Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-09 / 7. szám
« m*nn "4 W 1983. JANÜÄR 9., VASÁRNAP xIa Cffst« 3 Jogalkotás, társadalmi vitákban k hét híre A Pejt megyei Tanács ügyrendi és Jogi bizottsága 197a óta minden évben rendszeresen megtartott beszámoló keretében vitatta meg a szóbeli és írásbeli jogpropagandában elért eredményeket. A bizottság ülésein rendszeresen részt vettek a megyében tevékenykedő politikai, állami és társadalmi szervek, a mozgalmak képviselői, az MSZMP Pest megyei Bizottsága illetékes osztályvezetője, illetve a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei elnökségének, a megyei bíróságnak s üevészségnek, a jogászszövetségnek, az Ügyvédi Kamarának, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) megyei szervezetének, a Közlekedésbiztonsági Tanácsnak, a KIOSZ. a KfSZÖV, a MÉSZÖV, a SZOT Társadalombiztosítási Igazgatósága és a Vöröskereszt megyei megbízottai, valamint természetesen a bizottság tagjai. Az első ülésen döntés született arról, hogy megyénkben külön szervezetet, vagy bizottságot a jogprodaganda tevékenység összehangolására nem szükséges alakítani, hanem e feladatot a megyei tanács ügyrendi és jogi bizottsága látja el. saját albizottsága, a hatósági és igazgatáskorszerűsítési kollégium közreműködésével. Az évek folyamán különböző ajánlások születtek, amelyek a megyei vb útján jutottak el a járásokhoz, s a helyi tanácsokhoz. | Az ajánlást, s állásfoglalást követő végrehajtás során, folyamatosan alakultak ki nagyszerű helyi kezdeményezések, eredmények. Mindezek együttesen sem voltak azonban elegendők arra, hogy a jogi ismeretterjesztés összehangolásában, a jogrendszerünk iránt támasztott jogos lakossági igényeknek maradéktalanul meg tudtunk volna felelni. Ennek okai összetettek. Egyebek között a jogi ismeretterjesztésben a népszerű előadók is beleestek abba a hibába, hogy a téma szakszerűségét a közérthetőség elé helyezték, s ezzel a laikus érdeklődők köre egyre szűkebb lett. Az érdeklőlók több fórumon, más-más előadóktól Ugyanazt a témát hallhaták. Napjaink egyik jellemzője, hogy a lakosság igényt tart a jogi ismeretek megszerzésére. A jogszabályok társadalmi vitáinak jelentőségét nem ismertük fel kellő időben, pedig a lakosság szívesen vesz részt ezeken a fórumokon, s örül ha észrevételéi, s javaslatai segítik nemcsak az országos törvényhozás munkáját, hanem a helyi gondok, problémák megoldását is. Sokszorosan bizonyított például, hogy csak azoknak a helyi tanácsi rendeleteknek $ran tekintélye, csak azok végrehajtásában vesznek részt lelkesen az emberek, amelyeket széles körű, jól szervezett társadalmi vita előzött meg. A korszerű szervezésen túl azonban itt is szükséges, hogy a javaslatokra megfelelő választ kapjanak az állampolgárok, • hogy az észrevételek, s javaslatok eljussanak az illetékes szervekhez. Számos társadalmi vitában vehettem részt. Joggal vetették fel, laikus emberek, hogy például miért változnak olyan sűrűn jogszabályaink? Az ellentmondásokat lehetővé tevő szabályozásokat jogalkotásunkból félreérthetetlenül ki kell irtani. A laikus mindig az emberi igazságérzetre épít. Sorolhatnám még az észrevételeket, a konkrét panaszokat amelyeket a vitákban hallottam, s amelyek azt bizonyították, hogy az élet sok-sok területén olyan gondok, problémák izgatják az embereket, amelyeknek gyökere nem egyszer a jogszabályok helytelen értelmezéséből, s alkalmazásá• ból fakad. Nemcsak arról van tehát szó, hogy esetenként bátrabban kellene támaszkodni a jogalkotás demokratizmusára, a megelőző társadalmi viták kiszélesítésére, hanem arra is, hogy jogsizabályaink stabilitása erősödjön. Szükséges, hogy az állampolgárok jobban megértsék. hogy a mondatok, s szavak mögött mit is értett a jogalkotó? Kérdezzük meg néha ne csak a nyelvészeket, a nyelvújítókat, hanem azokat is, akik szívesen vesznek részt a közéletben. A közösség nagy részének érthetetlen döntéseket, határozatokat, ítéleteket nem tudják sem elfogadni sem megemészteni. Az évenként rendszeresen megtartott és e témával foglalkozó üléseinken — az átmeneti gondok ellenére — tényként állapíthattuk meg, hogy jogalkotásunkban mégis lényeges