Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 4. (3.) szám

Egyedi termék Megújul a művelődés otthona k tartalom és a forma lángelositó Sok hasznos hiányzó egyedi termék készül mostanában a vasadi Kossuth Szakszövetke­zet szerszámkészítő műhelyé­ben. Tóth György csoportvezető egy igen bonyolult gázlángel­osztó berendezésen dolgozik, amelyen ha elkészül, akár ke­nyeret is lehet pirítani. Tavalyi utolsó, decemberi ülésén a monori Járási Népi Ellenőrzési Bizottság az üze­mi sajtó és a NEB együttmű­ködéséről tárgyalt egyebek között. A munkatervben kü­lön feladatként határozták meg a monori és dabasi járás területén működő gazdasági egységek hatékonyabbá téte­lét. A két járásban tíz gazdál­kodó szervnek van üzemi új­sága. Ezek a híradók a pro­paganda fontos eszközei, sokat segítenek a dolgozó kollektí­vák tájékoztatásában, a helyi politika megvalósulásában, a jobb munkahelyi közérzet ki­alakításában. A monori járási NEB cél­kitűzéseinek megvalósítását az MSZMP monori járási Bi­zottsága nagyban segítette az­zal, hogy novemberben napi­rendre tűzte az üzemi híradók politikai, gazdasági mozgósí­tó és informáló tevékenységé-A padló réseiben megbúvó évszázados por homályosítja a művelődési ház kistermének ablakszemeit, ahol 1903 tava­szán alakult Üllőn a Dal- és JÖnképzőkör, abban a házban, 'amely valamikor a XVIII. század közepén épült. Bizonyságul szolgál részben az a szekrényben gondosan őr­zött deszkadarab, amely a padló felújítása során került napvilágra. A kiszáradt, kor­hadásnak induló deszkadara­bon a felírás csalhatatlanul bizonyítja, hogy a padlót Sze­lepesénél József asztalosmes­ter készítette 1913. május ha­vában. Alatta deszkanyomok, -darabok, amelyből arra lehet következtetni, hogy előzőleg is padlós volt a helyiség. S az a padló is kibírt biztosan leg­alább 50 évet. Most megújul az ódon épü­let, a nagyközségi tanács kö­zel félmilliós költséggel fel­újítja. A felújítás során tel­jesen új kiképzést kap a par­kettborítású színpad. Az egyik öltözőben csempés falú vizes­blokkot alakítottak ki, kicse­rélték a toldott-foldott vil­lanyvezetéket, a kisterem mű­anyag padlót kapott. — Nemcsak az épület vált nek megbeszélését. A tartalmi munka tapasztalatairól, az üzemi lapok működésével kapcsolatos szervezeti és tech­nikai tapasztalatokról infor­mációt kapott a NEB is. A további munka tartalma­sabbá tételéhez a decemberi NEB-ülésen javaslatok szület­tek. Néhány ezek közül: Az üzemi lapok szerkesztő bizottságainak munkáját a jö­vőben azzal is segíti a NEB, hogy ellenőrzési tervéről, az ellenőrzések eredményeiről tervszerűen, rendszeresen in­formációt ad. Az olyan vizs­gálatokról, ahol lehetséges vagy szükséges, munkahelyi ankétokat szervezni, a NEB a szerkesztő bizottságok segít­ségét kéri a szervező munká­hoz. A kölcsönös, jó együttműkö­dés hasznához nem fér két­ség — a Népi Ellenőrzési Bi­zottság ennek erősítésére tö­rekszik. esztétikusabbá, otthonosabbá, a szórakoztatás, a nevelés, a szocialista emberformálás, a magasabb kulturáltsági szint nagy szerepet kap a falak kö­zött — hangoztatja Hevesi Edit, a művelődési ház új­donsült igazgatója, aki a Kő­bányai