Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-30 / 25. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1983. JANUÁR 30., VASÁRNAP Esküin a város peremén II. Mikor járunk a munka végére? Folytatódik a tanácskozás. Elhatározzák, hogy felkeresik a rendszeresen hiányzókat, beszélnek velük. Megbeszélik a farsangi mulatsággal kapcsolatos tennivalókat, mert az is lesz. Egyre inkább érzem, hogy egy érdekes pedagógiai műhely kellős közepébe csöppentem, ahol mind jobban magukra találnak azok a felnőtt diákok is, akik talán kisebbségi érzésektől szenvedtek máshol, s ez az érzés sokszor sodorhatja az embert negatív előjelű szituációkba, s könnyen rajta maradhat az elmarasztaló, javíthatatlan címke is. Apa és fiú Olyan érzésem támadt, hogy a hagyományos iskolákénál jóval bővebbek itt a tanítás és konkrétabbak a nevelés keretei. Ezáltal az általános iskoláktól valamivel távolabb, a közművelődési intézményekhez közelebb áll ez a forma, de ez utóbbiaknál konkrétabb, erőteljesebb az emberre gyakorolt hatása. Ezeket a feltételezéseket bizonyítani látszanak a diáktanács tagjainak nyilatkozatai is, akiknek a nevét Itt most jobb, ha nem írjuk le, hátha tartózkodnak a nyilvánosságtól. Anyu egyedül nevel bennünket — nyilatkozta a 15 éves, nyolcadikba járó kislány. Eltört a lába, négy műtétje volt, valakinek otthon kellett maradnia, hát kimaradtam az iskolából. Aztán meg ide kértem magiamat. Kitűnően tanul, hetenként négy óra elég az anyag elsajátításához. Diáktársa, a 36 éves gyári munkás 10—12 órát is bajlódik otthon a leckével. Ö hetedikes, közepesen tanul. Akkor maradt ki az iskolából, amikor apa nélkül maradtak. Most szakmát szeretne, de ahhoz előbb le kell vizsgáznia a nyolc általánosból. A Kötöttárugyár egyik varrónője négyes átlagot ért el a hetedik osztályban, s otthon heti 10 órájába kerül még az iskolai anyag megemésztése. Gépkocsivezetői vizsgát szeretne tenni, ez vonzotta az iskolába, de most már annál sokkal több is. Az „Egy estém otthon” című fogalmazását a faliújságról kölcsönözték. A belőle idézett részlet sokatmondó; „Apám mesél a sebesüléséről az olasz fronton, s hogy hol, merre járt. Grác, Klagenfurt, Udine, ezeket a városokat mindig felemlegeti. Egy kicsit talán azért is, hogy régen, csak mint katona jutott el idegen országba. Én is közbeszóltam, hogy én is jártam Grácban, s átutaztam Klagenfurton és Udinén.” Az atmoszféra Sajnálni fogom, hogy véget ér egyszer az iskola — közli az egyik hallgató, aki a közösséget szerette meg, a találkozások rendszeres örömét. Ismerem én jól a tanárok módszerét, a légkör megteremtéséhez már a DCM-építkezés idején is jól értettek. Wolkóber tanárnő még az olyan finomságokra is adott, hogy melyik csengőnek szebb a hangja. Mert nem mindegy, hogy szól az, amivel az órára hívogatnak. — Én eleinte vonakodtam, de belátom, nagyon is van értelme ide járni — szól közbe valaki, s mint megtudom: nemcsak az órákon találkoznak az „öregdiákok”, hanem más alkalmak is teremtődnek erre. A farsangi mulatságon kívül például az irodalmi szakkör próbái, ami szintén csak az egyetlen, ilyen iskolában a megye területén. — Sokat segít a diáktanács, nagyon fontos az úgynevezett makarenkói mag — mondja Berkó Árpád igazgató. Nélkülük nehezebb lenne, öt osztályba, 260-an iratkoztak be az idén, s 210-en járnak is. Tehát van és nem is jelentéktelen lemorzsolódás. A jelenlegi tanári kar hármunkon kívül: Etelvári Sándor, Rózsa Sándor. Fodor Barna, Kárpáti Imre és a két óraadó: Mikó Gyula és Lieszkovszki Tibor. Én egyébként az elmúlt nyolc év alatt 32 tanárral dolgoztam már itt. Sokan elmentek, mert nem bírták. Mert nemcsak a szociális hátrányok miatt elmaradtak, az iskolát saját^ hibájukon kívül el nem végzők jönnek ide, hanem a nappali tagozatról kimaradt rosszcsontok is, a sokféle, más nehéz esetek, de nekünk senkit sem szabad elveszettnek tekintenünk, ezt nem tehetjük meg. Amit a vállalat tesz Beszélgetünk még. Egy másik