Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-10 / 34. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM. 34. SZÁM 19S3 FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Gelkéból Delta Alkalmazkodik a kisvállalat Váfciszo'Wlc az illetékesek Hogy tisztább legyen a város Mi tagadás: az egykori Gel- k,a gyakran szerepelt lapunk panaszrovatában, az Olvasóink fórumán, hasonlóan a többi kereskedelmi, közlekedési, szolgáltatási céghez. Az is köztudomású viszont, hogy az utóbbi időkben mindenütt új formákkal kísérleteznek, gondoljunk csak a szerződéses üzletekre, a megélénkülő vállalkozásokra vagy a legutóbbi két városi példára: kisvállalat lett az egykori Afit és a Gelka-szerviz. A döntés előzményeiről, indokairól, az átszervezés körülményeiről és a tervekről Temesvári Lajostól, a ma már Delta, Gödöllői Tanács Szolgáltató Vállalata névre hallgató szerviz vezetőjétől érdeklődtünk. Gondok között — Az átszervezés fő öka, hogy a korábbi nagyvállalat nem volt képes a kellő rugalmasságra. Csak egy példa: volt. hogy alkatrészhiányra hivatkozva kellett visszautasítani megrendelőinket, holott akár itt a városban beszerezhettük volna a hiányzó anyagot. De a Gelka vállalat megkötötte a kezünket, csak az általuk kijelölt nagykereskedelmi partnertől vásárolhattunk. S ha ott nem volt, tehetetleneknek bizonyultunk. A kisebb, a helyi viszonyokhoz jobban alkalmazkodó szervezettől a szolgáltatás korszerűsítését remélik, az ágazat irányításától. Ezt a reményt természetesen itt a helyszínen, a többi között a gödöllői daliásoknak kell valóra váltaniuk. S ha egészen őszinték akarunk lenni: egyelőre nem a legkönnyebb helyzetben. Ahogy az igazgató elmondta, már az átszervezés idején is több volt a gond a kelleténél s jó néhány mára is megmaradt. Az egyik ilyen, hogy január elsejével, egyik napról a máHa nincs is igazi tél, azért csak kevesebb a munka a falusi portákon. Hiába tűz néha annyira biztatóan a téli napsugár, a határ még alszik, s csak a legszorgalmasabbak és legtürelmetlenebbek kezdték meg a munkát a fóliák alatt, de ők is azzal a mondással: vagy sikerül, vagy nem a korai indulás! Nem csoda hát, ha gyakoribb a vendégeskedés, ha ismerősök, barátok meglátogatják egymást, s néhány pohár bor mellett tervezgetik a holnapot vagy idézik a múltat. Így vetődtem el Bányánsz- ki András nyugdíjashoz, hogy néhány közös ismerőssel együtt, minden előzetes program nélkül, jószívvel beszélgessünk. Jósjcbk Azt a társaság legidősebbje mesélte el, mennyi és milyen módon hozzák tudomásunkra a jelek, hogy vendég érkezik. Vendéget jósol a tűz zenéje, a könyök beverése, a macska mosdása, a kakas kukorékolása, a harkály kopogtatása. Ezzel a felsorolással elindult a beszélgetés arról, hogy a népi vendéglátás milyen ceremóniája alakult ki az elmúlt évszázadok alatt. A korán sötétedő téli estéken a falba rakott masinát ülte körül a család. A szegénység még azt sem engedte, hogy a petróleumlámpa halvány világítását használják. A masina karikáját emelték le, s annak a lobogó lángja járta táncát a fehérre meszelt falon, így adott némi világosságot. Az érkező vendégek az síkra lett önálló a cég. S mert a vagyonmegosztás csak márciusra várható, jelenleg minden költséget, beleértve a munkabért is, a napi teljesítményekből kell kigazdálkodni. Megnyugtató viszont, hogy az első fizetésnapon nem volt gond, s ha netán márciusig mégis a ikellőnél kevesebb lenne a tőkéjük, kivételesen bankhitelért is folyamodhatnak. Szoláltatás, felújítás Nem ment zökkenők nélkül a vezetők kiválasztása. Tudni