Textilgyár kultúrházá­­ban szerzett értékes tapaszta­latok birtokában visz új színt, értékesebb tartalmat a köz­ség kulturális életébe. Forgatjuk, lapozgatjuk a ter­jedelmes munkatervet, telis­tele van sokat ígérő program­­ígérettel, amelyben alapvető célkitűzésnek tekinti a fiatal igazgató az intézmény látoga­tottságának növelését. A szín­vonalas szórakoztató rendez­vények mellett értékesebb, „időt álló” produkciók bemuta­tásával szeretné visszahódíta­ni azt az igényes közönséget, amely az évek során elma­radt. Érdekes színfoltot jelent a tervezetben a Politikai kaszi­nó, ahol neves újságírók tár­saságában, időszerű kérdé­sekről lesz közvetlen hangú kerekasztal-beszélgetés. Fel­újításra kerül, élettel teli tar­talommal töltődik fel a kert­barátkor, elismert mezőgaz­dasági szakemberek tartanak majd előadássorozatot a jöve­delmezőbb ház körüli gazdál­kodásról. Feladatának tekinti a moz­gékony igazgató az eddig is eredményesen működő kis cso­portok, szakkörök fejlődését. Különös gonddal ügyel a hon­ismereti, könyvbarát-, ének­zene, irodalmi és a természet­­tudományi szakkörök munká­jára. Újjáalakult az eddig is sok elismerésben részesült ci­­terazenekar, 40 tagú néptánc­­csoport már rendszeresen pró­bál. A mozgáskultúra fejlődé­sét segíti elő az óvodás ko­rúak művészi tornája. Indul a tánciskola, amelybe illemta­ni, viselkedési órákat is beik­tatnak, lesz autóvezetői tanfo­lyam, és szombat esténként nívós diszkóműsor. Jön a Raj­kó zenekar és a tánccsoport. A kézimunka-, a barkács-, a virág- és a terménykiállítás­­sem marad el. Elkötelezett hit­tel, meggyőződéssel telített akarat feszül a művelődési ház közvetlen hangú, a fővárosból ideszakadt fiatal igazgatójá­ban. Kiss Sándor Fókuszban az üzemi lapok Állandó információcserék Lshefséges-e a kárpótlás? Mikor már nincs más választás A szeretet ünnepe az esz­tendő utolsó időszaka. Sajnos nem mindenkinek adatik meg, hogy érezze ilyenkor az év végén, év elején bőven áradó és bőven osztogatott szeretet jeleit. Társadalmunk próbál eny­híteni az egyedülálló idős, be­teg emberek magányán, de azért mindannyian tudjuk: ez nem elég. A gyömrői művelődési ház­ban évadzáró estet tartottak, ahol a mozgássérültek klubjá­nak tagjai — százhatvanan — ajándékcsomagot kaptak, va­lamint műsorral kedveskedtek nekik. Sok munka, sok „kilin­cselés” előzte meg igaz. de a hálás és jókedvű emberek mindenért kárpótolták a szer­vezőket. Az üllői öregek napközijé­ben az általános iskola 7/z. osztályosai köszöntötték a gondozottakat, feledhetetlen pillanatokat szerezve azoknak, akik a hétköznapok alatt ke­vés kedves szót kapnak... Mindent megpróbálnak A Malom úti ABC dolgozói egy gyönyörűen díszített fe­nyőfával és sok-sok édesség­gel kedveskedtek, a nagyköz­ségi tanácstól és a Vöröske­reszt-szervezettől ajándékcso­magokat kaptak az otthon la­kói. Még műsorral is kedves­kedtek, volt aki szavalt, volt aki énekelt. Meghatottságról, örömről árulkodott a hang­juk. .. Megköszönték a nagyközsé­gi tanács elnökének és szo­ciálpolitikai előadójának, hogy róluk így gondoskodtak. A legtöbbet természetesen Ug­rón Györgynének, az otthon vezetőjének és Mihály Lászió­nénak, a helyettesének kö­szönhetnek, akik a minden­napok gondjaiban és bajaiban is segítik, vigasztalják őket. Vajon hány gondozottnak volt hosszú a háromnapos ünnep otthon — és egyedül?! Az üllői tanács és a Vörös­­kereszt megbízásából Győri Józsefnévéi együtt a gyömrői szociális otthonban jártunk, ahol az üllői „beutaltakat” kerestük fel egy-egy csomag­gal és néhány jó szóval. Velük egy külön szobában beszélgettünk — örömüket nem titkolták, de talán nem is tudták volna. Ekés Gizella 1908-ban szü­letett. 1971 óta az otthon lakó­ja, senkije nincs. — Négy évig udvarolt a vőlegényem, mikor meghalt, 10 évig hordtam a gyűrűjét, nem tudtam elfelejteni, nem találtam hozzá hasonlót, ezért maradtam egyedül... — me­sélte elmerengve. — Itt. min­denki jó hozzánk, különösen Füstös Andrásné főnővér — és mindenünk megvan. Ez a véleménye Jurászik Sándornak is. aki 1900-ban született és szintén a megnyi­tás óta az otthon lakója... — A lányom is és a vejem is meghalt, csak az unokáim élnek, hozzájuk szoktam el­menni néha ha jó idő van. Morvái István 71 éves. két éve él itt... — Agglegény vagyok, vala­hogy mindig úgy alakult, hogy nem nősültem meg. A testvé­remmel éltem együtt, de ő négy éve meghalt, így nem volt más választásom de nem bántam meg. Nagyon jó itt — mesélte nevetve. özv. Kiss Pálné először Tá­­piógyörgyén volt gondozott, de aztán átkérte magát az üllőiek mellé. — A fiam is Üllőn lakik, így gyakrabban haza tud vin­ni, vasárnap is otthon voltam. Szociális otthonok: ahol megpróbálnak mindent meg­adni, — ez szép és nélkülöz­hetetlen dolog, de csak azok­nak, akiknek tényleg • nincs senkijük. Ök megnyugszanak. De mi lesz az olyanokkal, akiknek nem feltétlenül kelle­ne itt lenniük?! akik órákig betegesen figyelik az ajtót, hátha jön értük valaki... Nem bánták meg Az otthon vezetőjével. Rigó Mihálynéval beszélgetve meg­tudhattuk, a 110 gondozott kö­zül a nagy ünnepeken jó ha 10 embert elvisznek... — Ilyenkor nagy a csaló­dottság, a bánat. A másik, régi épületbe át­érve Szokola Istvánná gon­dozónő készségesen világosít fel, hol találjuk Venczel Vin­ce bácsit, hogy csomagját át­adhassuk. Beszélgetünk. — A lányom meghalt, a ve­jem ott maradt három gye­rekkel — engem már nem tudott vállalni. Meg is értem őt, nekem pedig nagyon jó itt, mindenem megvan — mondogatja. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1983. JANUÄR 5., SZERDA Beszámoló taggyűlések után Őszintén, kritikusan a valót Jj Magunk mögött hagytuk £ az óesztendőt, ilyenkor az £új év első napjaiban mér­­f, legre teszik a kisebb-na­­í, gyobb közösségek is a ta­­^ valyi munka eredményeit, hiányosságait. A pártalap­­jj szervezetekben, a mérleg­­^ készítés 1982. november 15. < és december 15. között zaj­­^ lőtt le, abban az időpont­­£ ban tartották meg a beszá­­^ móló taggyűléseket, ame­­^ lyeken szó volt az éves 2 munka értékeléséről és az %idei tennivalókról is. Általában kedvezőek a ta­pasztalatok a beszámoló tag­gyűlésekről a járási székhe­lyen, amint azt a közelmúlt­ban elkészített jelentés is bi­zonyítja. Megfelelő volt az elő­készítés, az MSZMP nagyköz­ségi végrehajtó bizottsága minden alapszervezet munká­ját