iskolából előkerül egy érdeklődő kolléga. Dialógus alakul ki köztünk az irodában, majd hazafelé gyalogolva az utcán is. Fogalmakat mondunk ki. Munkakultúra, termelékenység, egyéni magatartás a társadalomban. A mindezt meghatározó tudat, a képesség, és a készség, a világ jelenségeinek megértését szolgáló alapműveltség, amire a szakmai és minden más ismeret épülhet. Minden szál ide vezet az általános iskolához, amit elméletileg mindenki jól tud, elismer. Közben megszűntek az üzemi kihelyezett osztályok, nincs országos andragógiai képzés, hiányzik a felnőtt általános iskolai o-ktatás tapasztalatainak rendszerezése, s talán már sohasem kerül erre sor, mert van aki azt állítja, hogy ma már nincs rá szükség. — Nincs? A váci üzemekben dolgozó, nyolc osztályt nem végzett 3 ezerből az idei létszám csak kétszázhatvannal csökken. Mikor érünk a munka végére? Oda kell érni. — Oda kellene — hangzik a közös megállapítás. Mert lám, a nyilatkozó tanulók sorsa is azt bizonyítja, hogy nincs még ledolgozva minden történelmi és szociális hátrány, s ha annak a 3 ezernek mondjuk az egyharmada közel áll a nyugdíjhoz, nagypapkorában sem mindegy, milyen műveltséggel, tudattal, világnézettel gyakorol befolyást a családjára, s az sem, hogy szép, értelemben és érzelemben gazdag lesz-e életének utolsó szakasza. Érthetetlen, hogy sok ember szégyelli, pedig szívesen tanulna. Kovács T. István Ifjúsági hangverseny A jövő hét műsorából Január 31., hétfő; A Madách Imre Művelődési Központ 8-as termében 18 órakor Kocsis Iván diavetítéssel kísért útiélménybeszámolót tart Drezda —Malchow—Berlin címmel a Dunakanyar Fotóklub tagjainak és az érdeklődő közönségnek. Február 1., kedd: Madách Imre jubileumi fotódokumentációs kiállítás a művelődési központ emeleti galériáján. — 18 órától az épület 4-es termében szabad klubnapot rendez a Hazafias Népfront nők klubr ja. Február 2., szerda: A művelődési központ színháztermében 10 és 14 órakor bemutatja az Állami Bábszínház a Fehérlófia című bábjátékot. — A Váci Kötöttárugyár ifjúsági előadás keretében kultúrtermében levetíti a Hajdúk című magyar filmet. — A pedagógusklub vendégeként 17 órakor előadást tart a művelődési központban István Kálmán HNF-titkár a népfrontmozgalom időszerű kérdéseiről. Február 3., csütörtök: 12 órakor a művelődési központ nagytermében hangversenyt ad az ifjúságnak a budapesti I. István Gimnázium szimfonikus zenekara. — A Dunakanyar Eszperantó Klub tagjai meglátogatják a dunakeszi rokoncsoportot. — 13 órakor a szocialista brigádklubban megbeszélik az országjárók idei programját. Február 4., péntek: A váci Városi-Járási Könyvtárban 16.30-kor nyitja meg Horányi Üzséb művészettörténész Balázs Ildikó és Kókay Krisztina iparművész-textiltervezők közös, több évtizedes munkásságát bemutató kiállítását. Február 5„ szombat: 10 órakor kezdődik a Ki mit tud? Észak-Pest megyei területi selejtezője a művelődési központban. — A Hajós Alfréd Üttörőházban mese- és játékdélelőtt a kisdobosoknak. — A művelődési központ 22-es termében 10 órakor a hangszerkészítésről tart előadást Berhidai Magdolna. — A kötöttárugyári KISZ-bizottság látogatást szervez az Országházba. Február 6., vasárnap: A filmmúzeumi napok keretében a művelődési központ nagytermében negyed 6 és fél 8 órakor levetítik A nagy fapofa című film víg játékot. P. R. Vélemények az ellátásról Kenyér a polcon, tej a fóliában — Bocsánat asszonyom. Milyen kenyeret keres? Tartósat, ízletesek De tudja, ez nehéz manapság. Csak nézze meg azokat a Vázsonyinak nevezett száraz kenyereket. — Megmondaná a nevét, hogy hivatkozzunk önre? — Azt már nem, uram! A Pest megyei Sütőipari Vállalat helyi vezetőinek véleményéről, gondjairól már többször írtunk, de a vevőt nem a magyarázat érdekli. A téma hosszú ideje örökzöld. A város tej és tejtermék ellátásával kapcsolatban is mutatkozott az utóbbi időben némi gond. Részben ezekből, másrészt a megoldásról adunk közre néhány véleményt, röviden