Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-13 / 37. szám
1 A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1983. FEBRUAR 13., VASÄRNAP A város kolfségveiési terve A zavartalan működés feltételei Takarékosság, ésszerűség, beosztás, a költségvetésben szinten tartás, a fejlesztésekben a fontossági sorrend betartása, ezek a kulcsszavak a városi tanács minapi ülésén elfogadott működési költségvetési és fejlesztési alap-tervében. A költségvetés összehasonlításában elsősorban arra törekedtek, hogy az alapellátás eddigi színvonalát tartani tudják s hogy továbbra is zavartalan legyen az életkörülményeket befolyásoló intézményhálózat működése. A fejlesztési összegekből a legtöbb ezúttal is a lakásépítkezésekre, a lakótelepi közművek kiépítésére jut s jelentősebb tétel a Dózsa György út idén megkezdendő korszerűsítése. A költségvetés és a fejlesztés külön-külön is olyan nagy téma, s annyira mindannyiunkat érintő kérdéseket feszeget, hogy az alaposabb tájékoztatás érdekében ezúttal először a költségvetés tervét vesszük részletesebben szemügyre. Takarékosan, ésszerűen Az idei költségvetés összeállításakor a január elsejével több szempontból megváltozott központi szabályzókat is figyelembe kellett venni, amelyek, a nemzetgazdaság jelenlegi helyzetéhez igazodva a takarékos, hatékony gazdálkodásra szorítják a helyi szerveket is. Ma már nemcsak a bevételi-kiadási előirányzatokat kell rögzíteni a tervben, hanem az üzemgazdasági szemlélet jegyében jobban kell figyelni a hasznosságra, a gazdaságosságra is. Ezek a szakmai jellegű változások természetesen elsősorban a tanács és a költségvetési szervek szakgárdáját érintik, nekik kell magasabb fokon meg- • felelniük a követelményeknek. Ami a költségvetési bevételeket illeti, ez mintegy 32 millió forinttal nagyobb a tavalyinál, aminek döntő része a felsőbb tanácsi hozzájárulás emelkedése. A bérek utáni SZTK-járulék és a munkabérkiegészítés is megjelenik a tanácsi intézmények költségvetésében. De nem jelenti azt, hogy ennyivel többet költhe- tünk, hiszen a kiadási rovat is lekerült a központból. A szállítási, hírközlési ágazatban négymillió forinttal magasabb a tervezett összeg, amiből a Honvéd és a Bethlen Gábor utcákat korszerűsítik, a Tessedik utcát aszfaltszőnyeggel látják el. Továbbra is a Városgazdálkodási Vállalat végzi az utak karbantartását, kátyúzását. Csökkent viszont a belvízelvezetésre fordítható összeg, tizedany- nyi, 500 ezer forint jut erre, amiből a Rákos-patak már elkészült szakaszain folytatják a karbantartást. Társadalmi segítség Valamennyi, a lakással, városgazdasági szolgáltatással kapcsolatos teendő a személyi és gazdasági szolgáltatások ágazatába tartozik. Az állami bérlakások felújítására, fenntartására majdnem 14 millió’ forint jut, a köztisztasági feladatokra 3 és fél millió, ugyanannyi mint tavaly. Valamivel többet költhetünk parkrendezésre, fenntartásra s így jut pénz a művelődési központ környékének és a Szabadság tér zöldterületeinek rend- behozatalára is. De mindkettőhöz társadalmi segítséget vár a tanács. Ha már a la- ' köSSág'' Tiozzäflfüláéáhál tartunk: a társadalmi munkaakciók eredményesebb szervezése érdekében az idén is 20 ezer forintot biztosítanak a költségvetésből minden tanácstagi körzetnek. Az egészségügy feladatainak maradéktalan ellátása, kell-e külön mondani, ez egyik legfontosabb feladat. Ezen a területen, ahol szükséges volt, megemelték a költségvetési