Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
Az enyhe féS e'onysi A pénznél értékesebb hozomány Az elmúlt év eredményeinek értékelésekor, az idei tér. vek elemzésekor felső és alsó szinteken egyre több szó esik a lakásgazdálkodásról, a lakásépítés üteméről. Tekintve, hogy hazánk sem egy hermetikus sziget a világgazdaság óceánján, így a gazdálkodás szigorításának hullámai minket, magyarokat sem kerülnek el. Ezzel együtt jár az is, hogy a közterhekből egyre tudatosabban kell nagyobb részt vállalni az állampolgároknak, hiszen az állam sem lehet valamiféle örökös jótevő, a közös pénztárcák tartalma is véges. Éppen ebből a meggondolásból ösztönzi párt- és kormányhatározat a korábbinál jobban a magánerőből családi otthont teremtők igyekezetét. Dolgos hát véga Az idei tél különösen kedvez az építkezőknek, hiszen emberemlékezet óta nem volt ennyire enyhe télre példa még az ország közepéhez közeli Vecsésen sem. Ki-ki a maga módján ki is használja az időt, lendít valamit az építkezés ütemén. Az András-telepen is egymás után épülnek a szebbnél szebb házak. Az Arany János utcában a Martinovics térhez közel két padlásteres, szemre is tetszetős családi ház épült. Mindkettő megér másfél milliót. S még mennyi munka van hátra, amíg teljesen kész lesz? Erről beszélgettünk az egyikben Rebenyák Jánossal és feleségével. A férj minden hétvégét, estéjét munkával tölti. Az ünnepnap számára éppúgy az otthoni munkával telik, mint a szabad szombat. Mint a mostani is, amikor meglátogattam őket, hiszen a bontott parkettát tisztították szorgalmasan. A gyerek szobájába szánják. — Fiatalok vagyunk mindketten, KISZ-korosztályúak. Én a szabolcs-szatmári Nyírvasvári községből kerültem fel, a feleségem Nógrád megyei. Tíz éve ^vettük ezt a telket. Semmi nem volt rajta, csak pocsolya, békákkal, mert elég mély terület. Ezért nem tudtam pincét csinálni, s kellett így kiemelni az épületet, ha a garázzsal együtt akartam kiépíteni. Hát, sikerült, bár még sok munka hátra van, de a fedél alatt majd elkészül lassan. Az a fontos, hogy van már fűtés is, így valóban meleggel várjuk első gyerekünket. Ki mit irigyel? Beszélgetés közben megtudom, hogy hozományra egyikük se számíthatott. Hacsak a munka szeretetét, meg a rajtuk levő ruhát nem nevezzük annak. De éppen a munka szeretete, a takarékos, szór. galmas életmód — no és az OTP meg a vállalati kölcsön segítette őket céljuk elérésében. És természetesen a munkahelyi kollektíva és a szülők. Mert, ha ők pénzt nem is tudtak adni, munkáskezet mégis nyújtottak, s az még a pénznél is értékesebb volt olykor. A feleségtől hallom, hogy nem is tudta, hány ember eszik a főztjéből, ha mindkettejük munkahelyéről — a fővárosi postától — jöttek a munkatársak, brigádtársak segíteni. Kölcsönmunka volt ez, hiszen ők is évek óta oda jártak mások építkezését gyorsítani. — Sokan, ha elmennek a ház előtt, hallom ahogy mondják, végignézve az épületen: ezeknek még a bőrük alatt is pénz van. Sírni nincs okom, mert aki sír, attól azt mondják, még többet kell elvenni. De egész fiatalságom, szabad időm, egészségem erre áldoztam. Én egy vecsési kocsmát se ismerek belülről. Máskülönben, aki egy cseppet is igyekszik, becsületesen dolgozik, annak az OTP, meg a vállalat ad kölcsönt. Minden embernek egyforma hosszú a keze, csak meg kell fogni a lapát nyelét és dolgozni. Éppen beszélgettem az egyik mérnök ismerőssel a minap, ök is fiatalok, s hasonló szép házat építettek mint mi. Mondja, hogy mennyi irigyük lett, mióta a külső