Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

A szentendrei bevásárlóközpontban levő ruházati boltban a vásár első napján 120 ezer forint forgalmat számoltak el. Legkelendőbbek a gyermekkesztyűk és -sapkák voltak. Teig ruházati vasár Teltek a napolt, a hetek, és még nem volt igazi tél. S aztán jött a február. Amikor 6-án, vasárnap reggel a Pest megyei Hírlap is hírül adta, hagy hétfőn kezdődik a téli ruházati vásár, mintha csak összejátszottak volna a kereskedők az időjárással, egyik óráról a másikra iga­zi tél köszöntött ránk. Szóval a kereskedőknek — már­mint a ruházatiaknak, akik attól tartottak, hogy a nya­kukon marad a sok-sok téli holmi — jól jött ez a hir­telen hóesés. A vevő most olcsóbban megvásárolhatja a téli holmit. Természetesen az elégedettség csak akkor teljes, ha van is mit megvenni. Vácott, a Dunakanyar áru­házban kedden kora délután alig volt nagyobb a forgalom a szokásosnál. Mondta is Ka­szás Imre igazgatóhelyettes, hogy a dél körüli órák mindig csendesebbek, s majd késő délután, a munkaidő végezté­vel jönnek sokan. Így is lett: ahogy múlt az idő, sokasodtak a vásárlók. Divatos is, praktikus is A gondolák, a polcok a rak­tárak tele áruval — ahogy il­lő is ez a megye legnagyobb ruházati áruházához. — Eredeti áron 6 millió 600 ezer forint értékű készlet­tel kezdtük, a téli vásárt. Az engedmény 30—40 százalék, s így, ha minden elkel, akkor a vásárlók megtakarítása 2 mil­lió 300 ezer forint lesz — tá­jékoztatott az igazgatóhelyet­tes. Több mint 2 millió forint értékű árut kifejezetten'a téli vásárra szereztek be a riagy- kereskedelemből, mérsékelt áron. — Nem hibás termékekről van szó, hanem a nagykeres­kedelem is szeretné a raktá­. rait kiüríteni — magyarázta Kaszás Imre. — Nem fogjuk visszaáraz­ni, mert biztosan lesz rá ve­vő.' Csupa slágercikk. Szép bőrdíszműáruink vannak; női divattáskák, aktatáskák, sportszatyrok, bevásárló tás­kák. Talán még ezeken is túl­tesz gyermekruházati cikkek­ből a kínálatunk. A gyermek bundacsizmák például 120— 350 forintba, a 23-as bébicsiz­ma 119 forirftba kerül. Sok kicsi sokra megy A cipőosztályon Hemző Ta­másaiét szólítottam meg. Fel- sőpetényből kifejezetten vá­sárlási szándékkal utazott Vácra. — A férjemnek vettem ezt a "csizmát — mutatta —, s még magamnak is szeretnék egy téli cipőt, a lányomnak pedig kabátot. . Ügy látom, hogy nem kell üres kézzel ha- zámennérri; áz ’ engedményes termékek között sok divatos és praktikus akad — mondta. Himmer Pálné eladó jó ke­reskedőként mindjárt kínálta is a különféle cipőket. S ahogy üzletet kötöttek, elmondta: legkapósabbak a csizmák. gőzben tavaszi árut is vesz­nek, már megérkezett a kike­letre szánt lábbelik nagyobb része, s kirakták a polcokra. Ám van még a keresett alpe­si csizmából is, 31-től 34-es méretig 530 forintért. Gödöllőn, az áfász-áruház- ban késő délután a vácinál szerényebb forgalmat láthat­tunk, de ebben nincs semmi meglepő, mivel vegyes profi­lú -az üzlet, a tavalyi 216 mil­lió forintos forgalomból 97 milliót tett ki a ruházat. — A vásárba bevont kész­let értéke eredeti áron 2 mil­lió 670 ezer forint, a tavalyi­nak körülbelül 70 százaléka — mondta Pintér Ferenc, az áruház igazgatója. — Ha decemberben, január­ban az enyhe tél miatt a szo­kásosnál mérsékeltebb volt a forgalom, akkor a vásárra miért nem maradt meg több téli holmi ? — A kisebb forgalom miatt kisebb készletekkel dolgoz­hattunk. Decemberben pél­dául nem kellett csizmát ren­delnünk, mert még ott volt a novemberi szállítmány. Ettől függetlenül nem kell szégyen­keznünk az árukínálatunkkal. Van rsíIsgI választani forintos készletéből mintegy 300 ezer forint értékű. Két vásárlótól, Mátrai 1st- vánnétól és a lányától, And­reától érdeklődtem, mit ke­resnek, mire a vevők: — Andreának keresünk egy szabadidő-ruhát — mondta Mátráimé. — Nem könnyű rá ruhát kapni, mert magasabb, erősebb, mint amilyenek a hetedik osztályosok. Olcsón, de szépet szeretnék venni. Úgy látom, hogy most sikerül. ~k Eizonyára sokan vélekednek Mátrai Istvánnéhoz hason­lóan. Az első napok szép for­galma legalábbis ezt .támasz­ba alá. Gödöllőn például a vá­sár első napján több mint fél­milliós, Vácott a Dunakanyar­ban 750 ezer forintos volt a bevétel. Jóllehet, a hagy hó, a rossz időjárás miatt elmaradt az ilyenkor szokásos vevőro­ham. A keddi és a szerdai forgalma viszont magasabb, mint az egy évvel ezelőtti. Ki­egyenlítettebb a kereslet, ami egyaránt jobb a vevőknek és az eladóknak­Szenté Fái Szülői támogatás helyett Segítő kezek az tad&ilásh&z Mátyásföldön, az Ikarus-gyárban nem vették jóné­ven, amikor ezelőtt hét évvel azzal állt elő Polák Antal üzemvezető és néhány brigád tagjai, hogy ők szocialista szerződést akarnak kötni a Fóti Gyermekvárossal. Az ötlet ellenzői azzal érveltek, hogy a közelben is van ép­pen elég építeni, segíteni való, miért kell ezért látra menni. Pedig Polák Antal és társai nagyon jól tudták, hogy miért éppen ott van szükség rájuk. fogásra, segítségre a gyermek- város lakóinak. Néhány éve egy ifjúsági parlamenten/tá­madt az az ötlet, hogy egy if­júsági házat kellene építeni asoknak a növendékeknek, akik tizennyolc éve;s korukban el kell hagyják az intézetet, de nincs hová költözniök. Ez az átmeneti szállás néhány évre megoldaná lakásgondjukat. A Béke Tsz és más gazdasági egységek — sőt magánembe­rek is — befizettek néhány százezer forintnyi összeget a beruházás bankszámlájára, de ma már ott tartunk, hogy a meglevő összeg kilencven szá­zaléka állami támogatásból jött össze. Kivitelezési gondok miatt az épület átadása im­már éveket csúszott. Eensoterjcn kerestek s találtak lábbelit a váci Dunakanyar áruház cipűosztályán. A brigád árvája Szomorú esemény alapozta meg a szocialista brigádok és a gyermekváros kapcsolatát. Váratlanul meghalt egy bri­gádtag, közeli jó barát, régi munkatárs. A többiek igyeT keztek lehetőségeik szerint se­gíteni az özvegynek a teme­tés megszervezésében. Látoga- gatásukkor azonban rájöttek, hogy sokkal nehezebb feladat vár rájuk. Elhunyt munkatár­suk kislányát "kell gondjaikba venniük, mert a magára ma­radt anya nem alkalmas a nevelésre. A gyámhatóságnál kezdeményezték a gyermek intézeti elhelyezését. így ke­rült a kislány Fótra. A brigádtagok elhatározták, hogy figyelemmel fogják kí­sérni a gyerek fejlődését. Ta­karékbetétkönyvet > nyitottak, hogy ha majd eljön az ideje, egy nagyobb összeggel tudják segíteni az önálló élet első lépéseit. Máig több mint húsz­ezer forintot gyűjtöttek össze. — A legtöbb patronáló bri­gád úgy tervezi, hogy egy ki­választott gyermek ellátásáról, szórakoztatásáról gondosko­dik majd. Nekünk kell felvi­lágosítanunk őket arról, hogy növendékeink közül senki nem részesülhet megkülönböztetett bánásmódban, ez ellenkezne nevelési elveinkkel — mondja dr. Barna Lajos, a gyermek- város igazgatója, aki nem szo­kott érdemteleneket dicsérni. — Az Ikarus dolgozói első látogatásukkor rájöttek: nem jöhetnek úgy húsz gyerek kö­zé, hogy egynek hoznak aján­dékot. Felajánlották, hogy pat­ronálják az óvodáinkat, így kötöttük meg 1977-ben az öt évre szóló szocialista szerző­dést. — A tíz