Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 5. (4.) szám
1983. JANTJÄR 6., CSÜTÖRTÖK 3 Autóbuszokhoz A PEFÉM veresegyházi gyáregységében tavaly mintegy 40 millió forint étrtékben készítettek különböző kapaszkodó alkatrészeket az Ikarus autóbuszokhoz. Képünkön: korrózióálló védőbevonattal látják el az öntött alumínium alkatrészeket. Barcza Zsolt felvétele Elhunyt Bugár Jánosné Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Bugár Jánosné elvtársnő, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának volt tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Bugár Jánosné temetése január 12-én, szerdán 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi panteonjában. Barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, • a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Bugár Jánosné Végh Katalin 1921-ben született Rákospalotán; szinte gyermekként, 1936-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Egy évvel később lépett be a Szociáldemokrata Pártba. Részt vett az ifjúsági és a kulturális munkában; később beválasztották a kerületi pártvezetőségbe. 1945 januárjában lett Bugár Jánosné tagja a Magyar Kommunista Pártnak, s 1954- ig különböző pártfunkciókat tölt be; Ezt követően, három éven át az Országos Béketanács titkáraként, illetve főtitkáraként dolgozott. 1956 és 1964 között a SZOT titkára, majd nyugdíjazásáig — 1972- ig — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese volt. Nyugdíjba vonulása óta a HNF OT alélnökeként tevékenykedett. 1963- tól tizenkét éven át volt országgyűlési képviselő. Bugár Jánosné 1966-tól 1980- ig volt az MSZMP Központi Bizottságának tagja; alapítója volt az MNDSZ-nek és 1957-től haláláig a Magyar Nők Országos Tanácsa választott vezető testületében látott el különböző funkciókat. Tagja volt a Béke-világtanácsnak is. Aktív közéleti tevékenységét, a szocialista nemzeti egység erősítéséért végzett fáradhatatlan munkásságát számos magas kitüntetéssel ismerték el. Tulajdonosa volt többek között a Szocialista Magyarországért Érdemrendnek s több más hazai és külföldi kitüntetésnek. A gőzhámozó muaka nélkül marad Precízen tisztít, ha van mit Gyakran hallhatják a fiatal anyák a család idősebb asszonyaitól — némi irigykedéssel a hangjukban —, hogy milyen jó dolguk van most nekik. Bezzeg az ő idejükben nem volt még mosógép, főzni kellett a pelenkákat, reszelni, passzirozni a csecsemők főzelékeit. Ma már nem kell órákig pepecselni a konyhában. Hamar előkerül a bébiétel a polcról, a gyümölcslevek a hűtőszekrényből. A Szikrai Állami Gazdaság almaleve pótolja a reszelt almát, a Kecskeméti Konzervgyár bébiételgyártó üzeme ellátja a hazai piacot tápláló, vitamindús konzervekkel. Nyolc hónapig áll A bébiétel gyártó üzem létrehozásának szerves része az angol gyártmányú gőzhámozó gépsor, melyet a _ dabasi Fehér Akác Tsz-nél helyezett el a Kecskeméti Konzervgyár. A gőzhámozó a bébiételek alapanyagául szolgáló sárgarépa és gyökér precíz tisztítására hivatott. A tervek szerint a konzervgyár évi 1550 tonna sárgarépa é$ száz tonna fehérrépa feldolgozásával tisztításával bízta volna még a dabasiakat. Az egyéb termékeikhez szükséges, mintegy latszáz tonna répát is a gőzhámozó tisztította az elmúlt évben. — Tavaly február óta dolgozik a gőzhámozó — mondja Horváth László, a Fehér' Akác főmérnöke. — Az első idényben kétezer tonna sárgarépát kaptunk Nyársapátiból. Nagyon megnehezítette a gép munkáját, hogv a répa szenynyezett állapotban érkezett. A tisztítóberendezést többször eltömte a föld, de rengeteg kő., sőt fél tégla is akadt a gyökerek között. A másik problémát az okoz. ta. hogy a gőzhámozó az Angliában termesztett korü1- belül azonos nagyságú és vastaasáaú répák tisztítására készült. Nálunk viszont a legkülönbözőbb mőrető zöldségféléket kell feldolgoznia, táv a fejelést (azaz a zöld szár felé eső rész levágását! csak kézi erővel tudjuk megoldani. Pénz az ablakban % — Miután a gépsor megtisztította a bébiételprogram éves alapanyagszükségletét, hogyan