Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-13 / 37. szám

MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM. 37. SZÄM Ára: 1,40 forint 1933. FEBRUÁR 13., VASÁRNAP Kifagyástól nem kell tartani Jói telelnek a kalászosok Soha annyi gabonát, mint ta­valy, nem takarítottak be az országban. Jó lenne ezt állan­dósítani, ami nem kis felada­tot jelent a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az emberi té­nyező, a jó vetőmag, az elég­séges termelőeszköz mellett ugyanis az időjárás is beleszól az átlagtermésekbe. Most még bizakodhatunk, mert szépen telelnek az őszi kalászosok, mindenfelé hólepel borítja a határt. így kifagyástól nem kell félteni a sarjadó növénye­ket. A korábbi évekkel ellentét­ben az őszön nagyobb terüle­ten, került földbe a mag. Szük­ség is van erre, hiszen VI. öt­éves tervünk előírja, hogy az előző öt esztendőhöz viszonyít­va tizenöt százalékkal többet, Összesen 7.2-73 millió tonna gabonát kell termelni orszá­gosan. Ez azt jelenti, hogy évente 15-16 millió tonna ter­més betakarítása szükséges a tervek teljesítéséhez. Ügy tű­nik,.ezt a mennyiséget 2,9 mil­lió hektáron lehet előállítani, úgy ha állandósul a hektáron­kénti öttonnás búza- és hat­tonnás kukoricahozam. Pest megyében az ötéves terv előírásai szerint 17—19 százalékkal emelhető a növény- termelés hozama. Ezen belül az 1981—1985. évek átlagá­ban 823 ezer tonna gabonát, 1985-re 860 ezer tonnára eme­lik a megye gazdaságaiban. Így Pest megyében is nagyobb területen kell termelni a bú­zát, a kukoricát. A vetésterü­letet azonban csak a tömegta- karmány-termőföldek rovására lehet növelni. A kieső takar­mány úgy pótolható, hogy ha az üzemek több másodnövényt termesztenek, jobban haszno­sítják a melléktermékeket. Ha nem ezt teszik, az állatállo­mány szálas- és tömegtakar- mány-ellátásával lesznek gon­dok. Szerencsére a tavaszi veté­sekhez szükséges magvakat az üzemek többségében már ki­szállították, vagy most van folyamatban. Nem mindegy, azonban, hogy milyen szaporí­tóanyag érkezik egy-egy szö­vetkezetbe. Tavaly 35 kukori­cahibridet, 18 búza-, 10 tava­szi árpa-, két rozs-, két őszi árpa-, négy zabfajta volt Pest megyében köztermesztésben. MAGASABB MÉRCÉVEL N ap, mint nap edzésben vagyunk. S nem a pá­lya szélén állunk, hanem i mindig az ugrókörben, ne­kikészülődve, hogy egy jó nagy dobbantással sajat ta­valyi vagy éppen tegnapi teljesítményeinket túlszár-; nyaljuk. Sportnyelveh szól­va ezt jelentik számunkra az idei gazdasági feladatok. Vezető és beosztott a saját bőrén érzi, hogy magasabb­ra tették, tettük a mércét, meghúztuk a srófokat, na­gyobb a követelmény. Üze­men belül éppúgy, mint a hazai vagy külföldi piaco­kon. Mindenki többet kö­vetel — jómagunk vásárló­ként is! — minőséget elő­ször, másodszor, harmad­szor, s természetesen meny- nyiséget. Ehhez azonban máról holnapra vagy az új év küszöbén nem javultak az ideális adottságaink. Lehet-e a korábbi adott­ságokkal jobb, tetszetősebb, korszerűbb terméket adni? Lehet, s kell is! De nem úgy, hogy szóban, nap, mint nap a belső tartalé­kok feltárására utalgas- sunk, csak éppen nem tu­dunk mit kezdeni velük! Az abc-t már könyv nélkül tudjuk — üzem- és munka- szervezés javítása, munka- fegyelem szigorítása, telje­sítményekhez kötött bére­zés — csak a gyakorlata nem egyszer akadozik. Pe­dig csak ez juttathat ma­gasabb szintre bennünket. Nem