kell, hogy egy ilyen önállósodás a korábbi központi teendők decentralizálásával jár, vagyis saját gazdasági és műszaki vezetőre, megfelelő adminisztratív személyzetre van szükség. Mára ez sem gond. Inkább az, hogy az optimális működéshez egyelőre kevés a technikusi létszám, Most húsz, de az év felére harminc, az év végére pedig legalább ötven fő a cél. A profil nem változik: a gyengeáramú részlegben ezután is minden típust vállalnak televíziókból, rádiókból, lemezjátszókból és magnetofonokból. Az erősáramú részleg a gazdája a porszívóknak, a mosógépeknek, bojlereknek, vagyis az összes háztartási gépnek. Az alkatrészellátásban javulást várnak: — A Gelka továbbra is fennmaradt, mint termelőeszköz-kereskedelmi vállalat, amely tíz referenciaszervizt is üzemeltet. A Gelkán keresztül kapcsolódunk a régi alkat- résziellátókhoz, de rajtuk kívül bárkitől és bárhonnan beszerezhetjük a hiányzó anyagokat, ahol számlát kapunk. Nem mindegy azonban, hogy milyen aránvban, hiszen ennek gazdasági, gazdálkodási következményei vannak. Mint ahogy az is gazdasági megfontolás, hogy csuDán a szolgáltatásból aligha fog tududvaron köszöntek, ott várták, hogy a házigazda elébük menjen, aki szíves szóval invitálta a látogatókat a szobába. Közös pohárból A férfiak kezet fogtak, de az asszonyoknál ez nem volt szokás. A széket a gazda kínálta, viszont a gazda felesége törölte le — bár erre nem sok szükség volt — a kötényével. Bor került elsőnek az asztalra, de mindenkit egy pohárból kínáltak, az járt körbe. Az asszonyok szégyenkezve utasították vissza a kínálást, nekik nem illett más szeme előtt szeszes italt fogyasztani. A pohár a férfiak között járt kézről kézre. Egészségünkre! — mondta az ivásban éppen soros. A többiek visszaköszöntek: Egészségedre! Az ételek sora szegénységre vallott. A hétköznapi vendégeskedés alkalmával legfeljebb pogácsát kínáltak, esetleg aszalt szilvát, diót. De voltak , az alkalomhoz illő hagyományos ételek is, igaz, ezeket rendszerint a szűkebb rokonság részére tálalták jeles ünnepeken. Újévkor töltött káposzta, farsangkor fánk vagy herőke, húsvétkor sonka, kolbász, pünkösdkor a marhahús adta meg az ételsor jelleni megélni a kisvállalat. Ezért a későbbiekben alkatrészfelújítással szeretnének foglalkozni, elsősorban az aszódi részlegükben, ahol elegendő helyük lenne erre. Hiszen a gödöllői kirendeltség nagyon kicsi, zsúfolt. Más szellemben Ami pedig a város és a járás közönségét, a mostani és leendő ügyfeleket elsősorban érinti: a meglévő szolgáltatásaikat javítják, s újak bevezetését tervezik. Továbbra is szorgalmazzák az átalánydíjas szerződéseket, ezzel mindenki jól jár. Szeretnék megszervezni a gyorsszolgálatot is. Munkanapokon reggel nyolctól este ötig tartanak nyitva, szombaton reggel nyolctól déli tizenkettőig. A kiszállásokat Gödöllőn napszakra vállalják, s itt estére is elfogadnak megrendeléseket. A községekben legfeljebb a napot tudják megadni előre, de mindenki bizalommal lehet a szerelők iránt: a szomszédokat is meg lehet kérni engedjék be a műszerészeket. Az új, most formálódó szellemre jellemző, hogy az igazgató maga hívta fel a figyelmet a megrendelőnek arra a jogára, hogy ha a megállapodott időszakban nem érkezik meg a szerelő, követeljék az ilyenkor járó nyolcvan forintnyi kártérítést. Nagy próba előtt áll a Delta. Az átalakuláshoz sok segítséget kaptak a városi pártbizottságtól, a tanácstól, a banktól. Viszont kemények a feltételek is: most fél év próbaidő következik, aztán a harmadik negyedévben már nem szabad veszteségesnek