Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 19S3. JANUÄK 26., SZERDA A konzervgyárban szép hagyományai vannak az újííótnozgalommk. A múlt évben elért eredményekről érdeklődtünk Pijákovicsné Kovács Erzsébet iparjogvédelmi és fejlesztési előadótól. Elfogadott Javaslat — Novemberben vettem át ézt a munkakört — mondta. Mint fejlesztési előadó nemcsak az újításokkal foglalkozom. Bekapcsolódom a fejlesztési osztály import beruházási tevékenységébe, az idegen nyelvi tárgyalások, levelezések, külföldi partnerekkel való kapcsolat területén. — Mivel év végén kerültem ebbe a munkakörbe, így csak fiz adatok összehasonlítása alapján tudom elmondani, hogy az 1982-es év kimagasló volt. Ehhez hozzájárult, hogy vállalatunk vezetése olyan széllé met alakított ki, mely minden dolgozó számára beosztástól, képzettségtől függetlenül lehetőséget biztosít arra, hogy a rendelet és a szabályzat adta kereten belül újíthasson. — Remélem a múlt évben élért szintet az idén is tudjuk tartani. Az újítókedv egyáltalán nem csökken. Érdekességként említhetem, hogy vállalatunknál a szocialista brigádok csak akkor nyerhetik el az aranykoszorús jelvényt, ha legalább egy elfogadott újításuk van. Ezzel is ösztönözzük a dolgozókat arra, hogy- a hibákat ne csak észrevegyék, de konkrét javaslatokat tegyenek azok kiküszöbölésére. — Mit tesznek annak érdekében, hogy a fizikai dolgozók ihlég nagyobb arányban részt vegyenek a mozgalomban? — Év közben újítási hónapokat tartunk. Tavaly például az őktóberi általános és ifjúsági hónapban 56 javaslatot nyújtottak be, melyből 22-t hasznosítottunk és 19-et kísérletre fogadtunk el. Újítási díjként 28 ezer 600 forintot fizettünk ki. Az általános kategóriában első lett Koroknál Dénes, a szállítási főosztályról, négy benyújtót javaslattal, melyekből 3-at fogadtunk el. — Az ifjúsági kategóriában pedig Kállai Antal szintén a szállítási főosztályról szerezte meg az első helyet 3 benyújtott és két elfogadott javaslattal. Ennek a kategóriának második helyezettje női újító lett, Cseh József né, a K—4-es üzem dolgozója. Az év folyamán újítási ankétot tartottunk, ahol az újítással foglalkozó szakemberek találkoztak az újítókkal és kicserélték tapasztalataikat. Válasz nem érkezett — Nagy sikere van az évente többször megtartott újítási börzének is, melyen az elfogadott javaslatokért a helyszínen fizetünk. A vállalat eredményének növeléséhez a múlt évben is hozzájárultak az újítási javaslatokból származó jövedelmek. — Milyen a kapcsolatuk az iparág többi vállalatával? — A többi konzervgyárra] ezen a területen is szoros a kapcsolatunk. A nálunk készített újítási javaslatokat a többi gyárba elküldjük, s ők is hasznosítják, cserébe pedig mi is megkapjuk tőlük újításaikat. — Mi volt o múlt év legsikeresebb újítása? — A Bencsik Géza és Szentpéteri György által létrehozott ALFAPANK zárófej, mely az üvegtörés minimálisra csökkentésével nagymértékben hozzájárul az anyagtakarékos-Szorgalmas szőlőtelepítők A napokban utánanéztünk hogy a múlt évben mennyi gyümölcsfát és szőlőt ültettek. Mint kiderült az ültetvények gyarapodása jóval meghaladja az előző évek átlagát. Ezt termelőink nemes törekvése mellett, a rendkívül