Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÄM 1983. JANUAR 3., HÉTFŐ W Átfogó, segítő vizsgálót Üzemanyaggal, mértékletesen A munkakörnek van határa Az idő pénz: így mondja, aki hivatkozván feladata fontosságára, nem az apostolok lován, vagyis két lábon rója az utat egyik helyszíntől a másikig, nem vár autóbuszra, hanem autót vesz igénybe. Vagy saját autóját használja, vagy valamely hivatalét, amely e kölcsönzésre hivatott. Az üzemanyagot, vagy a vásárlására jogosító okiratot mellékelik. Becsülettel kell élni vele, gondosan elszámolni és csak arra használni, amire szánták. A benzin is pénz: ezt már a járművel közlekedők mondják. De még mennyire, hogy az. különösen az utóbbi hónapokban. Időt is megtakarítva, pénzt is, úgy, hogy egyik se menjen a másik rovására, nem kis dolog. Szakvizsga kell Cegléden a Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tanácskozással zárta az esztendőt. Az utolsó, 1982-es napirendi pont egy összefoglaló jelentés megvitatása volt, járási témavizsgálat tükrében. A kérdés pedig, hogy hogyan zajlott le, mit mutatott ki az üzemanyag-elszámolások, üzemanyag-túlfogyasztások, a túlkapások megtérítésére kötelezés, mi a gyakorlati ellenőrzés tapasztalata? A vizsgált terület-megint csak nagy: ide tartozik a Délpest megyei Sütőipari Vállalat, a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a PENOMAH ceglédi gyára, a ceglédi Lenin Tsz.' a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei részlege, az albertirsai Szabadság, a jászkarajenői Árpád, a szentmártonkátai Kossuth és a tápiógyörgyei Zöldmező Tsz. Huszonöt népi ellenőr, hét szakértő gondos munkája nyomán alakult ki a kép és a ráfordított munkanapok száma majd’ egyharmad évet tett ki. A tapasztalat az volt. hogy a gépkocsik üzemeltetésével, üzemanyag-ellátásával kapcsolatos teendőket, a dokumentumok kezelését azzal megbízott, szakvizsgával, kellő képesítéssel rendelkező személyek látják el, kivétel alig akad. Tapasztalták, hogy zavart okozhat, ha a munkakörök határát nem szabják meg konkrétan — például a jászkarajenői Árpád Tsz-ben a szállításvezető és az energetikus megosztottan látja el feladatát, s bár szakvizsgával rendelkeznek, munkaköri leírásuk nincsen. Magyarul, nem lehet elhatárolni, hogy kinek-kinek meddig terjed a munkaköre, miért felelős. A második félévben történt személyi változás sem alakított ki még tiszta képet. Kúthoz könyv Nem ellenőrzik egységes rendszer szerint a vizsgált helyeken a gépkocsik teljes üzemanyag-fogyasztását mindenütt. Hol havonta, hol szúrópróbaként teszik ezt. Indokolatlanul túlfogyasztó gépkocsikra figyeltek fel a szentmártonkátai tsz-ben, ám, ha a fogyasztás a 10 százalékot meghaladja, akkor kártérítésre" kötelezik a jármű vezetőjét. A PENOMAH gyárában az ilyen kártérítési kötelezettséget igazgatói utasítás írja elő, ilyen eljárást alkalmaz a sütőipar is. Üzemanyag megtakarítása miatt jutalmat prémiumot egy éve, hogv rendszeresen fizet a szentmártonkátai Kossuth Tsz. Hasonló a helyzet a PENOMAH-nál, ahol igazgatói utasítás szabályozza a jutalmazás mértékét. Októberben múlt egy éve, hogy üzemanyag-megtakarításért jutalmazási rendszert vezettek be a KGYV tápiószelei gyáránál. A sütőipar félévenként értékel és a megtakarított üzemanyag árának 50 százalékát fizeti ki. prémium címén. A Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a megtakarított üzemanyagár teljes összegét adja annak, aki azzal gondosan bánt. Ha túlfogyasztást tapasztalnak, akkor mindenütt intézkednek annak leállításával, megszüntetésével, gondoskodnak a javíttatásról. A népi ellenőrök vizsgálata kiterjedt az üzemanyagjegyek nyilvántartására, kezelésére, kiadására. Hiányosságként tapasztalták, hogy általában a tankolásnál a menetokmányokon nem tüntetik fel a kilométermérő óra állását. Ott, ahol saját üzemanyagkúttal rendelkeznek, nem használnak kútkönyvet a tankolások számontartásához. Ellenőrizték azt is, hogy 1980. szeptembere óta az üzemanyag-alapnormával kapcsolatos rendeletek