összegeket. Anélkül, hogy számokat idéznénk, örömmel állapíthatjuk meg, ahogy ezt* a városatyák is tették a tanácsülésen, hogy tavaly is emelkedett az ellátás színvonala: megkezdte munkáját a gyermekfogászat Gödöllőn, Ke- repestaresán megszervezték a központi ügyeletet, az urológiai és a belgyógyászati szak- rendelést. A /szociális ágazatban is szükség volt az összegek emelésélje; vonatkozik ez a szociális otthonok fenntartására, különösen a domonyi felújítási munkáinak befejezésére, valamint a különféle szociális támogatások minimális emelésére. ,. Kétszázmillió Óvodák, általános és középiskolák tartoznak az oktatási, a művelődési ház, a helytörténeti gyűjtemény és a könyvtár a közművelődési ágazathoz. Óvodába ma már minden jelentkezőt fel tudnak venni, kevés viszont az iskolai osztály- termek száma. A művelődési központ működéséhez valamivel több mint hatmillió forint kell, s alighanem ez sem lesz elég, még akkor sem, ha a tavalyinál több bevételt is vállalt az intézmény. A városi sportklub, a GSC 500 ezer forintot kap a tanácstól s kell a pénz az igazgatási és polgári védelmi feladatok ellátására is. Végül az összesítő adat: a költségvetési főösszeg az idén eléri a 200 millió forintot. G Z. Tetőtér, emelet NSagánházak Az előző, ötödik ötéves terv éveiben csaknem négyezer lakás épült járásunkban, túlnyomó többségük magánerőből. A mostani tervciklusban is hasonló lesz az arány. Az építendő új otthonoknak a 98 százaléka magánerős. Telek azonban még csak ezer otthonhoz van eddig. A többihez majd csak ezután jelölik ki a területet, amelyhez nagyon jó alapot nyújtanak a községekben is elkészült részletes rendezési tervek. Van az otthon- teremtésnek más módszere is. Például a toldaléképítés, többnyire a szülő házában. Más helyeken az emeletráépítés, a tetőtérbeépítés látszik járható útnak. Az első rajkózeiae&ar A magyaTüófa világbajnoka Vácszentlászló község egyházi anyakönyve szerint 1872- ben született, zenész családból, Vidák Lajos, aki a cimbalmot szerette, és kitűnően játszott. Gödöllői Vidák Bélának, Erzsébet királyné prímásának, akkor már híres zenekarába került, és beköltözött Gödöllőre. Itt muzsikált a Károlyi-féle vendéglőben az első világháborúig. Akkor behívták katonának, és 1916-ban a román fronton esett el. Anyagi haszon Hat árvát hagyott maga után: négy fiút és két leányt. A fiúk mind kitűnő zenészek lettek. Közülük is kiemelkedett az 1898-ban született Miklós. ö már kottaismerő, karnagyi végzettségű zenész volt, prímás. Mivel Gödöllő három zenés vendéglőjében a Vidák család másik ága muzsikált, itt ritkán szerepelt, inkább Keszthelyt szemelte ki működési területéül. Akkor ott nagy zenei élet volt: Festetich Tasziló herceg szerette a cigányzenét. A sok kitűnő zenekar közül, Miklósét választotta udvari zenekar rává. Sokszor muzsikáltak /a kastélyban. Ez nagy kitüntetésnek számított, de anyagi haszonnal is járt. Meri hitték el — Sok gazdag fiú volt a gazdász főiskolások között: Széchenyi, Somsics, Pongrácz grófi fiúk — emlékszik visz- sza Kolompár Mihály, a zenekar ma is elő tagja. — Volt, aki már nyolc éve elvégezte a főiskolát. Mondta is; fiúk, nem megyek haza, mert így mindig kapom a pénzt otthonról. Ha elfogyott a pénzük, pecsétgyűrűjüket zálogba adták a főpincérnek, aki egy fakanál nyelére húzta fel, és ráírta, hogy kié és mikor váltja ki. Sohasem volt üres a fakanál nyele. Keszthelyen több híres cigányzenekar muzsikált. Nagy