Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

Még tíföb Stely kellene Zsúfoltság és hivatástudat A történet teljességgel hihe­tetlen, pedig minden valószí­nűség szerint igaz ... A 4 éves kisfiú vizet kért inni, kapott is zománcos kanna fedeléből a poharába. Amikor szomját oltotta, váratlan, de természetesnek látszó mozdu­lattal felkapta a kanna tete­jét, s visszaöntötte poharából a maradék vizet. Százhúsz százalék aludtak. Igaz, talpalatnyi he­lyet sem lehetett látni a fek­vőhelyek között. Ez nem cso­da, hiszen 59 férőhelyre 72 gyerek jut. És mégis elképzel­hetetlen, hogy az említett rossz néldánkhoz csak a leghalvá­nyabb köze legyen ennek az intézménynek. Mert a 120 szá­zalékos terhelés mellett bizto­sítani gyermeknevelést, higié­niai feltételeket nagy gond. De nem megoldhatatlan, mint azt bebizonyította Szigeti Józsefné vezető óvónő. A családtagok megdöbbentek ezen a mozdulaton, hiszen ők nem erre tanították a csöpp­séget. Csak az anyuka nem lepődött meg, mert ő tudta, hogy a nemzetközi hírű nagy- vállalat óvodájában ez min­dennapos dolog. Állítólag meg­könnyíti az óvónők munkáját, mert azoknak így kevesebb- szer kell utántölteni a kancsó- kat. Mellesleg megjegyzendő: vezetékes víz van abban a fő­városi gyermekintézményben, tehát nem kell ásott kútból fá­rasztó művelettel húzni csőrlő­vel. vödörrel a vizet, de hosz- szan gyalogolni sem kell edé­nyekkel távoli artézi kúthoz. A történetet hallva, egy ecseri lakos ajánlotta, nézzünk körül a két helyi óvodában, ha hamisítatlan ellenpéldát akarunk látni. Megfogadtuk a tanácsot... Fél órával korábban még havas eső hullott. Negyed ket­tőkor ismét sütött a nap. Eb­ből mit sem tudtak az édes- deden alvó apróságok. Szigeti Józsefné azonnal előkerült a vendég érkezésére, majd kö­vette őt Németh L ászióné óvónő, s Jámbor Csabáné daj­ka. Hármójuk kíséretében is­merkedtünk a gyermekintéz­ménnyel. Megejtően szép látvány volt a sok sorba rakott apró székecske, a polcok, kinek-ki- nek saját ruhaneműivel, s pi­ci, összerakható ágyak, tiszta lepedővel, takaróval, kispárná­val. S ellentétben egy másik példával, itt a gyerekek nem ruhástól, hanem pizsamában Egyéni jslsk Persze, ehhez kellett, s to­vábbra is kell a tanács maxi­mális segítsége — az adottsá­gokhoz képest — a tárgyi fel­tételek megteremtése érdeké­ben. S nagy hiba lenne a szü­lők önzetlen kétkezi, s szelle­mi támogatásáról megfeled­kezni. Mert például a leendő új óvoda tervei is társadalmi munkában készülnek el. Addig is, amíg az megvaló­sul, nagy rend, tisztaság, hi­giénés fegyelem a biztosítéka az apróságok egészséges fejlő­désének: minden kisgyereknek saját ivópohara, fogmosópoha­ra, fogkeféje, kéztörlője, lepe­dője, kispárnája, takarója van, egyéni jelekkel megkülönböz­tetve. Az ivóvíz fővárosi, s központi fűtés van beépítve. Amit csak lehetséges: óvodai textíliákat, védőruhákat, törül­közőket helyben mosnak, s kü­lön gondot fordítanak az óvó­nők, dadusok arra, hogy ne le- ! gyenek túlöltözve a kislányok és kisfiúk. Mindez, amit a higiénés fel­tételekről megtudtunk, termé­szetesen a Il-es óvodában is igaz, ugyanis a két gyermek- intézmény 1981. szeptember 1. óta integrálódott, egy vezetés