kedvező időjárás is elősegítette. Az év végével nem fejeződött be a munka. Még január 15-én is láttunk Evümölcsfát ültetni. Elősegítette a gyümölcsfák és szőlővesszők ültetését az is, hogy a bordási faiskola nagykőrösi lerakatát Kovács Sándorné sok jóakarattal és figyelemmel vezette, s igyekezett a termelők igényeit minél teljesebben kielégíteni. Megkérdeztük a faiskolai lerakatban, hogy az őszi faültetési idényben milyen fákból, mennyit vásároltak a termelők? Kiderült, hogy az első helyen áll a ■ meggy. A különféle meggyfajtákból 1500 facsemete fogyott el. Utána következik a cseresznye 1200 darabbal. A kajsziból pedig 900- at, szilvából 400-at és a diófacsemetéből 120-at vásároltak. A bogyós gyümölcsök sorában a magastörzsű piszkéből 700, a piros ribiszkéből 300 bokrot vettek. Rózsabokor 700 kelt el. Gyökeres szőlővesszőt közel 10 ezer darabot adtak el. Legtöbbet vettek a Zalagyöngyéből és a Favoritból. Volt Pannónia kincse, Csabagyöngye, Muscat Otonell és Pirosgyöngy is. Kovács Sándorné, a faiskolai lerakat vezetője most a télen nagy buzgalommal tanulmányozza a szakkönyveket, hogy mindenfajta fáról és szőlőről mindent tudjon. A tavaszra is igyekszik minden faiskolai cikkből: gyümölcsfacsemetékből, szőlővesszőből, rózsa- és díszfákból bő választékot biztosítani. Megkönnyíti a biztos kiszolgálást, aki tavaszi szükségletét előjegyezteti. Kopa László sághoz. Egyébként ezt az újítást elküldtük az idén Moszkvában megrendezésre kerülő anyag- és energiatakarékossággal kapcsolatos kiállításra, melyen szocialista országok vesznek részt. Válasz még nem érkezett, de reméljük elfogadják kiállításra. Dcvizsfóegtakarítás — Az újítók milyen magasabb fokozatú elismerésben részesültek? — A november 7-e tiszteletére tartott ünnepségen a Kiváló Feltaláló díj arany fokozatát kapta dr. Ábrahám Tibor, dr. Gábor Gyula, Róka Sándor és Szatmári Gyula. Kiváló Újító arany fokozatot két fő, ezüst fokozatot négy, a bronz fokozatot pedig egy fő kapta meg. — Melyek az 1983-as év céljai? — Szeretnénk még több dolgozót bevonni az újítómozgalomba. Várjuk a javaslataikat a munkakörülmények javítása, az energia- és anyagtakarékosság, a deviza-megtakarítás és egyéb területeken hasznosítható újításokra. Gyarmati Klára Hirdetők Városunk köztéri fái az elmúlt hónapokban kezdtek karácsonyfává válni. A díszek a különféle feltűzdelt apróhirdetések, figyelemfelkeltő táblák voltak rajtuk. Az élelmes emberek nem válogatnak, az élő fákba is minden lelkiismeretfurdalás nélkül beleverték a kisebb és a nagyobb szögeket. Az ilyenek láttán elszomorodik és felháborodik az ember. De mit lehet tenni, ha a józan ész kevés ahhoz, hogy jobb belátásra bírja ezeket az embereket? Még lehet például büntetni őket, mert természetvédelmi és környezetvédelmi szabálysértést követnek el. Máskülönben az apróhirdetésekre is igen jó lehetőségek kínálkoznak, ráadásul még fizetni sem kell értük. Ingyen lehet hát hirdetni a piacon, a könyvesbolt előtt és a Ceglédi úti ABC-nél elhelyezett táblán, s hamarosan elkészül a Kossuth Lajos úti ABC hirdetőtáblája is, melyen ki-ki ajánlhatja eladásra szánt portékáját, vagy másirányú közlést is tehet. Embertársait tiszteli meg az, aki jól olvashatóan, helyesírási hiba nélkül tűzi papírját közszemlére. Máskülönben érdemes lesz jobban betartani az előírásokat, mert azok megszegőivel szemben az illetékes hatóságok igen szigorúan eljárnak. K. K. Műemlék városok Január 31-én, hétfőn este 6 órakor az Arany János Művelődési Központban az utazók klubjában ismét vendégül látják a népszerű előadót, Kóbori Pált. Ezúttal a Magyarország legszebb műemlék városai címmel indított sorozatának első előadását tartja meg. Ellenőrzőúton a szerelő Farkas József szerelő a Törteli úti transzformátor- és kapcsolóállomáson a 120 kilovoltos kapcsolók között jár ellenőrző körúton. Hancsovszki János felvétele Tanulmányok Nagykőrösiek Ceglédről Nemrégiben jelent meg a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában a Studia Comitatensia elnevezésű sorozat 11. köteteként a Cegléd története című várospionográfia Ikvai Nándor szerkesztésében. A több mint 600 oldalas mű a közös történelem, okán érdekes olvasmánya lehet a nagykőrösieknek is. Valóban sokszor előfordul városunk neve az emlékeket idéző mondatokban. Külön öröme lehet a nagykörösieknek, hogy két helybeli szerző munkáját is dicséri a szép könyv. Dr. Novák László, az Arany János Múzeum igazgatója a Cegléd Mezőváros a XV111. században és a XIX. század első felében című fejezetet írta. Dr. Böőr László, a Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztályának vezetője pedig a Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig című fejezetet dolgozta ki. Dr. Novák László tanulmányában részletesen elemzi a törökök kiűzése utáni korszak hatalmi harcait. Felvázolja azoknak a küzdelmeknek a lényegesebb fordulópontjait, melyeknek az eredményeként a ceglédiek viszonylagos önállóságra tettek szert a földesúri jogokat gyakorló budai apácákkal, majd mint vallásalapítványi uradalom lakói a helytartó tanáccsal szemben. Elemzi a rekatolizálás folyamatát és annak gazdasági és társadalmi hatásait. A nagykőrösi szerző alapos vizsgálódás eredményeként elénk tárja a mezőváros tanácsának az önállóságért folytatott har* cait és jogkörének változásait. E tanulmány lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk a XVIII —XIX. századi ceglédi mezővárosi fejlődést a nagykőrösível. A továbbiakban dr. Novák László bemutatja a ceglédi társadalmi és gazdasági viszonyok alakulását, a ceglédi nemesek szerepét és gazdasági helyzetét, a iiatárha^ználatot szabályozó rendeleteket és végül a településrendszert, valamint a településrendszer megváltoztatására irányuló törekvéseket. A kitűnő dolgozat erényé az adatok sokasága és az adatok elemzésének mélysége. Az olvasó érdeklődését felkeltik a múltból üzenő térképmellékletek. Dr. Böőr László tanulmánya bizonyára sok emlékét idézi fel a ma élő idősebb nemzedéknek. A két város, Cegléd és Nagykőrös sorsa nemcsak a mezővárosi fejlődés időszakában volt hasonló, hanem a felszabadulást követő nehéz esztendőkben is. Az 1945 és 48 közötti újjáépítés többékevésbé ugyanazokat a problémákat vetette fel e két településen, bár — mint a tanulmányból kiderül, földrajzi helyzeténél fogva Cegléd fontosabb stratégiai helyzetben volt Nagykőrösnél. Különösen érdekes olvasmány a tanulmányból a 45 utáni pártharcokat bemutató rész, s nem kevésbé a földreform végrehajtását tárgyaló fejezet. A remek tanulmány jó segítséget nyújt ahhoz, hogy részleteiben is megérthessük nemcsak a ceglédi, hanem a nagykőrösi fejlődés törvényszerűségeit is. Az ellenfélnél sok volt a túlkoros Serdülő kézilabdások Az 1983. évi Duna—Tiszaközi serdülő fiú kézilabdabajnokság első játéknapjára Lajosmizsén, teremben került sor. A villámtornán 2X20 perces mérkőzéseket játszottak. A fiatal «körösiek jól helytálltak, de mindhárom találkozójukon szoros vereséget szenvedtek. Ellenfeleiknél mindnél volt idősebb korú szereplő, s mivel a lajosmizseieknél nagyon sok volt a túlkoros, velük már nem is játszottak. Izsáki MEDOSZ—Nk. Kinizsi 14-11 (6-5), KÖZGÉP (Cegléd)—Nk. Kinizsi 10-8 (4-6), Ceglédi 203-as DSK—Nk. Kinizsi 10-6 (2-2). A körösi csapat játékosai: Mogyorósi — Moravcsik, Andrási, Hriagyel, Vanyur (1-1), Szűcs (9), Lados (9), Hajagos (3), Mocsi, Barabás, Gulyás (3), és Demeter voltak. Az 1982. évi Pest megyei felnőtt férfi kézilabda-bajnokság végeredménye: Németh Ambrusné ügyes asszony. Minden évben kora tavasszal és nyáron szappant főz. Büszke a kamrájában sorakozó több éves szép, fehér házi*' szappanjaira. Megkopogtatja némelyiket, peng, akár az acél. Jobban kicsapódjon — Minden valamire való asszony tudott ezelőtt szappant főzni — mondja Németh néni. — Nagy szégyen volt nem érteni hozzá. — Miből főzi a szappant-? — Egész évben gyűjtöm a zsíros hulladékot egy fazékban, amit a kamrában, hűvös helyen tartok, nehogy bepenészedjék. Jó tiszta szappant jó tepertőből és jó zsiradékból lehet főzni. Disznóöléskor öszszegyűjtöm a fodortepertőt, a bélzsír tepertőjét, a bélvégeket, a háj tepertőjét, a szalonna elavasodott alját, a húsok kövérjét. — Hogyan főzi a szappant? — Nagyanyám idejében még a sziksót söpörték össze és abból főzték a lúgot. Sziksós kocsik mentek az utcán és kiabálták: sziksót vegyenek! Ide Kecskemét és Szeged határából hozták. Vékával mérték, a vevők ugyanannyi szemes terményt adtak, mint amennyi a sziksó volt. Egy / Régi fudsmány Hagyományos szappanfőzés véka sziksóhoz 2 kilogramm darabos meszet tettek és vizet öntöttek'rá. A keveréket két napig állni hagyták. Mikor már megaludt és leülepedett, felül maradt a lúg, amit a szappanfőző üstbe öntöttek. Anyám már szódából csinálta a lúgot — mondja Németh néni. A recept szerint 1 kilogramm szóda 7-8 liter vízben feloldva 3 kilogramm zsiradék főzéséhez elegendő. — A szappant az udvaron főzöm katlanon. Szalmával alágyújtok és rőzsével, csutkával tüzelek. Egy fél óráig főzöm, állandóan bugyog, forr, folyton kavargatni kell, hogy ki ne fusson. A szennyes-barnás színű szappan akkor feljön a lúg tetejére. Ha gyenge a lúg, szódát dobok bele, ha erős, vízzel hígítom. Ezután külön edénybe teszem a lúgot és a szappant. Az üstöt tisztára mosom, új lúggal másodszor is kifőzöm a szappananyagot, de már rövidcbb ideig, csupán 10—15 percig. A szappan egyre fehérebb lesz a lúg hatására. Egy marék konyhasót is dobok bele, hogy jobban kicsapódjon a szappan. A régi lassan kopik Vannak, akik harmadik, sőt negyedik lúgon is kifőzik a szappant. Mikor már érzem, hogy kész, akkor próbát veszek kanállal, a tenyerembe cseppentem, ujjal szétnyomom. Ha azt látom; felpenderül, akkor kész a szappan. — Előfordult, hogy a főzés nem sikerült? — Előfordul. A gyenge lúgon főzött szappan avas, sárga színű, zsíros tapintású, nem szárad ki jól. Az erős lúgon, vagy a kelleténél tovább főzött szappan tarhonyás. morzsás. — Mi történik a kifőzött szappannal ? ■ \ — Vizes ruhával bélelt deszkaformába öntöm. Már másnap ki lehet venni a formából, késsel feldarabolni, amíg puha, 10—15 centiméter nagyságú kockákra. Száradni a mestergerendára, vagy a kamrába teszem. A visszamaradó lúgból lúgszappant főzök, ez erősebb, mint a fehér szappan, ezért erősen szennyezett tarka ruhákat mosunk vele. A visszamaradó erős lúgot kannákba öntöm és súrolásra használom. A több éves, jól kiszáradt szappan nem kopik úgy mosáskor, mint a frissen főzött. Ezelőtt minden háziasszony arra törekedett, hogy minél több és minél régibb szappana legyen. Acélként peng Sokan eldobják a zsíros hulladékot és szaladnak a boltba mosószerért. En minden évben kétszer főzök szappant; kora tavasszal, disznóvágás után és a nyár derekán. Németh Ambrusné megropogtatja maga főzte, több éves száraz szappanjait, pengnek, akár az acél. Sz. A. 1. Gödöllő 20 12 4 4 417-353 28 2. Verőcém. 20 12 1 7 469-459 25 3. Domony 20 12 — 8 482-444 24 4. V. Izzó II. 20 10 3 7 396-33» 23 5. Pilisvörösv. 20 9 4 7 375-354 22 6. Túrái VM 20 10 2 8 419-421 22 7. Nk. Kinizsi 20 9 2 9 470-444 20 8. Vecsési SE» 20 9 2 9 432-441 10-. 9. Erdőkertes 20 6 3 11 392-460 IS 10. D.-keszi II. 20 4 4 12 446-491 12 11. Albertirsa 20 3 3 14 391-483 9 * = 1 büntetőpont levonva. A körösi csapat volt a második leggólképesebb és pár ponttal többel a dobogórí is végezhetett volna. A városi tanács vb művelődési, testnevelési és sportosztálya a Nagykőrösön működő négy természetjáró szakosztály (Kinizsi, Pedagógus, Elektromos, TRAKIS) és három országjáró diákkör (Toldi, Gimnázium, 224-es Szakmunkásképző) képviselőivel a sportotthonban közös megbeszélést tartott. A cél az volt, hogy megismerjék ' egymás tevékenységét, eddigi eredményeit és a jövőbeli célkitűzéseket. A városkörnyéki erdők és a jubileumi park védelméről, valamint közös túrák szervezéséről esett szó. A piros turistajelzést a megye szeretné meghosszabbítani, ebben társadalmi munkát vállaltak városunk természetbarátai. Szó esett a Csókáserdei emlékpark kulturáltabbá tételéről és terv is született rá. A Pálfájában erdei tornapályát szándékoznak létrehczni, amely a nyári napközis tábor kis lakóit is segíti majd. A szakosztályok vezetői örömmel vették ezt a kezdeményezést és javasolták, hogy ezentúl évente tartsanak taoasztalatcsere-megbeszél éseket. Szerdai sportműsor Sakk Művelődési központ, 14.30: az 1982/83. tanévi úttörő-olimpia városi döntője. H SííNHÁfBfi A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Lakodalmak. Jókai-bérlet. Mozi A postás mindig kétszer csenget, I—II. Színes, szinkronizált amerikai film. (16 éven felülieknek!) Előadás csak 5 órakor. A stúdiómoziban Szenvedünk a kamaszkortól. Szinkronizált csehszlovák film, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Fejlőd® mozgalom Szükség van az újításokra
