Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVn. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1983. JANUÁR 30., VASÁRNAP Sikeres esztendő után A mezőgazdaság jó eredményei Társadalmi összefogássá? fejlődtek a községek A mezőgazdaság jellegéből adódóan ezekben a hetekben készül el a nagyüzemekben a mérleg a múlt évi gazdálko­dásról. Főbb vonalaiban már megállapítható, hol milyen mértékben sikerült teljesíteni a terveket, így a meglevő ada­tok birtokában a járás, Ceg­léd és Nagykőrös térségében elvégezhető az összegzés. Er­re a feladatra vállalkozott a minap a párt járási bizottsága. Kibővített ülését Podmaniczki István titkár elnökletével tar­totta meg, amelyen a megyei pártbizottság képviseletében megjelent Benedek Sándor, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga oktatási igazgatóságának igazgatóhelyettese. Fekete An­tal, a pánt járási bizottságának első titkára ismertette az 1982. év gazdaságpolitikai ered­ményeit és az 1983-as felada­tokat. Ötezer liter tej Az egyre szigorúbb közgaz­dasági feltételek ellenére ked­vező esztendőt hagyott maga mögött a térség mezőgazdasá­ga. A gazdasági folyamatok összhangban voltak a népgaz­daság céljaival, az üzemek többsége alkalmazkodott a vál­tozó feltételekhez. A haté­konyság és a termelékenység alapkövetelménnyé vált. A si­kereket a számok tükrében vizsgálhatjuk leginkább. A tsz­­ek és a Ceglédi Állami Tangaz­daság által előállított termelési érték 4,7 milliárd forint körül mozog. A gabonaprogram ke­retében a búza vetésterülete 9, a rozsé 7, az őszi árpáé 8 szá­zalékkal növekedett. A búza járási termésátlaga 42 mázsa volt hektáronként, ami ugyan több, mint az 1981-es ered­mény, de több helyen nem ér­ték el a tervezett hozamot. Még így is félezer vagonnal több gabonát értékesítettek, mint a megelőző évben. Ezzel hozzájárultak az ország szá­mára oly fontos mezőgazdasá­gi export növeléséhez. A kukorica nagyobb részét a jó termelőhelyi adottságú ha­tárrészeken termesztették és 68 mázsás hektáronkénti át­laggal fizetett. A tervezettnél nagyobb mennyiségből eladás­ra is jutott. A gyümölcs és a szőlő hozama — a fagykárok miatt — elmaradt a terve­zettől, ráadásul az almánál és más gyümölcsfajtáknál érté­kesítési gondok jelentkeztek. A szántóföldi növénytermesz­tés területe tovább csökkent. A jövőben vigyázni kell, hogj az ellátás ne lássa kárát a mind kisebb termelői kedv­nek. Ezt leginkább ésszerű fel­vásárlási politikával lehetne szabályozni. Az állattenyésztés kiegyen­súlyozottan fejlődött. Létszám­ban gyarapodott, emelkedett a tejtermelés. A tehenenként] tejhozam várhatóan eléri az ötezer litert. A húselőállítás meghaladja a célul tűzött mennyiséget. Az állattartó te­lep korszerűsítése, kapacitá­sának jobb kihasználása ta­pasztalható a ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben, ahol kése­delem nélkül követte a lét­számgyarapítás a rekonstruk­ciót. A juhászat fejlesztésére a törteli Dózsa Tsz gesztor­gazdaságával gazdasági társu­lás alakult. Kedvező hatása már érződik a taggazdaságok­ban. A tényékhez tartozik vi­szont, hogy értékesítési nehéz­ségek jelentkeztek a juh- és a baromfieladásban. Az alaptevékenység mellett több helyen bővítették az ipa­ri tevékenységet. Az abonyi Ságvári, a József Attila, a csemői November 7. és a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barátság tsz-ben éltek elsősorban ezzel a lehetőséggel. Az erősebb ter­melőszövetkezetek együttmű­ködés keretébein segítették a gyengébbeket, köztük a No­vember 7., a ceglédi Kossuth és a Magyar—Szovjet Barát­ság tsz-t. Az ebből származó nyereséget a mezőgazdasági tevékenység fejlesztésére for­dították. r Épül a mirelitüzem A melioráció újabb terüle­teken növelte a talaj termőké­pességét. Az elhagyott tanya­helyek, dűlőik felszámolásával nőtt a művelésbe vett terület. A térség legjelentősebb