óvodát körülbelül nyolcvan brigád patronálja, de nem véletlen, hogy éppen az ikarusosokról beszélnek. Sok brigáddal előfordult, hogy a felajánlás után nyomuk ve­szett, vagy, hogy félbemaradt munkájukat nekünk kellett be­fejeznünk. Az is gyakori, hogy a karácsonyi ajándékcsoma­gokkal együtt hozzák a bri­gádnaplót is, hogy meglegyen az egy évre elegendő bejegy­zésük. Az ikarusosok szívvel- lélekkel dolgoztak. Tőlük kap­tuk a csuklós autóbuszt. Ex­portszállításból maradt visz- sza, azóta a mi gyerekeinket fuvarozza színházba, kirándul­ni. A boglárlellei üdülőnkben ők csinálták a stéget, olyan technikai megoldásokat alkal­mazva, hogy az óvodáskorúak is balesetveszély nélkül hasz­nálhassák. Nekik köszönhet­jük a rengeteg hintát, forgót, a konyhakertek kerítéseit is. Pedig a kis árvájuk már négy éve nevelőszülőknél él. — Más területeken is szük­ségük lenne társadalmi össze­Vizentendrín, a Marx téri ciuabolt- ban Angelmayer Istvánná (Sziget- monostorról utazott a városbá) próba közben, végül két pár csiz­mával és két pár női cipővel tá­vozott. Kasza Pálné, a konfekció- osztály vezetője az igazgató állítását kézzelfoghatóan bi­zonyította. Szebbnél szebb női ruhákat mutatott, amelyek kö­zül jó néhány a felkapott bel­városi butikok slágere lehet­ne. (Csak hát ott három- négyszáz forinttal többet kér­nének.) Ezek árát persze nem csökkentették. Bőven van azonban választék a vásár áruiból is; például női, bak­fis-, lánykakabátok, férfi- és kiskamasz kabátok, női ru­hák, kosztümök, bébiruhák, mellények kínálják magukat. Gödöllőn is rengeteg a gyer­mekáru; a cipőosztály 721 ezer Gödöllőn mivel a rossz idő sokakat otthon marasztal, a vásárlók ideális körülmények közt válogathatnak Erdősi Agnes felvételei Az első találkozás — Az ifjúsági ház anyagi erőgyűjtésre is lehetőséget ad­na a fiataloknak. Nem beszél­ve arról, hogy szakembert, képzett utógondozót helyezhet­nénk el köztük, aki segíthetné őket a beilleszkedésben, fi­gyelemmel kísérhetné pálya­kezdésüket — sorolja dr. Bar­na Lajos az érveket a szállás mielőbbi áladása mellett. Az Ikarus-brigádok véden­cének életkezdéséhez meglesz az alaptőke. Igyekeztek segíte­ni a többi Foton élő gyermek körülményeinek javításában is. Polák Antal üzemvezető véleménye szerint egy másik nagy előnye is volt az intézet­tel való kapcsolatuknak. — Több mint nyolcvan, húsz év alatti dolgozónk vett részt a gyermekvárosi munkákban. Valamennyien átélték az el­ső találkozást az óvodásokkal, mikor azzal fogadták őket az apróságok: Te vagy az apu­kám? Te viszel haza7 Megta­nulták, hogy mit jelent egy gyereknek nem családban élni. lesz-e folytatása? Az üzem és a gyermekvá­ros szerződése- tavaly novem­berben lejárt. Polák Antal, az eddigi összekötő más munka- területre kerül. Már. bemutat­ta az utódját dr. Barna La­josnak. De újabb szerződéskö­tésről még nem beszélnek. Bízunk abban, hogy az Ika­rus brigádjai bebizonyítják: nem az eddigi vezetőjük elhi­vatottsága, és nem a brigád­naplóba szükséges bejegyzések megszerzése volt sokéves mun­kájuk két alapvető motívu­ma ... Márványi Agnes Tárgyalások útján rendezni a vitás kérdéseket Az EfISI az enyhülésért Csütörtökön ülést tartott a Magyar ENSZ-.társaság Intéző Bizottsága a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. Simái Mihály elnök az elmúlt évi munkát értékelve elmond­ta: a szervezet alapvető fel­adatának tekintette elősegíte­ni, hogy a társadalom mind szélesebb rétegei ismerjék meg az enyhülésért, a válság­gócok felszámolásáért hozott ENSZ-határozatokat. 1982 ki­emelkedő jelentőségű esemé­nye volt az ENSZ Társaságok Világszövetsége, a WFUNA 8. — Budapesten tartott — euró­pai regionális konferenciája. A nagyszabású találkozón 18 nemzeti társaság vett részt, s jutott egységes álláspontra a legfontosabb kérdésekben. A konferencia résztvevőinek egy­séges véleménye volt, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni. Az ENSZ jelentőségét az utóbbi időben több alkalom­mal megkérdőjelezték, utalva fegyveres konfliktusokra, ame­lyek kirobbanását a világszer­vezet serji tudta megakadá­lyozni. A WFUNA ezért esz­mecserét szervez, ahol lehető­ség nyílik az ellentétes néze­tek ütköztetésére, azon javas­latok összegyűjtésére, amelyek révén az ENSZ hatékonyab­ban tehetne eleget feladatai­nak. Az ENSZ 1983-at a kom­munikáció évének nyilvánítot­ta. Ebből az alkalomból a Ma­gyar ENSZ Társaság és a Ma­gyar Eszperantó Szövetség ez év nyarán Budapesten e téma­körben tudományos tanácsko­zást rendez. p Különösen nagy sikere­iket ért el az elmúlt eszten- Í dobén a budaörsi székhe- Í Iyű Mezőgép Tröszt, amely ^a hazai mezőgazdasági gép­gyártásban alapvetően fön- jjtos szerepet tölt be. Tavaly ítöbb mint 11 milliárd fo- Í rintert adtak el idehaza Í különböző berendezéseket, Í köztük a talajművelésbcn, !}az állattenyésztésben, vala- ^mint a háztáji kisgazdasá- ^gokban alkalmazottakat, s í tőkés exportjuk is megha­ladja a másfél milliárd fő- érintőt. A szocialista orszá­gokban ugyancsak kereset­etek a vállalat termékei, a e múlt évben csaknem 4 mil- eiiárd forintnyi bevételük g származott ezekről a pia- ' cokról. Az elmúlt év legnagyobb sikerének tartják, hogy takar­mánykeverő üzemek építésé­re írtak alá szerződést algériai cégekkel, több mint 53 millió dollár értékben. Az eredmé­nyességet tekintve a monori gyár sem vallott szégyent, ők elsősorban, mezőgazdasági al­katrészt és gépépítő elemeket, valamint vágóhídi, baromfi- és húsipari berendezéseket gyártanak. Ez utóbbi termé­kek 1975-től öregbítik a Pest megyeiek jó hírét, tekintettel arra, hogy ezt meg­előzően a trösztön kívüli vál­lalatok voltak hivatottak a gyártásra, minden különösebb kötelezettség nélkül. S emiatt | nagy volt a lemaradás ideha­za. Ezt azonban a monoriak néhány esztendő alatt felszá­molták, s jelenleg a tőkés pia­cokon is versenyképes gépe­ket kínálnak eladásra. Legna­gyobb nyugat-európai vevőjük az NSZK-beli Kirschfeld-cég. Az elmúlt esztendőkben, a népgazdaság fejlődésével össz­hangban, több nagy húsipari beruházás fejeződött be. Ezek­be bekapcsolódott a monori Mezőgép is, s egyebek között a gyulai, a bajai és a szekszár­di húskombinát, valamint a sárvári baromfifeldolgozó be­rendezéseinek egy részét szál­lították. Tavaly belföldön több mint 900 millió forintért adtak el termékeikből, s exportjuk is eléri a 95 millió forintot. Fő célnak a gyártmányská­la folyamatos korszerűsítését tartják. Ennek megfelelően ta­valy fejc/ték be az úgyneve­zett könnyű és nehéz konveje- rek fejlesztését, s az NSZK- beli Kracht-céggel kialakított együttműködés keretében az idén .már elindítják a .2.20 bár nyomású fogaskerékszivattyúk készítését is. Emellett számos, már gyártott és új termékükkel jelentkeznek a piacokon, töb­bek között birkavágóhídi tál­cás bélszállítö berendezések­kel. komplett vágóhídi állat- szállásokkal, alumínium asz­talokkal, s a húskonzervgyár­tásnál nélkülözhetetlen pat- ronmoső berendezésekkel is. F. Z. Sikeres évet zárt a Mezőgép Mononak a világpiacon 1983. FEBKUAít 11., PÉNTEK ________________________ 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents