Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM , 1983. JANUÁR 9., VASÁRNAP Mag lséül! ©maii a csalási szerepét Ma még segíthetünk rajták Régen utcagyereknek hívták, mert rendszerint felügye­let nélkül csavargóit a hozzá hasonló sorsú lurkók tár­saságában. Bogáncsként tapadt rá a rossz, és nem álltak mögötte olyan szülők, akik megértéssel nyesegették, for­­málgatták volna. Ma a hivatali nyelv használói kétfé­leképpen nevezik, hátrányos1 helyzetű, illetve veszélyez­tetett gyereknek. Az előbbiek csoportján azo­kat értik, akik a szülői házban nem részesülhetnek olyan kö­rülményekben, amelyek töret­len testi és szellemi fejlődé­süket, neveltetésüket szolgál­hatnák. A veszélyeztetettek visszamaradtak a testi vagy a szellemi gyarapodásban, kör­nyezeti ártalmaknak vannak kitéve, hiányzik a család ol­talmazó, érzelmi töltést sugár­zó háttere. Időben közbelépni Kisebb számban nehezen nevelhető gyerekekre is felfi­gyelnek időnként a pedagógu­sok. Ha még hozzájuk vesz­­szük az eleve hátrányos kö­rülmények közül induló ci­gánygyerekeket, meg azokat, akik az előbb felsorolt körül­mények folytán már állami gondozásba kerültek, kiderül, hogy a ceglédi általános isko­lákban, az óvodákban és a kisegítő iskolákban összesen másfélezer .csemetéről van szó. Noha ez a nagy szám fe­lettébb riasztó adat, helytelen következtetésre vezetne, ha egyszerűen úgy általánosíta­nánk, hegy ha ezek felnőnek csupán ebből a korosztályból, ennyi emberrel fog meggyűlni a társadalom baja. A cél ép­pen az ellenkező; már kis­gyermek korban felfigyelni a családban fellelhető rendelle­nességekre, a szülők alkoho­lizmusára, rendezetlen kap­csolataira, erkölcstelen élet­módjára, munkakerülő életvi­telére, erőszakosságára, nem­törődömségére, a gyermekek­kel szembeni felelőtlen maga­tartására és egyéb veszélyekre. Vannak persze olyan tisz­tességes családok is, ahol be­tegség, szociális okok és egyéb körülmények folytán nincse­nek meg a gyermeknevelés tárgyi, anyagi feltételei. Ki­csi a lakás, nem telik rend­szeres ruházkodásra, tansze­rekre, a közös nyári táboro­zásra. Sajnos a szülői szeretet sem képes pótolni a tágasabb szobát, a változatosabb étele­ket, a tanulás aCgpvető felté­teleinek megteremtését. Ke keilódfon el A társadalom ezért felelős szerveinek és az azzal megbí­zott személyeknek kell szív­ügyüknek tekinteniük, hogy egyetlen kiskorú se kallódjon el, felkaroljanak, a megfelelő helyre irányítsanak minden rászorulót. Erről a tevékeny­ségről adott számot a minap a párt városi végrehajtó bi­zottságának ülésén a városi ta­nács művelődésügyi osztálya, felvázolva azokat az intézke­déseket, amelyek a veszélyez­tetett és hátrányos helyzetű gyerekek sorsát jobbra fordít­hatják. Az óvodai ellátásra aligha lehet panasz a városban, hi­szen az idén ennek a korosz­tálynak 88 százalékát felvet­ték, és. az iskolára való elő­készítés szinte valamennyi hatodik életévében lévő apró­ságra kiterjed. A nevelési ta­nácsadó, az áttelepítő bizott­ság betölti hivatását. A ci­gánytanulók helyzetével fog­lalkozik időnként a cigány koordinációs bizottság is. Az általános iskola nyolcadik osz­tályát Cegléden a diákok 92 százaléka végzi el, s bár még ezzel sem lehetünk elégedet­tek, sokkal jobb arány az or­szágos és a megyei átlagnál. Az óvodák negyven veszélyez­tetett körülmények közt élő kisgyermeket vettek nyilván­tartásba, többségüket a külső kerületekből. Az általános is­kolák közül a Földváryban a diákok harminc százaléka ne­velési szempontból valamilyen problémát jelent a pedagógu­soknak. A nehezen nevelhető­­ket é3 a cigánygyerekek több­ségét felvették a napközibe, illetve a tanulószobára. A Mészáros iskolában tízen kaptak rendszeres nevelési segélyt, többek nyári táboro­zásának költségeit az úttörőcsa­pat viselte. A Táncsics iskola nevelői rendszeresen meglá­togatják a számon tartott csa­ládokat, és korrepetálják a gyenge tanulókat. A Várkonyi iskolában a szülői munkaközösség nevelési munkacsoportja és a csapat­­vezetőség segíti a gyermekvé­delmet. A külterületi iskolák­ba járó huszonegy állami gon­dozott napközis. A kisegítő iskolások szülei körében gya­kori az italozó életmód, a sze­retet hiánya, nincs meg a gyerekekkel való törődés igé­nye. A gyámügyi hatóság — mi­után más szempontok szerint bírál, mint ahogyan az isko­lák — 109 veszélyeztetett kis­korút foglalt névsorba Ceglé­den. Listájukon 117 állami gondozott szerepel. Segélye­zésben 203 kiskorú részesült egy év alatt, s a rendkívüli segély 110 ezer forint volt. Működik hivatásos pártfogó, a nevelőszülők eleget tesznek feladatuknak, a városi tanács mellett tevékenykedő gyer­mek- és ifjúsági albizottság felhasználja a Vöröskereszt, a népfront, a bíróság és a rend­őrség segítségnyújtását is. Ldtóidopi életmód A Kossuth Művelődési Köz­pont főleg a gyerekek szabad­idejének hasznos eltöltésére kínál lehetőséget. Eredményes a cigánygyerekek klubja. A könyvtár csoportos foglalkozá­sokon látja vendégül az óvo­dásokat, iskolásokat, vetélke­dőket, író-olvasó találkozókat, nyári napközis tábori progra­mokat szervez. Külön kategó­ria a nehezen nevelhető gye­rekek köre, akik — az eddig felsoroltakkal ellentétben — általában nem a rossz helyze­tű családokból kerülnek ki, hanem ellenkezőleg éppen a jól szituált, értelmiségi, veze­tő beosztású szülők leszárma­zottai közül. Az egykék, az elkényezte­tettek, a munkavégzésre nem kötelezettek, akik elé nem ál­lítanak követelményt, akiket a túlságosan elfoglalt apa, anya, nem tud rendszeresen számon kérni, ellenőrizni, ilyen veszélynek vannak kitéve. Éppen ezért a testület felhív­ta a pártszervezetek figyel­mét, hogy a jövőben a veze­tők kiválasztásakor figyeljék meg alaposabban a kiszemelt káderek családi körülményeit is, amikor alkalmasságukról döntenek. A .lakótelepi életformának — előnyei mellett — hátrá­nyai is vannak. A bezártság, a játszóterek csekély száma, a falakon átszűrődő veszekedés, a gátlástalanul terjedő mos­­datlan beszéd mind ennek az életmódnak a korrigálását tű­zi sürgető feladatul. A munkahelyen jól dolgozó szakmunkás, irányító is elha­­nyágolhatja a családját. Meg kell találni a módját a közös­ségnek, hogy rábírja az ilyen embert viselkedése megvál­toztatására. A művelődési osz­tálynak egyébként is megvan a lehetősége, hogy kirívó ese-* tekban felhívja ilyesmire a munkahelyi vezetés figyelmét. A párt-végrehajtóbizottság a legfontosabb teendőnek a család szerepének helyreállí­tását tartja, hiszen a testi lel­ki nevelésnek elsősorban a szülőktől kell kiindulná. A munkahelyek befolyásoló köz­reműködését erősíteni kell, he­lyes irányba terelve a családi nevelést. Az óvodai, napközi­­otthoni felvételnél előnyben részesítandők a leginkább rá­szorulók. íebb [ehnrénsyel A kiskorúak sorsának ala­kulását a nevelőtestületeknek és a gyermekvédelmi megbí­zottaknak szívügyüknek kell te­kinteni. A nyári gyermekíog­­lalkozások, szervezésére, a sza­badidő hasznos eltöltésére, a táborozásra még több alkal­mat kell teremteni és a lakó­telepi ifjúsággal rendszereseb­ben, több leleménnyel • érde­mes foglalkozni. T. T. Január 12-én, szerdán dél­előtt 8-tól 12 óráig dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb­­titkára fogadóórákat tart a városházán, hivatali szobájá­ban. Felkeresők kutatók, diákok Kincset érő könyvek gyűjteménye Könyvtárba sokféle érzés­sel indul az ember. Szánt­szándékkal és kíváncsisággal, magától értetődően és tiszte­lettel, érdeklődése szerint kész tervekkel és mindig bi­zalommal. A jellegzetesen pa­pír- és nyomdafesték-illatú közegben van, aki otthono­san mozog, más segítséget kér az eligazodáshoz és boldog, amikor szinte tálcán nyújtóik elé. amit kíván, a legritkább csemegéig. Cegléden a városi-járási, a szakszervezeti, a munkahelyi Könyvtárakon kívül hetente egy napon, a hét közepi, csü­törtöki kutaíónapon az érdek­lődők rendelkezésére áll a Kossuth Múzeum szakkönyv­tára, gazdag szakterületi gyűj­teménye. Gszdag anyag Reznák Erzsébet múzeumi népművelő feladata a könyv­tárosság. Ért hozzá, szereti ezt a foglalatosságot. A Könyvtár is egy lehetőség a külvilággal kapcsolatterem­tésre. — Tekintélyes irodalmunk van Kossuth Lajossal és 1848-cal kapcsolatban, emellett néprajzi és régészeti szak­­könyvek segítenek a szakdol­gozatot, tanulmányt készítők­nek. helytörténészeknek, tör­téneti kutatóknak, diákoknak. Mindannak,' aki ide betér — mondja a múzeum könyvtá­rosa. Most; hogy az épület külső megsaépüláse után belülről is Kicsit átalakul, a földszinten helye lesz a régészeti könyv­tári anyagnak és a kutatók munkahelyének. Említi: országos tanulmá­nyi versenyek idején, vagy már a téma ismeretében, azt megelőzve anyagot kérni ko­pogtatnak be a középiskolá­sok. Kossuth Lajos iratai, melynek teljes sorozata meg­van és amelyet fia, Kossuth Ferenc rendezett sajtó alá, most épp gimnazisták olvas­mánya. Pályázathoz haszno­sítják. — Kölcsönzéssel nem fog­lalkozunk — fűzi hozzá a biztonság kedvéért Reznák Erzsébet' —, a múzeum álta­lában minden kötetből egy példánnyal rendelkezik. Ku­­tatónapokon ki-ki olvashat, jegyzetelhet, amennyit csak akar, reggel 9 órától délután 16 óráig. — Van, aki konkrét kére­lemmel tár be, másokat se­gíteni kell a szükséges, itt Műhely, a isiárSeg Jegy Paíikamérlegct cs G9 tonnás hídmérleget egyaránt javíta­nak a ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet mérlegjavítói. Balázs Imre és Kosa Péter — képünkön — 209 kilogrammos tolósúlyos mérleget újít fel a telepen. Apáti-Tóth Sándor felvétele ] fellelhető anyagnál az eliga­zodásban. Mint szakkönyvtár, a miénk igen jól használha­tó. Igénybe veszik más város­ban, más múzeumban dolgo­zó kollégáink, betekinthetnek történeti gyűjteményként kü­lön kézeLt anyagunkba. nyomdákból Beszerzési lehetőségekről beszélgetünk. Magánszemé­lyek is gazdagítják ajándék­kal időnként a gyűjteményt, ez történt legutóbb, amikor a Cegléd barátainak köre — a városból elszármazott, mun­kájukkal nevet, elismerést szerzett emberek — első ta­lálkozóját a nyáron megren­dezték a vezető testületek. Cegléden készült nyomdai ki­adványokkal,- újságokkal, kö­tetekkel gazdagította az anya­got a Sárik családi Folyama­tosan gyűjtik az egykori ceg­lédi nyomdákban megjelent könyveket, például a gimná­zium évkönyveit is, emellett az oklevelek, forráskiadvá­nyok, sorozatok szintén érde­kes részét képezik a múzeu­mi könyvtári gyűjteménynek. A múzeum szakkönyvtára néhány híján 8 és fél ezer kötettel rendelkezik, emellett folyóirat-sorozatokkal, egyéb jellegzetes kiadványokkal. Szóba kerülnek az érdekes­ségek; a legrégibb és a szó szerint legsúlyosabb kötetek, méretük- tartalmuk miatt rit­kaságok. A könyvtáros felso­rakoztat jó néhányat. Így ke­rül az asztalra számos kötet, a legöregebb múlt századi, kiegyezés előtti, Magyarország műkincsei, Malonyai Magyar népművészetének hat kötete. Egy bőrkötésű súlyos album­ban Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei színes ak­­varellekkel és hasonmás-le­­vélbetétekkel. Érdekes a Magyar városok \ jmonográfiája — ceglédi ko­stete az egykori, helybeli Sá­rik nyomdában látott napvi­lágot. Kincs az Országos Mo­nográfiái Társaság kiadványa dr. Borovszky Samu szerkesz­tésében; a Magyarország vár­megyéi és városai. Az asztal­ra épp a Pest-Pilis-Solt-Kis­­kun vármegye kötet kerül. Scrczat, rUksság Van, akinek kutatásaihoz újat ad egy ezredfordulós ki­advány, az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képek­ben 1 (a kiadvány fővédnöke Rudolf trónörökös volt, majd özvegye, Stefánia). Tízköte­tes A magyar nemzet törté­nete, Szilágyi Sándor szer­kesztésében a millennium évé­ben megjelent Athenaeum-ki­­adás — megvan a teljes so­rozat. És természetesen a Kossuth-anyag, külföldön megjelent idegen nyelvű ki­adványokból is n-éhány, e té­makörben. — Még korát tekintve fia­tal, szerény anyag múzeu­munk saját kiadványsora, a Ceglédi füzetek. Ez természe­tesen mind megvan. A kuta­tók kérik, szívesen lapozzák. Hát még, majd évtizedek múlva. Eszes Katalin j; Bevált az ötnapos munkahét Védőruhák ezreit varrják ä megrendelőt meg kell tartani December utolsó két heté­ben hiába tárcsázta bárki a Munka- és Védőruházati Szö­vetkezet ceglédi varrodájának a számát. A telefon néma maradt., Nem a vonal volt rossz, hanem az esztendő volt jó: megtehették, hogy az éves tervet teljesítve, néhány napot maghösszabított mun­kaidőben ledolgozva s megint néhányat a rendes évi sza­badság kontójára kivéve — mivel közös megegyezéssel erre tartogatták — december­ben csak 17-ig dolgozzanak. Fürge gépekkel Alapjában véve kiegyensú­lyozott, jó esztendőt hagytak maguk mögött. Bár a buda­pesti központban a végered­ményt még nem mondták ki, nem érheti szó a házuk táját. A szabványokat rendre kap­ták, gépparkjuk