előrelőné-' történt. Az országgyűlés a jogalkotás fejlesztését az első helyek egyikén tartja számon. A tanácsi munka korszerűsítésében, egyszerűsítésében alapvető követelmény, hogy a tanácsi vezetés és az apparátus Bátrabban élni a demokrácia adta lehetőségekkel HOLNAPI TISÜAP a munkája alapját jelentő jogszabályokat ne csak megismerje, s megfelelően alkalmazza, hanem minél szélesebb körben tegye lehetővé, hogy e jogszabályok célját maga a lakosság is megismerje, s lehetőleg önként kövesse. Várakozással tekintünk az új Munka Törvénykönyv megjelenése elé, s örülünk, hogy sor kerül a zaj elleni védekezés szabályozására. A család-, ifjúság-, és gyermekvédelemre vonatkozó jogszabályok felülvizságlata, hatékonyságuk fokozása, nemcsak az eljárások leegyszerűsítéseben jelent örömteli várakozást tanácsiak számára, hanem abban, hogy a helyi közéletben olyanokra is számíthatunk majd. akik eddig bizony csak befelé fordulva, közönyösen, vagy a kritika negatív oldaláról figyelték erőfeszítéseinket. Hadd köszöntsem az államigazgatás rendszerére, s működésére vonatkozó joganyag felülvizsgálatát és a korszerűsítést illető tervezeteket, s egyszerűsítési törekvéseket is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott az ügyfélszolgálati tevékenységgel. Közzétette az ügyrendi és jogi bizottság múlt évi április hó tí-án tartott ülésén elhangzott A propaganda összehangolásának megyei tapasztalatairól szóló jelentést a Pest megyei Tanács közlönyében. Sokoldalúan elemezte ülésén a korszerűbb, egyszerűbb ügyintézés megyei tapasztalatait, s elfogadta a középtávú feladattervet, amely részletesen felsorolja mindazokat a teendőket, amelyek az ügyintézésben, s egyéb területeken várnak1 mindenkire. Vegyük sorba a feladatokat: az ügyfélszolgálati irodák — ahogy a bizottság ülésén is elhangzott — kezdetben azzal a céllal létesültek, hogy az ügyfelek munkaidőn túl. mindennap elintézhes7 sék ügyes-bajos dolgaikat. Ez az elképzelés nem vált be a gyakorlatban. Városokban, s néhány nagy községben színvonalasabbá kívánták tenni a lakosság tájékoztatását, s az ügyfélszolgálati irodák egyre inkább e feladat ellátására törekedtek. A lakosság egyre inkább hozzászokott az új módszerhez, jó néven vette, hogy egy helyen kanta meg a szükséges információt. Erősödött a lakosság és a tanácsok kapcsolata. A helyi adottságok, a személyi jelentőségű s azonnal elintézhető hatósági ügyek száma kialakította a lakossági tájékoztatást. ® igazgatási szolgáltatás legjobbnak látszó, s továbbfejleszthető — a hagyományoktól eltérő — munkamódszereit. A jogi ismertterjesztés, a jogpropaganda módszerei is az átalakulás időszakába léptek. A tanácsok egyre többször fordultak különböző fórumokon a lakossághoz. Kidolgoztunk néhány kérdést tartalmazó kérőíveket, amelyeket nagyüzemekben. a lakosság széles körében a társadalmi szervek, és a posta útján szétosztottunk. Nemcsak az derült ki, hogy a hatósági munkát megítélő lakossági, laikua vélemények nem sokban térnek el a sokszor több kötetnyi írásos megállapítást tartalmazó hivatali vizsgálati jegyzőkönyvekben közölt megállapításoktól. Kiderült, az is, hogy melyek azok a jogi témák, amelyek a lakosságot érdeklik. Megteremtettük a jogpropaganda összehangolásához szükségep lakossági igények munkatervének alapjait. (Gödöllőn például.) Közben olyan információk birtokába is -jutottunk, hogy bizony még ■ mindig sok a jogszabály, évekig húzódnak el a perek, bíróság elé kerülnek olyan ügyek is, amelyeket rövid idő alatt államigazgatási úton is el lehetett volna intézni. (Például telekhatár-kiigazítás helyett birtokháborításnak minősítenek egyes eseteket). Ném vált még gyakorlattá az új eljárási törvény. Pedig a jogpropaganda összehangolásának nagyszerű és bevált módszereivel is találkozhatunk a megye különböző területein. Sajnos e vonatkozásban túlságosan szerények vagyunk, már ami a módszerek továbbadását illeti. Sok jó kísérlet van, de alig-alig ismertek. Vácott pl. a tanács és 15 nagyüzem jogsegélyszolgálata között együttműködési megállapodás van. Ennek lényege, hogy államigazgatási kérdésekben a helyi tanács ügyfélszolgálata tájékoztatja a város lakosságát, a