volt a konkurrencia, propaganda is kellett. Egyszer meghívók árasztották el a várost: Vidák Miklós és zenekara szombaton és vasárnap ma- gyarnótaestet rendez, mely alkalommal 1000 nótát két részletben játszik el. Sokan nem hitték el, hogy ennyi nóta létezik, végül 1100 jött ki. Vidák Miklós több hasonló versenyt is rendezett, és elnyerte a magyarnóta világbajnoka címet — Egy időben a keszthelyi Hungária szállóban muzsikált A közeli Amazon vendéglő prímása akkor Árvay Jancsi volt — meséli az egykori híres prímás fia, ifjabb Vidák Miklós. — Árvay tett. egy olyan kijelentést, hogy ő magasabb szintű zenész, mint az apám. Hátha azt mondta, akkor csináljunk egy nyilvános zenei párbajt, vagyis vonó párbajt. Izgatott tömeg — Ez úgy történt, hogy a keszthelyi Uránia mozi helyiségét kibérelték arra a napra. Az ottani előkelőségek és zenei műveltségű emberek részvételével folyt le a párbaj. Plakátokpn hirdették a versenyt. Volt izgalom a városban. Pénztárnyitás után egy órával már minden jegy elkelt Nagy a lemaradás Az ízlésformálás eszköztára Napjainkban egyre kevesebb szó esik az emberek ízléséről, mintha ez a kérdés lekerült volna a napirendről, pedig tudjuk, hogy az ízlés elsősorban a világnézettel rokon. Sok lakásban megfordultam az elmúlt hetekben, még több emberrel — fiatallal és idősebbel — beszélgettem, próbáltam velük együtt megfogalmazni, hol tartunk, milyen messzire jutottunk a kispolgári ízlés és magatartás felszámolásában. Szűcs János, a Galga menti Vízi Társulat szakszervezeti bizottságának titkára így fogalmazta meg az ízléssel kapcsolatos véleményét. Támogatott giecs — Ha valaki még ma is csak ponyvát olvas, na az ostoba szövegű zeneileg is rossz tancdalokai vagy a szenti- mentalizmustói csöpögő ma- gyarnotakat imádja, ha gics- csel, hamis múalKotasonkal dekorálja laaását, na elcsavarja a rádiót, amikor az népdalfeldolgozásokat vagy komoly zenet sugároz, aknor annak a személynek az ízlésvilága valahol a távoli évtizedekben maradt. Polónyi Péter, a gödöllői helytörténeti gyűjtemény vezetője többször szóvá tette az egyének környezetét, lakás- kultúráját. — Hány helyen találkozunk — mondta nemrég — az állami iparunk és kereskedei-* műnk által még mindig támogatott, ízléstelen nippekkel, agyonzsúfolt vitrinekkel, ker- titórpés kertekkel, íonalgom- bolyagot görgető, élénk színekkel festett macskákkal, a lombját hullató erdő közepén tóban úszó hattyúkkal, bőgő szarvasokkal, csipketerítőkkel, agyoncicomázott bútordarabokkal, elődrukkolt, bárgyú rajzú és felírású fal védőkkel, fekete selyemre hímzett rózsa- és mezeivirág-csendéle- tekkell Magam tapasztalatából tudom, hogy egy-egy kiállítás, előadás a népművelés minden erőfeszítése ellenére is kisebb hatású, mint a presszók, vendéglők, közintézmények mindennap látható háromszög, rombusz mintájú darabolt falfestései, amelyek a giccset lehelik és terjesztik. Kevés a pénz — De mit tehet a népművelő — kérdezi Bankó János intézményvezető —, aki évtizedenként egyszer festetheti a művelődési házat, akkor is társadalmi munkában? Mit tehet a népművelő, aki ugyan keresi a megoldást, de nem tudja megfizetni a belsőépítészt. És ha meg tudná vásárolni a művész terveit, honnan lenne pénze a megálmodott függönyökre, kárpitokra, bútorokra, a harmonikus szín— Elérkezett a mérkőzés órája. Nemcsak a színház telt meg zsúfolásig, hanem a környék is. Három órán keresztül folyt a vonós csata. Az izgalmat még