csokorba kötve. Meszlényi Gézáné A Városi Tanács kereskedelmi és ellátásfelügyeleti osztályának kereskedelmi felügyelője. Egész évben azt tapasztaltuk, hogy a lakosság elégedetlen. A helyi vezetők most javulást ígérnek, ezt szeretnénk látni - a gyakorlatban. A minőségre és a szűk választékra panaszkodnak. Az úgynevezett Vázsonyi kenyeret — 1 kilós — 9 forint 40 fillérért túl drágának tartjuk, ha a minőségét vesszük figyelembe. Steinhäuser Ferenc Az ÉKV 100 élelmiszerboltjának vezetője. A 9,40-es Vázsonyi kenyér rossz minőségű, drága. Kevés a 9,60-as Alföldi 1 kilogrammos, több fogyna a burgonyás kenyérből, ha volna elég. A két kilogrammos barna kenyérből van elég, de nem népszerű. Ha a kenyér minősége rossz, abból olyan gazdasági károk. származnak, mint amilyet az adataink is illusztrálnak. Novemberben 43 ezer kilogrammot, decemberben 45 ezer kilogrammot vásároltak a vevőink, ezzel szemben a minőségük miatt meg nem vásárolt kenyereket tsz-eknek adjuk el, állatok fogyasztják, a veszteség havi 500—1000 kilogramm. Igazuk van a sütőipariaknak. Konténeres szállítás kellene ide, ám kérdés, ki vegye meg a konténereket? Ez beruházás. Tegnap 300 kilogramm 2 kilós, 600 kilogramm Vázsonyi érkezett. Csak ehhez 5-6 konténer kellene. Egyébként, ha nem Vázsonyit hoznak, 300 kilogrammal több fogyott volna el. A tejtermékek közül néha a sajt hiányzik, nemrég egy hét végén nem volt tejföl, lehetne nagyobb a választék. A tejre itt nincs gyakori panasz, de gondolom, valahol a hűtőlánccal lehet gond. Lestyánszki János A Naszály Áruház élelmiszer részlegének, vezetője. — Vagy két hete bevezették a rozslángos kenyeret. Eleinte rossz volt, de javult a minősége, ám a vevők nehezen szoktak hozzá. Most már népszerűbb, de ma. azaz kedden újra megjelent az 1 kilogrammos Alföldi fehér, csak ezt rendeltük a rozslángos helyett. 100 kilogramm a nyakunkon maradt. A ikétkilósat a hajnali vonatokkal érkezők viszik a gyári reggeli és ebédszünethez. Szerintem a tej akkor megy össze, ha a bolt a kétnapos tejet is eladja. Deákvár. Thälmann téri ABC-üzletvezető. Petjánszki János Nagyobb választékot szeret-' nénk a tejtermékekből. Sok gondot okoznak a rosszul ragasztott, csöpögős fóliák. A kenyér ellátását a gyakoribb, tehát napi kétszeri szállítással is lehet javítani, hogy ne száradjon. Nekünk most nagy konkurrenciát okozott a szomszédban megnyílt kiskereskedői kenyérbolt. Hosszú sorok állnak az üzlet előtt. A Városi es Járási Népi Ellenőrzési Bizottság, a Pest megyei Sütőipari Vállalat és a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat illetékeseinek véleményét keddi számunkban adjuk közre. K. T. I. Traktorosok a határban Február elsejétől Nyílik a szolgálati iroda A váci Városi Tanács hét eleji végrehajtó bizottsági ülésén a többi között jóváhagyták a munkaerő-szolgálati iroda létrehozásáról előterjesztett javaslatot. Szalay Ilona, a tanács vb. pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztályának a vezetője az előterjesztésben hangsúlyozta. hogy a gazdasági feltételekben bekövetkezett változások új követelményeket támasztottak a munkaerő-gazdálkodással szemben is. A munkaügyi előrejelzések szerint — az elkövetkező években — a munkaerő-gazdálkodás területén az elhelyezkedési lehetőségek további csökkenésével kell számolni. Juhász Gyula a rendházban Sokszor visszatért emlékeihez 100 éve született Juhász Gyula. Ebből az alkalomból emlékezünk a költő váci kapcsolataira. 1899. augusztus 25-én egy tizenhat éves, félénk, gyenge fizikumú fiúcska lépte át a váci piaristák rendházának, a mai Lőwy Sándor Szakközépiskola kollégiumának kapuját. Papnak jelentkezett. Elmondotta, hogy Juhász Gyulának hívják, beteg szülei Szegeden élnek, akik úgy gondolják, fiuknak a nyugodt jövőt biztosítani, ha őt papnak adják. Akkortájt a szegény családok, ha semmi pénzük nem volt iskolára, gyermeküket papnak szánták, mert a jó tanulók nevelési költségeit az egyház magára vállalta. 