lenni, mert különben feloszlatják a céget. Reméljük, hiszen soksok ügyfél érdeke: a Delta kiállja a próbát. gét, ami természetesen családonként változhatott, hiszen egyesek újévkor kocsonyával, karácsonykor meg éppen disznótorossal kínálták a vendégeket. Akik most üljük körül az asztalt, valamennyien részt vettünk az elbeszélésekkel felidézett régi-régi baráti, családi vendégeskedéseken. A ma bősége, a gazdagon terített asztal, meg a szervírozás kulturáltsága egyaránt jókedvre derít valamennyiünket, s ha nem is mondjuk, szavak nélkül is egyre gondolunk: de jó, hogy mára minden megváltozott! Csillár égői árasztják reánk a fényt, külön pohara van minden jelenlévőnek, kés- sel-villával fogyasztjuk a vacsorát, és új tányért, evőeszközt kapunk a süteményhez. Pedig ma nincs is íjnnep, csak egy egyszerű hétköznap este. Égett llbatoll Peregnek a szavak, csattognak a történetek, amelyek évekkel vagy éppen hetekkel előbb estek meg, és hoztak örömet vagy okoztak bánatot. Mindenki emlékszik valamire, amit a múltba vesző hónapok megszépítettek. Hallgatom a mesét. — Nagyanyám február 2-án, Máriabesnyőn lakó olvasóink panaszolták, hogy a vasútállomás és a patak közötti terület, valamint a temlom mögött a Szárító-puszta felé vezető út melletti mező a város szeméttelepe lett! Még az üzemek is ide hordják hulladékaikat. Hol itt a Köjál és az egészségügy? A területet közrefogja a vasút és a 30-as út. Nem túl esztétikus látvány! Visszaélés, ellenállás Molnár Árpádné, a gödöllői városi tanács műszaki osztályának főelőadója mondja: — A tarület illegális szemétlerakodó volt. A múlt idő használata nem véletlen. Feltöltés céljából néhány vállalatnak engedélyeztük a törmelék lerakását, kihordását. Sokan azonban visszaéltek ezzel a kedvezménnyel és szemetet, illetve háztartási hulladékot is kiszállítottak. Ugyanez a helybeliekre is vonatkozik, mert ők is sok lim-lom lerakásáért felelősek. — Sajnos ezen a területen a szervezett szemétfuvarozás is nagy ellenálásba ütközik. Érdekes módon a lakók felfigyeltek a vállalati gépkocsikra, de még egyszer sem fordult elő, hogy azok rendszámát felírták volna! A városi tanács intézkedett a környék megtisztításáról! — Úgy tudjuk, több, ehhez hasonló illegális szeméttelep is található Gödöllőn. — Sajnos, így igaz! A helyi Városgazdálkodási Vállalattal együtt nagy köztisztasági akcióba kezdtünk. Megtisztítottuk a Babati út melletti területet, és az Űrréti-tó környékét is. Egyetlen számadat: a Babati útról 700 köbméter hulladékot szállítottunk el. Rengeteg szemetet helyben semmisítettünk meg. — Tapasztalatai szerint meddig tart a tisztaság, a rend a fent említett helyeken? — Szomorú, de nem sokáig. Február másodikén délelőtt az Űrréti-tó környékén helyszíni szemlén vettem részt. Minden rendben volt. Munkaidő után arra mentem és már egy fu- varnyi szemét csúfította a környéket. Ezeket az akciókat költségvetésünkből a köztisztaság terhére kell, hogy írjuk. Ez a keret azonban véges. Jobban kellene vigyáznunk városunk tisztaságára! Ami hátramarad — Gödöllőn járva-kelve megállapítható, hogy nemcsak a fenti környékek szemetesek. — Magam is így tapasztalom. Egyetlen példát szeretnék mondani a számtalan közül. Az Illés István út melletti árok is tele van szeméttel. gyertyaszentelő napjának délutánján tizenegy pogácsát rakott a tepsibe. Ennyien voltunk a családban. Minden pogácsának megjelölte a tulajdonosát, aztán libatollat szúrt a közepébe, s a tepsit betolta a forró sütőbe. Akinek a tolla előbb megég, mint ahogyan a pogácsa megsült, azt ebben az évben kikísérjük a temetőbe. Hogy rettegtünk, hogy féltünk! Társaságunk vidáman nevet a történeten, pedig azon a régi-régi februári napon beleremegtünk a veszélybe. A házigazda ismét az egykori vendégeskedésekre tereli a szót. Meghitt órák — Bizony, ha a vendég jól érezte magát, nem akart a vendégeskedésnek vége szakadni. Azt mondták: Nem jöttünk hívatlan, nem megyünk küldetlen! — s erre a férfiak legtöbbször a pincébe indultak. Az asszonyok kezében szaporán pergett az orsó. Koccintunk, s nóta nélkül is maradunk tovább, mert tudjuk, nincs értékesebb a baráti beszélgetések meghitt óráinál, amikor okos gondolátokat ruház fel a szó, amikor a telefüstölt szobában sokáig hallgattunk, és közös sorsunk dallamát halljuk a némaságból. Fercsik Mihály — Egy-egy beruházás elkészülte után nagy rendetlenség, gödrök, buckák, árkok maradnak vissza. Tudjuk, hogy ez magyar betegség, de legalább Gödöllőn nem kezdhetnénk hozzá gyógyításához? — A Ganz Árammérőgyárban dolgozók nyilván az Er- zsébet-parki HÉV-megállóra gondolnak. Igazuk van! Jelenleg, mint tapasztalhatják, a hiánypótlási munkákat végzik. Nem akartuk, hogy a tereprendezési munkák hiánya miatt késsen az átadás! Az AFIT-szerviznél megtévesztő lehet, hogy még csak most hordjuk el a földet, de ennek gazdasági okai vannak. A rézsútos területről származó anyagot jól tudjuk hasznosítani a Dózsa György út építésénél. — Máriabesnyőn a Harmat utca melletti árok évek óta is be van temetve. Csapadékos idő esetén a patakba folyik a víz. Most az utcán áll a sár. Vajon meddig? — Nem sokáig! A Városgazdálkodási Vállalattal rend- behozatjuk az árkot. Hetente egyszer? Hasonló kérdéseket tettünk fel Kiss Józsefnek, a gödöllői Városgazdálkodási Vállalat igazgatójának is. Sók helyen igen jelentős összegért megépülnek a kövezett járdák. A bos-enenkarok, valamint zenekarok járási szemléje a bagi Dózsa György Művelődési Központban befejeződött és a zsűri eredményt hirdetett, Svella Pál, aki elmúlt már hetvenéves, a gyermektalálkozó legboldogaDb embere volt. Könnyes szemmel állt citerásai gyűrűjében. — úgye, érdemes volt? — kérdezte a pajtásokat, akik most már megértették, hogy a kemény és rendszeres próbákra elsősorban az ő érdekükben volt szükség. — Szeptemberben kezdtük a közös munkát — mondta Svella Pál —, és alig fél esztendő alatt tanultak annyit a gyerekek, hogy a bagi úttörőcsapat és a művelődési központ gyermek citerazene- kara a mai bemutatón arany okleveles lett. A zsűri tagjai elmofidták. gondos volt a dalok kiválasztása, egységes a hangszerek hangolása, és fegyelmezett, a dalok stílusához alkalmazkodó a pajtások játéka. Hallották a szülők is a jó hírt, s azonnal vállalták: a megyei versenyre, amelynek Abony ad helyet, megvarrják a fiúknak a hagyományos fehér bő ujjú inget, a lányoknak a pruszlikot. Természetesen nemcsak a bagiaknál volt nagy az öröm. Az aszódi zeneiskola úttörőinek Búzavirág népi zenekara szintén arany okleveles lett, s így ők is utaznak az abo- nyi megyei bemutatóra. A zenekarnak nemcsak a muzsikáját, de a kis zenészek énekét is dicsérték a szakemberek, tapssal jutalmazták a hallgatók. összemelegedtek bagi vendéglátóikkal. Ha a táncosoknak kíséretre lesz szükségük, s a saját zenekar nem tud ott lenni, szívesen beugranak helyette. A szadai citerások bronz oklevelet, a veresegyháziak pedig emléklapot kaptak. Kár, hogy az előző évekhez viszonyítva csökkent a versenyben részt vevő úttörőzenekarok száma. Hiányoztak a sok éven át élvonalba tartozó galgahé- víziek, hévízgyörkiek, galga- mácsaiak, és még folytathatnám a sort. Az énekkarok mezőnye is szegényesebb volt a megszokottnál. Bag, Túra, Veresegyház, Kerepestarcsa és Pécel kisdobosai, illetve úttörői képviseltették magukat. Néhány olyan kórus is távol maradt, amelyik részvételi szándékát előzőleg a rendezőknek bejelentette. Ha minden jelentkező megérkezik, akkor is hiányos a kép. Pedig a gyerekek szeretnek énekelni, ezt éreztük ezen a versenyen. A László Domokosné által vezetett nyolcvankét tagú veresegyházi kisdoboskórus természet azonban lassan, de biztosan visszahódítja a tőle rabolt területet. Két oldalon fű és gaz borítja a szorgos munkák gyümölcsét. — Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kellene. Gödöllőn az elmúlt évben is több kilométer járda épült. Nagyon sok társadalmi munkával. A karbantartásról sem lenne szabad elfeledkeznünk. Ezen a téren sokat tehetnének a társadalmi szervezetek, legtöbbet azonban a város lakói. — Vállalatunk igyekszik minden a tanácstól kapott megbízatást becsülettel elvégezni. Néhány rajtunk kívül álló probléma nehezíti munkánkat. A létszámhiányon kívül csak kettőt említek. A járdaseprő és mosógépeket csak tőkés exportból tudnánk beszerezni. A szocialista országokban nem gyártanak ilyen, számunkra igen fontos berendezéseket és egyre kevesebb a köztisztaság céljaira felhasználható állami támogatás is. — A Stromfeld-sétányon nagyon szemetes az árok. Sok ember fordul meg erre naponta. Legalább a forgalmasabb és kiemelt területeken jobban kellene vigyázni a rendre és tisztaságra! — Ez is igaz, a Stromfeld- sétányon yiszont csak heti egy alkalommal seperhetünk. Sződi Sándor arany oklevelének odaítélésében egységes volt a zsűri. Az úttörőkórusok kategóriájában arany oklevelet kaptak a Jávoriné Virányi Éva tanárnő vezette túrái, ejzüst oklevelet a péceli és bronz oklevelet a bagi úttörő-énekkarok. A ke- repestärcsaiak emléklapot vehettek át, meg a zsűri biztató dicséretét. Aki félti járásunk elismert énekkultúráját, akinek kedves az itt élő gyerekek vidám dala, az megtalálhatta ezen a gondosan szervezett találkozón a következő évek feladatát: erősíteni kell a gyermek- kórusokat, biztosítani számukra a megfelelő szakembert, a szakmai segítséget és a felkészülés lehetőségét. F. M. Holnaptól Az agyaggyerek A nagy sikerű televíziós filmsorozat nyomán a szerzők: Pálmai Katalin és Németh Ilona vezetésével öt foglalkozásból álló sorozat kezdődik, február 12-én, szombaton 15 órakor a gödöllői művelődési központban gyermekek számára. Az első foglalkozás címe: Az agyaggyerek. A résztvevők először levetítik a foglalkozásokhoz kapcsolódó filmsorozat, Az agyaggyerek című epizódját, majd ők is elkészítik a mese szereplőinek agyagfiguráit. A stop programja Február 10-én. Gödöllő, művelődési központ: Ránki Dezső Kossuth-díjas művész zongoraestje, 19 órakor. A magyar mezőgazdaság feladatai a VI. ötéves tervidőszakban. Előadó: dr. Soós Gábor nyugalmazott államtitkár, 14 órakor. A mezőgazdasági szabadegyetem előadássorozata a színházteremben. Rocktörténeti klubnap, 19 órakor a 202. sz. szakmunkásképző kollégiumi klubban. Lehetetlen tárgyaink ’83 című kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. iBff MoITeímI A nagy medve fiai. NDKkalandfilm felújítása, csak 4 órakor! A postás mindig kétszer csenget I—II. Színes, szinkronizált amerikai film. Csak 6 órakor! Kétrészes film, csak 16 éven felülieknek. ISSN om—1957 (Gödöllői Hírt G. Z. Szegénységből bőségbe A vendéglátás szertartásai Kisdobosok, úttörők Zenészek és énekkarok Amikor az úttörő- és kisdo-
