Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1983. JANUÁR 26., SZERDA • • 0S$zés kisiparos / Tisztes munka, tisztes fizetség Még az elmúlt év októberében született a határozat, hogy a Kisiparosok Országos Szövetsége aszódi alapszervezetének munkáját függetlenített titkár irányítsa. Az egykori aszódi járás területén majdnem ötszáz kisiparos végzi tevékenységét, többségükben becsületes, igyekvő emberek, akik nem egy esetben bizonyították, hogy a kisközségekben, de a nagyobb településeken is szinte kizárólag ők álltak a lakosság rendelkezésére. Megtaláljuk őket a tanácsok soraiban, ahol aktív részvétellel, a közügyekbe való beleszólás lehetőségét kihasználva a helyi tervek, a helyi politika kidolgozásán és végrehajtásán munkálkodnak. Mindezeket Pólyák Pál, a KIOSZ aszódi alapszervezetének titkára mondta, aki a megválasztása óta eltelt rövid időszak alatt megpróbálta megismerni a szervezet népes tagságát. Beszélgetésünk közben kiderült, hogy a kisiparosok száma egyes szolgáltatási ágazatokban emelkedik, ugyanakkor vannak területek, amelyeken a létszám csökken. Tények tanúsága — Nagyon divatos most a személy- és teherszállítási ipar kiváltása. Az utóbbi néhány hónapban harminchétén kérték ennek a szakmának a gyakorlását. Sajnos, sokan tévednek, amikor a mendemondákra alapozva elhatározzák önállósodásukat. A tények bizonyítják, csak a tisztességes, szorgalmas munkának van és lehet eredménye. Mindenki ismeri Gyöngyi Sándor aszódi órást, aki több évtizedes becsületes munkájával egyaránt kivívta a lakosság és a politikai, társadalmi szervek elismerését, jóllehet, anyagiakban nem ért el többet, mint bármely dolgozó elérhet. D eme Mihály bagi kisiparost az egész járás ismeri. Alig van olyan lakás, ahol az általa készített kárpitozott bútorokkal ne találkoznának. Igaz, ma már nyugdíjas, de a szervezetben aktív tevékenységet végez. özv. L ados József né műköves is nyugdíjba ment, és ha anyagi gondjai nincsenek is, mindazt, amit szerzett, csak beosztással élvezheti. Pólyák Pál sok példát tudna, mert sok műhelybe benyitott, sok otthonba bekopogott. — Kővágó János aszódi műszerészmester a kéziszerszámok készítésében jeleskedik — mondja a titkár. — A Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatták profilgyaluját, amelynek tömeges gyártását — hiába volt akkora sikere — menedzser és megfelelő anyagi háttér hiányában nem tudta még elvégezni, de bizonyította, amit végez, az valóban mestermunka, s bármely más alkotótevékenységgel egyenrangú. Túrétól Bagig — A kisiparosok létszáma más dolgozó rétegekhez viszonyítva alacsony, mégis jelentős a szerepük, mert munkájuk során sok emberrel kerülnek kapcsolatba, magatartásuk, jó munkájuk kedvezően befolyásolja a közhangulatot. A helyi intéző bizottságok, Tu-Röpiabdás lányok Oj társakat várnak Megkezdte az edzéseket a GSC női röplabdacsapata; a bajnoki találkozókra készülve erőnléti taktikai, technikai elemeket gyakorolnak hetente kétszer, szerdán és pénteken délután hattól az Erkel Ferenc isikola tornatermében. Az egyszerre két bajnokságban is játszó, a megyei pontvadászatban és a Budapest I. bajnokságban is szereplő fiatal szépreményű gárda tavalyi eredményeiről decemberben számoltunk be, részint azzal a céllal, hogy a Gödöllőn élő egykori aktív, tapasztalt s még mindig versenyző korú hölgyek figyelmét felhívjuk a lehetséges csatlakozásra. A helyzet nem változott, persze fiatalokat is várnak. A lányok és az edző, Kőrösfői László nem titkolt célja, hogy az egykor szép napokat megélt gödöllői röplabdasport újabb eredményes lapjait írják. Az ötvenes évek elején, az akkori MüM Szakmunkásképző Intézetnek volt jó női csapata. Lencsés Rezső vezetésével akkor az NB II-nek megfelelő területi bajnokságban játszott a gárda, de ketten később az NB I-be is eljutottak. Aztán a hatvanas években a Ganz Vasas női gárdája aratott elismerést, ennek a csapatnak már Kőrösfői László tartotta az edzéseket, s három évig a Budapest II. osztályban szerepeltek. De aztán feloszlott a társaság, s egészen a mostani gárda megszervezéséig nem volt női röplabda Gödöllőn. Az edző maga is kipróbált röplabdás, aki megjárta az NB I- es BSE-t is, majd egészen 42 éves koráig játszott az NB II- es GSC-ben. Ezért is szorgalmazza, hogy minél többen válasszák ezt a játékot, hiszen igazán ismeri a szépségét, ö és a csapat tagjai tehát várják az új jelentkezőket. G. Z. ] rán, Galgahévízen, Kartalon, I Aszódon önállóan, Bagón és Hévízgyörkön pedig közösen I működnek. Valamennyi közsé! gi kisipsfroscsoport tevékenyj ségéről részletesen lehetne ! szólni. A kartali kisiparosok i híreseK arról is, hogy labdarú- i gócsapatuk a kispályás baj- I nokság győztese volt. A tu\ raiak a sportpálya öltözőjé! nek építésénél negyvenezer forint értékben dolgoztak. A bagiak az óvoda bővítésénél jeleskedtek, de nem hiányoztak a sportklub építésénél sem. Hasonlók az eredmények a többi községben is. Kirándulás, klub — Sok mindent tervezünk, sok mindent szeretnénk, nemcsak azért, mert új ember vagyok — mondja Pólyák Pál —, hanem elsősorban azért, mert az eddig megismert kisiparosokban nagy az igény a közösségi élet különböző formái iránt. — Alapszervezetünk új formában is szeretné erősíteni az összetartás érzését — folytatja megkezdett gondolatát Pólyák Pál. — Közös autóbuszkirándulást szervezünk tagjaink és hozzátartozóik, barátaik részére. Másik tervünk, hogy a községi intéző bizottságok létrehozzák saját területükön a kisiparosklubokat. Szeretnénk megszervezni a régi iparosmesterségek tárgyi emlékeinek gyűjtését, ugyanakkor törekszünk rendszeres sport- és kulturális alkalmak megteremtésére. Természetesen nem mondunk le alapfeladatunkról sem. Képviseljük a kisiparosok érdekeit, elősegítjük gazdasági tevékenységüket, közreműködünk oktatásukban, továbbképzésükben és egyéb szociális feladatok ellátásában, és érvényesíteni igyekszünk azt az elvet, hogy csak az erkölcsöknek, a kötelességeiket maradéktalanul teljesítőknek lehet igénye a megbecsülésre, a tisztességes mesterember névre. F. M. Megszűnik a csiliaggarázs Más telephelyre költöznek Gépjavítás az Agrártudományi Egyetemen Az agráregyetemi szocialista brigádok jutalomosztó gyűlésén feltűnt egy férfi, aki vaskos brigádnaplóval a kezében érvelt és elégedetlenkedett. Ekkor határoztuk el, hogy Gödöllőn megnézzük az ATE szállítási és gépellátási osztály gépjavító és gépjárművezetőinek bázisát. Így jutottunk el a virágkertészet szomszédságában levő Makarenko telepen levő garázsba. Edlmayer Antal, a gépjavító műhely vezetője fogadott, akitől megtudtuk, hogy a keresett személy, Kiss Imre, a gépkocsivezetők szocialista brigádvezetője távol van. A szükség kényszere — Ismerem a felszólalást, a panaszokat, mindazt, ami foglalkoztatja a dolgozókat, mondotta Edlmayer Antal. — Nincs titkunk, s ami foglalkoztat bennünket, nem mai keletű. Tessék megnézni ezt a tervrajzot, ez jelenti tulajdonképpen a jövőnket. Űj telephelyhez jutunk Máriabesnyőn, a volt sertéstelep helyén. — Nőnek a feladatok, mind több a munka és a jelenlegi állapot már nem tartható tovább! A jóból kerültünk a rosszba, amikor két évvel ezelőtt a Tessedik kollégium udvarán levő garázsból és szerelőcsarnokból idetelepültünk. Ott, a 30-as út mellett a tangazdaság központi épületének szomszédságában megfelelő körülmények között dolgoztunk. Megértettük a központi intézkédést. és szó nélkül jöttünk ide azzal, hogy az ígért határidőre elkészül az új telep. — Ha csak személygépkocsi, kát javítanánk vagy kisebb gépeket, nem volna különösebb panaszunk, ile bizony buszokat és tehergépkocsikat is gondozunk. S a már említetteken kívül karbantartjuk az erő- és mezőgazdasági gépeket, fűnyírókat, kismotorokat és pótkocsikat. Röviden: 36 gépkocsi, 150 mezőgazdasági erő- és vegyesgép javítása és karbantartása a feladatunk. Nagyobb gépek nem férnek be a meglevő szereidébe. Az új telepen, a szerelőcsarnokba két autóbusz és két tehergépkocsi fér majd el egyszerre és ezzel megszűnik a csillaggarázs. Nem kell a szabad ég alatt végezni a nagyjavításokat. Szerelők brigádja — Szerencsére idáig az idő kedvezett a munkáknak és különösebb panasz sem merült fel. A személygépkocsiknak külön jövítóműhelyük lesz. A létesítmény egy része adott, a meglevő épületeket használjuk fel. A raktár, a szociális létesítmény, az étkező tulajdonképpen megfelelnek a célnak. A fűtéssel lesz majd gond, márpedig az ember, ha valami újat kap, csak akkor örül, ha az teljes és nincs hiányérzete. Nyomóvezeték a hó végére Szennyvíznyomó vezetéket épít a Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat a gépgyártól a gödöllői tisztítóműig. A január végéig elkészülő, mintegy háromezer méter hosszú nyomóvezeték megoldja a térség szennyvízelvezetésének gondját. Hancsovszki János felvétele Adalék egy vitához Jegyzet jókról, rosszakról Baráti társaságban szegezték mellemnek a kérdést. Jók az emberek, vagy rosszak inkább? Bízhatunk embertársainkban, vagy okosabban tesszük, ha nagyon meggondoltan osztogatjuk a bizalmunkat. A hosszú beszélgetésben érvek csaptak szikrázva össze, amelyekből kiderült, nem igaz, hogy mindenki rosszindulatú, haszonleső, tisztességtelen, más kárának örülő, de az sem igaz, hogy mindenki becsületes, derék, jóakaraté, a közösségért, embertársaiért élő. Nem akartam én a vitában döntőbíró lenni, sem állást foglalni, de volt néhány friss példám, amelyeket elmondtam. ★ Egyik szombat este diszkót rendeztek a galgahévízi Kodály Zoltán Művelődési Házban. Az éjfélkor befejeződött zenés szórakozásról hazafelé igyekvő fiatalok egy kisebb csoportja a hévízgyörki Ady Endre utcában levő lakóházakról csatornákat tépett le, horpasztott össze, dobált az utca szélére, miután több villanyégőt is összetörtek, hogy tettüknek ne legyen tanúja. A vasárnap esti hévízgyörki diszkó után néhány kerítést döntöttek le. A tulajdonosok, akik kárt szenvedtek szaladhatnak fűhöz-fához, a kárt nem téríti meg számukra senki. A rombolók kártékony műveletei nem igényeltek túl sok ráfordítást sem időben, sem fáradságban, sem szorgalomban. Hogy miért tették? Bármely történelmi korban vizsgálnánk meg a pusztítás, a rombolás, a kártevés, a gyilkolás művelőit, a megszólalásig hasonló az eredmény. Épületek, hidak, templomok, közművek, amelyek hosszú évekig nehéz munkával, filléreknek a foghoz verésével épültek, a pillanat tört része alatt elpusztíthatok. Ez történt most is, csak kisebb mértékben. Ahogyan értesültem a fiatalok maroknyi csoportjának rombolásáról, úgy értesültem arról is, hogy ezekben a diszkókban több száz fiatal szórakozott kulturáltan, és sokan voltak, akik segítettek a rendezvény előkészítésében, lebonyolításában is. Visszatérhettem az eredeti kérdéshez. — Jók az emberek vagy rosszak inkább? ★ Elmondtam a hallgatásra két személyes példát is, hogy megkönnyítsem a döntést. A karácsonyt követő első munkanapon Gödöllőre autóztam. A bagi útelágazásnál két domonyi asszony integetett. Gödöllőre mentek valamilyen ügyben, de lekésték a buszt, pedig kilencre hívta őket a hivatalos papír. Beültek az autómba és most már hárman szurkoltunk, hogy elég legyen az üzemanyag a benzinkútig. A régi 3-as utat átívelő völgy - hídnál kettőt-hármat rántott a motor s leállt. Mi lehet tenni? Tartalék nincs. Kiálltam az ut szélére. Az első gépkocsi, amelyik szembe jött, fékezett. — Mi a gond? — hallottam a kérdést. Elmondtam. — Kanna van? Szívócső van? — Semmim sincs. A gépkocsivezető keresgélt. Talált egy műanyag csövet, majd sikerült előkotornia egy gumikesztyűt is. Megszívta a kocsi tankját, teleengedte a kesztyűt, s én futkostam a két kocsi között. Sikerült feltankolnom. — Menjen előttem — mondta megmentőm—, s ha gond lesz, ismét játszogatunk. Pénzt nem fogadott el, köszönetét sem várt, Egy hét nyomozás után tudtam meg a nevét. Árvái Józsefnek hívják. ★ És itt a másik példa. Egy héttel később autóbusszal kívántam utazni. Ismertem a menetrendet, s tudtam, hogy 9 óra 40 perckor érkezik a megállóba a Tura—Bag—Budapest közötti járat. Minden utast magam elé engedtem, s a végén szerényen átadtam a sofőrnek négy forint viteldíjat, s kértem Bagra a jegyet. A bilétához kemény hangú kísérőszöveget kaptam: — Miért ezzel utazik, ha csak Bagón van dolga? Nem látja, hogy Pestre megyünk? Húsz perc múlva jön a helyi járat. Hallgattam. Ahol nekem le kellett szállnom, ott heten szálltak fel, ám miattam egy másodpercet sem várakoztak, sem az utasok, sem pedig a gépkocsivezető, aki azért utánam szólt: — Hévizgyörk és Bag között ott a helyi járat! Nem volt időm a magyarázkodásra. Siettem a művelődési házba, ahol magamhoz vettem azt a jelentést, amit a 9 órakor induló busszal kellett Gödöllőre eljuttatnom. Ezen az autóbuszon Térjék Zoltán gépkocsivezető mosolyogva fogadott. — Meddig tetszik? — kérdezte és adta is kezembe a Gödöllőig érvényes jegyet, miközben kellemes utazást és sikeres munkát kívánt. Történeteim után ismét visszatértem az eredeti kérdéshez. Jók az emberek vagy rosszak inkább? Rábíztam be-, szélgetőtársaimra a választ, s rábízom most az olvasókra is. Én mindenesetre optimista vagyok. Fercsik Mihály No, de ez még a jövő, s lehet, hogy közben az illetékesek változtatnak és nem lesz majd okunk a panaszra. A műhely kis kollektívája tizenegy fős, s ebben már a műhelyvezető és a brigád vezető is benne van. Valamennyien a Bánki Donát szocialista brigád tagjai, akik jórészt itt nevelődtek, korábban itt tanulták a mesterséget. Ide tartozik három garázsőr és egy takarítónő is. Valamennyi szerelőnek van gépjárművezetői jogosítmánya. — Magam is itt kezdtem szerelőként és ma üzemvezető vagyok — mondja Edlmayer Antal, aki 21 éve az egyetem alkalmazottja — Jó a csapat. A gépjavítók ötször nyerték el a szocialista brigádok versenyében az ezüst koszorús kitüntetést, s két éve hajszálon múlott az arany megszerzése. Talán majd az idén sikerül. Egyénileg a brigád több tagjának van már aranyjelvénye. Többször vettünk már részt társadalmi munkában is. A brigádtagok között három KISZ- és egy párttag van, s valamennyien szervezett dolgozók vagyunk. Nevelni, megtartani — Jelenleg négyen tanulnak középfokon. A műhelynek négy ipari szakmunkástanulója van, de ez a szám februártól hatra emelkedik. Szeretnénk elérni, hogy ha majd ezek a fiatalok is segédekké válnak, nálunk maradjanak. Felnevelni a szakmunkásgárdát és megtartani, ez a célunk, s persze a pontos, jó munkára nevelés. Kifelé jövet még láttuk, amint Ribárszki István garázsőr naplójába éppen bejegyezte az egyik megjavított gépkocsi adatait. A járműveket vezetőik mindig nála veszik át hivatalosan, természetesen a kipróbálás után. Reméljük, hamarosan nemcsak a gépkocsivezetők, hanem a javítók, karbantartók is elégedettek lesznek. Csiba József Tanítók kerestetnek Annak ellenére, hogy főként 1981-ben és 1982-ben sok képesítés nélküli nevelőt alkalmaztak a járás óvodáiban, mégsem rossz a pedagógusellátottság. Hiszen közülük is már többen jelentkeztek s felvételt is nyertek a felsőfokú intézményekbe, s legtöbbjük szerződéses munkaviszonyban áll, vagyis elsősorban a gyermekgondozási segélyen levő kollégáikat helyettesítik. A cél természetesen az, hogy az óvodai, az iskolai állásokat szakképzett pedagógusok töltsék be. Ami a hiányokat illeti, az leginkább a tanítói állásokat jellemzi. Erre irányul a most meghirdetett, már működő, pedagógusokra vonatkozó s a járás oktatási intézményeiből a járási tanács művelődésügyi osztályának megküldött pályázatok. Tizenkét tanítói állást hirdettek. Kezdő pedagógusok számára írtak ki 14 pályázatot, szakos, felsőtagozatos tanárt pedig kilencet várnak az iskolák. Ha ezt a számot öszszevetjük a járás ezerkétszáz főnyi pedagógusával, valóban úgy tűnik, viszonylag jó ha helyzet. A nap programja Január 26-án. Mogyoród, művelődési ház: Novák László előadássorozatának negyedik része A vallás — ma címmel, 16 órakor. ifSi Mozi Szökés a halál elől. Színes, szinkronizált, francia bűnügyi film, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hí I