az újabb meg újabb beruházás vagy a legmoder­nebb technológia megvásár­lása az egyedül üdvözítő megoldás. Nem! Elegendő ennek bizonyítására, ha Pest megye nem egy üze­mében, vállalatánál körül­nézünk. Hiszen „ellenpél­da” nem is egy adódik. A váci Forte „elavultnak” minősített gépparkjával, reklamáció nélkül olyan ter­mékeket ad, melyre még a kényes svéd piac is vevő. Mert aranyigazság: ha a technológiai fegyelemmel nincs baj, akkor a vevőt is könnyű becsalogatni a bolt­ba. Egy másik kérdés: lehet- e még az energiával is ta­karékoskodni? Lehet bi­zony! Az ésszerűségre hall­gatva a Csepel Autógyár például csökkentette az ed­zőkemencék üresjárati energiafelhasználását. S hogy van még tennivaló, arra egyetlen adat figyel­meztet: Pest megye üzemei­nek, vállalatainak az anyág- és energiaköltsége a ter­melési érték 83 százaléká­nak felel meg. Ezt a lécet nem magasabbra — jóval lejjebb kell vennünk. Mint ahogy a munkaerő éssze­rűbb felhasználására, a ve­le való gazdálkodásra is több figyelmet kell fordíta­ni. Képesek vagyunk mi er­re? Két váci vállalat pél­dája jelzi, hogy igen. Az átmeneti munkaerő-feles­leget azonos bérrel átcso­portosították a másik köny- nyűipari ágazathoz tartozó üzembe. S íme kiderül: van ellenszere a gyárkapun be­lüli munkanélküliségnek, s a tényleges teljesítményt nélkülöző bérek kiáramlá­sának is. S persze a szellemi tőke kiaknázásáról sem fe­ledkezhetünk meg. De csak akkor tudjuk hasznát ka­matoztatni, ha képesek va­gyunk felismerni, hogy a mindig vitatkozó, mindig újat, az adott technológián változtatni és ésszerűsíte­ni akaró ember továbbhala­dásunk záloga. S vele együtt jutunk közelebb a célhoz. Nagyok a feladatok nem egyszer bonyolult a hely­zet, d^ valamennyiünk ér­deke, hogy megfeleljünk — mindenki a maga helyén — a magasabb mércének. S közben persze érteni, sőt megértetni kell, melyik lé­pésünket mi tette szüksé­gessé. Lényegesen többet kell a kis közösségekben szót ejteni a helyi felada­tokról is. Nemcsak most év elején — bár ezt megtettük már szűkebb pátriánkban a munkásgyűléseken —, ha­nem negyedévenként is. Mert nem az utolsó pillanat­ra — az év utolsó két hó­napjára — kell erőinket koncentrálni. A jó dobban- táshoz az ugrókörön belül minden percet — a mun­kaidő minden mozdulatát! — arra kell összpontosíta­ni, hogy a léc felett simán átjussunk. Varga Edit Tehát elegendő fajta között vá­logathattak, mégis voltak gon­dok. A búzavetésterület 66 százalékát az MV—8-as, az MV—4-es, a Jubilejnája és a GK Tiszatáj foglalta el. Ennek nyomán ezek a nagy termő­képességű búzafajták gyakran a szélsőséges szikes, homokos, belvizes területekre kerültek, ami rontotta a termésered­ményeket. Az intenzív gabona­fajták ugyanis csak megfele­lő körülmények között produ­kálnak kiemelkedően magas hozamokat. Mindez arra fi­gyelmezteti a gazdaságok ve­zetőit, hogy o helyes fajta meg­választásában nagyon sok tar talék rejlik. Bizonyságként a 19-20 aranykoronás földeken a búza és az őszi árpa jövedel­mezőségé jobb, mint a kuko­ricáé. Ezzel szemben a legjobb minőségű talajokon a búza csak 13 százalékkal, a kukori­ca 30 százalékkal ad az átlag­nál nagyobb termést. A szerzett tapasztalatokat ez évben is hasznosítani kell. Évek óta gond, hogy árpából, zabból és rozsból nagyon szűk a választék. Esetenként évtize­des fajtákat lehet csak kapni, ezek alacsony hozamúak. E növényeknél jó lenne, ha a nemesítés egy kicsit előbbre járna, és korszerűbb fajtákat adna a -termelésnek. B. Z. Dobozok és papírprássk A dunabogdányi Úttörő Tsz lakatosüzemében ebben az évben 15 ezer óra mennyiségig dolgoznak be alkatrészeket a Csepeli Szerszámgépgyárnak. A fennmaradó időben exportra festékes- dobozokat és papírpréseket készítenek. Képünkön: Takács Lászlóné feszítöcsavarokat esztergál. Erdőst Ágnes felvétele Ma: 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései 3. oldal: Ballépések Fény gyűlt ki a szemekben 4. oldal: A régi terem új köntösben 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Mindig kinyitotta a száját Tavalyi dobogósok tippje 8. oldal: Forgalmi változások ¥2!fciiBy$ze?elő vállalat Előtérben a rekonstrukciók A beruházások csökkenése nem maradt hatástalan a Pest megyei Villanyszerelő Vállalatra sem. Annak ellenére, hogy építési-szerelési munkákra kétszer annyi megrendelésük is lenne, mint amennyit el tudnak végezni. Igaz, itt is inkább a felújítások és a rekonstrukciós munkák kerültek előtérbe. A különböző elei: romos berendezéseket gyártó üzemeik viszont kevesebb rendelést kaptak a tavalyinál. Keresniük kell a megoldásokat a kapacitás lekötésére. Annál is inkább, mert a vállalat létszáma tavaly kilenc százalékkal növekedett, amit a munkaigényes feladatok szaporodása tett indokolttá. Sikerült a vállalatnak olyan termékekkel kirukkolnia, ame­lyek fölkeltették a megrende­lők érdeklődését. Még az eltó félévben szállítanak új közvi­lágítási és lakáselosztókat. Olyan, védőburkolattal ellátott szerelvénylapokat is gyárta­nak majd, amelyeket utcai kandeláberekbe szerelnek föl. Ezekkel elhárítható az a bal­esetveszély, amit az 'oszlopok Továbbra is élénk a kereslet Nádaratók hóban, szélben Talán nem mindenki tudja, a nád akkor aratható, ha az érés után kemény fagyok, erős szelek is járnak. A növény így szabadulhat csak meg az elszáradt leveleitől. Nos, a mostani enyhe tél, a valóban hideg napok hiánya, alaposan megnehe­zítette a betakarítás amúgy sem könnyű munkáját; a lemaradás 30 százalékos, a korábbi évek gyakorlatához képest. Gondot okoz idén a Fertő-tó viszonylag magas és változó vízszintje, a gépek ugyanis csak 40 centiméteres vízállás esetén képesek dolgozni. Rá­adásul ez a térség adja az or­szág nádvagyonának 35—40 százalékát! Pedig a nád, pontosabban a tetőfedésre alkalmas, külön e célra kiválogatott, osztályozott mádféleség változatlanul kere­sett a tőkés piacokon. Egy ké­véért — 30 centiméter körmé­retű, 80—120 centiméter ma­gasságú kötegért 2,4—2,5 nyu­gatnémet márkát fizetnek a vevők. Az NSZK például ta­valy 150—200 ezer kévével töb­bet vásárolt volna meg a NÁ- DEX KülkereskedelmiTKft-től. A négy állami gazdaság által alapított társaság egyébként a múlt esztendőben 6 millió dol­lár bevételre tett szert, csupán a már említett tetőfedő anyag­ból és nádszövetből. Igaz, ez utóbbi iránt az amerikai pia­con csökkent az érdeklődés, a kínai kínálat következtében. Dr. Kiss Jenő, a NÁDEX igazgatója elmondta, a Horto­bágyi Állami Gazdaság, Far­mos és Nagykáta határában, a Sárszentmihályi Állami Gaz­daság pedig Dömsöd, illetve a Soroksári-Duna-ág térségében, bérel az értékes vízi növény­nyel borított területeket Pest megyei gazdaságoktól. A tulaj­donosinak ugyanis túlságosan sokba kerülne és gazdaságtalan lenne a nádgazdálkodásra