külön-külön értékelte. Va­lamennyi alapszervezetnél a beszámolót tárgyaló vezetőségi ülés előtt sor került a tagság­gal való beszélgetésre. Ez a kialakult hagyományoknak megfelelően egyéni, illetve csoportos formában történt. Nyíltak és őszinték voltak ezek az eszmecserék, a veze­tőségek sok nyitott kérdésre kaphattak választ. Háromból egy? A taggyűléseken részletesen és reálisan értékelték az alap­szervezetek munkáját. Szóltak a gazdaságpolitikai, ideológiai és szervezeti tevékenységről, a tömegszervezetek munkájáról, megfogalmazták a következő év legfontosabb feladatait. A termelő területeken kiemel­ten értékelték a gazdasági te-Itt sok az idős és mozgás­­sérült ember, az ünnep örö­me és bánata valahogy job­ban kiül az arcokra... Exler Ferenc például mo­solyogva egy fűzfavessző há­zikót készít, melynek zsúp te­teje lesz és gólya is lesz rajta. — 1983. február 26-án a gyömrői művelődési házban a mozgássérültek keze munká­jából nyílik kiállítás, oda ké­szülök én is a feleségemmel együtt. Menjen fel hozzá, az első emelet ötben lakunk — biztat — gyönyörű tükröket csinál. A tükrök valóban gyönyö­rűek, makramé fonallal körbe­­szőtt, igazi remekművek. Exlerné készségesen muto­gat és beszél, marasztal, ne­hezen enged, úgy, mint aki­nek házába ritkán megy ven­dég. .. — 1982. szeptember 14. óta vagyunk itt. Nagyon féltünk, sokat gondolkoztunk. Volt egy házunk Kerepestarcsán, ezért cserébe életünk végéig itt lakhatunk. Nem bántuk meg, itt minden biztosított, minden­ki rendes és nagyon boldo­gok vagyunk, hogy így dön­töttünk. ök boldogok, látszott raj­tuk. Sokan megnyugodtak, felmérték, mit hibáztak, hol rontották el, de vajon a szo­bákban egyedül ülők, a kisírt szeműek, az ajtót lesők, ők mikor nyugszanak meg?! Inkább előbb „Boldog új évet’’ — kezdeni még nem késő. ha már a kel­lemes ünnepeket elrontottuk esetleg. Az élő hozzátartozókon mú­lik, hogyan és miként köze­lednek — halogatni nem ér­demes és nem ajánlatos — hátha később már késő lesz!! Monostori Istvánné vékenységet, annak összefüg­géseit a politikai munkával, a kommunisták önzetlen, becsü­letes, odaadó tevékenységé­nek hatását a szűkebb vagy tágabb környezetre, illetve ellenkező esetben annak káros következményeit. A monori­­erdei községi alapszervezet nagy teret szentelt a községpo­litikai kérdéseknek, eredmé­nyeknek, gondoknak egyaránt. Többnyire kritikusan és részletesen szóltak a pártáiét különböző területein még meglevő hiányosságokról. (A nem megfelelő pártcsoport-te­­vékenys égről, a formális meg­bízatásokról, azok nem telje­sítéséről, a rendezvényeken való hiányos megjelenésről stb.) Értékelték az irányításuk alá tartozó tömegszervezetek tevékenységet, a mindennapi munka javítására hasznos ja­vaslatokat tettek. Néhány az elhangzott lénye­gesebb vélemányekoől. Az élet minden területén fokozni kell a kommunisták példamutatá­sát, ez nem szűkíthető le csak a munkahelyre. Az alapszer­vezetek vezetőségei határo­zottabban járjanak el a szer­vezeti életet elhanyagoló, a kapott megbízatásait ímmel­­ámmal végző párttagokkal szemben. Megfogalmazták az üzemi, munkahelyi demokratikus fó­rumokkal szembeni nagyobb