Polgári Törvényköriyv, illetőleg a BTK-ba ütköző ügyekkel kapcsola, tos jogi felvilágosításokban pedig az üzemi jogszabályszolgálat segíti a lakosságot. Gleichner Gézáné dr. bizottsági tág a gödöllői művelődési házban kialakult gyakorlatról adott tájékoztatást. A megnövekedett szabadidőre tekintettel, a lakosság jogi igényeinek kielégítésére nonstop műsort szerveznek. A személyi igazolványok átadásakor ismeretterjesztő, felvilágosító előadást tartanak a fiataloknak jogaikról, kötelességeikről, örvendetes, hogy a jogpropaganda koordinációjában egyre több fiatal jogász aktívan vesz részt. E pozitív jelenségben a jogászszövetség, s az Ügyvédi Kamara irányítói sokat tevékenykednek. Jelentős feladatnak ítélte meg a bizottság, hogy az ügyészi, népi ellenőrzési s egyéb vizsgálatoknak a lakosságot is érdeklő megállapításait közöljék az állampolgárokkal is. Ne kizárólag hivatali körökben legyenek azok ismertek. Nagyobb nyilvánosságot igényel a lakosság a vizsgálatokban, jobban összehangolt tevékenységet a különböző ellenőrző szervek munkájában. Egy időben, egy témát, egy járáson belül, ugyanazokban a községekben, több szerv is vizsgált a közelmúltban (monori, s ráckevei járások). A jogpropaganda összehangolásában a jövőben még 'nagyobb szerepet kell, hogy kapjanak az úgynevezett szakszervezeti munkakollektívák. ' Szeretném most újból felhívni a figyelmet a megyei vb különböző előterjesztéseiben megfogalmazott, e témához kapcsolódó döntéseire. Az ügyfélszolgálat, ügyféltájékoztatás, jogsegélyszolgálat tevékenységét településenként (várárokban, nagyközségekben, s ahol nagyobb üzem van) úgy kell összehangolni, hogy a jogpropagandának, s a lakossági tájékoztatásnak egy gazdája legyen. Öva intek a szervezeti változtatástól e téren, mert mindjobban beigazolódik, hogy az állaifcigazgatást nem a szervezeti változtatás, esetleg indokolatlan integráció teszii jobbá, hanem elsősorban o szervezetben dolgozók felkészültsége, a közügyek iránti elkötelezettség, a jó lakossági kapcsolat s hivatástudat. További kutatómunkát kell folytatni — a társadalmi szeriek, s mozgalmak bevonásával — a lakosság körében annak megállapítására, hogy mit igényel a jogi felvilágosításban, s mely módszerekkel ért egyet. A' megyei Népi Ellenőrző Bizottság legutóbbi ülésén többen is felszólaltak e kérdésben, s ajánlották, hogy az ügyfélszolgálati és ügyféltájékoztatási irodákban — különös vezetői körültekintéssel kiválasztva — olyan dolgozókat alkalmazzanak, akiknek nagy áttekintésük van az államigazgatás különböző ágazataiban, tárgylóképesek, megnyugtató és kielégítő színvonalon adnak felvilágosítást azokban a jogi kérdésekben, amelyekkel szinté naponta fordulnak hozzájuk. ß laííCSSág jogi ismereteinek bővítése nemcsak tanácsi privilégium. Javasolom, hogy a lakossági tájékoztatásban részt vevő valamennyi állami és társadalmi szerv tekintse át a múlt év tapasztalatait. Községben, városban egyaránt cseréljék ki a jó tapasztalatokat és hasznosítsák a közösség javára. Idén még jobban összehangolt munkatervvel lépjenek a nyilvánosság elé. Arról tájékoztassák a lakosságot, amit a közvélemény igényel. Ma már alapvető, hogy a lakosság tájékoztatása megfeleljen azoknak az új követelményeknek, amelyet társadalmunk támaszt nemcsak a jogpropaganda összehangolásával, hanem egész jogrendszerünkkel szemben. Arany István a Pest megyei Tanács ügyrendi és jogi bizottságának tagja mintsem önigazolásból táplálkozó elégedettséget, hiszen tizenkét esztendeje annak, hogy 1971 tavaszán a lap hasábjain megpróbáltuk riportsorozatban bizonyítani: nem csupán az érdemes a védelemre, amit századok patinája nemesít. Voltak, vannak — vannak: fogyatkozó számban — olyan jeles alkotások, melyekhez egy-egy település városképe kötődik, melyek ugyan századunkban épültek fel, de jellegüknél fogva meg nem ismételhetők, azaz pótolhatatlanok. Szó sincs arról, mintha akkori mondaaink most végre eljutottak volna a kellő fülekhez... Pusztán arról van szó, hogy megérett a helyzet annak értő óvására, ami tegnap még ma volt, holnapra azonban megmásíthatatlan tegnap lesz, azaz azoknak az épületeknek, építményeknek az értő