rendeztek ilyen vetélkedőt, igen nagy sikerrel. Akkor elhatározták, hogy á próbatételt évente megismétlik. Kiegészítő magyarázat Ezeken a szakmai versenyeken a gondozónők számot adnak felkészültségükről. A közönség soraiban azok a gondozónők ültek, akik a verseny idejére szabaddá tudták tenni magukat. Ily módon továbbképzés célját is szolgálta a tudáspróba. A vetélkedőn három csapgt vett részt, 3—3 taggal. Több elméleti és gyakorlati feladatot kellett megoldaniuk. A gondozónők a verseny során alapos felkészültségről adtak számot. A jelenlevők külön örömére szolgált, hogy a zsűri tagjai még kiegészítő magyarázatot is hozzáfűztek a különféle kérdésekhez, melynek révén a gondozónők szakmai ismeretei tovább bővültek. A zsűri munkáját dr. Hu- bay Ferenc igazgató főorvos, a helyettese, dr. Olasz Mária és Palásti Erzsébet intézetvezető főnővér látta el. A csapatok nagy igyekezettel versenyeztek, egyik sem A városlakók érdeke szerint Az elmúlt napokban, helyesebben január vége óta már, némi bizonytalanság ütötte fel a fejét a vásárlók körében, a boltok nyitva tartását illetően. A zavart az új jogszabályokat követő változások okozták. Ezek közül is elsősorban az, hogy a ruházati boltok — egy kivételével — újabban bezárnak szombaton. Mint Káló Józseftől, a városi tanács elnökhelyettesétől megtudtuk, a módosításokat alapos egyeztetés előzte meg. Ennek során a legcélirányosabb megoldásra törekedtek, figyelembe véve a vásárlók és a kereskedők érdekeit is. Az eredmény bizonyos egységesülési folyamat, melyet a vonatkozó jogszabály is megkövetelt. Ennek lényege az, hogy a boltok szünnapjának a vasárnaphoz kell kapcsolódnia. Tehát vagy hétfőn, vagy szombaton tarthatnak szünnapot. Egyébiránt a vitákból, egyezkedésekből arra lehet következtetni, hogy a boltok által választott megoldás a jövőben még egységesebb lesz, s a szünnap gyaníthatóan szombatra esik majd mindenütt. Legalábbis évek múlva. A legkevesebb a probléma az élelmiszerboltok nyitva tartási rendjével. Sikerült olyan megoldást kidolgozni, mely szerint, ha az egyik üzlet zárva van szombaton, akkor a szomszédos üzlet bizonyosan nyitva van. Mindenesetre a városi tanács kéri a kereskedőket, hogy a szünnapokon helyezzenek el valamiféle táblát a portálokon, melyek arról tájékoztatják a vásárlót, hogy legközelebb hol szolgálják ki. Minthogy a változások után végül is az érdekli a vásárlót, hogy szombatonként mely iparcikk boltok yéannak nyitva, fogjunk ho/zá ezek felsorolásához. Tehet szombaton is várja vásárlóit "a háztartási bolt, mégpedig már az új helyen, a Kőrisfa eszpresszó mellett. Továbbá a Patay utca sarkán levő vasbolt, a Rákóczi úti, nevezetesen a tűzoltóság melletti ruházati bolt, a Szolnoki úti autóalkatrész-szaküz- let, a Tomory utcai papír- és írószerbolt, a Deák téri bútorüzlet, a kertészkedők új boltja a strandfürdő mellett. Nyitva van szombaton a Nívó Szövetkezet Széchenyi téri divatáruboltja, a szomszédságában a porcelán és üvegárubolt, a Szabadság téri vasbolt, a Kecskeméti úti Keravill, s végül a Szabadság téri játék- és illatszerbolt, s a Szolnoki üti gazdabolt. Végeredményben tehát az