Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
1983. JANUÁR 26., SZERDA Ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb kérdéseiről tanácskoztak tegnap a megyei gyermekvédelmi nap keretében Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban. Dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese bevezetőjében ecsetelte a tanácskozás időszerűségét, hangsúlyozva Pest megye sajátos adottságait. Az elnökségben helyet foglaltak: dr. Kovács István, a Művelődési Minisztérium főmunkatársa, Nagy Sándorné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese. D. Novak István, a Pest megyei Tanács V. B. művelődési osztályvezetője előadásban tekintette át az ifjúságról való gondoskodás tartalmát, majd a pedagógusok, pszichológusok, egészségügyiek, az ifjúsággal foglalkozó tömegszervezetek képviselői beszélték meg tapasztalataikat, s a tennivalókat. Együttes ülés a Parlamentben Országgyűlési bizottságok Társadalmunkban — a lakosság minden rétege életszínvonalának, életkörülményeinek formálásában — jelentős szerepe van a szociálpolitikai rendszerünknek. Az e rendszerrel. valamint a lakosság ^ szociális helyzetével foglal-' kozó, az Országos Tervhivatal által — több minisztérium és főhatóság közreműködésével — összeállított tájékoztatót vitatták meg keddi együttes ülésükön a Parlamentben az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint terv- és költségvetési bizottságának tagjai, továbbá más képviselők, állami szervek, társadalmi és tömeg,szervezetek vezetői. A tanácskozáson Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést a tájékoztatóhoz, elemezve a különböző korosztályok szociális helyzetét, és az ezt befolyásoló fő teendőket. Az ülésén hangsúlyozták: a következő években a szociális helyzet alakításáért felelős tervező és irányító szervek — természetesen a népgazdaság teherbíró képességével összhangban — a szociálpolitikai feladatok közül tekintsék elsődleges feladatnak a gyermekes családok és az idős korúak helyzetének javítását. Emellett — állapították meg a tanácskozás résztvevői — megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetűekre, életkörülményeik jobbítását összehangolt, koncentrált intézkedésekkel kell elérni. A nagykáteii járás tsz-einek gazdái kaáása Nag \ abb I ozzáértés szüks íges Ha most pusztán csak annyit írnánk le, hogy a nagykátai járás termelőszövetkezetei tavaly a körülményekhez képest jól gazdálkodtak, nem állítanánk valótlant. Az egyszeri kijelentéssel azonban korántsem tárnánk fel annak a sok erőfeszítésnek a forrását, amelyet a nyolc termelőszövetkezet tett az elmúlt esztendőben. Tisztábbak lesznek a vonalak? A javulás jelel mutatkoznak Tisztaság ügyben valami történt a vasútnál. Éveken keresztül írtuk magunk is (hiába!): kultúrálatlanok a munkásvonatok. Gyakran kívül-belül koszosak, esténként csak pislákolnak a lámpák, előfordul, hogy hidegen futnak a szerelvények. De attól, hogy megírtuk, nem változott semmi. Csoda-e, ha a MÄV Budapesti Igazgatósága vontatási osztályának helyettes vezetője, Varga Lajos két hónappal ezelőtti ígéretét is kétkedve fogadtuk. Azt mondta ugyanis, hogy idén látványos változásnak lehetünk majd tanúi, s ennek első jeleit már januárban tapasztalhatjuk. Valóban így történt. Vácott, Cegléden, Monoton lakó kollégáimmal együtt álmélkodunk rajta, hogy az induló szerelvények egyre többször tiszták, előfordul, hogy a mosdók csapjaiból víz folyik, s az ablakon keresztül is látni a tájat. Szemétszemlén Az osztályvezető-helyettestől tudom, hogy az új évben két-három naponként a MÁV-vezérigazgatóság, s a Budapesti Vasútigazgatóság vezetői járják végig az állomásokat, s ha kifogásolni valót találnak, azonnal kiszabják a fegyelmi büntetést. Varga Lajossal és Gér Mihállyal, a budapesti Nyugati pályaudvar műszaki üzemfönök-helyettesével magunk is egy kis terepszemlére indultunk: lássuk, meddig is jutottak valójában? Pályaudvaraink régen épültek, a műszaki feltételek ma sem a legjobbak. Így például van olyan vágány, amely mellett még hidegvizes vezeték sincs, pedig meleg vízre és sűrített levegőre is szükség lenne az ablaktisztítók, takarítók munkájához. A kocsik többsége — oldalukon egy zöld karika látható — télen nem tölthető fel vízzel, mert, ha fagy, tönkremennek a vezetékek. Ezekben a kocsikban most sem volt víz. Tulajdonképpen el is fogadhatnánk az előbbi magyarázatot, de jól tudjuk, nem is volt telünk az idén. A túlzott óvatosság ebben az esetben felesleges. Az újabb gyártású és a Dunakeszi Járműjavítóban fővizsgán, nagyjavításon átesett kocsik azonban minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek. Tartályaik nagy hidegben sem hűlnek le. Hiszik vagy nem hiszik — ezekben most is volt víz. Ha nem mindegyikben, annak az az oka, hogy kevés a takarító. Tetőtől talpig Budapesten a szerelvények tisztítására majdnem 900 emberre lenne szükség, de beleszámítva a szövetkezeti és egyéni vállalkozókat is, csak 450-en vannak. A Nyugati pályaudvaron például 213 ember helyett csak 71 vasúti alkalmazott gondoskodik a kocsik takarításáról. Rajtuk kívül három tsz 26 alkalmazottja és egy kisiparos vállal vonattakarítást. A külső vállalkozóknak majdnem 15 millió forintot fizet ki a vasút a munkáért, s a két szakember szerint, ha ezt a pénzt vagy akárcsak ennek egy részét béremelésekre fordítanák, viszonylag gyorsan feltöltődne a létszám. Szó is van róla, hogy a leghálátlanabb vasúti munkáért, a vagontakarításért járó bért még az idén jelentősen, akár 40 százalékkal is megemelik. Közben mind a három nagy budapesti pályaudvaron hozzákezdenek a melegvíz-vezetékek kiépítéséhez, a szervizvágányok kialakításához. A Nyugati és a Déli pályaudvaron már van kocsimosó-berendezés, az idén a Keletiben építenek hasonlót. Szigorú előírás szabja meg, hogy a nemzetközi vonatokat hetente, a hazai expresszeket kéthetente, a belföldi személyvonatokat — közöttük az elővárosi forgalmat lebonyolító ingavonatokat havonta egyszer tetőtől-talpig és kívül-belül ki kell takarítani. Naponta egyszer minden kocsit föl kell mosni, kiüríteni a szeméttartókat, s minden indulás előtt kisöpörni a szerelvényeket. Ma még a vasút, s a Nyugati pályaudvaron dolgozók sem képesek ezt az előírást maradéktalanul végrehajtani. De az év végére, ígérik, már valóban mindig tiszták lesznek a vonatok. Kevés az idő világít. Nem tagadják a vasút szakemberei sem, hogy előfordul ilyen. Azt azonban állítják, hogy nem valamiféle rosszul értelmezett takarékosság miatt. A vonatok naponta többször is fordulnak, gyakran kevés az idő a szükséges javításra, kocsitisztításra, vízfeltöltésre, s arra hogy az úgynevezett előfűtésről is gondoskodjanak. Amíg például a vízzel dolgoznak, a szerelvényben nem lehet áram, ahhoz pedig, hogy induláskor a kocsik kellemesen temperáltak legyenek, másfél-két órával hamarabb el kell kezdeni a fűtést. A körülmények — legalább is, ami a karbantartást illeti —, az új menetrend életbelépésével alighanem javulnak. Valószínűleg a jegyárak emelkedésének következtében kevesebb az utas, így néhány járat megszűnik. Mód lesz tehát arra, hogy ne csak egy-egy kocsit, de komplett szerelvényeket is kivegyenek néhány napra a forgalomból. Diszpécserszolgálat Egy ország kulturáltsága — hangzott el a közelmúltban egy Marosán Györggyel készített interjúban —, azon is mérhető, hogy milyen tiszták a vonatok, s lehet-e a mosdóban kezet mosni. Joggal hisszük azt, hogy a ma már egyáltalán nem olcsó közlekedési díjak mellett minden utas, de különösen azok, akik naponta több órát is töltenek a vonaton, elvárhatják ezeket az alapvető szolgáltatásokat. Nemcsak azért, mert megfizetik az árát, hanem azért is, mert ingázásuk, a budapesti gyárakban végzett munkájuk saját gyarapodásukon kívül, az ország fejlődését is szolgálja. Csulák András Addig azonban a már említetteken kívül is jó néhány nehézségen kell úrrá lenni. Így például azon, hogy ne csak a fővárosban, hanem például Szobon is adott legyen a lehetőség az említett munkákra. Ezen a végállomáson azonban a vasút saját kútja fertőzött, a község pedig csak akkor adna vizet, ha a MÁV több millió forinttal támogatná a közműfejlesztést. Előre nem látható nehézségek is hátráltathatják e fontos feladatok végrehajtását. Amióta például a vasúti higiénia felelősei, a vontatási osztályhoz tartozó dolgozók komolyabban veszik munkájukat, s egyre többször töltik fel a mosdók tartályait, megnövekedett a vízfogyasztás, s a nagyobb vízdíjon kívül a többletfelhasználás miatt még tetemes büntetést is fizetnek a Fővárosi Vízműveknek. Gyakori a panasz, hogy induláskor hidegek a vonatok, este pedig, különösen a régebbi gyártású kocsikban, csak minden második izzó A tsz-ek mintegy 43 ezer hektáron gazdálkodnak, a földek aranykorona-értéke 15-28 között változik. A futóhomoktól a szikesen keresztül a belvízjárta területekig minden talajfajta megtalálható. Ilyen körülmények között már az is jó eredménynek számít, hogy a múlt esztendőben járási átlagban négy és fél tonna bú-Reralott a jövedelmezőség A szövetkezetek éves árbevétele tavaly 1,6 milliárd forint volt, 1 milliárd az alaptevékenységből, 600 millió a kiegészítő tevékenységből származott. A nyereség 110 millió forint körül alakult, ami az 1978-as színvonalnak felei meg. Tudni kell azonban, hogy akkor a termelési érték alig haladta meg az 1,2 milliárd forintot. Mindez azt jelzi, hogy az eltelt időszak alatt valamelyest romlott a jövedelmezőség. A szabályozók módosítása, a termelési eszközök árának emelkedése évente átlagosan 20-25 millió forintot vesz ki a szövetkezetek zsebéből. És mivel jövedelmük jelentős része az alaptevékenységből származik, a pluszkiadásokat nehezen tudják pótolni. A gazdaságok kénytelenek tudomásul venni, hogy a viszonylag magas hozamok ellenére csökken a nyereségük. Keresik a kiutat a járás szövetkezetei. Most a tervkészítések idején is azt vizsgálják, hogyan javíthatnának alaptevékenységük hatékonyságán. A nagykátai Magyar— ,Koreai Barátság gisz például nagyszabású mellórációs program végrehajtására készül. A munkálatokat, amely mintegy 60 millió forintba kerül, öt esztendő alatt szeretnék befejezni. Mindez csak abban az esetben sikerülhet, ha kívülről is kapnak segítséget. A szinte országos hírűvé vált tápiószentmártoni Aranyszarvas, a tápióbicskei Április 4. termelőszövetkezet példája ezt támasztja alá. Napraforgó-termelésben elérték az országos rekordot, a hektáronkénti 3 tonna feletti termésátlagot. Kukoricából is 9 tonna fölött termeltek hektáronként, a búza termésátlaga pedig meghaladta az 5 és fél tonnát. De említhetnénk a íápiószöllősi Üj Barázda Tsz-t is, amely szintén jó eredményeket ért el a gabonafélék és ipari növények termesztésében. Mindezt figyelembe kell venni, amikor a nagykátai járás szövetkezeteinek gazdálkodását vesszük górcső alá. Hiszen a körzetben az elmúlt időszakban nem történt gyors szerkezeti változás. A fő teza, 6,8 tonna kukorica és 2,3 tonna napraforgó termett hektáronként. A tehenenkénti tejátlag elérte a 4 ezer 400 litert. A nagyüzemekben 10 ezer sertést hizlaltak meg. Pest megye összes gabonatermésének 20 százalékát a nagykátai járás adta, a napraforgó vetésterületánk fele, a cukorrépa vetésterületének 35 százaléka itt látható. vékenység változatlanul a növénytermesztés, kis arányt képvisel az állattenyésztés és az utóbbi időben mind nagyobb erőfeszítéseket tesznek a melléküzemági tevékenység fejlesztésére. E téren nagy lépéshátrányt kell behozniuk. A budapesti agglomeráció vonzáskörzetében levő gazdaságok, az ócsa.1 Vörös Október, a gyáli Szabadság, a Sasad, az Óbuda, a Duna termelőszövetkezet még a 70-es években hozzákezdett melléküzemági tevékenységének megalapozásához. Velük most nagyon nehéz versenyre kelni. A járás szövetkezeteinek elsősorban azokat a réseket kell megtalálnia, amelyeket az előbb említett mezőgazdasági nagyüzemek még nem töltöttek be. Ennek mutatkozik némi eredménye. Míg 1978-ban 15 százalékot tett ki a melléküzemági tevékenység, ma eléri a 40 százalékot. Nyereségessége viszont még sok kívánnivalót hogy maga után. Bővül a kiegészítő tevékenység Mint a vízbefúló az utolsó szalmaszálba, a későn ébredő gazdaságok vezetői úgy kaptak két-három évvel ezelőtt a melléküzemági tevékenység fejlesztése után. Azóta bőségesen megfizették a tanulópénzt. Fémjelzi ezt, hogy budapesti székhellyel működő szolgáltatórészlegeik általában kérészéletűnek bizonyultak. Inkább vitték, mint hozták a pénzt. A példán tanulva, most elsősorban a telepített melléküzemági tevékenység fejlesztését szorgalmazzák. Ennek köszönhető, hogy a tavalyi 110 millió forintos nyereségből 50-60 millió forintot a kiegészítő tevékenység hozott Több is lehetett volna Igen sok gazdaság, elsősorban a kedvezőtlen adottsáeúak, csak az. ipari szolgáltatótevékenységből' származó nyereségből tudják fejleszteni alaptevékenységüket. Várható, hogy a népgazdasági szempontból oly fontos, az áruellátást, a szolgáltatásokat tekintve is nélkülözhetetlen kiegészítő tevékenység ez évben tovább bővül. Külön cikket érdemelne a téma. Itt csak annyit, hogy az egyre nehezedő körülmények közepette tavaly mintegy 60 millió forintot költöttek gépekre a járás szövetkezetéiben. hozzákezdtek a szárítók korszerűsítéséhez, ami 20-25 százalékos energiamegtakarítást tesz lehetővé. Ahol nagyobb arányt képvisel az állattenyésztés, mint például a tápiógyörgyei tszben, ott áttértek a kukorica nedves tárolására. Ezzel párhuzamosan korszerűsítették a sertéstelepet. A sertéstelep korszerűsítése mellett döntött a szentmártonkátai Kossuth, a tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezet. Az odafigyelés, a munka pontos nyomon követése az alaptevékenységben is kamatozhat. A tápiószöllősi Űj Barázda Termelőszövetkezetben tavaly 10-12 százalékos a közös kasszába. Enélkül legalább két szövetkezet gazdálkodási mérlege hajlott volna veszteségbe a nagykátai járásban. Az üzemek keresik, sőt kérik a melléküzemági tevékenységben nagy tapasztalatra, jártasságra szert tevő szövetkezetek segítségét is. A gyáli Szabadság Termelőszövetkezet a tápiógyörgyei Zöldmezőnek, az ócsai Vörös Október, a nagykátai Magyar - Koreai Barátságnak és a tápióbicskei Április 4-nek, a fóti Béke Tsz a tóalmási Lenin Termelőszövetkezetnek nyújt támogatást. nyereséget hozott az alaptevékenység. Semmi sem indokolr ja tehát azt a nagy különbségét, ámi még megtalálható a járás nyolc termelőszövetkezete között. A kilenctonnás hektáronkénti kukoricatermés-átlagok mellett van, ahol csak a felét tudták betakarítani. Ezt nem a termelési viszonyok, sokkal inkább az emberi tényezők indokolják. Ha valaha, akkor most fokozottabban szükség van a gazdálkodási tisztánlátásra, a jól informáltságra, a naprakész kezdeményezőkészségre. A pánikba esés nem indokolt, nem is segítené elő a gondok megoldását. Hiszen népgazdasági tervünk az idén. összehasonlító áron számolva, a mezőgazdasági termelés 1-2 százalékos bővülésével számol, a kiegészítő tevékenység fejlesztését is figyelembe véve az ágazat bruttó termelésének 3 százalékos növelése a cél. S előttünk áll a még nagyobb feladat, hogy az idén további tíz százalékkal kell növelni a dollárelszámolású mezőgazdasági és élelmiszeripari exportot. Mindennek tudatában készülnek az idei tervek a nagykátai járás termelőszövetkezeteiben is. Béna Zoltán Egyensúlyban a devizamérleg Ösztönzőbb hitelfeltételek Tmm Mátyás, az MIIB elnökének tájékoztatója Rugalmas kamatpolitika, a leggyorsabban megtérülő és a leghatékonyabb exportot eredményező beruházások ösztönzése, a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését eredményező, a drága Importot pótló beruházások támogatása jellemzi idén a kormány hitelpolitikáját, mondta Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, tegnap a devizagazdálkodásról és a pénzügyi helyzetről szóló tájékoztatóján. Tőkés devizamérlegünk egyensúlyban van. Ehhez az örvendetesen fejlődő turizmuson, a vállalatok eredményes munkáján kívül hozzájárult, hogy 1982 második felében 11 százalékkal leértékelték a forintot. Az árfo lyam-intézkedések javították a hazai exportőrök jövedelmezőségét, drágábbá tették az importot, összességében segítették a számunkra kedvező külkereskedelmi egyenleg kialakulását. Hátrányosan érintette , az országot, hogy a magas kamatlábak mialt több pénzt kell fordítanunk a korábban felvett hitelek törlesztésére. Biztató azonban, hogy a nemzetközi pénzintézetek és a Világbank továbbra is hajlandók jelentős hiteleket nyújtani az országnak. Elsősorban ‘ azért, mert adósságainkat — ha nem is minden nehézség nélkül —, de pontosan törlesztjük. A hitelnyújtás feltételei tavaly tovább szigorodtak. Csak gazdaságos terméket Ígérő, gyorsan megtérülő beruházások kaptak hitelt, magasabb kamatokkal. A bank felülvizsgálta a korábban kötött hitelszerződéseket, s ott, ahol a beruházások indokolatlanul elhúzódtak, felmondták a szerződést, gyorsították a törlesztést. A hitelpolitika idei legfontosabb célja, hogy a fizetési mérleget javító fejlesztéseket, az exportképes és gazdaságos termelést támogassa. A beruházási célú hitelekhez idén is a korábbihoz hasonló feltételekkel lehet jutni, de ha a feltételeket nem teljesítik a vállalatok, a bank szigorú szankciókat alkalmaz. Beruházásokra több mint nyolcmilliárd forintot fordít az MNB, ebből a legtöbbet a kőolajipar fejlesztésére fordítják. Energiaracionalizálásra idén 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre, a nyersanyag másodlagos hasznosítására, együttesen 1,4 milliárd forintot kölcsönöz az MNB. A gazdaságos anyagfelhasználási és technológia-korszerűsítési kormányprogram végrehajtását félmilliárd forint hitellel segítik. Az új irányelvek szerint a bank ezentúl rugalmas kamatpolitikát folytat. Ha a nemzetközi pénzpiacokon csökken a kamatláb, ezt a hazai kamatszint is követi. Döntöttek arról is, hogy a rövid lejáratú export-forgóeszközhitelek kamata öt százalékkal emelkedik 3