miként érvényesülnek, illetve, az újabbakat hogyan alkalmazzák. Betartják-e a motorbenzin-vásárlással kaocsolatos kívánalmakat, kiváltképp a készpénzelőleg utalványozásával kapcsolatosat? A tapasztalat ezen a téren egységesen jó volt. ám a jövőben gondosabban kell a kászpénzelőleg utalványozásával, elszámolásával megbízott személyek nevét nyilvántartani, felvenni a vállalati ügyrendbe. A belső ellenőrzés erősödése minden téren javulást hozhat. Még visszatérnek összességében megállapították, hogy az üzemanyag-gazdálkodáshoz elengedhetetlen a rendszeres, lelkiismeretes belső ellenőrzés, számontartás — és ha kell, akkor a számonkérés. Átfogó, hibafeltáró jellegű a KPM autófelügyeleti ellenőrzése, ám jó lenne, ha vizsgálni lehetne azt is, hogy a tapasztalt rendellenességet nyomban javíttatták-e és jobb lett-e az üzemanyag-felhasználás. Szerteágazó, figyelemre méN tó témakör ez, állapították meg a népi ellenőrök, s jelezték, hogy ott, ahol komolyabb rendellenességet tapasztaltak, egy esztendő múltán megint körülnéznek, volt-e jóindulatú javaslataiknak foganatja. Az esztendőt záró ceglédi tanácskozáson részt vett Zana Károly, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja, Császár Ferenc, a NEB Pest megyei bizottságának elnöke, Fekete Antal, a pánt járási bizottságának első titkára. Sós János, a városi pártbizottság osztályvezetője. A tanácskozást Bene József, a járási-városi NEB elnöke vezette és az írásban közzétett anyagot Lamár Sándor népi ellenőr, a vizsgálat vezetője egészítette ki. Eszes Katalin KüUnfefés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozta Gyarmati Mihálynak, a MÁV-nyugdijasok ceglédi csoportja elnökének, a szakszervezeti mozgalomban több mint öt évtizeden át kifejtett odaadó munkája elismeréséül. A kitüntetést Koszorús Ferenc, a vasutasszakszervezet főtitkára adta át. A Dózsa kivégzése című festmény előtt (balról jobbra): Kocsis Gyula múzeumigazgató, Kapussy György festőművész és Kovács Károly, a városi tanács elnöke. Apáti-Tóth Sándor felvétele Az alkotó adománya Vásznait festve a múltba tekint Kapussy György Dézsa-képe a múzeumban Kínban, dacban feszül Dózsa teste a tüzes trónuson, a temesvári piacon. Mint ahogyan feljegyezte róla a krónikás: különös lelkierővel állta a kínzásokat. A legendás hírű parasztvezér vászonra festett képmása ezentúl a ceglédi Kossuth Múzeumot gazdagítja. A monumentális méretű mű történelmi hitelességgel örökítette meg a tragikus pillanatot, midőn térdre kényszerített társai iszonyattól borzadó tekintettel nézik a parasztkirály megaláztatását. Eszmék és egymást engesztelhetetlenül gyűlölő osztályok összecsapása ez. A gyűlölködés sötét fellege alatt fehér izzásban világítanak a tekintetek. A hideg vasú fegyverek fölénye tiporta el ama rongyosokat. Történelmi tabló Történelmi lecke e hatalmas tabló. A lendület és a feszültség görcse együtt fogalmazódott meg a nagyméretű vásznon. A történelem józan értékítélete, hogy ma ezt a műalkotást is Dózsa György városa, Cegléd fogadta be. Ugyanúgy, mint egy évtizeddel ezelőtt Somogyi József szobrát. Az a forradalmár születésének ötszázadik évfordulójára készült, s tíz évre rá követte most ez az adomány. A kép múltja maga is figyelmet keltő. A nyolcvanadik -éve felé járó Kapussy György festőművész kereken negyven éve festette. A Dózsa kivégzése című 190-szer 330 centiméteres művet elkészülte után nyomban kiállították a Műcsarnokban, ahol hatalmas sikert aratott. Egy szép napon Horthy Miklós is megtekintette a tárlatot. Keresztes-Fischer belügyminiszter társaságában. A főméltóságú úr távozása után telefonon adtak utasítást a Műcsarnok vezetőjének, hogy távolítsa el a festményt — lázító tendenciája tniatt. A mester akarata szerint a mű eredetileg; Temesvárt illette volna, hiszen az’ alkotó bánáti, Torontál-Keresztesen született 1903-ban. Temesváron látta először a Dózsa-kivégzés emlékére emelt Máriaszobrot, amely e kép megfestését ihlette. Végül a közelmúltban Kapussy György úgv határozott, hogy