iparcikküzletek közül a legtöbb szombaton is a bevásárlók rendelkezésére áll: Tulajdonképpen csak cipőt nem lehet vásárolni szombaton, ám az áfész tervezi, hogy az egyetlen nyitva tartó ruházati üzletben, a Rákóczi úti Máthé- féle boltban ezentúl egyszerűbb lábbeliket, papucsokat, házi cipőket kínálhatnak majd. Fontos tudnivaló, hogy a terményboltok jelentős hányada is nyitva lesz szombatonként, viszont a gázcseretelep nem. Tekintettel arra, hogy városunkban a szombat a barkácsolás és a kertészkedés napja, az előbbi felsorolás igen meg- nvugtatónak látszik. A kertészkedők boltjai és a vaskereskedések mind nyitva vannak. PfTcTmi¥íÉs A hét végén az esős idő folytán kis piac volt. Kevés baromfit árultak. Gyümölcs- és zöldségfélét a termelők csak a fedett piacrészre hoztak. A kocsis piacon egyedül akác szálfát kínáltak, mázsáját 120 forintos áron. A szemestermény-piacon a búza, árpa, morzsolt kukorica és a kukbricadara kilóját változatlanul 5—5,50 forintért, a közönséges napraforgómagot 12, a nemesítettet a nagypiacon kilóra 23 forintért mérték. Ez a mag újra divatba jött, pörkölve csemegének árulják. A gyümölcs- és zöldségpiacon most is almából volt a legtöbb, 7—14 forintos árral. A héjas dió 23—30, a dióbél 120—130, a mák 120—130, a burgonya 5—5,70, a kelkáposzta 1G—18, a fehérkáposzta 15—16, a savanyú káposzta 16, a karalábé 8—10, a gyökér 14—18, a sárgarépa 8—10, a hagyma 10—11, a lilahagyma 14, a fokhagyma 60—85, az uborka 100, a spenót 60, , a melegágyi saláta feje 4, a zöldpaprika darabja 5—7,50 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 220—250, a japán járce 60 forintért kelt, más baromfit nem árultak. A tyúktojás 1,60—1,70 forint volt. A keltetésre alkalmas, megbízható tojást keresték. A halászati szövetkezetnél csak élő halat árultak, 60 forintos áron. akart elmaradni a másiktól. Ennek eredményeképpen igen szoros küzdelem alakult ki. Nyári, téli útlap Szó esett a gyermekek testi, szellemi, érzelmi, esztétikai és erkölcsi nevelésének fontosságáról és arról, hogy mindez hogyan valósul meg az intézeti körülmények között. Elmondták, mennyire fontos, frogy a kisgyermekről kellő ismereteik legyenek, tudják, miként bánjanak vele. Hangoztatták a türelmet, az odafigyelést és a bizalmon alapuló kapcsolatot, melyek elengedhetetlen feltételei annak, hogy az apróságok jól érezzék magukat az intézetben. Szó esett a mozgásformákról, a beszédkészség és a helyes beszéd kialakításáról, valamint a szokásokról. Nagy súlyt kaptak a játékkal, játékossággal kapcsolatos kérdések is. A csecsemők és kisgyermekek meg is betegedhetnek. Érthetően az ápolásukkal, gondozásukkal kapcsolatban is több kérdés várt válaszra. A versenyzőknek feladatuk volt még az is, hogy meghatározott korú gyermekeknek téli és nyári étlapot állítsanak össze, valamint mondják el az öltözködési szokásokat. Kétségtelen, hogy az ottle- vpk valamennyien nyertek ezizel a versennyel. A legfőbb nyertesek mégiscsak a gyerekek lesznek. Mint a verseny során is kiderült, az intézet részlegeiben jó kezekben vannak az apróságok. Kupa, könyv A fej fej melletti küzdelemben megérdemelten győzött az egyes számú csapat. Ebben versenyzett : Papp Sándorné, Ramaszné Cselédes Katalin és Szőke Eszter. Tekintettel arra, hogy a másik két csapat tagjai is derekasan helytálltak, megérdemlik, hogy a nevük itt álljon: Bekö Ildikó, Olasz Mária, Papp Józsefné, Tóth Al- bertné, Bujdosó Istvánná, valamint Bene Lajosné. A verseny szervezéséből és lebonyolításából jelentős részt vállalt Gábor Emese KISZ-tit- kár és Szöllősi Lajosné vezetőségi tag. A vándorkupát az első helyezett csapat tagjai vették át. Valamennyi versenyző könyv- jutalomban részesült K K. Csak terv volt Az első helybeli folyóirat Az első nagykőrösi újság egyszerűen és célszerűen a szerény Nagy-Kőrös címet viselte, s 1878. január 6-án jelent meg új korszakot nyitva a helybeli tájékoztatás történetében. Ám mégsem ez a lap volt az első, rendszeres ismétlődéssel megjelenő, s a híradás feladatának megoldását vállaló helybeli kiadvány. Megelőzte ezt az újságot a főgimnázium évkönyve vagy értesítője, mely évenként jelent meg, s vélhetőleg az 1853/'54-es tanévről tudósított először. Ezekhez az adatokhoz nem nehéz hozzájutni, s úgy" is mondhatnánk, hogy a hely- történet iránt érdeklődők feltétlenül tudnak róluk. Ám volt városunkban egy folyóirat-alapítási kísérlet is, mely azonban nem járt eredménynyel, s ezért emlékét legfeljebb csak a szakmabeliek, a történészek őrzik. A folyóiratot megindítani szándékozó férfiú Szigeti War- ga János volt, a líceum, majd a főgimnázium tanára, koronként igazgatója. Nemcsak a vázlata A dátum 1829. Abban az esztendőben jelent meg több korabeli folyóiratban, például az Athenaeumban Szigeti Warga felhívása a neveléslapok tárgyában. Magyarán szólva pedagógiai folyóiratot kívánt indítani. Megemlékezik erről a törekvésről Galgóczy Károly is, mégpedig a Szigeti Warga János halála után 1875. április 25-én mondott akadémiai beszédében. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy az irodalom történetét írók jelentős hányada úgy tudja, hogy ennek az akadémiai emlékbeszédnek csupán a vázlata maradt fenn. A valóság ezzel szemben az, hogy megjelent az egész szöveg az Értekezések a Társadalmi Tudományok Köréből című akadémiai kiadvány 3. kötetének 6. számában. Csakhogy ezt a folyóiratszámot se égen, se földön nem lehet megtalálni, mert akkor is dolgozott p nyomda ördöge, s mint ötödik szám látott napvilágot. Ám, ha az ember ösz- szeszámolja e harmadik kötet füzeteit, azonnal rájön a tévedésre. Az akadémiai emlékbeszéd megvan, ám hiányzik belőle egy adat. Nevezetesen az, hogy Szigeti Warga János a szóban forgó felszólítást a nevelés-lapok tárgyában, a Hasznos Mulatságok című folyóiratban is közzétette. Mégpedig Warga János prof. és magy. t. t. r. tag aláírással, s 1839. szeptember 18-án. A Magyar Tudós Társaságnak, vagyis az akadémiának akkor már négy éve tagja volt. Nspnevdás, tanítás Azt írja a Hasznos Mulatságokban, hogy semmi bizonyos időhöz kötött megjelenésű, 8—9 ívnyi füzetekben megjelenő■ munkát bocsátand közre,. melynek első füzete rövid időn sajtó alá menend. Sajnos, a rövid időn belüli megjelenésből semmi nem lett. Mindenesetre Szigeti Warga János Tanulók rakják a falat Az enyhébb téli napokon a szabadban is lehet dolgozni. Képünkön: a Nagykőrösi Építőipari Kisszövetkezet udvarán építik az anyagtárolót, gyakorlati foglalkozás keretében a másodéves kőművestanulók. Munkájukat Tóth Ambrus megbízott oktató irányítja. Hancsovszki János felvétele célja tiszteletre méltó volt. Azt akarta, hogy a’ nevelési ’s tanítási czikkelyek a’ mindenes literatura’ köréből önállóságra is eljussanak, vagy különálló egészet is képezzenek ... Tehát önálló pedagógiai folyóiratot akart szerkeszteni, s ehhez kért cikkeket. Meghatározta a rovatokat is. Eredeti tanulmányokat várt a népnevelés és tanítás témaköréből, helyet adott volna a pedagógiai könyvismertetéseknek, s végül jutott volna hely . a nevelést meghatározó legfelsőbb parancsoknak is, valamint a helyi tudósításoknak. A Belvárosban Szigeti Warga János minden bizonnyal a saját zsebére ígért ívenként 8 forint díjat a reménybeli szerzőknek. Felhívásában ugyanis előfizetőkről szó sem esik, csak munkatársakról, akik vállalnák a cikkírást. A tanulmányokat Nagykőrösre, vagy a város pesti házába kérte küldeni a lapot tervező professzor. Ez a pesti ház a Zöldkert utca 499. szám alatt volt. A történelem úgy tartja számon, mint a város második pesti házát, melyet egyébként gróf Széchényi Ferenc vett meg Nagykőrösnek 1807-ben, voltaképpen cserébe egy másik házhelyért, melyre neki szüksége volt. A Zöldkert utcát azelőtt Kohlbacher utcának, ma pedig Reáltanoda utcának hívják, s megtalálható Pesten a Belvárosban. Nos, cikkek nem érkeztek. Sem a Zöldkert utcába, sem Nagykőrösre. Az első magyar pedagógiai folyóirat nem itt és nem ekkor jelent meg. Ezt az ügyet Tavasi Lajos vitte sikerre, aki 1846 és 1848 között, de még 1348-ban is megjelentette Nevelési Emléklapok címmel az első magyar pedagógiai folyóiratot. Természetesen nem Nagykőrösön, hanem Pesten. Nem távírás Érdemes fellapozni ezt a folyóiratot is. Éppen Szigeti Warga János miatt. A történetírás ugyanis a professzor, saját kezűleg írt önéletrajzé-, ból úgy tudja, hogy Szigeti Warga János nem vett részt az 1848-as forradalomban. Tavasi Lajos tudósításaiból viszont kitűnik, hogy a magyar pedagógusok a forradalom elképzeléseihez igazodó közös és egyetemes tanítói ta- nácskozmányt tartottak 1848. július 20-a és 24-e között, s e tanácskozás alelnöke éppen Warga János- volt. Persze valamely gyűlés alelnökének meg lehet választani valakit a távollétében is. Ám az aligha hihető, hogy a protestáns tanárok haladó, polgári demokratikus érzelmű s 1848. szeptember elsején kelt nyilatkozatát is valahogyan távolról írta volna alá Szigeti Warga Jáijos. Márpedig aláírta, miként az olvasható is a Kossuth Hírlapja című újságban. Amiből az következik, hogy az önéletrajz, melyet Szigeti Warga János az önkényura- lbm éveiben írt, nem az a megbízható forrás, melyre a történetírás támaszkodhatna. Farkas Péter Veretlen csapatok Teremkézilabda Toldi Kupa Tovább emelkedett a mérkőzések színvonala Hat mérkőzést játszottak a Toldi-sportcsarnokban a teremkézilabda Toldi Kupa mérkőzéssorozat harmadik játéknapján. A színvonal tovább javult, s mindhárom körösi együttes veretlen maradt e napon. Férfi mérkőzések: Nagykőrösi Kinizsi—Albertirsai MTVSK 32-25 (14-11). Körösiek: Szondy — Bóna (8), Deák (7), Gaál (2), Budai (5), Mátrai, Tóth F. (2), Kerny (1), Dobnik, Vilcsák (2), Lázár, Konrád (5). A körösiek jó játékkal biztosan győztek, de több potyagólt is kaptak. Karatetétien öregfiúk—Nk. Toldi DSK 25-25 (12-11). Tol- disok: Orell (1) — Farkas (6), Scheidl (5), Oláh, Forró, Gál, Nagy (4), Németh, Csányi, Holló (9), Szabó. A toldis fiúk nagyon jól küzdöttek rutinosabb ellenfelükkel szemben. A körösiek e mérkőzést megóvták, mert a karaiaknál egy KÖZGÉP-es sportoló is szerepelt. KÖZGÉP (Cegléd)—Tisza- kécskei KSK 25-23 (11-11). A férfi A-csoport állása: 1. KÖZGÉP (Cegléd) 4; 2. Kecskeméti MFSC 4; 3. Lajosmi- zsei VÍZGÉP KSE 2; 4. Tisza- kécskei KSK 0; 5. Szovjetek 0 ponttal. A férfi B-csoportban: 1. Nk. Kinizsi 4; 2. Abonyi TSZ SK 2; 3. Albertirsai MTVSK 2; 4. Karatetétien öregfiúk 1; 5. Nk. Toldi DSK 1 ponttal. Női találkozók: Nk. Toldi DSK—Lajosmizsei VÍZGÉP KSE 19-16 (9-8). Körösiek: Serfőző — Varga, Spenger (2), Kpvács (8),'Győri (4), Szakái, Bóbis (3), Horváth, Etlényi, Ali, Bencze (2). A toldis lányok jól, technikásán, szépen játszottak és megérdemelten győzték le a Bács-Kiskun megyei felnőtt egyesületi bajnokság ötödik helyezettjét. Soltvadkerti TE—Ceglédi VSE I. 12-7 (5-2), Soltvadkerti TE—Lajosmizsei VÍZGÉP KSE 24-8 (17-0). A vadkertiek ezzel már elnyerték a kupát. A jelenlegi sorrend: 1. Soltvadkerti TE 8; 2. Nk. Toldi DSK 4; 3. Lajosmizsei VÍZGÉP KSE 2; 4. Ceglédi VSE I. 0; 5. Ceglédi VSE II. 0 ponttal. Természetjárás A Nagykőrösi Kinizsi 17 természetjárója Budapesten és környékén járt autóbuszos, gyalogos országjáró túrán. Műemlék épületeket néztek meg, majd felkeresték Pilis- csabát, Zsámbékon pedig megnézték az érdekes, egyedülálló lámpamúzeumot. Monornál rövid erdei sétát tettek. A Pilis hegységi megyei diáktúrára nem mentek el a körösi ODK-sok, de annál többen voltak Cegléden, a megyei diák városismereti verseny első fordulóján. Városunkból 4-4 gimnáziumi és toldis, valamint 2 szakmunkásképzős. csapat volt ott. Elég jól szerepeltek: 59 feladatot kellett megoldaniuk, majd felkeresték a szomszéd város műemlékeit, szobrait, a Kossuth-múzeumot és a református templomot. Eredmény- hirdetés csak később lesz. Hétfői sportműsor Sakk Művelődési központ, 17 óra: Konzervgyár—Gimnázium és NEFAG—Nyársapát, városi felnőtt csapatbajnoki mérkőzés. S. Z. SÜNHÁf A kecskeméti Katona József Színházban délelőtt 10 órakor, Mátyás király juhásza. Vuk-bérlet. A Kelemen László Kamara- színházban este 7 órakor, Maratom Bérletszünet. üomm A kolónia. Színes, NDK bűnügyi film. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Diótörőfantázia. Színes szinkronizált japán báb-mese- film, fél 4-kor. Maria Braun házassága. Színes, NSZK-filmdráma. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Hétfői műsor Viadukt. Színes, magyar— amerikai film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Egy házasságtörés következményei. Színes, NDK-film, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133-2798 (Nagykőrösi Hírlap) K