fokozta, hogy a zsűri bejelentette, nem hirdet eredményt, hanem másnap az Uránia ablakába teszi ki. Másnap szorongott az izgatott tömeg az Uránia körül. Végre megjelent a döntés: győzött Gödöllői Vidák Miklós. A legvégén Vidák Miklós Keszthely után, több budapesti vendéglőben muzsikált. Nemcsak kitűnő prímás, de nagyszerű szervező is volt. A családi album őrzi a képet, melyen tizenhat 10—15 év körüli rajkó muzsikál. Talán ez volt az első rajkózenekar. Jött a háború. Idősebb Vidák Miklós már csak Gödöllőn muzsikálgatott haláláig. Fia, ifjabb Vidák Miklós is mint hegedűs kezdte, zeneiskolába, akadémiára járt tanuld ni. Később a harmonika, majd a zongora következett, a legvégén az orgona, amivel jelenleg is dolgozik, Mátyásföldön. Most lépett a 60. évébe, hamarosan nyugdíjba megy Fiai már nem zenészek, ő az egykor olyan híres család utolsó zenész tagja. Üjvári Ferenc hatásokra, a korszerű világításra? Hiányzó olvasók A kérdésekre hallgatás a válaszom, hiszen tudom, ma az intézmények fenntartása, az eredmények megtartása is hallatlan erőfeszítéseket igényel. — Az a gond, hogy nehéz az ízlés fejlődésének mértékét vagy lemaradásának fokát meghatározni egyes rétegek körében is, meg egy kisebb földrajzi területen is, mert kevés adat áll rendelkezésre — mondja beszélgetésünk során Takács Pál tanár, a túrái általános iskola igazgatóhelyettese. Érdemes lenne ilyen felméréseket elkészíteni. — Minden baj forrásának okát abban látom — fogalmazta meg véleményét Glózer Péterné, a járási könyvtár munkatársa —, hogy igen széles tömegeknél az alapműveltség ma is rendkívül hiányos, ám ezzel nem tagadom, hogy egyes esetekben az olvasottság is, a különböző mezőgazdasági tanfolyamok, akadémiák, általában az egész termelési ismeretterjesztés, a rádió, televízió, az újságok rendszeres hatása, megteremtették már a szükséges általános műveltségállapotot, de mindezek ellenére a könyvtáPerbenyik, Kassa, Pozsony — gimnazista építészeti főiskolás, fotóriporter, szabadfoglalkozású fotóművész Pozsony, Berlin, Prága, Duna- szerdahely, s most Gödöllő. Ezek Tóthpál Gyula, szlovákiai magyar fotóművész negyvenkét évének eddigi legfontosabb állomásai: lakóhelyek, jskolák, foglalkozások, kiállítási helyszínek. 1959 óta fényképez, küzdelmes állomásokon keresztül jutott el addig, hogy önálló lehessen: Szóval fotókatona vagyok, vizuális közlegény: szuronyom a teleobjektív, a vér pedig a gondolat, írja egyik kiállítási katalógusában. Kitartás, tehetség Ahogy elmondja: kamaszkora óta a fényképezés izgatta, az, amit a fotó nyelvén el tud mondani. Ezért hagyta abba a főiskolát is, elmerülve a bizonytalanságban. Szívós kitartásának, lankadatlan hitének, tehetségének köszönhette, hogy* mind közelebb kerülhetett céljához. Először a pozsonyi Kulturnij Zsivot című újság szerkesztőségében állította ki képeit, már mint a Hét című lap munkatársa. Aztán az Irodalmi Szemle és a pragai Revue rotografie mutatott be keresztmetszetet aikocasaibol. 