kiválasztására, amelyek építészeti, történeti értékükkel kiemelkednek a század elején, a két világháború között tető alá hozottakból. A kiválasztás: a műemlék, a műemlék jellegű, a városképi jelentőségű cím megadása, s vele a védettség megteremtése. Nem szolgál majd szenzációkkal a megyében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányításával megkezdődött munka, amelynek dandárja a tanácsok, a műemléki felügyelőség szakembereire, s a társadalmi aktívákra vár. A szecesszió, az először kiátkozott, majd vonakodva visszafogádott eklektika, a Bauhaus emlőin nevelkedettek legjobb mesterei a tucatmunkákat — középületeket éppúgy értve ezen, mint polgárházakat, nyaralóként szolgáló villákat — emelték művészi szemszögből értékessé, településkép szempontjából fontossá, azaz sok-sok épület között kell majd meglelni azokat, amelyek valóban érdemesek az őrzésre, óvásra. Éppen e viszonylagos gazdagság az, ami veszedelmet rejt, hiszen a tucatáruk folyamából értő szemmel lehet csak kiválasztani azt, ami nem az, mint aminek látszik, hanem több, értékesebb. Leányfalu, Visegrád — annak például Szent György pusztai része — Zebegény nyaralóházakat kínál föl erre a mérlegelésre, a motion, a nagykátai járás — például Pánd — olyan, kastélynak nevezett épületeket, amelyek ugyan nem kastélyok a szó klasszikus értelmében, ám eklektikusságuk különlegesség. A városokban elsősorban középületek — volt laktanyák, ipari építmények, vasútállomások, imaházak, iskolák, malmok — kerülhetnek tüzetesebb vizsgálat alá. Mód nyílik arra is, hogy a legfontosabb agrártörténeti, munkásmozgalmi, ipari emlékek szintén védetté legyenek, azaz — s itt rejtőzik a most megkezdett munkának a lényege — itt a lehetősége annak, hogy a lelkes lokálpatrióták környezetük minden helyét föltérképezzék, s javasoljanak, indokoljanak, mert az országos védettség megadásán túl a helyi tanácsok a saját hatáskörükben is elrendelhetik egyegy, helyben fontos, múltat őrző épület, építmény, vagy akár településrész védetté nyilvánítását. Szüléink, nagyszüleink üzen-' nek mindazzal, amit a kövek konok keménysége őriz, ami a század első felében magasodott fel falaival az átlagosba szokvány, a tucatformájú fölé. Jó lehetőség ez arra, hogy egy-egy településen valóban tiszta legyen a kép, mi a jogos, nil a túlzás a népfrontbizottságok összefogta helytörténészek, lokálpatrióták, régi mesterek munkáját siratok elképzeléseiben, javaslataiban. A tanácsok természetesen nem rendelkeznek rpindent magára vállaló szakapparátussal ehhez, azaz nyílt a tér a buzgók, az áldozatra készek, a lakóhelyüket nemcsak jelenéért, hanem múltjáért is szeretők előtt. Baj lenne nem élni ezzel a szinte kimeríthetetlen forrással, úgy vélni, ez is egy feladat a tanácsokra zúduló sok közül, majd csak lesz valahogy ez is, ha a többivel is lett valami... A tárca mértéktartással 1986-ra véli befejezhetőnek a fölmérést, összegezést, a védettségre javasolt épületek, építmények jegyzékbe vételét. Ez a határidő azonban nehogy bárkit, bárhol visszatartson attól, ami ma és holnap megtehető az óvás, az őrzés érdekében. Mert holnap esetleg már késő lesz. Mészáros Ottó ® Az Ipari Minisztérium vállalatainak vezetői országos értekezleten tárgyalták meg az idei tennivalókat. ® Fölavatták a Bitó II. elnevezésű új bauxitbányát. ® Harkányban tudományos tanácskozás témája volt a komlótermelés korszerű technológiájának fejlesztése. © A hét híre az is, hogy megkezdték a különleges értékű legújabb kori építészeti alkotások öszszeírását. Örömet kelt inkább a hír, Dollárt érő csapágyak A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára az idén tizennégy új csapágytípussal jelentkezik a dollárclszámolású piacon. A több mint négymillió darabos csapágymennyiség negyvenkét százalékát exportálják Angliába, az NSZK-ba és az USA-ba. Fehér József felvétele Fagymentes szállítmány Jó volt az elmúlt évi káposztatermés Vccsésen. Révai Nándor és családja mintegy 150 mázsát takarított be a csaknem 1 hektáros háztáji földjéről. Tárolási gondok miatt az utolsó tíz mázsa feldolgozása ez évre maradt, de az enyhe időjárás miatt fagykár nem érte a termést. Barcza Zsolt felvétele *