tudták a későbbiekben kihasználni? — A gép Dabasra telepítése mellett szólt az is. hogy há a Jconzervgyár igényeinek elegei tettünk a szabad kapacitást kihasználva bérmunka válla lására. vagy saját termék elő állítására használhatjuk. F hogy ez mégsem olyan egy szerű, annak oka; a gőzhámozó gázolajjal működik. Üze meltelése sokkal költségesebb mint a hagyományos dörzshámozóé. Ráadásul a gép kizárólag kemény gyümölcsök és zöldségfélék tisztítására használható. Ezek közül a burgonya iránt a legnagyobb a kereslet. A dörzshámozóval tisztított burgonya ára viszont alacsonyabb, mint amennyiért mi forgalomba tudnánk hozni ezt a terméket. Még tárgyalnak — Az egyetlen megoldás a további feldolgozásban rejlik. A hasábburgonyáért vagy a burgonyasziromért kapott ár tartalmazhatná a magas üzemeltetési költséget. A kereslet akkor sem maradna el. Most azonban hiányoznak a kiegészítő gépsorok. Az idei répatermés nem kedvezett a gőzhámozó jobb kihasználásának. A Fehér Akác Tsz ezerötszáz tonna répa tisztítását vállalta a bébiétel programhoz, de a termés mindössze hatszáz tonna lett. Ezzel a mennyiséggel körülbelül egy hónap alatt megbirkózott a gép. Jelenleg a Kecskeméti Konzervgyár tárgyal más konzervgyárakkal, hátha valahol szükség van a tisztított zöldségre vagy burgonyára. 0 Mindaddig azonban, amig a Fehér Akácnak nincs lehetősége versenyképes, konyhakész termék előállítására, gazdaságosabb számukra a gőzhámozót kihasználatlanul hagyni. Lehet, hogy az apróságok örülni fognak az idén mert kevesebb sárgarépa lesz a bébiételekben? Előfordulhat, viszont, hogy az édesanyák bosszankodnak majd. Márvány! Agnes Formalitások nélkül Közelebb kerülni a múlthoz Szakdolgozatuk élő anyaggá válik ^ Minden szülő és pedagó^ gus által ismert jelenséget ^ választott Macskássy Kgtak Un új rajzfilmje — az Üns népeink — témájául, Kü^ lönböző korú általános is\ kolás gyermekek dolgozattal adják a mű alapját, s t megelevenednek a vásznon $ a megemlékezés alkalmá^ ból készült gyermekrajzok sis. Érzelmi kötődés híján összezavarják Látvány és tartalom ékesen bizonyítja: nem jó úton járunk, amikor gyermekeinket üres, formális ünnepélyeken, életkoruknak nem megfelelően, száraz adatokon keresztül próbáljuk megismertetni múltunkkal. Élénk fantáziájuk érzelmi kötődés híján játszi könnyedséggel keveri Petőfi Sándort a Tanácsköztársaság vezetői közé, némelyek a forradalmakat nagy, látványos felvonulásként képzelik el, sem időbeli, sem tartalmi különbséget nem éreznek a 48-as szabadságharc és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom között. Természetesen a jelenség nem mindenkire és nem mindig igaz. Am néha felnőttek között is túl gyakran találkozunk ezzel ahhoz, hogy ne gondolkodjunk él, miként lehetne vajon közelebb hozni múltunkat a jövő nemzedékhez. Ezért üdvözöltük örömmel dr. Kovács Józsefnek, a zsámbéki Tanítóképző Főiskola tanárának kezdeményezését, aki a nyelvi tanszék vezetésén ki; vül legszívesebben hobbijával, helytörténeti kutatásokkal foglalkozik. így kapta a Pest megyei pártbizottság megbízásából azt a feladatot, hogy készítse el a budai járásban élő veteránok életrajzgyűjteményét. Jó barátság szövődött közöttük Kovács József a szép és nehéz feladatot hallgatóival együtt oldotta meg. A felszabadulásunk előtt pártmunkát végző, ma a Szocialista Hazáért Érdeméremmel kitüntetett idős emberek szinte kivétel nélkül szívesen fogadták a fiatal tanítójelölteket. Néhányuk magányosan él, örömmel meséltek emlékeikről — hozzátartozóik' helyett most az önkéntes érdeklődőnek. Volt, ahol második alkalommal már süteménnyel várták a főiskolás lányt, másutt a hallgató érezte, hogy apró segítséggel könnyíthet az egyedülálló idős ember életén. Így tartós, jó kapcsolat alakult ki a múlt közöttünk élő tanúi és a diákok között. Nem maradhatott hatástalan, mikor Kerkes Feri bácsi arról beszél, hogy 1930 és ’36 között összesen néhány hétre tudott munkát találni. Vagy mikor elmesélte kalandos gyalogúját Spanyolországba, ahol