csínt is megkapta a házuk. De a talicskát, a malterosvödröt, meg a sok vízhólyagot, bőrkeményedést, a sok szaladgálást, a meszes munkásruhát senki nem irigyelte tőlük. Pedig ő se lobogtatta a diplomáját. Kiegészítésként a feleség még hozzáteszi, hogy nemcsak a kocsmát, de mozit, színházat, kultúrházat se láttak időközben belülről. Kétféle stílus A mostani épület alsó és felső szintje stílusban is eltér. Kérdésemre elmondják, hogy építkezés közben mentek egyik ismerősüknek segíteni, ahol boltíves belépőket raktak. Így lett a felső szinten náluk is boltív az egyenes beton áthidalók helyett, ami szemre is tetszetősebb. Orosz Károly Társadalmi rendezvények Segítenek az iskolák is A családi és társadalmi ünnepségeket járásszerte a monori székhelyű TÜSZSZ1 koordinálja és szervezi. A gyömrői Nagyközségi Tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a helyi eredményekről, gondokról hallgatott meg tájékoztató jelentést. Hat évvel ezelőtt, 1977-ben kötött szerződést'"a gyömrői tanács a monori irodával az ilyen ünnepélyek színvonalas, együttes lebonyolítására. Az iroda ezekhez műsort (verses köszöntőt, hangszerszólót, stb.) Udvariasság papjainkban egyre több szó esik az udvarias, előzékeny kiszolgálásról a kereskedelmi egységekben. A néhány éve bekövetkezett változások is azt a célt szolgálták, hogy nagyobb legyen a konkurrencia, a versengés a vásárlóért.. Egyik ismerősöm mesélte a minap: a hét vége ellenére üresen tátongott a gyömrői postával szembeni élelmiszerbolt. Mindöszsze egy eladó tartózkodott az üzletben, s tőle kérdezte, van-e Ráma margarin? A válasz lakonikus és rövid volt: nincs! De látni kellett volna azt a közömbösséget, kedvetlenséget, enyhén szólva elutasító választ, ami az eladó arcára volt írva. Már meg sem mertem kérdezni — folytatta ismerősöm, hogy aromát kaphatok-e? Elmentem á néhány méterrel arrébb levő úgynevezett édességboltba, ahol kaptam margarint és aromát is. A két pénztárnál hosszú sor kígyózott, s míg én is vártam a fizetésre, egy pillanatra kiléptem, s keresgéltem a polcon a magamnakvalót. Olyan sok volt a dobozokban, hogy nem találtam. Megemlítettem a pénztárosnak, aki készségesen „kiszállt” a kasszából, leemelte a két kis tasakot, s máris a kezembe nyomta. Tlát, ilyen „kis” különbségek is hatással tudnak lenni a vásárlókra ... Zümmögnek a rarrégépek Többféle szezonális, divatos ruházati cikket készítenek a P1RUSZ üzemében. A zümmögő varrógépekről lekerülő termékek egy része szovjet exportra kerül. Hancsovszki János felvételei biztosít. Ezenkívül esetenként az iskolák közreműködését is igénylik. Tavaly 13 névadó, 59 házasságkötés történt ünnepélyes keretek között Gyomron, s 26 polgári temetés. Lényegesen javított a helyzeten az 1982-ben felavatott új házasságkötő terem, amely fővárosi színvonalú, s amelyet a volt szakmaközi bizottság székházának nagyterméből alakítottak ki. A több százezer forint értékű átalakítást határidőre és jó minőségben végezte el egy helybeli kőművesmester. A családi események társadalmi megünneplése egyre nagyobb tért hódít a 13 ezres nagyközségben. A rendezvényeken sokan részt vesznek, s gratulálnak az anyakönyvvezetőknek a színvonalas lebonyolításhoz. Nem kielégítő még a polgári temetések aránya. Ezek számát a jövőben még nagyobb felvilágosító munkával, agitációval és tudatformálással tovább lehet emelni. G. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1983. JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK A járási székhelyen nehezebb Ma nem csábító a régi rang Nemrég írtunk a vecsési tűzoltózenekar sikereiről, terveiről. — Nekik könnyű! — legyint tréfásan Fekete Sándor, a monori önkéntes tűzoltók parancsnoka. — Ott fúvóshangszerrel a kezében születik az utánpótlás! Ami a tűzoltószertár melletti klubszobába hozott, a kérés: fel kellene éleszteni a monori tűzoltózenekar ügyét. Vannak ugyan tizenegyen, de sorra távoznak a tagok, arra hivatkozva, hogy elfáradtak, öregszenek, s úgy tűnik, nincs is kinek átadniuk a stafétát. A fiatalok között nem akad aki szívesen felvenné az egyenruhát, s átvállalná valamelyik hangszert. Családostól — Szükség van a zenekarra? Vagy a hagyományőrzés szeretné megtartani a csoportot? — Ez is, az is. — Válaszol Rigó László, a nagyközségi közös tanács főelőadója. — összeültünk nemrégiben, hogy a zenekar jövőjéről beszélgessünk. Lenne mód az anyagi támogatásra, de ehhez az kell, hogy legyen kit támogatnunk. Ha veszni hagyjuk a csoportot, megint szegényebbek leszünk valamivel. A május elsejei zenés ébresztőkkel, nyári térzenékkel... Maradna itt néhány sapka, néhány hangszer, emlékeztetőül.. Kár lenne. — Azelőtt rangot jelentett közénk kerülni! — emlékezik Fekete Sándor. — Én az apámtól vettem át a hangszert, de ha új ember jött, arról több információt, esetleg ajánlást kértünk. Rendezvényeken muzsikáltuk össze az egyenruhák árát, majálisokat szerveztünk, főztük a gulyást, ott voltak a feleségek, a gyerekek. .. Micsoda felejthetetlen, hangulatos napokat töltöttünk együtt! — Lehetséges-e mindezt visszahozni? — Nem tudom. Néha úgy érzem, a nagydobnak például nem lesz több gazdája. Melyik fiatal venné a nyakába, attól tartva közben, hogy a rock- és popzenén nevelkedő többiek a hasukat fogják nevettükben? A fúvószene más műfaj, igaz, de attól, hogy más. még lehet vonzó. A tűzoltóparancsnok érvei „házi használatra” igen meggyőzőek: három fia és veje tagja a monori önkénteseknek, zenélnek is. Olyannyira tűzoltócsalád ők, hogy a legerősebb magját jelentik a testületnek. Apáktól öröklődik — Ha riasztás van — márpedig van, a mostani szeles időjárásban sokszor kellett kivonulniuk — minket nem is kell külön értesíteni. Megszólal itt a szertár előtt a sziréna, s az Acsádi utcai házunk udvarán a kutya abban a pillanatban „jelez”. Két lábra áll, szűköl, mi már értjük, és indulunk. A hivatástudatot és szeretetet ebben a családban apáról fiúra öröklik. S igyekeznek másokat is megnyerni, kinevelni az utánpótlást. Várják a fiatalokat — Fiatal tűzoltóink vannak is. A zenész utánpótlással van inkább a baj. De talán akadnak Monoron, a monori járásban olyan fiatalok, akik tanultak már fúvós hangszeren, s szívesen jönnének közénk. Azokat is várjuk, akik esetleg itt kívánják elsajátítani az alapokat. Tehetik: értő karmesterünk foglalkozna velük. Hogy ne vesszen el mindaz, amit sikerrel ápolgattunk sok évig... — Hol jelentkezhetnek az érdeklődők? — A monori nagyközségi tanács 16-os szobájában, Rigó Lászlónál. Reméljük, sokan odatalálnak. K. Zs, Fedelet forgácsolnak Csehszlovák exportra készülnek hidraulikus tápegységek a Danuvia Vállalat nyáregyházi részlegében. Sági János függőleges marógépén a szerkezet fedelét forgácsolja méretre. Akarva, akaratlanul sokszor másikat. Valószínű, hogy soha kell ilyen-olyan hivatalokkal nem lesz vége a békétlenkekapcsolatba kerülni, ügyinté- désnek. Persze mindkettő a zőkkel tárgyalni, vitázni, tanácsnál keresi az igazát, s egyetérteni döntésekkel. Ezek mert egyiknek vagy másiknak sokszínűségét aligha lehet vá- a jogszabály szerint igaza van, zolni is. egyiket vagy másikat el kell • „ „„ marasztalni, netán meg kell Nagyon helyénvaló az a so- ...... kát hangoztatott megállapítás, .. . . . . S.,a«“teTMr?Äv‘a2 S'“ M S“, ajg,7ärmiÄ=ne,'°". előfordulnak hivatalnokok ál* tál elkövetett hibák, amikor az f0gJa^k el tem az illetékTM ügyfél jogosan háborodik fel a .. 0 . |, „ , tett intézkedésen ügyintézőt, sem a tanácsi vetett intézkedésén. zetést, sem a szakigazgatási Felvetődhet azonban fordít- szervet, senkit. Aki a tanácsva is a kérdés. Mindig a hiva- házán dolgozik, az — szerintalok, hivatalnokok — jobb szó tűk — mind rossz szándékkal híján -packáznak a ügyié- vizsgálja az ügyeket! Hogy lekkel? bennük van az alapvető hiba’ Nem túl régen volt szeren- Eszükbe sem jut. csém tanácsi vezetőkkel beszélgetni, akik elmondtak néhány olyan esetet, amikor a vétlen „áldozatok” éppen a — Nekem olyan ügyfelem is sokat, az esetek többségében akad, aki már a helyi illetékeindokolatlanul szidott hivata— seket meg sem keresi. Neki lók voltak. Íme néhány példa, legfeljebb a megyei tanács elnöke a partner — így a másik lllllJ vezető. A minap megkeresett az egyik megyei szakosztály Az egyik községben két dolgozója, hogy X.-nek milyen szomszéd nem fér egymás mel- ügyében nem járt el a tanács? lett. Évek óta folyik a perpat- Törték a fejüket ügyintézők, var, az egyik harag szüli a vezetők, mígnem rájöttek, Kiesek ex idegeivel? Az íróasztal túlsó oldalán hogy valamikor a nyáron tett bejelentést a szomszédja ellen. Ragaszkodott hozzá, hogy jegyzőkönyvezzék pánaszát. Jegyzőkönyv helyett — gondolták naivan a tanácsiak — gyorsan intézkednek. Kimentek a helyszínre. A bejelentés teljesen alaptalan volt. A bejelentő egyetlen állításának igazával sem találkoztak. A helyszínelők ezek után megkérték X.-et, hogy ne, terhelje őket feleslegesen, amúgy is akad elég alapos észrevétel, amit ki kell vizsgálni. Hogy mit kaptak hangos szóval, minősíthetetlen hangnemben a tanácsiak, azt a nyomdafesték nem tűri. X.-nek decemberben eszébe jutott a nyári eset, s mint sérelmet tálalta neki megfelelő helyen. Az újabb vizsgálat végeredménye egyébként a tanácsiakat igazolta. Kisajátítás. Kínos, kényes, nehéz ügy. Van azonban már annyira mindennapi esemény, hogy nyugodtan, mindenki megelégedésére lebonyolódjon. Nem. — Mi kifogtunk egy mindenben tudós ügyfelet, meséli a harmadik vezető. — Ma sem tudjuk, mit akar. Kifogásolta, hogy az előzetes megbeszélésekről nem készült jegyzőkönyv, majd azt, hogy miért hívtuk be előzetesen tárgyalni, később, hogy nem tudja pontosan a kisajátítás idejét, meg egyébként is miért zaklatjuk, neki az a megfelelő intézkedés, ha kimegy a kisajátítási határozat és kész. Panaszkodik, fellebbez, mert ő nyugtalan, ő tatarozni akar, így nem lehet élni, a tanács megtiltotta a beruházást a lakásán (komplett belső átalakítást hajtott végre, tiltásról pedig szó sem volt). — Jobban ismeri — véli — a kisajátítási jogszabályt, mint az illetékesek. Csak egyet nem vesz figyelembe: Magyarországon még egyetlen kisajátítás után sem került az utcára senki. Lehet, hogy ő ideges, de hogy sikerült sok más embert is felidegesítenie, az már bizonyos. Hűli A történetek sorakoznak. Olykor kínjukban nevetnek a tanácsiak. Hogy is kezdtük? A hivatalok vannak az ügyfelekért! De azért — a másik oldalon is emberek ülnek. Azoknak is van idegrendszerük, olykor véges türelmük Néha nem árt, ha ezt is figyelembe vesszük. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) s