Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

Segélykérő telefon A város lakossága örömmel vette tudomásul, hogy nemré­giben öt rendőrségi segélyhívó telefont szereltek fel. a szakem­berek. Képünkön: Vezsenyi Mihály telefonszerelő a bekötés után kipróbálja a Kossuth Lajos utcai ABC-áruház előtt álló segélykérő berendezést. Hancsovszki János felvétele Szövetkezetek társulása : A vállalkozási kedv terjedé­sének korántsem csak a lehe­tőségek bővülése vagy a vál­lalkozás divatossága az oka. A háttérben mindig gazdasá­gi kényszer vagy legalábbis a biztonságosabb gazdálkodásra való törekvés húzódik meg. Példának okáért a biztonság megteremtése iránti igény mozgathatja az új vállalko­zásba belefogó, s máskülönben az időjárás bizonytalanságai­nak kitett mezőgazdasági üzemeket. Még tavaly történt, hogy a nagykőrösi -Arany János és á Mészáros János termelőszö­vetkezet, valamint a Sasad Mgtsz gazdasági társulást ho­zott létre. Mégpedig azzal a céllal, hogy divatcikkeket, ru­házati és bőrdíszműárukat gyártsanak és hozzanak for­galomba. A társulás még csak az első lépéseket tette meg, de bőrdíszműárui máris keresett portékák az idegenforgalom­ban érdekelt vállalatok köré­ben. Megkezdődött mar a tár­sulás keretében a munkavédel­mi kesztyűk gyártása is. Most pedig elérkezett az ideje an­nak, hogy az eredeti szándék szerint megkezdjék a ruhák készítését. — Valóban nem késleked­hetünk tovább bedolgozói há­lózatunk kiépítésével — mond­ta a minap Gulyás Kálmánná, a társulás főkönyvelője. Be­szereztük már a szükséges és a bedolgozóknak kiadható Neumann-varrógépeket s egyelőre bérmunkával meg­oldottuk a szabást is. Ha a je­lentkező bedolgozónak van saját varrógépe, akkor termé­szetesen rezsijét megtérít­jük. — Magyarán szólva, most bedolgozókat keres a társulás. — Pontosan erről van szó, ám ez a munka, mármint a szervezésé, korántsem köny­­nyű. Még arra is vállalkoz­nunk kell. hogy az Arany Já­nos Művelődési Központ se­gítségével gyorsított varró­­tanfolyamot rendezzünk a még varrni nem tudó jelentkezők­nek. Január derekán, végén mindenesetre vagy harminc bedolgozóval indítanánk a vállalkozásnak ezt a részét. — Ebből a számból aligha lehet megsejteni a három ter­melőszövetkezetre kiterjedő vállalkozás körvonalait. — Mert ez csak a kezdet. Az a tervünk hogy a nyár köze­pére az úgynevezett Gál-kas­­télyban központi bőr- és ru­haszabászatot alakítunk ki. Ha ez a műhely elkészül, akkor a bedolgozóink számát ‘ akár százötvenre is felemelhetjük. — Az Arany János Tsz, a társulás gesztora, gazdája, új kereseti lehetőséget kínál te­hát háziasszonyoknak, gyesen levő kismamáknak, nyugdíja­soknak. Keresetet, de meny­nyit? — Természetesen elvégeztük a számításokat — néz a pa­pírjaiba a pontos főkönyvelő. Havi 200—220 munkaórával, a teljesítménytől és a minőség­től függően 3—4 ezer forintot kereshet a bedolgozónk. Az ígéret nem rossz. Ám kétségtelen tény az is, hogy városunkban'"— meglehetősen csekély a kínálat munkaerő­ben. A gazdasági társulás leg­feljebb abban reménykedhet, hogy a bedolgozói státus va­lóban csábító. Otthon lehet dolgozni, s ugyanakkor jár ve­le szabadság, s táppénz, tehát úgymond „rendes” munkavi­szonynak