alatt dolgozik. Mindkét óvoda vezetőiét Krausz Györgynét is megkerestük. Ö megerősítette Szigeti Józsefné szavait, mi­szerint jelen állapotban is na­gyon jó a két óvoda együtt­működése, tehát az átszervezés * Jegyzet A tárt kapu túloldalán Megállított valaki, és megkérdezte, hogy­hogy ezt az ordító csúfsá­got még nem tettük szóvá? Ekkor jöttem rá, hogy har­ci szellemem e témában mennyire alábbhagyott, s bár mindennap nézni va­gyok kénytelen — látni már szinte nem is láttam. Monor szívében, ahol most a lüktető erek, az utak áramlása itt-ott meg­szakad, mert áruház épül meg gázvezeték, zokszó nélkül bukdácsolunk. Ez a felfordulás nekünk megéri. De aki a Petőfi utcán jól- esően szemléli a mély árok­vonulatokban dolgozó mun­kásokat, annak a posta és a tejbolt között fennakad a szeme. Van itt egy tárt­nyitott kapu, amelyet időn­ként meglenget a szél. Az udvar végében az önkiszol­gáló bolt raktára. Az oldal­só határán lakások. Amo­lyan szükséglakásnak lát­szok. A kapuig ér az aszfalt, onnan befelé ha jól saccol- tam, fél méter mélységű sártenger kezdődik. Itt köz­lekednek a szállítóautók, meg a szállítómunkások a raktárba. Hogy hogyan lép­nek rá, arra kiváncsi len­nék, de még nem volt mó­domban látni. A sártenger egy hegyben végződik. A hegyet kartondobozok és egyéb göngyölegek al­kotják, melyekből néhány a sárba fúlt, néhányat pe­dig a szél görget összevisz- sza. Fz most már hetek óta így van. A látvány a feldúlt Petőfi utcában is ordít. Akinek füle van, az azt hallja ki belőle: hát ilyen gazdagok vagyunk? És ilyen gazdátlan lehet egynémely dolog? , K. Zs. Közalkalmazottak csatája A mozgás mindenkinek kell A Közalkalmazottak Szak- szervezete Monori járási Bi­zottsága terven felüli találko­zónak volt házigazdája a mi­nap. A Pest megyei Tanács, a járási hivatal, a járási földhi­vatal és a két helyi tanács „labdakergetöi” találkoztak barátságos teremfutball-mér- kőzésen. Szívesen csatlakozott a szer­vező munkához Ecser és Mag­lód tanácsi kollektívája, élü­kön a vezetőkkel. A lelkes erő­próbát 2X30 perces időben a maglódi tornateremben „vitték véghez” a tanácsi dolgozók; 18-14-es végeredménnyel a monori járásiak javára. Legeredményesebb játéko­sok, megyei tanácsiak közül: Valkai, Kiss, dr. Kiss, Patocs­kai; monori járásiak közül: Bokros, Kovács, Surmann. Az erőpróba az ecseri Rábai Miklós Művelődési Ház klub­termében hangulatos baráti beszélgetéssel ért véget. A visszavágó időpontját a tava­szi bajnokság előtti hetekre tervezik az aktív sportolásra bármikor kész közalkalmazot­tak. Járási szakszervezeti bizott­ságunk nevében ezúton köszö­nöm meg a kitűnő szervezést, a jó színvonalú játékot és- a hangulatos találkozót a közre­működőknek. Dr. Erdélyi Lajos, a Közalkalmazottak Szakszervezete Monori járási Bizottságának titkára nem hozott hátrányos követ­kezményeket. Egyébként is gondjaik azonosak: 90 apró­ságról kell gondoskodnia a ve­zetőnővel együtt hat óvónő­nek, három dadusnak és há­rom konyhai dolgozónak, ugyanakkor az udvar csak 25 helyes. Területi fejlődésre pedig ak­kor sem volna lehetőség a kö­zeli beépítettség miatt, ha vol­na rá pénz. Pedig ezek a gon­dok ma még csak intő jelek, merthogy a járásban Ecser