Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

1983. JANUÁR 30., VASÁRNAP 5 Az atomerőműnek Pillér lesz A Kohászati Gyárépítő Válla­lat tápiószelei egységében ké­szülnek a paksi atomerőmű építkezéséhez használt nagy­méretű tartóelemek és pillé­rek. A különleges hegesztő­géppel összeállított acélkolosz­­szusokat elektromos csiszoló­géppel sorjázzák. Veress Jena felvétele Kertbarátok Hazánkban csaknem másfél millió családban foglalkoznak a mezőgazda­­sági kisárutermelés vala­milyen formájával. Az évi hatvanmilliárd forint érté­kű terméket előállító ház­táji és kisegítő gazdaságok az önellátáson túl fontos szerepet vállalnak az áru­termelésben, s az export­­szállításokban. A kisterme­léshez a nagyüzemi gazda­ságok teremtik meg az alapfeltételeket. A ködtől a zimankóig r Evszakvizsgálat enyhe télben Éjszakai sötét napközben Zimankóra párás enyheség Pusztító árhullám a Dunán Az évszakok közül talán leg­kevésbé népszerű a tél: nem szeretünk fázni, sok gonddal és költséggel jár a fűtés, jön az influenza és még sorolhatnánk kellemetlenségeit. A téli spor­tok szerelmeseinek azonban fontosabb a havas lejtőn, a korcsolyapálya jegén a szágul­dás. A meteorológusok számá­ra pedig a tél szinte csemege: az év legérdekesebb, legválto­zatosabb időszaka. Gyakran előfordul, hogy a tél fittyet hány a sokéves átlagoknak és olyant produkál, amire még a legöregebbek sem emlékeznek Az idei tél is valószínűleg olyan lesz, amely különössé­gével tűnik ki majd sok év után is a meteorológiai év­könyvekben. Ám minden tél­nek, így az ideinek is, vannak általános tulajdonságai. Földig érő felhők Az időjárás évszakos lehű­lésének egyik kísérőjelensége például, hogy a felhők alsó ha­tárfelülete, o felhőalap egyre alacsonyabb szintekre kerül. Október folyamán a felhőalap még gyakran ezer méter ma­gasságban vagy még magasab­ban foglal helyet. A felhőma­gasság azonban november el­ső felében rendszerint már né­hány száz méterre csökken, es november közepétől kezdve gyakran megtörténik, hogy a felhőalap leszáll a felszínre: a felhők egészen a földig érnek. Az ilyen felhőket ködnek ne­vezzük. A gyakori köd az el­múlt évszázadok telein nem okozott annyi kellemetlenséget az emberiségnek, mint újab­ban. A nagyvárosok növekedé­sével és a gyáripar kialakulá-Társadalmi munka Biatorbágyon Az utcán és a pecaténál ősz óta már az Iskolává átalakított régi állomásépületben tanulnak a biaíorbágyi iskola első három osztályának nebulói Erdősi Agnes felvétele Biatorbágy hétmillió forint­nyi központi alapja mellett a lakosság társadalmi munkájá­nak értéke 1981-ben elérte a 18 millió forintot, s tavaly is több mint 10 millió volt. Barczi László tanácselnök elmondta: mindezt többek kö­zött annak köszönhetik, hogy jó kapcsolatokat alakítottak ki a Hazafias Népfront helyi szer­vezetével, tevékenységüket gondosan összehangolják. A jó szervezés eredménye­ként elkészült tavaly mintegy kétezer méternyi szilárd bur­kolatú út, hét utcában pedig zúzalékot szórtak le és terítet­tek szét, így megszűnt a sár­­dagasztás. Járdát kapott a Sziklai utca és köz, valamint a Kandó Kálmáh utca. Az úgynevezett pecatónál az érdekelt lakók három és fél millió forintot adtak össze a kisfeszültségű elektromos há­lózat kiépítésére. A legnagyobb társadalmi összefogás az ideiglenes iskola átadásáért alakult ki. A régi vasútállomást építették át az alsótagozatos gyermekek szá­mára. A munka három hóna­pig tartott és háromszázötven biatorbágyi mintegy félmillió forint értékben dogozott. A vasúti épület központi fűtést kapott, körülötte ezerkétszáz négyzetméternyi területet ren­deztek el és kerítettek be. Eh­hez felszedték a feleslegessé vált síneket, s azokból méretre szabva készültek a kerítésosz­lopok. Szeptemberben itt is el­kezdhették a tanítást, az első három évfolyam kisdiákjait oktatják az épületben. Megkezdődött a 2. számú ál­talános iskola felújítása, ugyan­csak jelentős lakossági segít­séggel. Igen gyakori, hogy intézmé­nyek, s az iskolák megállapo­dást kötnek. .A sportkör pél­dául kifestette az 1. sz. isko­la termeit, cserébe használhat­ják az iskolások tornatermét. A közelmúltban pedig a spor­tolók és sportbarátok felújítot­ták a pálya lelátójának padso­rait. M. K. és egyéb, könnyen lehűlő tár­gyakon. A tél első fele rendszerint még nem nagyon teszi próbára hidegtúr ésünket, a második felében azonban a nagy szél­viharok gyakoribbak és a hi­deg is fokozódik. A leghide­gebb szakasz szempontjából kétféle telet különböztetünk meg. Vannak jóindulatú telek, amelyekben a leghidegebb na­pok január folyamán többnyi­re január 10. és 20 között kö­szöntének be és utánuk már lassú javulás következik. Rit­kábban fordulnak elő a ke­mény telek, amelyekre az jel­lemző. hogy a januári hideg­hullámokat februárban is egy­re újabb és újabb hideghullá­mok követik. Ezek rendsze­rint mind súlyosabbá válnak. Az ilyen években még a már­cius is teljesen télies jellegű. Rendellenes esztendők Vannak természetesen rend­ellenes időjárású évek is, am,­­kor a hőmérséklet alakulása meglepő fordulatokat hozhat. Emlékezetes például az 1955— 56. évi tél, amelynek első és középső része annyira enyhe volt, hogy a Duna teljesen jégmentes maradt. A tél vége azonban váratlanul nagyon ke­mény hideget hozott, a Duna hirtelen befagyott és március folyamán pusztító jeges árvíz alakult ki. Az idei tél első és középső része hasonlít ehhez, de a végéről, reméljük, elma­radnak az akkori kellemetlen­ségek. M. L sával ugyanis a helyzet ked­vezőtlen irányban változott meg. A régi időben a köd vi­lágosfehéres volt — ma már legfeljebb vidéken, faluhelyen van ilyen — mert nem volt a levegőben szennyezettség. Ma a nagy ipari településeken a koromtól, füsttől portól stb. a köd sokszor sárga, barnít vagy éppenséggel fekete. Az ilyen köd nagyon nehezen oszlik szét, gyakran egy egész héten át megmarad. Kedvezőtlen lég­­mozgási viszonyok között ala­kul ki a füstköd vagy szmog, amely miatt a városokra nap­közben is éjszakai sötétség bo­rul. A tél másik általános jelen­sége a hó. Már november vé­gén találgatás tárgya, hogy fe­hér vagy fekete lesz-e a kará­csony. Tény, hogy hazánkban ritkábban fehér a karácsony. Főleg Budapesten és a nagy városokban igaz ez, hiszen ott egy-két fokkal mindig maga­sabb a hőmérséklet, mint kint a szabad területeken, és ez a különbség már elegendő az esetleg lehullott nem vastag hóréteg eltüntetésére. Jégtűk és tömbök Az erős szél minden évszak­ban kellemetlen jelenség, té­len azonban különösen megdi­­deregteti az embert. Budapest­nek bizonyos mértékig szélvé­dett éghajlata van, de ez csak annyit jelent, hogy a szélviha­rok ritkábbak, mint másutt, de az ország egészére nem jel­lemző ez a védettség. Sőt, sok olyan vidékünk van, ahol a téli szélviharok nagy hófúvá­sokat idéznek elő. Ilyen terü­let elsősorban Nyugat- és Észak-Dunántúl, a Bakony hegység vidéke és az Alföld északkeleti körzete. Minden télen van négy-öt olyan nap, amikor beborítja a tájat a zúzmara. Ez állhat ap­ró, leheletfinom jégtűkből, de állhat hatalmas, alaktalan jégtömbökből is. A városok belső területén ritkábban gyö­nyörködhetünk zúzmarában, mert csak ott képződik, ahol a tárgyak szabadon ki vannak téve a szélfúvásnak. A zúzma­ra keletkezését erősen hideg időszaknak kell megelőznie, amely több napig is eltart. A földfelszíni tárgyak hőmérsék­lete ilyenkor mélyen a fagy­pont alá száll. A zúzmarakép­ződés második feltétele, hogy a hideg nagymértékben meg­enyhüljön azzal, hogy enyhe és nagy páratartalmú levegő ér­kezik, élénk szél kíséretében. Ez ködképződéshez vezet. A szélben hajtott ködcseppecskék beleütköznek a földfelszíni tárgyak hideg felszínébe, és ráfagynak. Így képződik a zúzmara a fákon, bokrokon, villanyoszlopon, vaskerítésen VASÁRNAPI GONPOtATOK A NEGATÍV EMBER \ negatív ember Fritz Cremer buchenwaldi emlék­­művének nevezetes figurája, aki csak önmagának él, aki jottányit sem tesz a közösségért. Se nem jó, se nem rossz: negativ. Ha a szándékot illetően nem is, de az eredményt tekintve környezetünkben is megtaláljuk e negatív életvitelű Mefisztókat. Lucifereket, visszahúzó, közömbös negatívokat. Sőt Arany János szavaira emlé­kezve, öt idézve: Mint remélénk, s hogy családink, / s magunkban mekkorát?. A belső tükörbe pillantva a kép sokszor rólunk mu­tatja ki a negatív nyomatút, a kellemetlen árnyékokat. A világ tökéletlen — s vajon én. te, ő, mi tökéletesek vagyunk? Sok negatív vonásból születik meg a negatív ember. Anyuka nem engedi kisfiának, hogy átadja ülő­helyét egy zavartan várakozó, botra támaszkodó idős asszonynak. Persze, valahogy kibírja, hamarosan leszáll. A túlpihent, unatkozó, ülő Jánoska még nem negatív ember, de a jelenség negatív és a sok, folyamatos kö­zömbösségből lassan, alattomosan felépül a rom. a ne­gatív ember, Elöltem áll egy pályakép. B A. kiemelke­dően tehetséges, aratja a sikereket, csak éppen eszkö­zeire nem vigyáz, annyira csak a célját tekinti — amely ráadásul nem is önös. telített közösségi tartalommal —, csak a rombolás mértéke nagyobb a kelleténél, s ezért nem is veszi észre, nem is döbben rá, de negatív ember. Veszélyes kór ez, ha figyelmetlenek vagyunk, űár­­kit elsodorhat. Rejtélyesen támadja meg az embert, s ha az önismeret szigora hiányzik. Szabó Lőrinc szavait kölcsönözve, már nem is vesszük észre, hogy többé nem vagyunk emberek. Statisztikai adatokat olvasunk, s az összehasonlításból eredményeink mellett problémáink is elővillannak: az alkoholizmus, az öngyilkosság, az una­lom, az erőszakosság, az önzés, a bűnözés mételye. Hogy e mérőszámok csökkenjenek — közügy. Thomas Mannt József Attila azzal üdvözölte, hogy az ember egyre ke­vesebb. Nehéz, súlyos szavak. Társadalmunk átírta ezt a keservet tényleges képletre: egyre több az ember kö­zöttünk, általunk. Millió Éva, millió Ácjám keresi jogosan és eredménye­­sen boldogulását, "de akadnak Luciferek és Mefisz­­tók is, s indokolt türelmetlenségünk, hogy egyre gyor­sabban szüntessük meg a negatív jelenségeket környeze­tünkben és önmagunkban, hogy Fritz Cremer szobrász­utódai már a pozitív lényt, az Embert mintázhassák a hiteles társadalmi modell alapján. Losonci Miklós Fogadóórák a tanácselnöknél A gondokat Is vállalni kell Ügyfélfogadás ettől eddig. Valamennyien ismerjük ezt a táblácskát a hivatalok ajtaján. A ráckevei Nagy­községi Tanácsnál nem veszik szigorúan a táblán meg­jelölt időpontokat. Pfendert Miháiyné tanácselnök asz­­szonyt bárki, bármikor felkeresheti. Ha ideje engedi, szívesen meghallgat mindenkit. Napi sérelmek — Milyen ügyekkel keresik fel a fogadóóráin? — Általáb n apróságokkal. Kevesen gondolják végig, gyűjtik össze a valóban jelen­tős problémákat. Inkább az újkeletű, napi sérelmeket és bosszúságokat hozzák ide az emberek. Panasz például az időszakos áruhiány. Hetek óta nem lehet olajat, kályhacsö­vet vagy hypót kapni, csinál­junk már valamit. Vagy, ami­kor az autóbuszjegyek árát emelték: ugyanazért a távol­ságért az egyik járaton többet kértek, mint a másikon. — Mit tudnak tenni ezek­ben az esetekben, hiszen egyik említett ügy sem tartozik a I tanács által megoldható prob­lémák sorába? Összefog a műhely Füst nélkül jobb Hol volt, hol nem volt, egy­szer egy műhely. A dolgozók­nak csak harminc százaléka dohányzott. Természetesen ez is elég volt ahhoz, hogy meg­keserítsék a tiszta levegőre vá­gyók életét. A rádió egyik adá­sában beszámolt arról, hogy a dohányfüst (orvosok szerint) az idő előtti szenilitás egyik okozója. A hír impulzusként hatott a passzív (értsd: mások passzióját elviselni kényszerü­lő) cigarettázókra. Ezen a területen régebben is voltak kezdeményezések a kulturált környezet megte­remtésére, de azok mind ku­darccal végződtek. A nem do­hányzók a testi erőszak alkal­mazása helyett az értelemre apelláltak és akár hiszik, akár nem: rövid rábeszélésük siker­rel járt. A helyiségben megjelentek a káros szenvedélyt tiltó táb­lák és feliratok. A korábban öt—tíz cigarettát szívó embe­rek fejadagja (füstadagja) a felére csökkent, aminek pozi­tív hatását maguk is érezték. A füst nélküli helyiségben jobban megy a munka és az sem mellékes, hogy a sikerhez feltétlenül szükséges akarat megvolt a dohányosok részé­ről is. A dohányzás anyagilag sem egyre megy. Higgyék el: nyereményjegyre megy! A ju­talom nem autó, vagy vásárlási utalványok, mint az ismert Skála-reklám esetében. így az is nyer, akinek a neve nem ke­rül a szerencsekerékbe, akire nem mosolyog Fortuna. Amit leírtam, mégsem mese Az árammérőgyári téemkás műszerészek nemcsak tanúi de részesei is az okos, köve tésre méltó kezdeményezésnek Sz. S. — Továbbítjuk a panaszt az illetékes vállalatnak. Jelezni akarjuk, hogy az ellátásban ilyen jellegű fennakadás van. tudnak-e erről, s megoldható-e a gond? — A súlyosabb és sokkal ége­tőbb problémákat nem itt ve­tik fel az emberek. Az úgyne­vezett kihelyezett fogadóórá­kon, az üzemekben vagy a társközségekben kerülnek ezek szóba. Amikor előre tudják, hogy találkoznak majd ta­nácsi vezetőkkel és felkészül­nek erre. Ilyenkor valóban a lakosságot érintő legfontosabb kérdésekről beszélnek. Hét végi zsúfoltság A Közép Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság hármas szak­­mérnökségének dolgozói a? évek óta megoldatlan nyári ellátási gondokról és a víz­hálózat bővítéséről kérdeztek Megnyugtató választ nem tudtunk adni, de beszámoltunk a két témában tett intézke­désekről. Elmondtuk, hogy áp­rilisban új ABC-áruház nyílik a Bercsényi utcában. Ez ugyan csak enyhíteni fogja a hét vé­gi zsúfoltságot, de sajnos, az élelmiszerboltok nyitva tar­tási idejét nem lehet meghosz­­szabbítani a munkaerőhiány miatt. — Mi is tudjuk, hogy a Du na közelsége miatt a felszíni kutak vize szennyezett. A nagyközség negyvenöt száza lékban rendelkezik csak víz vezeték-hálózattal. Szigetbe csen még nem alakult meg a v'ztársulat sem. A kiviteli ter­veket már megrendeltük, de a társulat létrehozásához még nem kaptuk meg a megyei tá­mogatást. Bármennyire is ne héz a jelenleg5 helyzet, meg nyugtató volt a résztvevők szá mára, hogy a problémákat is­merjük és pénzügyi lehetősé­geink szerint igyekszünk is megoldani azokat. Helyben közösen — Időnként lehetőség nyílik arra is, hogy a felvetett kér­désekre helyben, közösen ke­ressünk megoldást. Járdaépí­tésre, útburkolat-javításra mindig akadnak vállalkozók. Egyik társközségünkben így került szóba az iskola kifesté­se. Azonnal megszerveztük a munkát, azóta már el is ké­szült. Tapasztalataim szerint na­gyon hasznosak ezek a kihe­lyezett fogadóórák. Márvány! Ágnes Fordított áramlás is Óriás ventillátor A Szellőző Müvek a skót James-Howden céggel újabb két óriás bányaventillátor kö­zös gyártásában állapodott meg. E berendezésekkel a megújuló Béta akna szellőz­tetéséről gondoskodnak. Ko­rábban Nagyegyházán helyez­tek üzembe ilyen óriás ventil­látorokat, melyekhez ugyan­csak a skót cég terveit és az általa szállított részegységeket használták fel, s a berendezé­sek az átadás óta kifogásta­lanul működnek. A megálla­podás jelentőségét növeli, hogy a külföldi partner hazai gyakorlatban újszerű műszaki megoldásainak alkalmazásával a Szellőző Művek ithon első­ként vállalkozhat óriás bánya­ventillátorok szállítására. Az újabb ventillátorok a nagyegyházihoz hasonló konstrukcióban készülnek. A berendezéseket olyan megol­dással gyártják, hogy szükség esetén a légáramlat megfor­dításával gondoskodhatnak a bányában dolgozók biztonsá­gáról. A skót partner az álta­la szállított részegységek ér­tékének egy hányadáért visz­­szavásárol a Szellőző Művek gyártmányaiból ugyanakkor a bányaventillátorok magyar vállalatnál gyártott állórészei­nek terveit díjtalanul adja át. A két, összesen 60 millió fo­rint értékű berendezést vár­hatóan jövő év elején helye­zik üzembe.

Next

/
Thumbnails
Contents