be­rendezkedni. gyakran hiányzó vagy nyitott ajtaja jelentett. Ez utóbbi ter­mékből a Démász rendelt nagyobb mennyiséget. Külföldi munkára is kapott megbízást a vállalat. Irakban egy halivadéknevelő telep tel­jes elektromos szerelését vég­zik majd el, amihez maguk gyártják a berendezéseket is. Huszonöt dolgozó utazik ki Irakba, hogy két és fél hónap alatt, mintegy 10 millió fo­rint értékű munkát végezzen a vállalatnak. Ahhoz azonban, hogy a ta­valyi 170 millió forintos árbe­vételt idén is tartani tudják, az új termékeken kívül a gaz­dálkodáson is javítani kell. Elsősorban az előkészítésben szeretnének előbbre lépni. Eb­ből a meggondolásból hoztak létre saját tervező részleget. így a feladatoknak egy jelen­tős részét házon belül tudják megoldani, kevesebbet kell külső tervezőkkel dolgoztatni. A hálózatépítési és -szere­lési munkákra nem kell ke­resni a megrendelőket. A me­gyében több új iskola elektro­mos hálózatát készítik el. Szentendrén, Budaörsön és Pilisvörösváron lakótelepek építkezésein dolgoznak, ők végzik a szigetszenúmiklósi la­kótelep elektromos rekonst­rukcióját is. De nem hiányzik a feladatok közül a közvilágí­tás és a hálózatok felújítása sem, például Gödöllőn, Duna- harasztihan, Szentendrén vagy Alsónémediben. S tartalékol­nak kapacitást a községek há­lózatbővítési igényeinek kielé­gítésére is. M. N. P. Új üzlet, nagyobb kínálat A környéket szolgálják ki Megújult Érd főterén a Benta-völgye Termelőszövetkezet üzletháza. A szép külsejű, korszerűsített épület boltjai az el­múlt éy utolsó két hónapjában sorra nyitottak. Ma már a tej­ivó és a baromfibolt árul is bővítik a korábban közkedvelt pecsenyesütő és húsbolt mellett a választékot. — A Bentahús Gazdasági Társulás — gesztora az érdi tsz, s tagjai még a Skála- Coop, a herceghalmi, zsámbéki és a gyáli termelőszövetkeze­tek — húskészítményeit nem­csak a felújított üzletházban bírálják, a bevásárló háziasz- szonyok bizonyára örömmel fedezik föl az Érd Szövetke­zeti Áruház szupermarketjé­Kapcsolóórák a Járatópadon ben Is. Ha az igények úgy kí­vánják, a gazdaság hetente többször is szállít ide a fél­száz féle húskészítményéből. A termelőszövetkezet kor­szerű húsüzemében az elmúlt esztendőben 24 ezer sertést vágtak, az idén pedig a ter­vek szerint 27 ezret dolgoznak fel. Azonban még ezzel sem merítik ki a vágóhidjuk 30 ezres kapacitását. Igaz, nem is iparkodnak mindenáron a mennyiséget növelni, hanem a minőség további javítását te­kintik fő céljuknak. Érre meg­van a lehetőségük, mert a tár­sulás szövetkezeteiből jó mi­nőségű alapanyag érkezik fel­dolgozásra. A háztájiból is ki­lencezer sertést vásárolnak évente. A Bentahús Gazdasági Társu­lás nem törekszik a piac szé­lesítésére, elsősorban a regio­nális ellátást szolgálja, hiszen Pest megyében más vágóhidak és húsüzemek is működnek hasonló, területi funkcióval. J Az idén 130 ezer kvarcvezérlésű kapcsolóórát gyártanak a gödöllői Ganz Árammérőgyárban. A tervek szerint több mint 20 ezer keriil tőkés exportra. A képen: Ambrus Ibolya a járató­padon ellenőrzi, minősíti az órák működését. Barcza Zsolt felvétele Közélet Bcnke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke, aki részt vett Prágában a szocia­lista országok kommu­nista és munkáspártjai elr méleti és politikai folyóiratai főszerkesztőinek tanácskozá­sán, hazaérkezett Budapestre,

Next

/
Thumbnails
Contents