tekinthető. Minden­esetre úgy tűnik, hogy a tár­sulás kissé késve fogott a szervezéshez e téren. F. P. NAGaWOROSI oaíiíoB A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1983. JANUÄR 9., VASÁRNAP Számítógépközponttá! Korszerű energiaszolgáltatás A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága, a város kel­lős közepén álló irodaházával, nemcsak fontos, hanem olyan üzem is, melyet illendő fel­emlegetni, ha a város rangjá­ról esik szó. Milyen szép do­log a városaink vetélkedésé­ben olyan nagyon győztes Kecskemét polgárainak oda­mondani, hogy az elsőket pár­toló Victoria istenasszony ná­latok lakozik ugyan, de mi, nagykőrösiek csak keccintünk egyet a villanykapcsolón, s olyan sötét lesz odaát, hogy semmit sem láttok fenséges személyéből. lorciályos sejtés Természetesen még tréfából sem szabad azt a kapcsolót elfordítani, de tény, hogy vil­­larjosenergia-ellátás szem­pontjából innen igazgatedik fél Bács megye, s saját me­gyénk jókora darabja is. Ami­ből az is” következik, hogy az üzemigazgatóság 20—30 kilo­méterrel északabbra és dé­lebbre is lehetne, s még min­dig a közepén hajózna felség­vizeinek. A történelem azon­ban úgy hozta, hogy éppen itt van Nagykőrösön, s igaz­gat is becsülettel. Őszintén szólva, s ez ma­radjon köztünk, egy sufniból. Mert hát azoknak, akik a jel­zőberendezéseket vigyázzák éjt nappallá téve, nem jutott hely a kívánatos bőségben. A szűkösség folyománya, hogy a vezetékekben száguldozó ener­gia felvigyázója manapság csak arról értesülhet, hogy va­lamelyik elosztó állomáson hi­ba van, ha tényleg beüt a ménkű a hálózatba, de azt. hogy onnan tovább merre in­duljon, csak a tetthelyen der rítheti ki. Elszalad hát elő­ször délre, hogy megtudja, ől bizony északon várják. S mennyi minden hibádzik még a sanyarú körülmények miatt az őrzőszobában! Jó volna például tudni, hogy az erre-arra kanyargó vezetéke­ken mennyi a terhelés, s még egy egész sor adatot is, me­lyek mibenlétéről nekünk kí­vülállóknak csak homályos sejtéseink vannak, Jobban illik Akár értünk az energiael­látás rejtelmeihez, akár nem. az teljesen hihetőnek látszhat a szemünkben, hogy az üzem­­igazgatóságnak terjeszkednie kell. Már ami az elhelyezését illeti. S nem 20—30 kilomé­terrel odébb, s nem is a város szélén, hanem éppen ott, ahol van. Vagyis a város közepén Jó szerencse, hogy hely van elég. A ki tudja miért aszim­metrikusra szerkesztett, I- alakú épület öblén csúfos­­kodó kerékpártároló teiületa éppen alkalmatosnak mutat­kozik az építkezésre. Valami­féle kiugrókat, beugrókai megengedve a falsíkokban hogy ne legyen unalmas kiné­zetű a ház, mégis valahogy kockává lehetne kiegészíteni a minden időkben befejezetlen­nek tűnő öreg házat. Az ele­jét, a déli frontját úgymond „zsinórba” lehetne állítani a tanácsháza épületével, s a Sza­badság teret máris határozott épületegyüttes zárná le észak­ról. A megszokott városkép ter­mészetesen megváltozna, de előnyére. Ugyanis egysége­sebbé válna. Minthogy az építkezés ötlete nem új, volt már szó másfajta megoldásról is, ám ezek bármelyikének megvalósítása esetén először nem vakolókanálhoz kellett volna nyúlnia a kőművesnek, hanem fejszéhez. Mert a szép park ugyebár Megáfyfó műhely Ismét népszerű a kerékpár A Hét vezér utcában a múlt évékben bezárta műhelyét Cse­ri Kálmán műszerészmester, aki ötven esztendeig készítette és javítgatta a körösiek kerék­párjait. Még nyugdíjba mene­tele után is dolgozgatott egy darabig, de lassan kivette ke­zéből a szerszámokat a beteg­ség. A napokban Cseri Kálmán­nal ötvenesztendős munkálko­dásáról, s a körösi kerékpáro­zás múltjáról, jelenéről és jö­vőjéről beszélgettünk. Családot alapított — Az édesapám hentes- és mászárosmester volt, de én lát­va a körösi utcákon a sok ke­rékpárt, gyerekfejjel úgy gon­doltam — mondta a mester — hegy a kerékpárokkal foglalko­zó műszerészszakmának ko­moly jövője van. így mentem el tanulónak 1936-ban Schronk Pál körösi műszerészmester­hez. — Bizony az akkori inassors elég nehéz volt. Hogy csak egyet mondjak, mi a zsírosi szőlőhegyen laktunk, ahonnan télen-nyáron. mindennap gya­log jártam be a városba, a műhelybe, és csak másfél év múlva jutottam oda, hogy ke­rékpáron járhassak. — Felszabadulásom után se­­gédeskedtem s kitanultam az autóvezetést is. Majd az 1950-es években önálló műszerészmű­helyt nyitottam Nagykőrösön. Már akkor is sok volt a város­ban a kerékpár, s a becsületes, jó munkámat egyre többen igénybe vették, és vásárolták az olcsó, részletre árult kerék­párjaimat. Közben családot ala­pítottam és az ötvenes évek­ben a szövetkezetek alakulása idején részt vettem a , mai Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet elődjének az ala­pításában és vezetésében is. Drága a benzin — A későbbi években ismét önálló mester lettem. A szak­mában való működésem alatt harminc tanulót neveltem, akik mind jó mesterek lettek. Kö­zülük Szana Balázs továbbta­nult, s ma mérnök Sopronban. Munkálkodásomért megkap­tam a KIOSZ oklevelét, majd a Szakma kiváló mestere ki­tüntetést, s oklevelet kaptam az ipari tanulók neveléséért és a vizsgabizottságokban való működésemért. — Gyermekkori elgondolá­som igazolódott, Nagykőrös már az én időmben, hogy úgy mondjam, kerékpározó város lett. És a nagy anyaghiányos években, mikor sokáig nem le­hetett kerékpárgumit kapni, a hatóság megbízásából én men­tem el az EMFRGÉ gyárhoz, hogy adjanak a körösieknek kerékpárgumit. Az igazgató barátságosan fogadott. — Megértem,, hogy Nagykő­rösön hiány van a kerékoár­­gumiban — mondotta. A sta­tisztika szerint az országban magukpál'^van legtöbb kerék­p.áp^mégpedig 6 ezer darab. — Nagykőrös után Hódme­zővásárhelyen volt akkor leg­több e járműből. Kaptunk is ^ótklutalást. Hogy most lianv embernek vám a városban ke­rékpárja, nehéz volna meg­mondani. A mostani benzin­drágulás is komolyan hozzájá­rult a kerékpárok népszerűsé­gének növekedéséhez. — Végül örömmel mondom el, hogy ismét megnyílik bezárt öreg műhelyem — újságolta a 72 éves mester. Kálmán fiam ugyanis látva, hogy még mos­tanában is, sokszor akartak hozzám kerékpárt hozni javí­tásra. így szólt: Belső berendezés — Apám, a benzindrágulás folytán még nagyobb szükség van a kerékpárra, műszerész pedig kevés van Kőrösöd, új­ra megnyitom apám műhelyét! — Fiam az Információtech­nika Vállalatnál és a 224-es Szakmunkásképző ' Intézetben tanulta ki az