az egyetlen község, ahol a de­mográfiai hullám emelkedő­ben van. Az utóbbi években sok fiatal család, házaspár te­lepedett le a faluban, s újab­bak várhatók, mert a legutób­bi tanácsülésen elhangzott, hogy ismét telkeket parcelláz­nak föl. Valóságos fiatalok la­kónegyede fog épülni, nekik külön ABC-áruházzal. Szükség lesz újakra Tehát, ha mindkét ecseri óvoda 120 százalékos terhelés­sel üzemel már manapság, égetően szükség lesz újabbak­ra. De addig is, míg megszü­letnek az új óvodák, a régiek­ben, azaz a mostaniakban mély hivatástudattal, felelős­séggel végzik munkájukat óvó­nők, dadusok és más alkalma­zottak. Aszódi László Antal programja Monoron, 17 órától: asztali­tenisz-edzés (a sportszákház- ban). Pilisen, 17-től és 19-től a moziban: Hová tűnt Agatha Christie? Vecsésen, 17-től: kismotor­vezetői tanfolyam és az A/48 galam'oászkör; 19-től: a hon­ismereti kör összejövetele. Ellenárzések A tanácsok egyik fontos fel­adata a hozzájuk tartozó in­tézmények és létesítmények folyamatos, rendszeres ellen­őrzése. Gyomron, a nagyközségi ta nács tavaly — az ütemterv­ben meghatározottak szerint — két revíziós, hét cél- és té­mavizsgálatot folytatott a megfelelő társadalmi aktívák bevonásával együtt. Gondot fordítottak a kereskedelmi egységekben az áruellátás fo­lyamatos figyelemmel kíséré­sére, az illetékes ügyintéző a tervezettnél is több üzletet lá­togatott meg 1982-ben. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 35. SZÄM 1983. FEBRUÁR 11., PÉNTEK Az első zárszámadás a járásban Hosszú és felelősségteljes előkészítő munka után járá­sunkban a mai napon kezdő­dött meg a termelőszövetke­zeti zárszámadó közgyűlések sorozata. Délelőtt 10 órakor a helyi művelődési házban a pi­lisi Aranykalász Termelőszö­vetkezet vezetői adnak számot a tagság előtt a gazdaság eredményeiről, gondjairól. A vasadi Kossuth Szakszövetke­zetben 16-án 10 órakor lesz a közgyűlés. Az ecseri Rákosme­zeje Termelőszövetkezet 17-én és 18-án tart részközgyűlése­ket. Február 18-án, 10 órakor Monoron, a Csokonai Film­színházban kezdődik a Kos­suth Termelőszövetkezet, Gombán a helyi művelődési házban a Fáy András Mgtsz zárszámadására kerül sor. Ugyanezen a napon, délután két órakor kezdődik a Feri­hegy Mgtsz részközgyűlése. A zárszámadási közgyűlés előtti napokban sikerült tájé­kozódnunk Puskás Imrétől, a pilisi Aranykalász Tsz elnö­kétől arról, hogy miről beszél majd a mai fórumon. ^£§yobb nyereség — A legörvendetesebb az, hogy elmondhatom, az egy évvel korábbi- közgyűlés ál­tal 1932-re meghatározott fel­adatait dolgozó kollektívánk teljesítette. Ismeretes minden­ki előtt, hogy az elmúlt gaz­dasági évet lényegesen jobb feltételek között kezdtük meg, mint a korábbi évek bármelyi­két. Nem volt jelentéktelen az a tartalék, amelyet a pénzügyi szabályok szigorú betartása mellett megtartottunk 1982-re. E döntés helyessége utólag beigazolódott, és csak így tud­ta termelőszövetkezetünk tö­retlen fejlődését, közös va­gyonának növelését, dolgo­zóink személyi jövedelmének szerény mértékű emelkedését biztosítani. A becsületes és jól szervezett munka eredménye­képpen alakult ki jelenlegi eredményünk: a betervezett 27 millió 600 ezer forint nyere­séggel