'Áznap, amikor Juhász Gyu** la a rendházban jelentkezett, jelent meg első verse a Budapesti Naplóban, melyet Ábrányi Emil így fogadott: „Ha ön valóban 16 éves diákpoéta, akkor önből még nagy költő lehet. De ha ön 60 éves nyugdíjas MÁV-felügyelő, akkor jaj önnek.” A szegedi fiú két napig ismerkedett a hatalmas kolostorkerttel (akkor még nem állt a téren az új iskola utcájában a műhely), a refektóriummal, a cellákkal, ahol az ország legkülönbözőbb tájairól jött társaival meditálhatott. Két nap múlva beöltöztették kispapnak. A vézna kisfiúban akkor már nagy lélek lakozott. Az igazság harcosa akart lenni, és amikor kimondta a váci rendházban első igazságát Dreyfus mellett, nyíltan leszidták. Nem is bírta sokáig a klastromi életet és bejelentette Randvég Mihály magisternek, hogy •kilép a rendből. — De mi akar lenni, akriszszime? — kérdezte a pap. — Költő és újságíró, mint Zola — felelte. Május 5-én becsomagolt, és tizenhét évesen, hallgatag lázadóként elhagyta a rendházat. Kiment a vasútállomásra és felszállt a fővárosba induló első vonatra. Szegeden érettségizett, Budapesten tanári diplomát szerzett, egy-egy évig Máramarosszigeten és Léván tanított, majd ismét hazament Szegedre, ahol újságíróvá és költővé lett. Ady mellett ő értette meg leghamarabb a szocializmus igazságát. 1/ácott töltött idejéről éle' te végéig senkinek sem beszélt. Annál érdekesebb, hogy költeményeiben, tárcáiban sokszor vissza-visszatért emlékeihez. Így például Novíciusok (Szüzek), Vác, szeptember, Egy régi novícius című költeményeiben. Mikor én piarista voltam és Harangok című írásaiban. Pár hónapos váci életét a következő szonettjében summázta: „A klastromablakból kinéz az őszbe Egy égőszemű kispap. A Naszály Búsan pipál, az esti félhomály ölén levelek hullanak csörögve (...) A kispap lelke messze ögyeleg, Várják a pásztortüzes tiszai tájak, Es ő egy halk Verlaine-versre gondol.” Mészáros Gyula Ugyanakkor várhatóan növekedni fog a munkaerőmozgás és ez a közvetítés jelentőségének fokozását igényli, központi döntés alapján 1982. végéig minden megyében létre kell hozni a szolgáltatási jellegű munkaerő-közvetítő irodákat. A Pest megyei Tanács vezetőinek döntése alapján Vác lesz az úttörő, ugyanis itt hozzák létre a megyénkbeli első irodát. A kötelező közvetítés két évvel ezelőtt megszűnt, s ez lehetővé teszi a tanácsok részére, hogy az eddigiektől eltérően szolgáltatói szerepkört töltsenek be. A végrehajtóbizottság döntése alapján a munkaerő-szolgálati iroda február első napján kezdi a működését. Két főállású dolgozót, megfelelő irodahelyiséget és berendezést biztosítanak az irodának. Az iroda valamennyi ott jelentkező állampolgár részére köteles a munkavállalási lehetőségekre vonatkozó információt megadni. Függetlenül attól, hogy lakóhelyük szerint az illetékességi területhez tartoznak-e, vagy sem. Az iroda munkahely feltáró tevékenységet is folytat. Kapcsolatot teremt az üzemekkel, intézményekkel, iskolákkal. Segíti az iskolai tanulmányaikat befejező diákok elhelyezkedését. Különös gondot fordítanak a rokkant, csökkent munkaképességűek elhelyezésére, a bedolgozói munkavállalási igények teljesítésére, a cigánylakosság munkábaállítására, a pályakezdőkre. Foglalkozik az ún. humán szolgáltatási igények (korrepetálás, telefon-üzenetközvetítés stb.) nyilvántartásával, s az ilyen irányú igények kielégítésével. Néhány megyében (Bács- Kiskun, Komárom, Heves) már életrehívtak ilyen intézményeket. A váci iroda munkatársai felkeresik ezeket a helyeket, > tapasztalatszerzés végett. Papp Rezső ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) A szokatlanul enyhe időjárás lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek szakemberei elvégezzenek különböző előkészületi munkákat a határban. A felvételen a letkési Ipolyvölgye Mgtsz traktorosai egy kiöregedett feketeribizli-telep maradványaitól tisztítják meg a földet, hogy helyét más kultúrnövénynek adják át a tavasszal.