általános műsze­részszakmát, s 15 esztendeig dolgozott becsülettel a vállalat­nál. Most nagy ambícióval fog hozzá a kerékpárszerelő szak­mához, én pedig boldogan se­gítem tapasztaíataimmal. A műhely külsejét már korszerű­sítettük s most felújítjuk a jó munkához szükséges belső be­rendezést, és rövidesen újra megnyílik az öreg műhely. Kopa László ezzel a szerszámmal irtható célszerűen. Nem kell meg­ijedni, a park marad. A terv szerint, ahogy az előbb is szó volt róla, mindössze a kerék­pártároló fuvarozódik el. An­nak helyén épül a ház, kitölt­ve azt az űrt, melyre eddig az újságosbódé, s a járműve­ket védő tetőzet nem volt ké­pes. Az űr, a beépítés arányta­lansága abból adódott, hogy a tanácsháza közelebb van a Ceglédi úthoz, mint az üzem­­igazgatóság székháza, s az út­tal párhuzamos szárnyak az egyik épületen észak, a mási­kon dél felé néznek. A terv kiegyenlíti ezt a városképi aránytalanságot. Máskülönben a székházat arányossá kiegészítő épület­szárny tervét a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat ké­szítette el. Eszerint a toldás a már meglevő építmény stí­lusában készül. Renoválják ezt a régi. házat is a munka során, s mindkét épületrész a falak jellegéhez jobban illő rseréptetőt kap, A műszaki berendezések árával és felszerelésével együtt a beruházás értéke megköze­líti a 40 millió forintot. Eny­­nyivel gyarapodik tehát a vá­ros az energiaipar jóvoltából. Az eredmény a biztonságos energiaellátásban mérhető majd. Ezt szolgálja ugyanis az új épületszárnyban elhelye­zett vezéflőtefem és számító­gépközpont. Az idén kezdődik Elvégezhetővé válnak a gaz­daságos energiaellátáshoz szükséges mérések, s feltétle­nül gyorsabbá válik a hibák keresése és javítása is. Az üzemigazgatóság műszaki szempontból megfelel majd azoknak a követelményeknek, melyeket az ERŐTERV is kí­vánatosnak talál az ilyen szolgáltató központokban. Az építkezés az idén kez­dődik, s jószerével alig egy esztendeje van rá a DUTÉP- nek. Kai a piacon A hét végén közepes piac volt. Sok almát árultak és ol­­sóbb volt a baromfi és a tojás. A szemestermény-piacon a búza, árpa és a morzsolt ku­korica literje 5—5,50, a kuko­ricadara 5,50 és a napraforgó­­mag 10—12 forint volt. Csö­ves kukoricát most sem árul­tak. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 6—12, a körte 20, a héjas dió 23—30, a dióbéí 120—130, a mák 120—130, a burgonya 5—5,70, a kelkáposz­ta 9—10, a fehér káposzta 9— 10, a savanyú káposzta 14—16, a sárgarépa 8—10, a petrezse­lyemgyökér 18—20, a vörös­hagyma 10—11, a fokhagyma 65—70, a szárazbab 25—40, a melegágyi paradicsom 60,_ a spenót 20, a zöldpaprika da­rabja 5 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 170—200, a vágócsirke 90—160, a lúd 380—400, a ka­csa 200, a hízott kacsa kilója 60 forintért kelt. A halászati szövetkezetnél nagy volt a vá­laszték. Az élő hal kilója 55, a csirkemájat 75, a vágott csirkét 36—44 forintért mér­ték. áramszünet A DÉMÁSZ Áramszolgálta­tó Vállalat nagykőrösi üzem­­igazgatósága értesíti fogyasz­tóit, hogy hálözatfelújítás és karbantartás miatt január 12- én reggel 7 órától délután 4 óráig áramszünet lesz a Kál­vin tértől kifelé, az Eötvös Károly és Ádám László, az Ady Endre és Puskás Tivadar utcák között, valamint a Dé­­rai, az Irinyi, az Epres és a Sas utcákban. A hálózatot az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt levőnek kell tekinteni. Az áramszünet miatt a fo­gyasztók szíves elnézését ké­rik. *, m Mozi— A lator. Olasz—francia film­vígjáték. (16 éven felülieknek!) Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Hahó, Öcsi. Magyar film, fél 4-kor. Hétfői műsor Várlak nálad vacsorára. Magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Kabala. Magyar film ,fél 6- kor és fél 8-kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor Charley nénje. Bérletszünet. A Kelemen László Kamara Színházban este 7 órakor, Fe­hér házasság. Bérletszünet. Asztalitenisz-eredmények Asztaliteniszezőink egy idő­ben három színhelyen szere­peltek, váltakozó sikerrel. A felnőtt és ifjúsági férfiak el­lenfelük otthonába utaztak. A megyei férfi csapatbaj­nokságban, Nagykőrösi Kini­zsi II.—Örbottyáni KSK 17:3; a körösiek jó játékkal győz­tek. Győztesek: Juhász (4). Pörge (4), Iván Z. (3), dr. Do­mokos (3) és Iván Z.—Pörge (2), dr. Domokos—Juhász (1) Örbottyáni KSK ifi—Nagykő­rösi Kinizsi ifi 8:2, az ellen­fél jobb volt. Kiss J. 1 egyé­ni és Pesti—Kiss J. 1 páros játékot nyert. A sportotthonban kilenc serdülő fiú megyei csapatbaj­noki mérkőzés volt kiírva. Nk. Kinizsi I.—Perbáli TSZ SK I. 0:3, —Perbál II. 3:2. —Vecsési SE 3:0. összgyözte­­sek: Gy. Balogh (2), Rácz (2) és Gy. Balogh—Rácz (2). Nk. Kinizsi II.—Perbál I. 0:3. —Perbál II. 0:3, —Vecsés 3:0 összgyőztesek: Kiss J. (1), Kiss Z. (1) és Kiss J.—Kiss Z. (í). Nk. Kinizsi III.—Perbál I. 0:3, —Perbál II. 0:3, —Vecsés 3:0. Győztesek: Nagy (1), Vá­­nyi (1) és Nagy—Ványi (1). A hagyományoknak megfe­lelően ismét Abonyban, a szo­kott szép formaságok és ün­nepélyes külsőségek között rendezték az asztalitenisz út­törőolimpia megyei döntőjét. ezúttal a tizennyolcadikat. Négy kategóriában a járások­városok legjobbjai lehettek ott. A fiú IV. korcsoportban (14 induló volt): Nagy Péter (Nk. Rákóczi isk.) lámpalázasan - 3 szoros mérkőzést vívott. A fiú III. korcsoportban (14): Bari Béla (Nk. Petőfi isk.) volt a mezőny legalacsonyabb játékosa, de ügyesen játszott. A leány IV. korcsoportban (12): Holló Julianna (Nk. Petőfi isk.) az előző napi ma­ratoni szentendrei verseny után, egy vereség után győ­zött és csoportmásodik lett. A leány III. korcsoportban (9): Járó Mária (Nk. Kossuth isk.) jól játszott, s e kategóriában végül három negyedik helye­zettet hirdettek ki. s közülük a körösi kislány volt az egyik. A másfél évig tartó, 1982— 83-as NB III-as férfi asztali­tenisz csapatbajnokság állása egy év után a következő a Szabados-csoportban: 1 Szegedi Kábel. 8 8 ----- 97:31 16 2. Orosházi MTK 8 6 1 1 79:49 13 3 KEV Metró (Bp.) 8 5 1 2 92:52 11 4. ÍJt-és Vasút­építők (Bp.) 8 3 2 3 67:61 8 5. Nk. Kinizsi 8 4 — 4 73:55 8 6. Szóin. Volán 7 2 2 3 49:63 6 7. Vask. Bácska 8 1 3 4 48:80 5 3. Külker SC (Bp.) 8 1 1 6 41:87 3 9 Köb. Lombik 7 ------ 7 28:84 — 10 AkPíimélyítn Bányász, többszö­ri ki nem állás miatt ered­ményeivel együtt törölték, s. z. lSSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents