Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
TMrftm 1983. JANUÄR 3., HÉTFŐ Január elsején léptek életbe Uj jogszabályok, törvényerejű rendeletek Társadalompolitikai és népgazdasági törekvéseket tükrösnek Előtérben álló társadalompolitikai és népgazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács és a kormány, s hatályba lépésük időpontjaként ,1983. január 1-ét jelölték meg. Az új törvényerejű rendeletek, jogszabály-módosítások, minisztertanácsi rendeletek, illetőleg határozatok olyan kiemelkedő jelentőségű témák és teendők részletes szabályait tartalmazzák, mint például a lakáshelyzet javítása, a nyugdíjasok segítése, a szigorúbb fellépés az alkoholizmus ellen, a szervezeti és irányítási rendszer korszerűsítése, a gazdálkodás területén a hatékonyabb vezetés, a dolgozók fokozottabb anyagi érdekeltsége. Nyugdíjasok foglalkoztatása A társadalombiztosítást újabb rétegekre terjesztették ki, illetve jogszabállyal ösztönözték a nyugdíjasok szélesebb körű foglalkoztatását. Ami az érdekeltek körének bővülését illeti: rendeződött az egyéni gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társadalombiztosítási helyzete. Az egyéni gazdálkodók például jogot szerezhetnek családi pótlékra, nyugellátásra, baleseti ellátásra. Az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadóművészek is jogosulttá váltak táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre és családi pótlékra. A nyugdíjasoknak az elmúlt esztendő végéig egy naptári évre szóló 840 órás foglalkoztatási időkeretét felemelték 1260 órára. Emelkedett az egy év alatt kereshető összeg is: 30 ezer forint helyett ezután 60 ezer forint; s ugyanakkor megszűnt a nyugdíj és a kereset, együttes összegéből korábban számított havi 10 ezerforintos korlát. A változások a ffkikai és a nem fizikai munkaköröket egyaránt érintik. A szövetkezetekkel kapcsolatos űj szabályokkal elsősorban a szövetkezeti demokrácia alsó fórumrendszerét erősítik, növelve különösen a munkahelyi ; a területi tanácskozások szerepét, hatókörét. A küldöttgyűlésnek például nagyobb hatásköre lesz ezután az éves terv, nemkülönben a zárszámadás jóváhagyása tekintetében; s érdemibb lehetőségeket biztosítanak a felügyelő bizottságok működéséhez. Lehetőség nyílt — egységes intézményként — úgynevezett célrészjegy bevezetésére; ebben nemcsak a nzövetkezethez tartozás, erősödő kötődés, a tulajdonosi érzés fejeződhet ki, hanem az Ilyen önkéntes vagyoni hozzájárulás is növelheti az anyagi alapot a szövetkezetek által tervbe vett fejlesztésekhez, termelési célokhoz, közösségi érdekű vállalkozásokhoz. Kötvények kibocsátása Törvényerejű rendelet született — a Minisztertanács előterjesztése alapján — a kötvénykibocsátásról, amely lehetővé teszi a népgazdaságban megtakarított pénzeszközök rugalmas és hatékony felhasználását, szabad áramlását, kiegészítését. A kötvény olyan — átruházható, bemutatóra vagy névre szóló — értékpapír, amely tartalmazza a kibocsátó adósságait, kötelezettségeit, a hitelezőnek járó törlesztést, a kamatot és egyéb járulékokat. Kötvényt — az államon kívül — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító intézmények, a takarékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szervezetek bocsáthatnak ki. A tanácsok kötvénykibocsátása általában a lákosságot érintő fejlesztések vagy lakásépítés céljára történhet. A pénzintézetek fejlesztési célú pénzforrások öszszegyűjtésére és újraelosztására bocsáthatnak ki kötvényt, a gazdálkodó szervezetek pedig fejlesztési céljaik pénzügyi hátterének megteremtésére. Az állampolgárok — személyes döntésük alapján — azokat a kötvényeket vásárolhatják meg, amelyeket lakossági célokat szolgáló beruházások — például óvoda-, bölcsőde- és lakásépítés, telekalakítás — pénzügyi fedezetére bocsátanak ki. A magánszemélyek által megvett kötvények összege után járó kamat adómentes. Az alkoholizmus elleni fokozottabb küzdelem társadalmi érdekből fakad, ugyanakkor á mértéktelenül italozók egyéni védelmét is szolgálja, egészségpusztításuk megakadályozásával: e törekvésekből fogantak azok a rendelkezések, amelyeket az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló új törvényerejű rendelet tartalmaz. Az intézeti kezelés elrendelése iránt az eljárást az alkoholista lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes tanács egészségügyi szakigazgatási szervénél bármely állami szerv, szövetkezet, társadalmi szervezet, illetőleg az alkoholista által veszélyeztetett személy kezdeményezheti. Törvényességi garancia, hogy az intézeti kezelést — amely legfeljebb két évig tarthat — a bíróság rendelheti el, s a döntés előtt kötelező az igazságügyi orvosszakértő meghallgatása. Anyakönyvezés, lakáselosztás Alapvetően állampolgár}, közelebbről személyiségi jogokat is érint, s érvényesítésüket gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az a törvényerejű rendelet, amely az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szól. Újdonság az anyakönyveknél, hogy ezután nem jegyzik bele a foglalkozást, a személyi számot viszont igen. A legfontosabb változás, hogy ezentúl a házasság megkötésére a házasulok egyikének lakóhelye szerinti anyakönyvvezető helyett az lesz illetékes, akinél a házasuló két személy — vagy bármelyikük — a házassági szándékot bejelenti. A menyasszonynak legkésőbb a házasságkötés időpontjáig nyilatkoznia kell arról, hogy_ feleségként milyen nevet kíván viselni (egyébként ennek négyféle lehetőségét szabályozza a családjogi törvény). A névváltoztatás körében az állampolgárok és a közigazgatás számára egyaránt könnyítést jelentő két szabály született: az egyik az, hogy a volt feleség a házasság megszűnése után egy ízben bármikor bejelentheti névváltoztatási igényét az anyakönyvvezetőnek. A másik könnyítő szabály szerint a 14 éven aluli kiskorúak utóneve egy alkalommal — belügyminisztériumi névváltoztatási eljárás nélkül — megváltoztatható; így a szülők, esetleg a gyermek véleményét megismerve, módosíthatják a születéskori névadást. A lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszere a kormány rendelete alapján módosul január 1-től. Összegszerű előírások például: lakáscseréknél az átírási illeték 12-ről 7 százalékra mérséklődött; ezután a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást. Több más rendelkezés — így a lakbérek- emelése — július 1-től lép életbe. Valamennyi változtatás — köztük a kormányhatározathoz kapcsolódó egyéb jogszabályok, rendelkezések egész sora — azt szolgálja, hogy a társadalom különböző rétegeinek, elsősorban a fiataloknak, javulnak a lakáshoz jutáshoz esélyei, arányosabb legyen a lakosság teherviselése az önálló otthon megteremtésében, fenntartásában, az érintettek érdekeltebbé váljanak abban, hogy saját erejükből építsenek lakást, s ezzel összefüggésben mérséklődjenek az állam *ez irányú kiadásai. (A lakáshoz jutás részletes feltételeit s a lakásra várók előtakarékosságának formáit és mértékét a tanácsok — a helyi adottságoknak megfelelően — helyi lakásrendeletekben szabályozták.) Vállalati irányítás, felvásárlási árak Kormányhatározat rendelkezik a vállalati irányítás és szervezeti rendszer továbbfejlesztése érdekében a vállalati felügyelő bizottságok tevékenységének, a vállalati igazgató tanácsok jogkörének bővítéséről. A felügyeleti szervek által szervezendő bizottságok veszik át a minisztériumoktól és más alapító szervektől az átfogó felügyeleti ellenőrzést, értékelik a vállalat gazdálkodását, a vezetők tevékenységét; egyes trösztök és vállalatok igazgató tanácsainak jogköre pedig azzal bővül, hogy rájuk bízták a vállalati stratégiai kérdések eldöntését. Mód van ezután a vállalati vezetők pályázat útján történő kiválasztására. Korszerűsítette rendeletével a kormány a bér- és keresetszabályozást. Két fő formája közül az egyik a vállalati jövedelmeződés színvonalától függ, a másikat, a központi bérszabályozást ott alkalmazzák, ahol az előbbi forma nem indokolt. Következetesebbé teszi az új rendszer az ösztönzést, mivel a bérfejlesztési lehetőséget a teljesítmények színvonalához és nem a teljesítménynövekményhez kapcsolja. A mezőgazdaságban Is jelentkező anyag-, energia- stb. áremelések, valamint a támogatások mérséklésének következményeként vált szükségessé az a kormányrendelet, amely a felvásárlási árak kisebb mértékű — átlagosan 3,7 százalékos — emelését írta elő. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egy részük központi hatósági intézkedések formájában, más részük a terméshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet-kínálat alapján, a vevők-eladók megállapodása szerint valósul meg. Növelték például az étkezési búza, a kukorica, a vágómarha, a vágósertés, a tehéntej, a zsírosgyapjú felvásárlási árát; s hasonlóképpen a termelésben felhasznált egyes munkaeszközök és anyagok beszerzési árát Érdekeltségi rendszer a kereskedelemben A kereskedelemben nagyobb önállósággal és ösztönzőbb anyagi érdekeltségi rendszerben működhetnek — kormányhatározat alapján — a hálózat Közepes kategóriájába tartozó, általában 10—15 dolgozót foglalkoztató üzletei. Ha e boltok vezetői, kollektívái vállalják — a vállalattal kötött megállapodás alapján — a nagyobb önállóságot, például az árubeszerzésben, a beszerzési források megválasztásában, az értékesítés megszervezésében, a létszám- és bér-, illetve az eszköz- és készletgazdálkodásban, akkor az eddigiektől eltérően nem forgalmi jutalékot kapnak, hanem a vállalat által előírt eredményt teljesítvén, olyan összegű prémiumot, amely az alapbér 50—100 százalékát is elérheti. Az iparirányítás korszerűsítésével összefüggésben a Minisztertanács 1982. december 31-i hatállyal megszüntette a szénbányászati koordinációs központot és a szénbányászati igazgató tanácsot; helyében január 1-től bányászati egyesülés működik. Jogszabály — MT-határozat — alapján ez év első napjával megszűnt az Autófenntartó Ipari Tröszt, AFIT; a járművek nagyjavításával foglalkozó 14 korábbi AFIT- vállalat mostantól a KPM felügyelete alá tartozó önálló vállalatként működik, s számos autószerviz önálló kisvállalattá alakul. A vevőszolgálatot és a garanciális tevékenységet az AFIT-tól a Merkúr vette át, a központi raktár az Autókerhez került, s annak leányvállalataként látja el a személygépkocsialkatrész-értékesítési feladatokat. Hidegen a melegre A Solymári Vegyesipari Szövetkezetben már a kánikulára gondolva kezdték el az összecsukható hűtőtáskák előállítását. A praktikus, keyés helyet elfoglaló hűtőt az őszi vásáron mutatták be előszőj . Erdős! Agnes felvétele Vissza a társadalomba Pártfogók és pártfogoltak A közvélemény rendszerint helyesléssel és megnyugvással fogadja azokat a híreket, amelyek egy-egy veszélyes bűnöző felelősségre vonásáról, szigorú megbüntetéséről tudósítanak. A bűnözés elleni harc azonban nem érhet véget a büntetéssel. Az elkövetőknek büntetésük kiállása után vissza kell térniük a társadalomba. És ha ehhez az úthoz nem kapnak kellő támogatást, nagy a veszélye annak, hogy ismét bűncselekményt követnek el. E gondolatokkal kezdtük a beszélgetést Onozőné dr. Wenner Margittal, az Igazságügyi Minisztérium bírósági főosztályának főmunkatársával. — A szabadulók többségében megvan az elhatározás a javulásra, a becsületes életre — mondja a minisztérium főmunkatársa. — A szándék azonban önmagában sajnos, nem mindig elegendő. Az újrakezdéshez szükségük van például szállásra, munkára, s nem kevésbé bizalomra, lelki ösztönzésre. A pártfogói felügyelet ilyen mindennapi segítséget nyújtva könnyíti meg a börtönből szabadultak beilleszkedését. — Az elmúlt hat évben, amióta a bíróságok feladata az utógondozás, mintegy húszezer volt az utógondozottak, köztük tizenkét-tizenhárom-ezer a pártfogoltak száma. S míg a visszaesők aránya az összbűnözésben meghaladja a 30 százalékot, addig a pártfogói felügyelet alá helyezetteknek csupán 15—17 százaléka követ el újabb bűncselekményt. A Kik kerülnek pártfogói felügyelet alá? — Kezdetben a visszaesőkkel és a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel szemben rendelték el, akik hosszú időt töltöttek börtönben. Három esztendővel ezelőtt kiterjesztették a pártfogói felügyeletet, most mód van rá kisebb súlyú bűncselekmények esetén is. Ma a törvény szerint kötelező pártfogó felügyelet alá helyezni azokat, akiket szigorított őrizetből ideiglenesen bocsátottak el. Ök, kivétel nélkül, többszörösen visszaesők, irányításukat és felügyeletüket a társadalom védelme indokolja elsősorban. Minden más esetben bírói mérlegeléstől függ a felügyelet elrendelése. A bíróság az elítélt személyiségének vizsgálata után dönti el, hogy szükséges és célszerű-e pártfogó felügyelet alkalmazása. Ennek megítélésére már kialakulóban van az egységes bírói gyakorlat. A jogintézménnyel szemben eleinte nagy volt az ellenállás az elítéltek részéről. S bár népszerűnek ma sem mondható, mind többen ismerik el, hogy rászorulnak segítségre, gyakorta maguk kérik a pártfogói támogatást. — A bíróság, az elítélt személyiségétől függően, a legkülönbözőbb magatartási szabályokat írhatja elő. A közveszélyes munkakerülő számára például meghatározza, hol dolgozzék. Az alkoholistát gyógykezelésre kötelezheti, eltilthatja a nyilvános helyen való szeszesital-fogyasztástól. A hivatásos és a társadalmi pártfogók ellenőrzik a szabályok betartását, nevelik pártfogolt jaikat, lakást, munkát keresnek számukra, tanácsokat adnak hivatalos és magánproblémáik megoldásához. 0 Milyen a pártfogók felkészültsége? Hogyan oldják meg sokrétű feladataikat? — A hivatásos pártfogók egyetemet vagy főiskolát végeztek, főként pedagógusok, jogászok, pszichológusok. Tervünk, hogy képesítésüket kiegészítő, speciális jellegű továbbképzésekre vonják be őket. A társadalmi pártfogók többsége kiváló szakmunkás, de van köztük termelésirányító. mérnök, orvos, sőt háziasszony is. Felkészítésük TIT- tanfolyamokon történik, egyelőre csak a fővárosban. A jövőben szeretnénk országosan kiterjeszteni a képzést. Nagy gondunk, hogy a hivatásos pártfogók, bár számuk hat év alatt csaknem megnégyszereződött, kevesen vannak. Akad olyan megye, így például Borsod vagy Szabolcs, ahol száznál több személy jut egyegy pártfogóra. Ennélfogva a nevelés, sajnos, háttérbe szorul, mert nincs rá elegendő idő. A pártfogók tevékenysége mindinkább átcsúszik az irányító-, ellenőrző-, szervező munkára. Ci A társadalmi pártfogók, tudomásom szerint, igen hatékonyan segítik a hivatásosokat ... — Így igaz. Rendkívül sokat köszönhetünk nekik. Ma már mintegy négyezren vannak. Önként, harcolva az előítéletekkel egyengetik az elítéltek útját. Különösen nagy jelentőségű a munkahelyi pártfogói tevékenység. Tapasztalataink szerint az az elítélt, aki rendszeresen dolgozik, aki munkájának értelmét látja, és a munkahelyén beilleszkedik, a magánéletben is boldogul, és nincs vele baj. Nem i* tudnék említeni olyan megyét, ahol ne működne kiválóan a társadalmi pártfogói hálózat. Annál több kívánnivalót hagy maga után az a — sok munkahelyen uralkodó — szemlélet, amely egyrészt a társadalmi pártfogói tevékenység értékelésében másrészt — ésf őként! — az elítéltek iránti túlzott bizalmatlanságban jut kifejezésre. A pártfogók szűkebb s tágabb környezetükben nagy tiszteletnek örvendenek ugyan, fontos társadalmi munkájukért azonban nemigen kapnak elismerést <9 Nemegyszer gondot okoz a szabadságvesztésből szabadultak munkába állítása. A Jogszabály kőtelezővé teszi, felvételüktől mégis elzárkózik számos munkahely .., — Szerencsére mind több, szám szerint harminchárom vállalattal működünk együtt. Az üzemek sorában találjuk például a Csepel Autógyárat, a Bács. a Győr, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalatot, a Mecseki Szénbányákat. Sokat ígérő közös munka alakult ki a bíróságok és az üzemek között Fejér, Csongrád, Komárom, Szolnok. Vas. Heves, Bács-Kiskun és Pest megyében. Az együttműködési megállapodások nem csupán a munkába helyezést segítik elő, hanem sok irányú támogatást biztosítanak a börtönből szabadultaknak. Kívánatos, hogy valamennyi megyében létrejöjjön hasonló együttműködés. A munkahelyi kollektívák, különösen a szocialista brigádok az eddigieknél is többet tehetnének a szabadultak sikeres újrakezdéséért. Bende Katalin