csatlakozott a nemzetközi brigádban harcoló magyarokhoz. Surányi László megpróbáltatásokkal teli életének egyik állomása a cserkészmozgalom volt, ahol a párt megbízatásából dolgozott. Ennek belső életével, ott végzett pártfeladatával ismertette meg a hallgatóját. Az életrajzok elkészítését a főiskolások szakdolgozati témaként választhatták. A kapcsolatteremtés, az adatok lejegyzése, a kérdőív feldolgozása. az összesítő fejezet elkészítse új és ismeretlen feladat volt a fiatalok számára. A kész szakdolgozatokból azonban kiderül, hogy közelibb, élményszerűbb volt számukra ez a munka, mint bármelyik, a tantárgyaik közé tartozó tudományos területen való kutatás. Külön büszkeség a számukra, hogy szakdolgozatuk élő anyaggá válik. Egy példányt a Pest megyei pártarchívum, egyet pedig a múzeumi igazgatóság kap meg. Munkájukkal hozzájárultak a legújabbkori történeti kutatásokhoz, a veteránoknál található emléktárgyak jegyzékével pedig a muzeológusoknak segítettek. A Tanítóképző könyvtárába kerülő példány a következő évfolyamoknak nyúj majd lehetőséget önálló kutatásra. Kéznyújtásnyira vas a történelem Ezeknek a fiatal pedagógusoknak könnyebb lesz majd a kapcsolatteremtés első munkahelyükön. Remélhetőleg ki* használják majd a főiskolán szerzett tapasztalataikat és tanítványaikat a közösségük, lakóhelyük, családjuk múltján keresztül, hozzájuk közel eső példákkal próbálják megismertetni történelmünkkel, ünnepeinkkel. Talán elérik majd azt is, hogy a gyerekeknek ezek a dátumok ne csak egy kötelező és unalmas ünnepélyt és az azt követő tanítási szünetet jelentsék... Mr. A. Új lakás a rászorulóknak • • Összefogott segítség Az elmúlt öt évben több mint 44 millió forintot költöttek a Pest megyei állami gazdaságok a volt cselédlakások felszámolására. E nagyszabású program 1976-ban indult, amikor a Pénzügy-, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben közös rendeletet adott ki, amelyben részletesen szabályozták a bontások-épitések feltételeit. Az előkészítés folyamán részletes felmérést végeztek szűkebb pátriánkban is. majd az országos tapasztalatok összegzéseként a MEDOSZ elnöksége indítványoz-A föld mindenkinek ad kenyeret Öreg mondja az öregnek? Gyermekkori játékunk: a labdát feldobjuk, s aki elhajította, egyikünk nevét kiáltja, annak kell elkapnia a pettyest. Aki elejti, vesztett egy életet. amiből mindenkinek három van kezdetben. Három életem van, már csak kettő, már csak egy ... Az ember mindennapjaiban újra meg újra megéli önmagát — másokban is. Ha csupár a kérlelhetetlenül ránkülepedő napokat, éveket számoljuk, csak egy életünk van, de ahány szerep, annyi változat. Játszszunk hál most komolyan, s aki vállalta, hogy elkapja a labdát, Vecsernyés András, a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának dolgozója. V. A., A TRAKTOROS. Messziről sodorta a szél, az ország másik csücskéből. Munkát keresett és talált itt, Soroksáron 1949-ben. Tizennyolc éves volt akkor. Izmait ércesre edzette a föld, s a jövőt széppé tette az országépítés eddig eltelt három éve. Először gyalogmunkás vol-am, kapáltam. kaszáltam, tettem, amit kellett. Aztán egy rövid ideig, talán két hónapig fogatot hajtottam. Amikor a majorok környékén feltűntek az első Hofferek, én is átnyergeltem. Traktorosnak lenni akkor kitüntetés volt! Az idők változnak, s ahogy az ember öregszik, egyre újabb és újabb gépek válnak mindennapos segédeszközévé. A körmösök után korszerűbbek érkeztek, ma már egy MTZ meleg fülkéjében ül V. A. Hét esztendeje vette át, azóta vezeti és javítja. Mert csak így biztos a dolgában: ha csikorog a szerkezet, az avatott ember magabiztosságával nyúl a szerszámért. Szeretni a földet, szeretni a gépet — évtizedek alatt ivódott belé. Volt egy kis kitérő is, amikor a traktor helyett az első, magyar gyártmányú cséplőgépet irányítottam. Jártuk a falvakat. arattunk, s nagyon jó érzés volt, hogy várnak minket, örülnek nekünk. Az országos versenyben 1952-ben második lettem, egy évvel később már sztahanovisti kombájnos. Ha jól emlékszem, összesen huszonhét kombájn volt akkoriban Magyarországon. Most ott a 803-as, az öreg MTZ meg nyáron a kombájn. Télen a gépműhelyben már a tavaszra készítik fel mindkettőt. V. A.. A BRIGÄDVEZETÖ. Köpcös alakja, kerek arca valahogy • mindig békességet tükröz. Halkszavú, s nem szereti az üres fecsegést. Voltak idők, amikor sokat beszéltünk, s keveset tettünk. Ennek már vége, a cselekvésen a sor. Nem mondom, hogy mindenki így látja. A brigádban, amelynek már vagy tíz esztendeje a vezetője vagyok, sokszor vitatkozunk Még jó, hogy nem vagyunk egyformák, mert olykor éppen ez lendít a dolgokon. \ Most ötvenegy éves. Ha szól. a tapasztalat alakítja véleményét. Hallgatnak rá. De mit ér az, ha öreg mondja öregnek, annak, aki már úgyis sokat látott, hallott? Mert nincsenek itt fiatalok, nem jönnek traktorosnak. Keveslik a pénzt, a munkát meg sokallják. Tizen■ ink között mindössze egy van, aki még nem érte meg harmincadik születésnapját. Szomorú, ha arra gondol, hogy egyre lazább az ember meg a föld kapcsolata Az újak már csak azt látják, dolgozni kell. számukra eszköz a traktor is meg amit az ekék forgatnak. V. A., A CSALÁDAPA. Ha ünnep van, már alig férnek az asztal körül A három fiúból kettő családot alapított János a szakácsmesterséget tanulta József gáz- és vízszerelő. Zsolt még iskolába jár. Mindig mondtam nekik, a föld, amíg világ a Világ, kenyeret ad az embernek, de mert nagyot fordult sorsunk nem haragszom, ha nem fogadják meg Dolgos kézre máshol is szükség van, legyen az szakács vagy gázszerelő. Talán a kisebbik majd követ engem. Ha van ideje, fölül mellém a traktorra, aratás kar meg ott tesz-vesz a kombájn körű' Azt mondja, traktoros lesz, de hát. ki tudja? Felesége nyugdíjas, ő vezeti a háztartást. Szabad idejükben kertészked nek. állatokat nevelnek. Jut idő tévénézésre is. meg néha újságolvasásra Elérni valahová a maguk erejéből, ez mindennek az értelme. Ez hát Vecsernyés András három élet? S bár az idő kitartóan kopogtatja a jövőt, mert vállalta, nem ejti el sohasem azt a képzeletbeli labdát, s így a játék végéig megmarad mindhárom élete. Ami eggyé ötvözi az ember maga. Furucz Zoltán I ta, hogy az érintett gazdaságokban enyhítsenek a tartalékalap felhasználására vonatkozó szabályokon, s ezzel elegendő pénz álljon rendelkezésre. Emellett a nagyüzemek számos kedvezményezéssel segítették a cselédlakásokból kiköltöztetett családokat. A legtöbb helyen kedvezményes áron — vagy ingyen — osztottak telkeket, s közművesítenek. Volt. ahol sikerült nagyobb mennyiségű bontási anyagot is szerezni, máshol a fuvarozást szervezték még közösen, C-menetleveleket adva dolgozóiknak. Több gazdaságban lakásépítő szövetkezetét szerveztek, az alapításhoz nélkülözhetetlen papírügyek elintézésében a helyi jogsegélyszolgálatok vállaltak nagy szerepet. A korszerűtlen, többnyire komfort nélküli lakások fejszámolása azonban nem ment zökkenők nélkül. Gondot okozott például, hogy a lebontásra ítélt 550 épületből 72-ben idős nyugdíjas emberek laknak. míg 122-ben nem gazdaságbeli dolgozó a bérlő. Ezeken a helyeken jobb híján az otthonok felújításával, korszerűsítésével tudtak segíteni- Akadt azonban nem egy család, ahol minden jó szándék eredménytelen maradt. Ennek okai meglehetősen összetettek, de talán emeljük ki a környezettel szembeni igénytelenséget. s azt. hogy egyesek azt várták, saját pénzük nélkül, az állam önerőből oldja meg új lakásba költöztetésüket. Néhány településen a hejyi tanácsok akadályozták a gyorsabb felszámolást, a Kiskunsági Állami Gazdaságnál például a MEDOSZ Pest megyei Bizottságának kellett közbeavatkoznia. hogy az egyre élesedő vitát el csendesítsék. A nemrég megjelent új lakásügyi rendelkezések rpódósították az 1976-ban meghirdetett célokat is. Ennek értelmében a szakszervezet most azt szorgalmazza, hogy a cselédlakások felszámolására indított akciót mielőbb fejezzék be valamennyi állami gazdaságban. s ennek pénzügyi és tárgyi feltételeit teremtsék meg. F. Z.