szemben, 30 millió 700 ezret értünk el. Megbirkóztak a nehézségekkel Csomagolják a Chipset az új üzemben Hancsovszki János felvétele Az utóbbi két szám is már önmagáért beszél, a kép azon­ban csak úgy lesz teljes, ha figyelembe vesszük, hogy a termelőszövetkezet szakembe­reinek számítása szerint az év elején életbe léptetett új sza­bályozók, rendelkezések, ár­emelkedések negatív hatása ná­lunk meghaladta a 4 millió fo­rintnyi értéket. Ennek ellené­re a pilisieknek sikerült bebi­zonyítaniuk, hogy a közös gaz­daság szilárd és biztos alapok­kal rendelkezik, amelyek meg­teremtése a korábbi évek hosz- szú, szívós, átgondolt és kitar­tó munkájával vált lehetővé. Puskás Imre elmondta: a termelőszövetkezet alaptevé­kenységén belül meghatározó jelentősége van a növényter­mesztési főágazatnak, amely a tervében foglalt célkitűzése­ket megvalósította, sőt egyes területeken lényegesen túltel­jesítette. — A búzatáblákon a kora tavaszi reményeink jóval na­gyobbak és biztatóbbak vol­tak az elért eredménynél — mondta a szövetkezet elnöke. — Az egész évre jellemző ked­vező időjárás e területen nem éreztette hatását. A tervet azonban minimális mértékben így is túlszárnyaltuk. Rehordok A vetőmagtermesztéssel kapcsolatos követelmények és az időjárás okozta gondok a Téli notesziiip&k Hóember áll az árok szélén A múlt hét végén némi ké­séssel ugyan, de megérkezett az igazi tél, aminek legin­kább a gyerekek örültek. Mi, felnőttek már kevésbé, mert annyi havat kellett lapátol­nunk, mint máskor öt télen át... A Tél tábornok színesebbé tette a szokásos látványt az utcán, az autóbuszon, az is­kolaudvarokon. Gyomron pél­dául a falusi iskolában olyan hógolyócsaták zajlanak a hét eleje óta, amelyek felvidíta­nak gyereket, pedagógust egy­aránt. Apropó, hógolyózás. Egyik pedagógus ismerősöm mondta, hogy az ő iskolájukban tilos a szünetbeli hógolyózás. Né­hány éve egy gyermek elvesz­tette szeme világát egy erős ütés nyomán ... Találkoztam az idei első hó­emberrel is. Gyomron, a Klap­ka utca elején állították fel a gyerekek. Óvatosan, az árok mellé, még az arra járó brics- kák és autók is vigyáznak rá. Nehogy elüssék az ártatlan, embernagyságú hóembert. Az autóbuszon is üde szín­folt volt látni azt a márkás sílécet, amelyet gazdája szak­szerűen helyezett el az ülés mellett. S az önzetlen segítségnyúj­tás szép példáival is találkoz­tunk az elmúlt napokban. Né­hány autó az árokban landolt, s a szembe érkező járművek vezetői azonnal kiszálltak a kocsiból és segítették a pácban maradiakat. ::::: Néhány hónapja mi is meg­írtuk, hogy az egyik jó hírű vendéglátó egységben romlott a közétkezésben felszolgált ételek minősége; Kötelességünknek érezzük, hogy most a kedvező válto­zásról is beszámoljunk. A gyömrői Halászkert Étterem­ben néhány hete ismét javult az étel minősége — mindezt a közétkezőktől tudtuk meg. Egyébként, az étteremben zajlik az átalakítás, a kiszol­gálás —, igaz kisebb helyen, de zavartalan. A gyömrői Táncsics Mihály és Mendei utca sarkán egy­máshoz közel van egy közkút és egy tűzcsap is. A kútról már többször írtunk ezeken a hasábokon. Múlt ősszel orrán- száján folyt a víz, mígnem jöttek a szerelők és valahogy csökkentették a folyást.' Azért most is szivárog egy kicsit... A tűzcsapot is kiengedik né­ha a PVCSV helyi részlegé­nek dolgozói. Legutóbb is ki­nyitották, de úgy látszik nem zárták el rendesen, mert a víz azóta is csordogál belő­le ... Ügy tűnik, ez a sarok qgy elátkozott hely. Már ami a v'zzel kapcsolatos dolgokat illeti. A kvarcórák betörtek az él­vonalba, ma már nagyon so­kan viselik a kezükön. Köz­tudomású, hogy ezek a kü­lönböző gyártmányú órák elemmel működnek. Általában évente kell cserélni benne, de van amelyik tovább bírja „szuflával”. Az is érdekes je­lenség, hogy ahány órás, any- nyiféle árat kér az elemcse­rélésért. Van, akinek 100—120 forintot kell fizetni, más be­éri 80 forinttal is. Valószínű­leg, sőt biztos, hogy „szabad­áras” az elemcsere, de azárt a 40—50 forintos különbség, enyhén szólva is túlzás. G. J. betakarítás folyamán eseten­ként gyors átcsoportosítást és indokolatlannak tűnő változ­tatást is szükségessé tettek Pi­lisen. Látszólag néha úgy tűnt, kapkodás, szervezetlenség van a munkában. A tény azonban megcáfolja az előbbi véleke­dést: tavaly minden korábbi évinél több vetőmagot és ex­portbúzát termelt az Arany­kalász Tsz. A kukorica vetésterülete a múlt évben valamelyest csökkent, az össz-termésmeny- nyiség mégis több volt, mint annak előtte. A 77,4 mázsás hektáronkénti átlaghozam he­lyi rekord. Bizonyítja, hogy az ágazat jól választotta meg a fajtákat, s azok részarányát is. Helyzeti előnyük kedve­zőbb értékesítési körülménye­ket teremtett számukra, s azt a szakvezetés jól is használta ki. A kukoricához hasonlóan rekordnak számít a naprafor­gó 20 mázsás hektáronkénti hozama is, ráadásul jó minő­séget aránylag kisebb költség­gel állítottak elő. — A növénytermesztési fő­ágazaton belül meghatározó jelentősége van burgonyater­mesztésünknek — mondta Puskás Imre. — Az ágazatnak a nyereségre gyakorolt hatá­sa igen nagy. Ezért úgy ter­vezzük, hogy jövőre teljes egészében önállósítjuk. Sőt, ki­egészítjük a konyhakész ter­mák és késztermék előállításá­val. Bebizonyosodott ugyanis, hogy nagyobb mértékű hozam- növekedésre már nem számít­hatunk, ezért nagy a jelentő­sége annak, hogy tavaly már teljes kapacitással működött a burgonyahámozó üzem, és tovább bővítettük a feldolgo­zást a Nyáregyházán — igaz, késéssel — beindított Chjps üzemmel. Mint minden új termék elő­állításánál és új üzem bein­dításánál természetesen sok kezdeti nehézséggel kellett és kell megbirkózni, de a közös gazdaság ipari üzemei és tel­jes kollektívája mindent meg­tett a gondok enyhítése érde­kében. Az élbolyban A pilisi Aranykalász Tsz ál­lattenyésztési főágazatán be­lül teljesen megszűnt a nagy­üzemi tehéntartás, s a kedve­zőtlen külső körülmények miatt — mint arról annak ide­jén írtunk is — sok problé­májuk volt a hízójuh-értéke- sítéssel. Ennek ellenére ez a főágazat is jelentősen hozzájá­rult a közös sikerekhez. A dolgozók egyéni jövedelmét Pilisen 2 százalékkal növelték, s 10 százalék részesedést tud­nak ma kifizetni. A TOT által elkészített értékelés szerint az ország 1 ezer 220 téesze kö­zött a pilisiek az első harmad­ban helyezkednek el. Vereszki János XSSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents