Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

1983. JANUAR 9., VASÁRNAP \A hét Világpolitikai kérdései A prágai nyilatkozat visszhangja S' ' Óvatos hivatalos válaszok Nyugatról — A közvélemény sálya A hét világpolitikai fő ese­ménye. a Varsói Szerződés tag­államainak legfőbb szerve, a Politikai Tanácskozó Testület Prágában január 4. és 5-én megtartott ülése volt. A tag­államok legmagasabb szintű képviselői utoljára 1980-ban találkoztak, s már ez is rend­kívüli előzetes érdeklődést kölcsönzött világszerte tanács­kozásuknak. A kommentáto­rok bizonyosra vették, hogy a tárgyalás eredményeként nagy jelentőségű dokumentumot tesznek közzé. Ez valóban meg is történt, s a hét máso­dik fele a világpolitikai szín­téren azzal telt el legnagyobb­részt, hogy államférfiak fűz­tek megjegyzéseket, fejtettek ki véleményeket a Politikai Tanácskozó Testület prágai bé­kejavaslataival összefüggés­ben. Elsősorban az az indítvány keltett rendkívüli visszhangot, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezete kölcsönösen mondjon le a katonai erő alkalmazásáról és rögzítse ezt a két szervezet által megkötött szerződésben. Egy ilyen szerződés — mint a Politikai Tanácskozó Testület okmánya kiemelte — rendkí­vül alkalmas volna arra, hogy Európa békéjét s biztonságát szilárdabbá tegyék. HOGYAN FOGADTAK A NATO-ALLAMOKBAN A PRÁGÁI NYILATKOZATOT? Nyugati kommentátorok is egyöntetűen rámutattak: a NATO-államok kormányfér» fiai ezúttal a korábbiaknál na­gyobb óvatosságot tanúsítot­tak a rendkívül széles kört felölelő, a béke megszilárdítá­sára átfogó programot adó nyilatkozat iránt. Amióta ugyanis a Reagan-kormányzat vonult be a Fehér Házba, rendszeressé vált, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség diplomáciai kezde­ményezéseit azonnali elutasí­tással fogadják. Rendszerint már elhangzásuk után néhány órával az amerikai elnök vagy a hivatalos Washington szó­vivői sietve kijelentették, hogy a javaslatok számukra elfogadhatatlanok, „propagan­­dacélokát” szolgálnak, s hogy azokban „nincs semmi új, biz­tató elem”. S ezt követte rendszerint bizonyos időbeni eltéréssel a többi NATO-ál­­lam vezetőinek hasonló meg­nyilatkozása is. Reagan elnököt és a nyugati államférfiakat azonban a múlt esztendő végén heves bí­rálatok érték. A Szovjetunió hatvanesztendős jubileumi ünnepségén Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára új, konstruktív javaslatokat tett az Egyesült Államoknak és a NATO-államoknak, amelyek egyaránt vonatkoztak a ha­dászati támadó fegyverekre és a közép-hatótávolságú rakéta­nukleáris eszközökre. Ezek az indítványok alkalmasak arra, hogy a jelenleg szünetelő, de hamarosan újrakezdődő genfi tárgyalásokat kimozdítsák a zsákutcából és előrehaladás történhessen a kompromisszu­mos megállapodás felé. Mégis az történt, hogy a Fehér Ház már akkor elutasította a javas­latokat, amikor azok pontos szövege nem is volt birtoká­ban — mint több amerikai kommentátor bírálólag megír­ta. Ezzel — véleményük sze­rint — Reagan elnök hibát kö­vetett el, s „diplomáciailag hátrányos helyzetbe jutott.” Nyugati kommentátorok szerint egyrészt ezzel függ össze Reagan elnök és más NATO-államok vezetőinek mostani visszafogottabb hang­neme. Minden NATO-főváros­­ban azt hangsúlyozzák ugyan­is, hogy a prágai nyilatkozatot „gondosan és behal óan tanul­mányozni kell”. Reagan elnök szerdán kijelentette: a katonai erő alkalmazásáról való le­mondás és a békés kapcsola­tok fenntartásáról szóló szer­ződés elképzelése valami olyan dolog, amit meg kell vizsgálni, s amiről beszélni kell a szö­vetségesekkel. Az amerikai elnök a NATO-tagállamokról beszélt, amikor a konzultáció szükségességét hangoztatta. S hasonló visszajelzések érkez­ned az Észak-atlanti Szerző­dés Szervezetének többi or­szágából is. Természetesen megszólaltak a szokásos hangnemet képvi­selő orgánumok, amelyek sze­rint „nincs semmi új” a prágai nyilatkozatban, sőt ezt a washintoni külügyminiszté­rium szóvivője is hivatalosan kijelentette, ellentétben az Egyesült Államok elnökének szavaival. Hasonló hangnemet üt meg a párizsi Le Monde is, amely azt írja a prágai nyi­latkozatról, hogy Reagan azért válaszolt óvatosan a javaslat­ra, mert — úgy látszik — „már leckét vett diplomáciá­ból”. „A javaslat kerek eluta­sítása helyett inkább azt szín­leli — írja a befolyásos fran­cia lap —■, hogy gondosan ta­nulmányozza azt, közben azonban felkészíti a közvéle­ményt, amely egyre nagyobb szerepet játszik a két tömb közötti diplomáciai csatában.” MILYEN HATÄSA VAN A KÖZVÉLEMÉNYNEK? A nyugati sajtó egy része a a prágai nyilatkozat kapósán arról ír, hogy a NATO-orszá­­gok véleményében a jelenlegi súlyos gazdasági válság követ­kezményei nyomán feltétlenül széles körű támogatásra talál­hatnak az olyan kezdeménye­zések, amelyek meg akarják állítani a további, rendkívüli terheket jelentő fegyverkezési versenyt. Az Osztrák Szocia­lista Párt lapja egyenesen ar­ról ír a prágai nyilatkozat ha­tását elemezve, hogy ez elke­rülhetetlen az Egyesült Álla­mokra is, ahol „a növekvő szegénység mellett milliárdo-Az ENSZ főtitkára kát költenek a fegyverkezés­re”. „Az eddig megszokott amerikai „nem” aligha bizo­nyulhat alkalmas ellenszernek a szaporodó szovjet leszerelé­si ajánlatokkal szemben” — fejti ki véleményét a lap. Nagy vitát keltett a nyilat­kozatok sorában Möllemann nyugatnémet külügyi állam­miniszter kijelentése, amely szerint a prágai nyilatkozat „megfelelő tárgyalási alap le­het” leszerelési kérdésekben Kelet és Nyugat között. Meg­nyilatkozását angol lapkom­mentárok erőteljesen bírál­ták. Ugyanakkor a londoni Times figyelmeztetett, hogy a prágai nyilatkozattal — mint fogalmazott — „sikerült visz­­szalőni a labdát az ameri­kaiak térfelére. Az ameri­kaiaknak konstruktívan kell válaszolniuk, ha nem akarják elveszíteni az európai közvé­lemény megnyeréséért vívott harcot.” Ugyanerre figyel­mezteti Nyugatot a Corriere della Sera című tekintélyes olasz lap is. „Reagannek ne­hézségei vannak fegyverkezési programja megvalósításában, az NSZK-ban pedig felerősöd­tek az amerikai rakétákat el­utasító irányzatok.” Mint látható tehát, a prágai nyilatkozat első fogadtatása meglehetősen tartózkodó a NATO-államokban. Az óvatos fogalmazások azonban vilá­gosan megmutatják, hogy mily rendkívüli horderejűek az új javaslatok, s hogy a ve­zető politikusok a NATO-ál­lamokban mennyire tudatában vannak annak, hogy ezek mily hatást gyakorolhatnak a békére és biztonságra áhítozó egyszerű emberek. A. I. Gondosan kell tanulmányozni Pénteken az ENSZ székhe­lyén átnyújtották Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testüle­tének prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozatot, ame­lyet a világszervezet hivatalos dokumentumaként fognak kö­röztetni. Ár Az ENSZ-főtitkár hivatalos képviselője pénteki sajtónyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy a világszervezet főtitká­rának véleménye szerint a legkomolyabb tanulmányozást érdemlik a PTT politikai nyi­latkozatában foglalt javasla­tok, közöttük az az indítvány, hogy a Varsói Szerződés szer­vezetének és a NATO-nak a tagállamai kössenek szerző­dést a katonai erő alkalmazá­sáról történő kölcsönös le­mondásról és békés kapcso­latok fenntartásáról. Lrpzár ínkor érkezett Reagan a csúcs Ronald Reagan szombaton megerősítette, hogy a kelet— nyugati kapcsolatok javítása érdekében kész találkozni a szovjet vezetőkkel. A leszerelés kérdéseiről szól­va kijelentette még: „létrejöt­tek az előrelépés komoly alap­jai”. Reagan úgy fogalmazott, hogy „bátorító szávak” hang­zottak el Moszkvából, de nyomban hozzátette; „A mér­sékelt szavak csak akkor meggyőzőek, ha együtt járnak mérsékelt magatartással”. A UPI amerikai hírügynökség ezt úgy értelmezte, hogy Reagan ragaszkodik hozzá, a Szovjet­uniónak „meg kell változtatni magatartását”. Az amerikai elnök közölte azt is hallgatóságával, hogy január végén nyugat-európai körútra küldi George Bush al­­elnököt. ,Tréfás kedvű" levelező Romhapánik a repülőtéren Izgalmas esemény tartotta lázban szombaton reggel a to­kiói nemzetközi repülőtér ha­tóságait. A dél-koreai légitár­saság New Yorkból Szöulba tartó, Boeing 747 típusú utas­­szállító repülőgépe ugyanis hajnalban kényszerleszállást hajtott végre, miután a piló­tát figyelmeztették, hogy a gépen — állítólag robbanó­anyagot helyeztek el. A repülőtér biztonsági em­berei azonnal megkezdték a gép átkutatását, de semmifaj­ta robbanóanyagot nem talál­tak. A néhány órás kaland után a gép — már csak 212 utassal a fedélzetén — kora délelőtt felszállt a tokiói nemzetközi repülőtér betonjáról, a riadót pedig lefújták. Dán pártkonhrencia Koppenhágában szombaton megnyílt a Dán Kommunista Párt kétnapos országos konfe­renciája. A küldöttek megvi­tatják az ország gazdasági­társadalmi helyzetével össze­függő kérdéseket. A konferen­ciát Jörgen Jensen, a párt el­nöke nyitotta meg. A libanoni miniszterelnök Szíriában Heves harcok Tripolitan Szombaton belbiztonsági és katonai szakértők kíséretében Damaszkuszba érkezett Safik El-Vazzan libanoni miniszter­­elnök, hogy tárgyaljon a Szí­riái vezetőkkel az észak-li-Remény van a kibontakozásra Kreisky évntesan bizakodó Az Ausztriában április 24- én sorra kerülő parlamenti vá­lasztások nyitányaként Bruno Kreisky kancellár a bécsi „Ar­beiter Zeitung” című szocia­listapárti napilapnak ado.tt ter­jedelmes nyilatkozatában pon­tosította álláspbntját a főbb politikai kérdésekben. A nem­zetközi helyzetet érintve az osztrák kormányfő megismé­telte korábban tett kijelenté­sét, mely szerint óvatosan bi­zakodó az 1983-as év alaku­lását illetően. Amennyiben továbbhalad az elmúlt év vé­gén megkezdődött folyamat, és főleg, ha létrejön Jurij And­ropov főtikár és Ronald Rea­gan amerikai elnök személyes találkozója — akkor a világ fellélegezhet. Kreisky jelezte, hogy a csúcstalálkozóba vetett hitéről — e találkozótól a nem­zetközi helyzet újabb kibon­takozását reméli — beszélni fog Ronald Reagan elnöknek is februárban esedékes wa­shingtoni tárgyalásain. banoni Tripoliban kirobbant fegyveres harcok megfékezé­séről és áttekintse velük a li­banoni—izraeli tárgyalások ál­lását. Délután a miniszterel­nök és a külügyminiszter je­lenlétében fogadta őt Hafez Asszad szíriai elnök. Időközben Bejrútban Eli« Szalem libanoni külügymi­niszter szombaton délelőtt fo­gadta Morris Drapert. Az amerikai megbízott pénteken Jeruzsálemből érkezett Bej­rútba. Miként Izraelben, úgy a libanoni fővárosban is az ed­dig eredménytelen libanoni­­izraeli tárgyalásokat tekinti át tárgyalópartnereivel. Mérleg a lengyel külpolitikáról Stabil külkapcsolatok A lengyel külpolitika múlt évi mérlegét vonta meg és az idei feladatokról beszélt Ma­rian Dmochowski lengyel kül­ügyi államtitkár a PAP hír­­ügynökségnek adott nyilatko-Sztréjkok, tüntetései: Válsághelyzet Olaszországban Mintegy ötvenezer munkás tüntetett a városban a kormány korlátozó intézkedései ellen 1983. január 7-én Feszült légkörben került sor a hét végén az olasz kormány ülésére, amelyen a terveknek megfelelően, Fanfani újabb gazdasági megszorító intézke­déseinek részleteit tárgyalta meg a kabinet. A feszültség kialakulásában szerepet játszott, hogy a négy­párti kormányszövetség sem egységes a miniszterelnök ál­tal „gazdasági manővernek” nevezett — valójában adó- és áremeléseket, valamint a költ­ségvetés csökkentését tartal­mazó — elképzelés megítélé­sében. Fokozta a feszültséget, hogy a hét közepén mind, gyakorib­bá váltak a tervezett intézke­dések elleni munkástünteté­sek. ezek vasutak^ repülőterek, autóutak elfoglalásában öltöt­tek testet. A terv visszavonását köve­telték a római vas- és fém­munkások is pénteken, a Chi­­gi-palota közelében rendezett tüntetésen, amelyet a rendőr­ség brutális módon szétvert.* Az incidensnek sebesültjei is voltak, és megfigyelők sú­lyosnak ítélik meg azt a poli­tikai következményt, amellyel a kormány az elkövetkező na­pokban számolni kénytelen. Csak rövi EGYHETES nyugat-európai körútját befejezve szombaton délelőtt az olasz fővárosból ha­zautazott Abe Sintaro japán külügyminiszter. Ár az Ír köztársaság kor­mánya — a „nehéz pénzügyi helyzetre” való tekintettel — drasztikusan megemelte a ben­zin, a cigaretta, az égetett szesz és a sör adóját. . Ár GEORGE BUSH, az Egye­sült Államok alelpöke január 31-én, Helmut Kohl kancel­lár meghívására Bonnba láto­gat — közölte a nyugatnémet sajtóhivatal. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára a firenzei vasútállo­mást elfoglaló munkásokhoz intézett beszédében azt mond­ta, hogy az Olasz Kommunis­ta Párt meg fogja találni a módját, hogy az elkövetkező napokban ' együtt hallassa hangját a munkásosztállyal — mondta az OKP főtitkára. A legnagyobb létszámú és tömegbefolyású szakszervezet, a CGIL, a kommunisták ja­vaslata alapján azt akarja, hogy folytatódjanak a csü­törtöki és pénteki országos munkásmegmozdulások. A szocialista befolyás alatt álló UIL, valamint a keresz­ténydemokrata párthoz közel­álló CISL azonban ellenzi a tömegek utcára vonulását. zatában. Mint mondotta, a tavalyi legnagyobb eredmény az, hogy sikerült helyreállíta­ni Lengyelország rangját a szocialista közösségen belül. Ez alapvető jelentőségű mind az ország belső helyzetének normalizálása, mind nemzet­közi pozíciójának megszilár­dítása szempontjából. Ezt szem előtt tartva folytatott a len­gyel diplomácia aktív tevé­kenységet a Szovjetunióval és a többi testvéri állammal. Dmochowski külön hangsú­lyozta a szovjet gazdasági se­gítség jelentőségét, és azt, hogy jelentős előrelépés történt — mind rövid, mind hosszú tá­von — Lengyelország és a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének elmélyíté­sében. Ami a lengyel külpolitika idei fő feladatait illeti, a kül­ügyi államtitkár az első he­lyen említette, hogy tovább kell szilárdítani Lengyelor­szágnak a szocialista közös­ségben meglevő pozícióját, ez ugyaips az ország biztonságá­nak garanciája,, de egyben az európai helyzet stabilitásának fontos feltétele is. Dmochowski végezetül nagy­ra értékelte a Szovjetunió ta­valy decemberi, majd a Vansói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületének idei újabb bé­kekezdeményezéseit. Hangsú­lyozta, hogy Lengyelország ak­tívan részt kíván venni a test­véri országoknak a béke és az enyhülés megőrzését, a fegy­verkezési hajsza megfékezését célzó közös erőfeszítéseiben. Ár Varsóban ülést tartott az ál­lamtanács által tavaly októ­berben létrehozott társadalmi konzultatív bizottság, amely­nek az a feladata, hogy ta­nácsadó és tájékoztató jelleg­gel segítséget nyújtson az alapjaitól újjászerVeződő szak­­szervezeti mozgalomnak. Az országban a hét végéig 3036 munkahelyi szakszerve­zetet jegyeztek be a vajdasá­gi bíróságok, és további 1500 bejegyzési kérelem vár elbírá­lásra. Bolívia Kommunisták kormányban A gazdasági nehézségek és a bonyolult belpolitikai hely­zet ellenére Bolívia ma a vál­tozások korát éli: a reakciós rezsi mek csaknem kétévtize­­des uralma után baloldali tömb — a Demokratikus Népi Egység — alakított kormányt a kommunisták részvételével. Az új rendszer társadalmi-po­litikai bázisa tovább szélese­dett a kereszténydemokraták belépésével a kormányba. A reakció — ha rendelkezik is bizonyos pozíciókkal a pa'rla­­mentben, a tömegtájékoztatás­ban, a hadseregben — véde kezésbe szorult — így jellem­zi a jelenlegi bolíviai helyze­tet a szombati Pravda. A lap tudósítója interjút ké­szített Jorge Kolle Cuetóval. a Bolíviai Kommunista Párt KB első titkárával. Kolle Cue­­to értékelése szerint a kor­mánynak elsősorban a gazda­sági válsággal kell megbirkóz­nia, s ezzel egyidejűleg elke­rülnie a rá leselkedő komoly veszélyeket: az ellenség meg akarja osztani, jobbra tolni a demokratikus népi egységet. Élénkíti tevékenységét a belső reakció, elsősorban a hadse­regre fejt ki nyomást, szem­be akarja fordítani a fegy­veres erőket a kormánnyal. Élő veszély a gazdasági blo­kád, s az is, hogy az imperia­lista erők megkísérlik mester­ségese- megnehezíteni Bolívia nemzetközi helyzetét — mu­tatott rá a Pravdának adott interjúja során Jorge Kolle Cueto.

Next

/
Thumbnails
Contents