Ceglédnek ajánlja fel adományát, amely lankadatlanul ápolja a történelmi hagyományt. Szij Rezső művészettörténész szerint „A kép a hagyományosan realista, tehát nem romantikus, de nem js naturalista módon festett nagyméretű történelmi képeink sorába tartozik, s el kell ismerni, hogy ebben a nemben bravúrosan szerkesztett és megfestett alkotás méltóan csatlakozik a nagy elődök (Madarász, Székely, Benczúr, Dudits Andor stb.) történelmi képeihez." Monumentális művek A művész tehetsége már gyermekkorában megnyilvánult. Tanulmányait Modoson kezdte meg, Alexits István festőművésznél. Később a budapesti Képzőművészeti Akadémia növendékeként Glatz Oszkár volt a mestere. Egy 1928-as katalógusában ismeretlen méltatója emígyen mutatja be: „Ö az elsők egyike azon az úton, hogy a modern és renessaince eredményeket összeegyeztethesse. Ez a művészi programja." Kétségtelen, korának elismert alkotója volt. Pietájával 1925- ben díjat nyert a Benczúr-pályázaton, majd a következő évben Csavargó piktorával a Nemzeti Szalonban Mansions Honorabl-t érdemelt. Olaszországi tanulmányúján a firenzei, a római és a velencei akadémiát látogatta, élményekkel gazdagodott Szicíliában. Idehaza remek portrék sorát készítette, ám fél évszázadnyi pályája során munkássága középpontjában mindenkor történelmi témák megfestése állt. — Festettem arcképeket, aktokat, csendéleteket, enteriőröket — a megélhetés Dézsma, robot, bot, kaloda Rájuk sem hederített a pórnép Szembeszegültek fö!desasszonyo!kkal A KÖZÉPKORI magyar parasztság történetéből tudjuk a dézsma, a robot, a kaloda, és a bot terheit, szenvedéseit, megalázását, érdekes módon éppen a legsúlyosabbat, a kilencedet hangoztatjuk a legkevésbé. A halászati, vadászati, madarászati tilalmak mellett az egyre szaporodó robotnapok és a kezdettől fizetett egyházi tized a vám, a révdíj és a személyes szabadságot sértő költözési tilalom 1492 óta a nonával tetéződött, és végső soron Dózsa parasztháborújához vezetett. Az ártatlannak hangzó latin nona szó kilencedet jelentett. Mit jelentett a jobbágynak? — Azt. hogy terményeinek és állatainak kilencedét is elkívánták tőle Mint írtam, egy tizedet, az ugyancsak latin decima-dézsmát már fizették az egyháznak, s ha meggondoljuk. hogy a középkori gabonatermés a vetőmagnak csupán háromszorosa volt, az új szolgáltatással együtt megfosztották á jobbágyot terményeinek két tizedétől. Nyolc tized vetőmagnak és élelemnek maradt. piacra alig jutott, rossz időjárásban pedig semmi. Megkezdődött a parasztság elszegényedése. Velük szemben a birtokos nemesség a falvakon kívül épített kastélyait faragott- kőből rakatta, márvánnyal díszítette, lakótermeit művészi bútorokkal, keleti szőnyegekkel rendezte be. s a reneszánsz-kor selymeibe, finom posztóiba öltözött urak és■ asszonyságok ékköves ékszerekkel tűzdelték tele magukat. Egy-egy szépmívű fegyverért vagyonokat fizettek. Mindehhez temérdek pénz kellett, amit a földjeiket használó parasztoktól csikartak ki Erőszakosságuk és mohóságuk határtalan volt, a mellettük élő jobbágyságot sokszor az éhhalál szélére kergették. HIÄBA KÖVETELTÉK a nonát, a második tizedet, a ceglédiek még 1506-ban sem fizették, kitűnik a földesasszonyok fenyegető leveléből: „Mi Sárkány Anna fejedelemasszony (rendfőnöknő) és az óbudai boldogságos Szűzmáriáról nevezett egyház konventje, megfontoltuk a mi Cegléd városunkban tartózkodó polgárainknak azt a hallatlan, gonosz és rossz visszaélését, hogy nevezett városunk lakói és nolgárai egészen mostanáig ránk sem hederítettek és sem irántunk, sem bármelyik megoizouumt, Különösen peaig a mi (Cegléden lakó) udvarbíránk iránt semmi tisztelettel nem viseltettek. Evenként mindig elmulasztották és elhalasztották, hogy bírákat és eskütt polgárokat válasszanak, rendeljenek és emeljenek maguk közé, s így hanyagságuk által botrányok származtak, s bevételeinket óriási kár érte. Ezért mindnyájatoknak, kik csak nevezett Cegléd városában laktok, akár a jelenben, akár a jövőben, meghagyjuk és megparancsoljuk, hogy jelen levelünk vétele után azonnal. a jövőben pedig minden esztendőben Szent György vértanú ünnepén bírákat és eskütt polgárokat válasszatok,. rendeljetek és emeljetek. Mit ha megtesztek, jól van, ellenkező esetben tartoztok és kötelességtek évenként ötven aranyforintot fizetni nekünk, nevezett egyházunknak. Amely ötven aranyforintot jelen levelünk erejével és bizonyságával mindig könyörtelenül be fogunk rajtatok hajtani. Kelt a boldogságos Szűzmáriáról elnevezett óbudai egyház klastromában, olaibafőzött Szent János ünnepe utáni csütörtökön. az Ürnak ezerötszázhatodik évében.” A bírák és a tanács megválasztása mezővárosi kiváltság volt, szemben a falusi bírákkal. akiket a földesurak jelöltek ki. A falusi jobbágyok személy szerint adóztak, a mezővárosokban a tanács gyűjtötte be az adót. Az úrbért egysumma pénzben fizették. A nona megtagadása a földesasszonyok tetemes vesztesége volt. A fenyegető levél ellenére sem választották meg a tanácsot. így aztán nem volt, aki szedje a dézsmapénzt és a nonát. Megtorlásként a klariszszák elbocsátották a gyengekezű (vagy a néppel együttérző?) tiszttartót, és helyébe az erélyes Budai Sebestyén deákot rendelték udvarbírának. A deák ki is költözött Ceglédre, erőszakkal megválasztatta a városi tanácsot, s megkezdte a földesúri kilenced behajtását. Aki megtagadta börtönbe záratta, az elégedetlenkedőket deresre házatta A néo között kardosán lovon járt, íjas, dárdás testőrszolgája kísérte. Keserűség és bosszú követte útjain, s amikor heteit a pohár, a ceglédiek 1508 nyarán megölték. Hat év múlva, 1514 tavaszán Bakócz Tamás érsek meghozta Rómából a szent bullát, s a török ellen önkénteseket hívogatott a gyülekezőhelyekre. DÓZSA GYÖRGY végvári katona még el sem indult Nándorfehérvárról Budára a ceglédi Lőrinc pap kétezer keresztest vezetett föl a pesti táborba. Közöttük menetelt százkilencven név szerint ismert ceglédi paraszt. Hídvégi Lajos miatt, de a szívügyem, a lelki kényszerem mindig a történelem jeles alakjainak és eseményeinek képi megfogalmazása volt — mondotta a mester most, hogy Cegléden járt. — Egy másik nagyméretű vásznamat Sopron várossá nyilvánításának 700. évfordulója alkalmából ajánlottam fel a településnek. Annak témájául, a zsidók kiűzetését választottam. Betegségem ellenére mind a mai napig dolgozom. Műtermemben jelenleg is egy négymáteres vászon áll, amelynek a színvázlatán hat évig dolgoztam. Árpád csatája címet adtam neki, de a többi között Kun László megöletését is megfestettem — sorolja főbb műveit Kapussy György, akinek művei ma is kapósak a műgyűjtők körében, belföldön és külhonban egyaránt. Méltó helyre Városunkban Kovács Károly tanácselnök vette át a nagy értékű műalkotást az alkotótól, aki hitvese társaságában látogatott el Ceglédre. A bensőséges ünnepség perceit Bartók-művek emelték. A festmény azóta a Kossuth Múzeum időszaki kiállítótermében tekinthető meg. Jó lenne végleges elhelyezésére alkalmas környezetet találni valamely közintézmény tágas tanácstermében, az adományozó szándékához méltón, aki levelében így írt: „Mivel már 79 éves vagyok és beteg, Cegléd városát gondoltam legilletékesebbnek á kép megőrzésére, ahonnan a Dózsa-lázadás kiindult.” A kép immár betölti küldetését. . Tamasi Tamás A Toldi küldi a szakmunkásokat A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárában is gyarapodik azoknak a fiatal szakmunkásoknak a száma, akik a Toldi Miklós Szakközépiskolában szereztek bizonyítványt, munkát pedig ebben a gyárban. Várhatóan ismét lesznek, akik továbbtanuláshoz ezt az iskolái választják, Cegléd és a járás területéről. Meghosszahkífoft házi fogság Törtei határában, a Búbos dűlőben a minap kinyúlva .találtak egy rókát. Mint a vizsgálat megállapította, veszett volt. Miután félő, hogy a fertőző kór továbbterjed, a járási-városi főállatorvos nyomban elrendelte az ebzárlat meghoszszabbítását március 27-ig Eddig az időpontig a kutyákat és a macskákat célszerű otthon tartani. .SN 0133—2,500 (Ceglédi Híria,