beru­házása Albertirsán megy vég­be, ahol a mirelitüzem épül. Jászkarajenőin az Árpád Tsz­­ben üzembe helyeztek egy 220 vaganos gabonatárolót. Az év eredményét bizonyít­ja a közös gazdaságok 350 millió forint körüli nyeresége. A tangazdaság eredménye 62— 65 millió forint körül várha­tó. Jó eredménnyel zárt mind­három abonyi szövetkezet, a jászkaraj enői Árpád, a törte­li Dózsa, a ceglédi Lenin, a ceglédberceli Egyetértés és az albertirsai Micsurin, a ceglédi Kossuth és a Magyar—Szovjet Barátság, a nagykőrösi Arany János, a Mészáros János és a kocséri Petőfi tsz. A járás 23 ipari munkahe­lyén 2800-ain dolgoznak, s együttesen 800 millió forint termelési értéket állítottak elő. Feladataikat a legtöbb helyen teljesítették. A legjelentősebb a Mechanikai Művek abonyi gyáregysége, amely elérte a tervezett 400 millió forintos árbevételt, bár év közben az importanyagok késedelmes be­érkezése hátráltatta az ütemes termelést. A Kötő Szövetkezet túlteljesítette tervét, miközben műhelycsarnokkal és raktárral gyarapodott. A Fővárosi Szol­gáltató Vállalat telephelye is jóval nagyobb nyereségre tett szert. A Szikla Ruházati Szö­vetkezet jászkarajenői üzeme is tervszerűen látta el felada­tát. Több a kisiparos Az Alföldi Tej Közös Válla­lat tetézte nyereségét, alap­anyaggal egész évben bőven el volt látva. Az új tejüzem épí­tési munkálatai befejeződtek, hamarosan megkezdődik a próbaüzem. A kereskedelem forgalma 1,2 milliárd forintot tett ki, ebből az áfészek 70 százalékkal részesedtek. A bolthálózat a most épülő cse­mői ABC-vel bővül. A szolgál­tatások iránti igények növe­kedtek, több a kisiparos, de még vannak hiányszakmák. Abonyban jó kezdeményezés volt a mesterek házának meg7 nyitása. A településfejlesztésben is történt előrehaladás. A mező­­gazdasági és ipari üzemek 3,5 millió forinttal járultak hozzá a gyarapodáshoz, a társadalmi munka értéke 37,6 millió fo­rintot tett ki- Albertirsán két pedagóguslakás épült, Nyárs­­apáton egy családi ház. Al­bertirsán és Jászkarajenőn 4 —4 lakás építésébe fogtak. Abonyban tízlakásos üzletház tervezői munkálatai folynak. Albertirsán orvosi rendelők és hozzájuk szolgálati lakások készülnek. Abonyban 40 sze­mélyes bölcsőde kivitelezésén munkálkodnak. Törteién be­költöztek az ötven fős óvodá­ba, Jászkarajenőn száz apró­ság kaphat majd helyet az idén átadandó óvodában. A kocséri óvodabővítés lassan halad. Dánszentmiklóson nagyon von­tatottan épül az ifjúsági sport- és művelődési ház. Törteién, Jászkarajenőn, Ceglédberce­­len és Abonyban a vízműháló­zat új kutakkal egészült ki. Mikebudán vízvezeték épült, amelyet még nem vettek át. A pártbizottság megállapí­totta, hogy az év eredményei­hez hozzájárultak a pártalap­­szervezetek, amelyek segítői, irányítói és ellenőrzői voltak a feladatok megvalósításának. Az idei év feladatainak isme­retében is hasonlóképpen kell munkálkodniuk, hegy a jó eredmények most se maradja­nak el. A járási pártbizottság a je­lentést és az idei feladatter­vezetet egyhangúlag elfogad­ta. T. T. Februártól később zárnak Az IBUSZ ceglédi irodája értesíti ügyfeleit, hogy feb-­­ruár 1-től hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 8—16 óráig, csütörtökön 8—17 óra 30 percig tart nyitva, szomba­ton pedig szabad szombatot tartanak, más hivatalhoz, munkahelyhez hasonlóan. Egy Mercedes veit a vágya A messzi országutak vándora iCaiuieii.es kalandozás KözeMCelefen A történelemkönyvek szerint alig több. mint ezer éve, hogy a honfoglaló magyarság nyu­gati kalandozásainak véget ve­tett az augsburgi vereség. Un­ván, a gyorsjárású paripákon újból és újból rájuk törő, ügye­sen nyilazó magyarok támadá­sát és a német vidék végig­­sarcolását, X. Ottó császár csa­patai alaposan megleckéztették Bulcsú és Lehel hadi népét. Egy évezred elmúltával a ka­landozások folytatódnak, csak most kard, fokos és buzogány helyett békésebb rendeltetésű útiholmi lapul a pakkokban. Ki tagadná, kalandozni ma is szeretünk. Európa lepedőnyi autótérképe fölött hányán ko­vácsolnak terveket; hová, mer­re kellene eljutni a szabadság néhány hete alatt. Magyar felségjelű autóval sokfelé talál­kozni a külföldi utakon. .4 Közel-Keletre azonban már csak az országutak elefántjai, a hatalmas kamionok jutnak el tőlünk. Bagdadba, Teheránba, és a térség más városaiba menni ma sem potomság. Kurázsi kell ahhoz, olyan pilóta, aki nem ijed meg a saját árnyékától. Szerencsére ennyi megmaradt még az ősi virtusból, ezért megbecsültek a magyar kamio­notok. Közülük az egyiknek Cegléden van a bejelentett la­kása. Persze, itthon a legne­hezebb elcsípni. Felesége, fia, lánya is csak havonta egyszer­­kétszer találkozik a családfő­vel. Magányos világjáró Dizmacsek József középter­metű, fekete hajú, bajszos, ha­tározott tekintetű fiatalember. Amolyan lóra termett fajta, mint eleink voltak, csakhogy ő már nem sokkal az érettségi, meg a katonaság után egy Mercedes kamion nyergébe kí­vánkozott. Ha meglátott egyet, olyan sóvárogva nézte, mint más a leggyorsabb sportkocsit. Neki ez volt a meseautó, álmai netovábbja. Azon volt, hogy a Volán 1/11-es Vállalattól, ahol a szakmát kitanulta; egy ilyen jármű vezetőfülkéjébe kerül­jön. Márpedig a Hungarocarhion megválogatja az embereit. Ö is úgy kezdte, hogy az első nyolc hónapot a vállalat garázsában húzta le. Megvolt az ötéves Az autógumik műhelyében gyakorlati idő, elvégezte az úgynevezett kamionegyetemet, amely során vám- és pénzügyi, kereskedelmi alapfogalmakkal ismerkedett meg. Letette a vizsgát, külön szerencséje volt, hogy a Kossuth Gimnázium­ban németből jól érettségizett. Hét éve, hogy a világot járja. Keletes emberként tartják számon a cégnél. Meg-megfor­­dul ugyan Nyugat-Európábain is, ha éppen oda vezénylik, de többnyire az arab államok út­jait rója. A tizennyolc méter hosszú pótkocsis kamionnak ő az egyedüli gazdája. Váltótár­sat sohasem visz magával, jár­gányához más sofőr nem nyúl­hat, benn a garázsban a sze­relők közül is csak az, akit ő választ. Hite a hűséges ke­nyérkereső társban csak így töretlen. Nem kéjutazás Mindig kijelölt útvonalon halad, megvannak a vámkeze­lési helyek, a kijelölt határál­lomások. Eligazodik az idegen nyelvű űrlapok kitöltésében, ismeri a fináncok, a határőrök, rendőrök szokásait, tudja, hogy a Közel-Kelet felé igyekezvén kinek, hol, mikor kell baksist adni, egy-két karton jófajta ci­garetta formájában. Pénz is akad a bugyellárisában, jólle­het elsősorban nem az övé, ha­nem a vállalattól kapott vám­díjra, a nemzetközi utak hasz­nálatba vételére, a komphajók­ra, esetleges javítási költsé­gekre, előre nem látott kiadá­sokra. Irán, Irak, Szíria és Li­banon rendszeres látogatója­ként akár kötetet írhatna. A törökországi áthaladás nem volt mindig veszélytelen. Egy­­egy út két-három hétig tart, attól függ, tél van-e vagy nyár. Törökül már beszél, de az arabbal, meg a perzsával ne­hezebb megbirkózni. Eddig hatszázezer kilomé­tert tett meg — baleset nélkül. Emblémát és oklevelet kapott róla. Pedig amerre ő jár, arra nagyvonalúbban értelmezik a közlekedési szabályokat, és néha hajmeresztő dolgok tör­ténnek. Eddig még szerencsé­je volt, mert sem benne, sem a kocsiban, sem a rakomány­ban nem esett kár. Gondoljuk meg, hogy csupán az autó ér­téke vagy másfél millió forint, ahhoz jön még az áru. — Milyen a menetrend? — Többnyire itthonról ma­gyar árut viszek Nyugatra. Ott veszem fel, amit az araboknak küldenek. A mohamedán világ­ban főleg az alkoholt keresik rajtunk a határon, mert ott szesztilalom van és tilos be­vinni. Ha lepakolok, akkor te­lexen vagy telefonon kapom meg -a további útiprogramot. Jól kell értenem a feladatot, akár németül, akár angolul, hiszen nem tévedhetek. A jel­zett helyen, az adott időpont­ban meg kell jelennem. Visz­­szafele vagy Nyugat-Európába vagy Magyarországra kapok fuvart. — Bizonyára sok nevezetes helyen széjjelnézett már. — Nem turistáskodom. No­ha a megszabott időkeretbe esetleg beleférne, pem állok meg bámészkodni. Dolgozni szegődtem el, az a célom, hogy minél többször forduljak. — Általában mi a rako­mány? — Mikor ez, mikor az. Volt,, hogy itthonról csirkekeltető berendezéseket vittem. Máskor 1 Teheránból édesgyökeret küld­tek Luxemburgba. Szoktam narancsot, datolyát is hozni. — Időben és távolságban mennyit tesz ki egy keleti út? — Volt már, hogy két. hét alatt 8—9 ezer kilométert meg­tettem. Előfordult, hogy egy negyedév alatt egyszer meg­jártam Belgiumot, kétszer Te­heránt, egyszer Bagdadot. — Üt közben mennyit pihen? — Nem egyformán, van rá eset, hogy huszonnégy órából huszonnégyet vezetek. — Ilyen körülmények között tartozhat-e valamilyen válla­lati közösséghez? — Természetesen. Szocialista brigádunk már megkapta az arany fokozatú jelvényt. Igaz, hogy néha egy-egy nemzetközi sztráda parkolójában futunk össze, és ott tartunk „brigád­gyűlést”, de a lényeg talán nem ez. A magunk módján óvodákat, öregeket segítünk. Persze nem a kerítést festjük, inkább pénzt ajánlunk fel. Ház a kútnál — Itthon milyen tervei van­nak? ' I' — Ha már az előbb a kerí­tésnél tartottunk, elmondom,' hogy házat építek a Pesti úton, a benzinkúttal majdnem szem­ben. Itt most családtagként va7. gyünk. Ha egy év múlva újra meglátogat, akkor már ott be- ; szélgethetünk. De még addig ; sokat kell térülnöm-fordulnom, a kirándulóknak nem ajánlott utakon. Tamasi Tamás Fenntartott széksorok Tanácsülés, vendégekkel Jöhet, akit a város dolga érdekel Ülést tart január 31-én, hétfőn délután 14 órai kez­dettel Cegléd város Tanácsa, a tanácsháza épületének eme­leti nagytermében. Napiren­den szerepel a városi tanács idei költségvetési és fejlesz­tési terve, beszámoló hangzik el arról, hogy a vb titkára milyen tevékenységet végzett 1981—1982-ben a hatósági ügyintézés törvényessége érde­kében. A városi tanács kórhá­zának és rendelőintézetének : igazgatója az intézmény tevé­kenységéről szól a tanácsülé­sen. A ceglédi Városi Tanács ülé­se nyilvános, ami azt jelenti, hogy hallgatóként — tehát nem felszólalási, hozzászólási joggal — ezen bárki részt ve­het, betekintést nyerhet a tanácsi munkába. Februári időtöltés Ismét vásznon a két Matyi Új magyar filmek a műsoron Enyhe a tél, kevesebben tették pihenőre gépkocsijukat, mint más, havas, hideg esztendőkben. A Vasipari Elektromos Mű­szerész Szövetkezet Pesti úti gumijavító részlegét az év elején is keresik javíttatási, szerelési munkákkal. Egresi Károly rész­legvezető Polski-kerekct centríroz. Apáti-Tóth Sándor felvétele Akik a februári estéken mo­zizással kívánják agyonütni az időt, kalandok és krimik, víg­játékok, társadalmi drámák közül választhatják ki a leg­inkább kedvükrevalót. Szov­jet stúdiókban forgatták az Éjszakai boszorkányokat, a Hintó géppuskával című ka­landfilmet, Az öszvér nem megy esküvőre című alkotást. A francia filmipart képviseli a műsorban az Egy zsaru bő­réért, meg A pilóta felesége című darab. Láthatja a közön­ség a Viadukt című magyar— amerikai—nyugatnémet kop­rodukcióban készült történel­mi filmet. A természetbarátok váltanak jegyet a Sivatagi shoio-hoz, továbbá Walt Dis­ney állatbirodalmához. A tudományos-fantasztikus produkciók iránt érdeklődők az Éjszakai utazók című olasz művet iktathatják program­jukba. A kamaramoziban új magyar film pereg a vásznon, a Panelkapcsolat. A filmmű­vészet társadalmi megjeleníté­sét tűzte célul a Maria Braun házasságának nyugatnémet és az Egy rózsafűzér szemei cí­mű lengyel filmdráma rende­zője. A gyerekek felhőtlen szóra­koztatását szolgálja a közked­velt Hüvelyk Matyi, a Lúdas Matyi, meg Lolka és Bolka a Föld körül. ISSN 01M—MUo v^glédt Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents