Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 5. (4.) szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÄRÄSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM., 5. SZÁM 1983. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Brigádok számvetése isieset nélkül, takarékosan Mindenkor nagy esemény a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a szocialista brigádok évzáró értekezlete. Az intézmény évről évre gyarapszik valamivel, jelenleg például a sportcsarnok épül és a lakások számát is növelik az elkövetkezendő időkben. Az egyetem oktató-, kutató- és nevelőmunkáját nagy létszámú közösség segíti a különböző szolgáltatásokkal. Ezeknek az embereknek a többsége szocialista brigádokba tömörülve látja el munkáját. Év elején szerződéseket kötnek és az év végén pedig a végrehajtás kerül terítékre, amikor először tizenegy, majd egy öttagú bizottság bírálja el a teljesítményt, s ítéli oda a brigádok jutalmát Ismétlők, hiányzók A beszámolót ezúttal Csikós László, a szakszervezeti bizottság versenyfelelőse mondta el. Egyebek közt beszélt arról, hogy 1982-ben tizenhét brigád 204 tagja vett részt a mozgalomban és tizenöt brigád nyerte el. illetve tartotta meg a szocialista címet. A brigádokból százhatvanan kaptak elismerést, négyen tényleges katonai szolgálatot töltenek, többen pedig gyesen vannak, így ők majd visszatérésük után részesülnek a jutalomból. Aranyj el vényt hat, ezüstöt nyolc, bronzérmet két brigád kapott. Az aranyjelvényes brigádok közé lépett elő a kollégiumban dolgozó Nagy Ilona brigád, amely 1968 óta megszakítás nélkül minden évben elnyerte a szocialista címet, kilencszer érdemelték ki az ezüst fokozatot. Egyéni elismeréseket is kiosztottak, tizennégyen szocialista brigád tagja igazolványt, négyen zöldkoszorús, harminchármán bronzkoszorús, harmincnyolcán ezüstkoszorús és hetvenegyen aranykoszorús jelvényt kaptak. Két brigád, a kollégium C-épületében dolgozó Kállai Éva, valamint a rendészek Dobó Katalin brigádja, az utóbbi tagjai a főportán teljesítenek szolgálatot, ezúttal nem vett részt a brigádversenyben. Társadalmi munka Gazdasági munkájukban többségük eredményes, jó évet zárt, s az anyagtakarékosságban is példát mutattak. Különösen két ifjúsági brigád, a kárpitosoké, és a lakatosoké, valamint a villanyszerelők és a kertészek közös brigádja járt az élen. Megtakarításuk több mint háromszáznegyvenezer forintot tett ki. Az értékelésben foglalkoztak a balesetekkel is. Arról adhattak számot, hogy bár sok a veszélyforrás, komolyabb baleset mégsem fordult elő. Külön is figyelemre méltó, hogy gépkocsivezetők is baleset nélkül zárták az évet. Különdíjas kollektíva Jelentős társadalmi munkát végeztek brigádjaik, pontosan négyezerötszázhetvennégy órát,, s ezek teljesítésében élenjárt a bölcsőde, a kertészet és a kárpitosok, illetve a lakatosok ifjúsági brigádja. Mindezek ellenére hiányosságokról is beszélt a versenyfelelős. Az elmúlt években a brigádok általában hat-nyolc, de volt, amikor tíz-tizenegy nyugdíjast, vagy arra rászoruló munkatársat, idős személyt, katonákat patronáltak. Ez a szám 1982-ben lecsökkent holott ez a munka a szocialista brigádok egyik legnemesebb feladata. A tanulásban, a továbbképzésben is sokan vettek részt, mindenekelőtt a szakszervezet; szemináriumokon. Pártoktatásra huszonnégyen, középiskolába. szakmunkásképzőbe és tanfolyamra húsz brigádtag jár. Az oktatástechnikai osztályon évek óta jó módszer, hogy házi tanfolyamokon vesznek részt a dolgozók. A beszámoló végén az Ifjúsági brigád kapta meg az egyetem gazdasági főigazgatójának külön díját. és természetesen az aranyérmet. A Pálinkás Benő vezette Puskás Tivadar szocialista brigád, amelyben műszerészek dolgoznak, harmadízben lett aranyérmes. A Kiss Imre által vezetett Csonka János nevét viselő gépkocsizó brigád ezüstérmet kapott. Csiba József Olcsóbban és gyorsabban Ma még lyukas a műszaki háló Olcsóbb a javítás, csökken a veszteség A tétel egyszerűnek látszik: valamely termék előállítására a lehető legkevesebbet köitsük. Gyakorlati kivitelezése azonban igen bonyolult. Sokszor még megállapítani is nehéz, mekkora a legkisebb összeg, amelyből jó minőségben előállítható valamely gyártmány. Ma már a mezőgazdaságban is alig akad termény, amelynek termesztéséhez ne vennének igénybe eT"szerűu. vagy bonyolultabb gépet. Ezek a masinák elhasználódnak, alkatrészei kopnak. Karbantartásuk, javításuk mindennapi feladat. Az erre fordítható forintok ugyancsak beleszámítana.. a gabona, a zöldség vagy a tej előállítási költségeibe. Magától értetődő, aki olcsóbban javít, előnyhöz juthat a termelésben, az értékesítésben, a nyereségben. Lekörözve Sokféleképpen lehet olcsóbban javítani. Jó szakembereket foglalkoztatunk, akiknek a kezéből kikerülő darabok tovább bírják az igénybevételt, így kevesebb időt tölt a gép a műhelyben. Nem várjuk meg, míg a szerkezet lerobban, folyamatosan figyeljük, s már a kisebb rendellenességet is megszüntetjük, elejét véve a nagyobb bajnak. Sok-sok apró tényezőt sorólhatnánk még, egy ponton azonban megfeneklünk, a gazdaságon belül lényeges megtakarításokat már nem érhetünk el. Ha történetesen mindenféle gép és berendezés javítását helyben akarjuk megoldani, viszonylag hamar érünk ahhoz a bizonyos ponthoz. Nincs az a csodás szervezés, amely sokféle típusú, egy-ké>, darab van csak belőlük, gazdaságos karbantartását, javítását megoldja. Ha csak egyetlen dolgot, a szakértelmet, begyakorlottságot nézzük, beláthatjuk ennek az állításnak az igazát. Aki például naponta nyolc órában Rábát javít, annyira megismerkedhet a géppel, hogy többszörösen lekörözi azt, aki alkalomszerűen találkozik a típussal. Alaptechnológia Ilyen és ehhez hasonló tényeket mérlegelve vetődött fei járásunkban is a gondolat, hogy a gazdaságok hozzanak létre műszaki hálózatot, amely az erők, a tapasztalatok egyesítésével olcsóbbá és gyorsabbá teszi a javításokat, a minimálisra zsugorítja a veszteségeket. Ámde nem csupán a mezőgazdasági üzemeket vont'k be, hanem a MÉM szaki Intézetet és az Agrártudományi Egyetemet is, amelyek gyakorlati és szellemi képességeikkel jócskán emelhetik a műszaki hálózat tevékenységének színvonalát. A termelőszövetkezetek és a két tudományos intézmény szerződést kötöttek, amelyben ilyen pontok szerepelnek: a MÉMMI által kidolgozott alaptechnológiák listájának közreadása, jelmérés a műhelyek szabad kapacitásáról, azok alapterületéről, elhelyezéséről, állagáról, a szerszámgéppark összetételéről, a műszerezettségről, szakmai oktatás a műszaki intézetben, tanulmányutak Csehszlovákiába és az NDK-ba, az anyagok beszerzésének koordinálása. Tavaly az év végén a járásivárosi népi ellenőrök is megvizsgálták, hova, mennyire jutottak a gazdaságok, a műszaki hálózatban részt vevők. Összegzésükben tételesen felsorolják, mit végeztek. A műszaki intézetben javítással, karbantartással foglalkozó oktatás volt. Egy-egy esetben a hálózat egyik tagjának megrendelésére repedésvizsgálatot végeztek, illetve motorblokkot újítottak fel. Szerződést kötöttek a Pest, Nógrád, Komárom megyei AGKOKER Vállalattal, amely előrendelési rendszerben egységcsomagokban szállította az alkatrészeket. Nyereségesen Hónopról hónapra gyarapodik Lanz, Ford, Rába a múzeumban Lanz, Fordson, McCormick, Rába Zetor ... Azután újra Rába, Minszk, Brno, Kirov — és ki győzné sorolni a márka- és városneveket, amiken egyegy traktor elindult természetesen hódító útjára. A vasparipák, a dűlőutak, léniák, a szántóföldek makacs vándorai, nyergükben, kormánykerekük mögött egy-egy emberrel úgy vágtak neki a kisebb-nagyobb parcelláknak, mintha versenyt kellene futniuk, akárcsak a lovaknak. Pedig azt kellett! Legyűrni évszázados lassúságot, az ökrök, lovak lassú szántási, vetési tempóját, kocogását. Aki egyszer is hallott száz lóerőt felbőgni, a kemény földdel dacolni masinákat, az felvert portól takartan is maga előtt látja a ma már alig pótolható gép vonulását. Gőzgép és lokomobil fgy hát a nevek, az imént soroltak, sokat mondanak. Ám, ha újra emlékezetbe akarja vésni valaki, hogyan, miképpen néztek ki a régi kedvencek, meg a negyven, ötven évvel ezelőtt gyártott traktorok, ekék, annak érdemes ellátogatnia Gödöllőn, a MÉM Műszaki Intézetébe, ahol szabadtéri állandó kiállításon mutatják be ezeket. Traktor- és eketörténeti múzeum alakul, szinte hónapról hónapra gyarapodva, Van persze néhány gőzgép is, hiszen, ha már az ország első traktoraiból kiállítást nyitottak, akkor közvetlen elődeik, a lokomobilok sem maradhatnak ki a választékból. A gyűités néhány éve kezdődött az intézet szakemberei, a Mezőgazdasági Múzeum és a megyei Agroker bábáskodásával. Most pedig arról adhatunk hírt. hogy nemrégiben létrejött a múzeumbaráti kör intézeti csoportja, amelynek szákmái irányítását a Mezőgazdasági Múzeum vállalta, s együttműködnek az egyetemi múzeumbaráti körrel és a gödöllői helytörténeti gyűjtemény honismereti és városszépítő bizottságával. Katalógus, árjegyzék Erről adhatott számot dr. Mélykúti Csaba, a MÉMMI műszaki továbbképző irodájának vezetője, a múzeumbaráti kör elnöke. Előtte azonban érdemes meghallgatni az ilyen körök ielentőséséről dr. Csorna Zsigmondinak., a Mezőgazdasági Múzeum főosztályvezetőjének véleményét, aki elsősorban azt hangsúlyozta, hogy fontos, a múlt bemutatása, nemkülönben a mezőgazdaság szocialista átszervezésének korhű megismertetése. Jelenleg mintegy 3 ezer a mezőgazdasá- I gi múzeumbaráti körök tagjainak száma. Tegyük gyorsan hozzá: feladatuk nemcsak a j tárgyi emlékek gyűjtése, ha- , nem gépkatalógusok, régi ár- f jegyzékek, dokumentációk, ; szerződések megmentése az ; enyészettől. — Külön feladata van az egyetemi és főiskolai csopor- , Miből készült a zokni? Ilyentájt fennáll a veszély, hogy az embert megajándékozzák. .. Én például kaptam «. j pár zoknit is. Szüks. j j dolog, csak hat milyen is lejyen? Az orvosok szerint a műanyag nem mindenkinek cobzerű. Vegyünk, ajándékozzon;: tehát pamutzoknit! Hogy van ilyen is. azt a lej:.óbb kapott áru kísérőcim. léjéről tudom, amelyiken — előrenyomtatva felsorolják azt, hogy ilyen és ilyen százalékban pamut, viszkóz, poliakrilnitril, poliamid, gyapjú, poliészter. Az viszont, hogy melyik anyagból hány százaléknyi van éppenséggel az enyémben, utólagos rábélyegzéssel közük. Csakhogy: ezek a számok már akkorák, hogy két sor magasságát is átérik. Vagyis zoknim anyagának 70 százaléka viszkóz-poliakrilnitril, 30 százaléka poliamidgyapjú. Így aztán fogalmam nincs, miből kpszült vagy melyikből nincs benne. Most már csak egy áruszakértőt kell kerlsnem. F. I. Még sokan emlékeznek a cséplőgépeket hajtó gőzgépre A tárcsás eke nem sokáig volt sláger, de ez az eketörténet becses darabja Hancsovszkl János {elvételei toknak, így a gödöllőinek is, ahol már eddig is jelentős eredmények születtek az egyetemi hallgatók