1971-ben ezüstérmet nyert a oeriini fotókiállításon, szerepelt az 1968-as Ember szeretlek című prágai íotofórumon. Ugyanéboen az évben lett az U] szó fotóriportere majd 19/0-ben rendezte meg első önálló tárlatát Elementáris szimmetria címmel Prágában. Szabadfoglalkozású fotóművész 1975-ben lett. Azóta albumot jelentetett meg a Csallóközről, több kiállítása voit, tagja lett a Szlovák Képzőművészeti Alapnak, s most legutóbb szerepelt a Szlovák foto című albumban. Ebben figyelt fel képeire Kincses Károly, a gödöllői művelődési központ igazgatóhelyettese, s gödöllői kiállításra hívta meg Tóthpál Gyulát. Megvalósult álom — Nagyot dobbant a szívem, hiszen korábban már hívták Lengyelországból. De nekem az volt a szent elhatározásom, az álmom, hogy önálló kiállítással először Magyarországon szerepelek. Ez most teljesül, boldog vagyok, hogy Gödöllőn mutathatom be képeimet. Amikről előre csak annyit: meg kell nézni őket, a székárakban még mindig alacsony a felnőtt olvasók aránya. Óriási értékek maradnak ismeretlenül az itt élő, barázdált arcú emberek tudatában. Nemcsak a könyvtáraknál, az olvasottságnál van gond. A művészeti ízlés fejlődését nagyban segítő képzőművészeti kiállítások száma a községekben nagyon kevés. Csak néhány képzőművészeti szakkör működik. Kevés a művészeti ismeretterjesztő előadás. Visszaesett a színházi kultúra is. Tudom, ehhez megint sok pénz kell. Valamikor a Déryné Színház a bevételért játszott, ma egy színházi előadás 20—25 ezer forintba kerüL Széphalmi Pálné, a bagi művelődési központ igazgatója saját területét említi. Film és tévé — Ha a népi együttes műsort ad a faluban, vagy a népdalkor bemutatóját szervezzük, biztos a telt ház, mert a faluban élők a népi művész- kedő hajlamukkal rokon vonásokat találnak a látottakban. Sokat segíthetne a film, de bizony legtöbbször rossz a kópia. Meg segít a televízió műsora is. Van, s lesz is tehát dolga a könyvtárosoknak, a művelődési házakban dolgozóknak és a pedagógusoknak. Fercsik Mihály sósnál többet időzve egy-egy fotó előtt. Jómagam szerencsés helyzetben vagyok, mert, ha röviden is, bemutathatom, s mert találkozásunkkor több képének születéséről hallhattam. Az egyik, a Rohanó vonóval című, alkalmat adott egy nagyképű kérdés szerény válaszára. Amikor hitvallásról, ars poeticájáról ‘faggattam, ezzel felelt: Az emberek találkoznak — Mire valók a nagy szavak? Ez a képem Magyarországon készült. Régebben még évente jöttem feleségemmel Hajdúszoboszlóra nyaralni, s az egyik alkalommal a vonaton lefényképeztem egy szegény, . nyomorék cigényhege- dűst. Megígértem, hogy legközelebb adok neki az elkészült képből. De a következő két évben hiába kerestem, vártam a vonaton, pedig mindig magamnál hordtam a képet. Végre a harmadik évben Szo- boszló felé ismét, felcsendült a hegedű hangja a kupéban. Amikor teljesíthettem ígéretemet, azt mondta: Látja, a hegyek nem találkoznak egymással, de az emberek igen. Ez a fénykép, sok-sok izgalmas, fájdalmas, szép társával együtt látható lesz a gödöllői kiállításon, amelyet holnap, hétfő este hat órakor nyit meg a művelődési központ emeleti galériájában Koncsol László pozsonyi irodalmár-esztéta. A tárlat, amely remélhetőleg eljut majd az ország sok-sok városába, községébe is* március 6-ig tart nyitva, szerda kivételével naponta délután négytől, este nyolc óráig. Gáti Zoltán Vasárnap: A Nagy Medve fiai. NDK kalandfilm felújítása. Csak 4 órakor! A postás mindig kétszer csenget. I—II. Színes, szinkronizált kétrészes amerikai film. Csak 6 órakor, 16 éven felülieknek! Hétfő: Kenyér, arany, fegyver. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor! A postás mindig kétszer csenget. I—II. Színes, szinkronizált amerikai kétrészes film. Csak 6 órakor. 16 éven felülieknek! ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírls Tóthpál Gyula fotókiállítása Magyarországon először Az emberek találkoznak egymással