tartalmasságot, a formai ré­szek elhagyását, a tartalmiak erősítését. Mind a beszámolók, mind a hozzászólók reálisan értékel­ték az ország nehéz gazdasági helyzetét, s annak hatását a szűkebb környezetre. Többen felvetették a szocialista bri­gádmozgalomban tapasztalha­tó visszaesést, mondván, hogy a hármas jelszóból már csak a „dolgozni”-ra futja (Duna ÉLVEGY, Monori Építők Ipa­ri Szövetkezete.) Elismerően szóltak a párt­­alapszervezetek által kezde­ményezett, hatékonyabb mun­kát biztosító belső szervezési intézkedések megvalósulásá­ról. Ä lakóhelyről Az Építők, a Finommechani­kai Vállalat és a FÜSZÉjRT taggyűlésein egyaránt szóvá tették a nagymérvű fluktuá­ciót. Okát egyrészt a repülő­téri munkák elszívó hatásában (magasabb fizetés), másrészt a helyi munkakörülmények vál­tozó színvonalában látták. A Monori Kefe- és Játékgyár­ban a beszámoló taggyűlésen szó esett a nagykőrösi üzem tevékenységéről. Valamennyi — az érintett témában hozzá­szóló — a meglevő eszközök jobb kihasználását, a jelenle­gi nehéz pénzügyi helyzetből való sürgős kiutat javasolta, illetve kezdeményezte. Emel­lett beszéltek a párt- és a tö­megszervezetek kapcsolatáról, az információcserék gyorsítá­sáról. A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat pestvidéki központjában az exportkötele­zettségek teljesítésének fon­tosságát, az ezzel kapcsolatos anyagi ösztönzés módját ve­tették fel a hozzászólók. Ugyanitt elmondták azt is. az utánpótlás és tagnevelásre fo­kozott gondot kell fordítani a jövőben is. Minden taggyűlésen szóltak a párt- és a KlSZ-alapszsrve­­zetek kapcsolatáról, a fiata­lok ideológiai befolyásolásá­nak lehetőségeiről. Javasolták több helyen, hogy az ifjúság­gal való törődés mindennapi feladat és elengedhetetlen fel­tétel a még jobb munkához. A területi alapszervezetek a községpolitikai feladatok se­gítése során kérték a társadal­mi munkaakciók jobb fneg­­szervezését. előkészítését. Szól-? tak a lakóterületükön tapaszát talható kereskedelmi ellátás hiányosságairól. Valamennyi taggyűlésen igényelték az üt­és járdaépítés további folyta­tását, ehhez társadalmi mun­kák szervezésével a területi alapszervezetek is hozzájárul­nak. A péteri községi alapszerve­zet taggyűlésén elismeréssel szóltak a település dinamikus fejlődéséről, a társközség és a tanács jó kapcsolatáról. Vi­szont bírálták a művelődési ház tevékenységét. Jő alapokra A járási székhelyen és a hozzá tartozó társközségekben lezajlott beszámoló taggyűlé­sek elérték céljukat. Utat mu­tattak a még színvonalasabb alapszervezeti munkához, nyílt és őszinte hangnemben tár­gyalták az 1982. évi tevékeny­séget! A jobbító szándékú hozzászólások, az elhangzott és megfogalmazott hasznos javas­latok alapjai lehetnek az idei pártmunka színvonalasabbá tételének valamennyi alap­szervezetben. Gér József k téli szünidő utáni nap A gyerekek számára bizonyosan rövidnek tűnt a téli szün­idő. Kedden minden iskolában megkezdődött az oktatás. A monori-erdei 23 első osztályos kisdiák Matz Róbert tanító se­­segítségével az olvasás örömeivel ismerkedik. , Hancsovszki János felvételei ISSN 0133—2651 (Monori Hírlar f

Next

/
Thumbnails
Contents