körében — mondotta dr. Csorna Zsigmond. — Intézetünkben öt éve kezdődött a gépek gyűjtése, az érdemi szervező munka Ménesi Zsigmond és Csík János nevéhez fűződik. Gyűjteményünk korántsem teljes, de a nagyüzemekkel kutató-fejlesztő és oktató munkánk révén fennálló kancsolat biztosíték rá. hogy tovább fejlesszük — hangsúlyozta dr. Mélykúti Csaba. Bemutatott intézet — Jelenleg kiállított gépeink nagy része egyébként üzemképes, megtekintésükre, előzetes bejelentkezés alapján iskolás és egyéb csoportokat is szívesen látunk, és kalauzolunk — Ami a múzeumbaráti körünket illeti, munkáját természetesen nem csupán a gépmúzeum gyarapítására, gépei ápolására szerveztük. Mivel intézetünk történetét kiállítás keretében szeretnénk megeleveníteni, a visszaemlékezések feldolgozása a csoport másik fontos feladata. Fehér István További pontokat is tartalmaz a népi ellenőrök összegzése, például a csehszlovákiai szakmai tanulmányi utat, amelyet a résztvevők hasznosnak minősítettek, közük a javításból, felújításból eredő egymás közötti forgalom értékét. Mindeme tények sem homályosíthatják el azt, hogy a járási műszaki hálózat még csak a kezdet kezdetén tart. Sőt azt sem, hogy egy gazdaság már ki is lépett. Az egyik szövetkezet vezető szakembere rtondta: generális hiba, hogy a szövetkezetek még nem értették meg, közösen olcsóbban lehet megjavítani a gépet, nem kell párhuzamosan beruházásokat végezni. A meg nem értés tehát a lényeg körül van. Nyilván nem azért, mert a gazdaságok vezetői saját maguk ellenségei, avagy értetlen emberek. Most ugyanis az a helyzet, hogy ha valamelyik társnál javíttatnak meg valamit, az drágább, mint otthon. Mert mindenki nyereségre törekszik, mondta az előbb idézett szakember. Ebben nincs semthi különös. De ha majd igazán jól működik a hálózat, akkor meglesz a nyereség is, és az olcsóbban megjavított gép is. Mert az elv jó. Ezt is a mezőgazdasági szakember mondta, az első egy-két év nem túl kedvező tapasztalatainak birtokában. K. P. A nap programja Homoki Nagy István-emlékkiállítás, megtekinthető 16—20 óráig. Homoki Nagy István Vadvirág című filmjének vetítése, 18 órakor. Az ember és a munka viszonyáról Breyer László műsora, az Erkel Ferenc Általános Iskola tanulóinak, 12 órakor. Tapad a címke Félmilliós megrendelés A boríték nem ragad vagy csak nehezen, a régi, hagyományos füzetcímkével mindig hasonló eond volt. Nem akkor, amikor még házi készítésű ragasztóval kellett megtapasztani a füzeten, a könyvön, hanem sokkal később, amikor a gyárilag rátett ragasztót kellett megnyálazni, megnedvesíteni. Nincs ilyen gond az újfajta, a korszerűbb öntapadós tűzetés könyvcímkékkel. Ezekből gyárt évente mintegy félmilliót az Ápisz megrendelésére a péceli Vegyesipari Szövetkezet coloritüzeme. Hasonló eljárással órarendtáblázatot szintén gyártanak a szövetkezet budapesti üzemében. Jók és gyengébbek Eredményes a tehenészet Az előzetes számítások szerint jó, eredményes esztendőt zárhatnak 1982-vel a Gödöllői Tangazdaságban. A növénytermelésre és az állattenyésztésükre is azonban az a jellemző, hogy voltak kimagasló eredményeik, s akadtak gyengébbek. Jó teljesítményt nyújtott például szarvasmarha-ágazatuk, amelyben az egy tehéntől fejt tej átlaga a korábbi ötezerről 5 ezer 440 literre növekedett. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy tehenészetük eredménye mintegy hárommillió forinttal haladja m_g a tervezettet. Mozi Timur és csapata. Szovjet film. Csak 4 órakor! Volt egyszer egy vadnyugat, I—II. rész. Csak 6 órakor! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ISSN 013S—1937 (Gödöllői Hírlap