jó volt, nem okozott különösebb galibát, munkaerőhelyzetük a termé­szetes. lemorzsolódáson kívül különösebben nem változott, a fizetés a tervezett szerint ala­kult, keresetben visszaesés nem volt. A régi törzsgárdatagok kö­zül néhányon elbúcsúztak, nyugdíjba vonultak. Helyükre fiatalok léphetnének, betaní­tott munkásnak — ám a je­lentkezőik nem sorakoznak a kapuban. Az igazsághoz tar­tozik, hogy korszerű varrógé­peik igen fürgék. Akinek a varráshoz semmi érzéke nin­csen, igyekezete sem sok, az nem sokáig próbálja, szinte ki sem Várja a betanítási idő el­teltét. A begyakorlottak vi­szont beépülnek a közösség­be, nem akadozik miattuk a szalag, nem kell félni a mi­­n őségi ellenőrök véleményé­től. Gyermekgondozási szabad­ságon több mint tizen van­nak, számítani lehet rájuk, hogy visszatérnek mindanv­­nyian. Ez a munkahely egy­­műszakos. Az ötnapos mun­kahét igen jól bevált. Hétfő­től csütörtökig nyolc és fél óra a munkanap, péntekre nyolc óra, összességében a hétre negyvenkét munkaóra jut. Ki-ki úgy szervezi, úgy osztja be a napját, a hetét, hogy otthonának, családjának is megfelelően gondját visel­hesse. Vegyszertől véd Az év során kicsit csök­kentették a nem termelő lét­számot: kevesebb a segéd­muníkás, a takarító, még a szalagvezető is ezen a mun­kahelyen. A hangsúlyt. érthe­tően a termelés kapta. A szö­vetkezet ceglédi varrodájában az év során ezrével varrták a saválló védőruhákat, per­­metező-overallokat, munkához használatos esőkabátokat. A feladatkör e háro-m ter­mékre szakosodott s ez jel­lemzi most az év első ne­gyedévére szóló megrendelé­sek zömét is. A teljesítendő tervet — vezértermékként a permetező-overallt határozva meg — már ismerik. Eszerint 13 650 darab overallt kell megvarrniuk. Mint kiszámí­tották, 65,93 perc alatt készül el egy-egy ilyen munkaruha. A tervteljesítés a normaóra függvénye és természetesen eszerint alakul a havi fizetés. Az esztendő jelmondata le­hetne: a minőséget és a meg­rendelőket tartani kell! Ter­melékenység növekedésre enélkül aligha lehet számíta­ni. Szerencsére keresett hol­mi a gyártmányuk. A készáru rendszerint nem a budapesti központi raktá­rukba, hanem egyenesen a megrendelőhöz utazik innen. A megrendelésről tételesen értesülnek, aszerint állítják össze és postázzák a kollek­ciót. Most például 3300 dara­bos tétellel foglalkoznak s szállítják nyolc-tíz megrende­lőhöz, szerte az országba. Ezüstre várva — Erre az esztendőre külö­nösebb átszervezést nem ter­vezünk — mondta Halmi Im­­réné, a ceglédi üzem vezető­je. — Varrodánkban most harmincán dolgoznak. Gé­peink megfelelőek, műszeré­szünk egyaránt ért a gyors­varró Textimákhoz, a Necchi­­karosgéphez, a szegve varró­hoz, gomb'yukazóhoz és a többihez. — A Haladás szocialista brigád aranykoszorús, példás munkájukra lehet számítani. Az Április 4. szocialista bri­gádban főként fiataljaink vannak, ők bronzoisok, tavaly az ezüst fokozatért indultak, annak várományosai. Hogy elérniük sikerült-e. kiderül a márciusi közgyűlésen. Az új esztendőt valamennyien fris­sen, bizakodva kezdtük. Jó lenne, ha tartós maradhatna megint ez a szellem. E. K. jN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents