Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

Jfc: Z. oldal: Félidős számvetés 3. oldal: Ösztönzőbb hitelfeltételek A javulás jelei mutatkoznak 4. oldal: Kőbalta magyar konzervért 6. oldal: Jogi tanácsok Vizek partján — horgászattal 7. oldal: Céizéksjrcokck az élen Kegyes íssz-e a tél? $. oldal: ABC épül Budaörsön Gépkocsikat fosztogattak Megmozdult a föld XXVII. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM Ára: 1,40 Sorir.i 1933. JANUÁR 26., SZERDA Ipar m áfészekbeii Az ellátást szolgáié bevételek A fogyasztási szövetkezetekben nem újkeletű az ipari ter­melés (illetve ebben az esetben jobban kifejezi a valóságot, ha ipari jellegű munkát mondunk), hiszen már megalakulásuktól készítenek szikvizet, üzemeltetnek darálókat, szeszfőzdéket. A szolgáltatásnak is van hagyománya. Az ugrásszerű fejlődés azonban csak egy-két éve kezdődött — mondta el Mendelényi Zoárd. a Pest megyei Mészöv megbízott osztályvezetője. Azaz, újabb fellendülésről kell beszélni, mert a hatvanas években a fogyasztási szövet­kezetekben kibontakozó, már­­már virágzó ipari termelést visszaesés követte. Nem jó­szántukból léptek vissza. Az erre vonatkozó döntés jogossá­gát, megalapozottságát a he­lyi határokon túltekintők nem is vitatták, mivel gátat kellett szabni a nagy és népgazdasá­­gilag rendkívül fontos ipari üzemekből a szövetkezeti „kó­cerájokba” irányuló munka­erő-vándorlásnak. A korlátozó intézkedéseket aztán a hetve­nes évtized második felében törölték, de hatásuk még most is érződik. A teljes termelési érték egyébként Pest megyében most már évente 14—15 százalék­kal emelkedik, s tavaly 450 millió forint volt. Ha ehhez hozzáadjuk a szövetkezetek sa­ját épületeinek, üzleteinek, gé­peinek, felszerelésének javítási karbantartási költségeit (ter­mészetesen az olyanokét, ame­lyek a saját részlegekre há­rultak, akkor mintegy 600 mil­lió forintot tesz ki. A tizenhét Pest megyei áfész közül nyolcban igazán számottevő az ipari tevékeny­ség. Közülük is a tavalyi 150 millió forintos eredménnyel kiemelkedik a Ráckeve és Vi­déke Áfész. Legtöbbet kü­lönben a szolgáltatások terü­letén produkálnak. Szervezetileg, szerkezetileg kétféle ipari munkát talál­hattunk korábban a Pest me­gyei áfészeknél. Az egyik a jól funkcionáló kisüzemeké (eze­ket fémjelzi például az aszódi konfekció-, a váci nyomda-, az üllői lakatos- és a dabasi elektronikaüzem), a másik a bedolgozó hálózaté. 1982 új színt és formát hozott a,gaz­dasági munkaközösségek és az ipari szakcsoportok meg­alakulásával. Gödöllőn például gápkocsijavító, Túrán építő gmk, s ugyancsak Gödöllőn ipari szolgáltató. Sz. P. Németh Károly fogsdta Guy Spitaelst A megbeszélés résztvevői a tárgyalóasztalnál Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden a KB székházában fo­gadta Guy Spitaelst, a Belga Frankofon Szocialista Párt hazánkban tartózkodó elnökét. A szívélyes légkörű megbe­szélésen áttekintették a nem­zetközi helyzet fontosabb kér­déseit, a két párt közötti kapcsolatok alakulását, s azok továbbfejlesztésének lehetősé­geit. A találkozón jelen volt Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezető­je. Kevesebb dleüfeefito keazsTv? Rekonstrukció után til üzem Az elmúlt esztendőben ünnepelte 75 éves fennállását a Du­nakeszi Konzervgyár, amely — éppen viszonylagos korossága miatt — mostanában meglehetősen sok gonddal küszködik. A legfontosabb feladatok megoldása olyannyira sürgető, hogy nemrég kénytelenek voltak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól is segítséget kérni. Dr. Sági Lajos igazgató ma már egy kicsit nyugodtabb, hiszen a várható tragédia el­kerüléséhez — egyes üzem­csarnokok már-már életveszé­lyessé váltak — megkapták a pénzt. — A baj nem jár egyedül, s ez a mi esetünkben is igaz — mondja. — 19S8-ban, ami­kor még a Budapesti Kon­zervgyárhoz tartoztunk, épí­tettek két nyitott színt, ezeket később körbefalazták, s egy új üzemet alakítottak ki. Csak­hogy a felhasznált fém pane­lek nem állnak ellen a Icolró­­ziának, s emiatt rengeteg gon­dunk van. Mert hiába a folya­matos karbantartás, az épület ízes, foszlós, ropogás Cipégyár Bahason Milyen is a jó kenyér? Belseje foszlós, héja piros, ro­pogós. Illata ínycsiklandó, nagyanyáink búboskemencé­jének ígéretes melegét sugá­rozza. Könyvtárnyira rúg a szakirodalom a jó cipó ké­szítésének titkairól. Nem ke­vesebb a szép írás, a riport, a publicisztika, s a panaszos levél, mely mind e témáról szolgál örök igazságokkal. E vágyaknak, s természete­sen a helyi közönség sajátos ízlésének is meg kell felelnie a tegnap avatott dabasi ke­nyérgyárnak, mely a Dunaha­­raszti Sütőipari Vállalat ' be­ruházása nyomán, jelentős rekonstrukció, és bővítés eredményeként kezdhette el a kenyérsütést. Mit tud az új nagyüzemi pékség? Nyolc óra alatt harminchárom mázsával több kenyeret kelesztanek, s ugyanitt műszakonként öt­venöt ezer péksüteménnyel is megtoldottak a teljesítményt. Hogy megtehetik, az köszön­hető az építők és a szerelők gyors és szakszerű munkájá­nak, akik igen rövid idő, ke­rek öt hónap alatt végezték el a sürgős feladatot. Tegnaptól Dabas környé­kén és Ráckevén kóstolgat­hatják a szakértők, megérte-e a hétmilliós ráfordítást az új sütöde. állaga olyannyira megromlott, hogy két éven belül összedől­ne. ha... Ha ... Ha nem jött volna időben a segítség. Tavaly megpályáztak 100 millió forin­tot a diabetikus konzervek gyártásának fejlesztésére, s ezt el is nyerték. Már készül­nek a tervek, amelyek szerint két ütemben kerül sor a gyár szinte teljes újjáépítésére. A 100 millió forint elegendő ar­ra, hogy 1985-ig egy új üzemet, létesítsenek a hozzákapcsolódó raktárakkal. A második ütemben azután a fóti Béke Termelőszövetkezettel kötött szerződés alapján közösen folytatnák a korszerűsítést, s egyebek között modern, anti­­szeptikus gyümölcsvelő-feldol­gozót állítanak munkába. Eh­hez a partnerek 20—20 milliót adnak majd. — Manapság egyetlen, a kor követelményeinek megfelelő üzemünk van. s ez a tészta­gyár — mondja az igazgató — Sterilizálási eljárásunk oly­annyira elavult, hogy szinte az 1907-ben elfogadott mód­szert alkalmazzuk még nap­jainkban is. A dunakesziek jelenleg zöldségkonzervet nem gyárta­nak, csupán uborka és vegyes savanyúságokat készítenek ki­sebb tételben. Fő termékeik a befőttek, dzsemek és ivólevele. Három esztendővel ezelőtt dolgozták ki a diabetikus kon­­zervek gyártásának tervét, amely azóta valóság lett. A dolognak csupán az a szépség­hibája, hogy a hazai kereslet egyre csökken, s tavaly nem­egyszer előfordult, hogy 100 vagonnyi késztermék állt a gyárudvaron, vevő híján. F. Z. Gödöllőn Az MTA ülése A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége kedden — a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter meghívásá­ra — a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen tartotta ülését. A kibővített ülésen megvitatták a biotechnológiai eljárások fejlesztésének és al­kalmazásának mezőgazdasági és ipari lehetőségeit, vala­mint más, a mezőgazdaság fejlesztése és az agrárkutatá­sok szempontjából fontos té­mákat. Losonczi Pál Angyalföldön Tegnap reggel látogatásra érkezett a főváros XIII. ke­rületébe Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Elkísérte Borbély Gá­bor, a budapesti pártbizottság titkára. is© úsiéáartsfilke Ikladró! Az egész napos program a kerületi pártbizottság Váci úti székházában kezdődött, ahol Losonczi Pál, a párt-végrehaj­tóbizottság tagjaival, valamint a városrész állami és tömeg­szervezeti vezetőivel találko­zott. Deák Gábor, a pártbi­zottság első titkára tájékoz­tatta az Elnöki Tanács elnö­két a munkásmozgalmi ha­gyományokban gazdag, s ma is mozgalmas politikai életű Angyalföld jelenéről, a jövő terveiről. A kerületben — a munkahelyeken, a lakosság körében — alapvetően nyu­godt, kiegyensúlyozott a köz­hangulat, a vezetés iránti bi­zalom töretlen, a napi gondok megoldásáért érzett felelősség érezhetően élénkítette a köz­életet. Napról napra épül-szé­­pül a főváros egyik legnépe­sebb munkáskerületének szá­mító Angyalföld. Mintegy 140 ezren élnek itt. Az ipari nagyvállalatoknál, szövetkeze­teknél, amelyek éves termelési értéke meghaladja a 30 mil­liárd forintot, 52 ezren dől-' goznak. m Kő 2 ELET® A Ferroincchanika Ipari Szövetkezet aszódi lakatosüzemében rövidesen elkészül az első úszódarufülke, amelyet a Magyar Hajó- és Darugyár megrendelésére gyártanak. A tervek szerint az idén huszonöt kerül ki az üzemből. A tizenhat tonnás úszódarukat összeszerelés után a Szovjetunióba szállítják. Barcza Zsolt felvétele Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte Giani Zai! Szingh köztársasági elnököt India nemzeti ünnepe, a köztársaság napja alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács el­nöke Indira Gandhi minisz­terelnökhöz intézett üdvözlő I táviratot. SZAVUK AMI SZAVUMK Még két nap, s újból a szavazóurnákhoz lép a megye hat városá­ban, hatvannyolc nagyköz­ségében, községében össze­sen 163 helyi tanácsi vá­lasztókerület felnőtt lakos­sága, hogy tanácstagokat válasszon azok helyett, akik az utóbbi két esztendőben valamilyen okból megváltak megbízatásuktól. A jelölő gyűléseket minden érintett településen megtartották. Számos helyen parázs vita alakult ki, miközben azt latolgatták a résztvevők, ki tudná a lakosságot a legrá­termettebben képviselni a helyi tanácsban. Több he­lyen állítottak két jelöltet, s majd szombaton derül ki, amikor este kiürítik az ur­nákat és összeszámolják a szavazatokat, hogy ki nyer­te el maradéktalanul a vá­lasztók bizalmát. Szomorú, hogy 33 helyi tanácstagtól örökre búcsúz­ni kellett az uóbbi két év során: életüknek vége sza­kadt. Sajnálatos az is, hogy egyébként nagyszerűen helytálló tanácstagok helye azért maradt üresen a tes­tületekben, mert munkájuk, családi életük más vidékre szólította őket, elköltöztek abból a városból, községből, ahol tisztségüket közmeg­elégedésre viselték. Minden bizonnyal új lakóhelyükön is gyorsan beilleszkednek környezetükbe és éppen olyan aktív részesei lesz­nek a közéletnek, mint a mi körünkben voltak. Megtör­tént, hogy valakinek azért kellet visszavonulnia ebből a megbízatásból, mert olyan munkakörbe, funkcióba ke­rült. ami összeférhetetlen tanácstagi tevékenységével. Voltak, akiket — helyesen élve demokratikus jogaik­kal — visszahívtak a vá­lasztók, mert méltatlanná váltak a bizalomra. Igen sokan mondtak le sajnos azért, mert egészségük el­romlott, s nem tudták vol­na tisztességgel ellátni azt a feladatot, amit választóik annak idején rájuk ruház­tak. Valljuk be, hogy általá­ban nem gondolunk arra, mennyit lót-fut, tárgyal, vi­tatkozik, könyörög, intéz, szervez egy-egy tanácstag. a mi nevünkben. Amikor a tanácsokat emlegetjük, szí­vesen megfeledkezünk ar­ról, hogy nem valami sze­mélytelen intézmény hozza a számunkra kedvező — esetenként kedvezőtlen — döntéseket, hanem egv tes­tület, arrelvnek tagjait mi magunk küldtük a közéjei­be. Magunk helnctt. S ők. amikor megbízatásukat el­­válla’iák tudták. ho"v nem a saját érdekeiket fogják képviselni a tanácsban, na­­nem a közösségét. A mién­ket. A tanácstagokat éppen ezért nem hagyhatjuk ma­gukra. Munkájukat illik fi­gyelemmel kísérni, s köte­lesség segíteni. Nem vél­hetjük elmtézettnek a dol­gunkat most sem azzal, hogy bedobjuk szavazatun­kat az urnába. A demokrá­cia nem kizárólag jogokkal ruház fel bennünket, hanem kötelezettségeket is ró ránk, nem is keveset. Amelyik választókerületben ezt fel­ismerik, ott könnyebben boldogul a tanácstag, előbb­re jut hamarabb a közösség is. Ahol szoros a kapcsolat a lakosság és a tanácstagok között, ott egy emberként képesek mozdulni egész vá­rosrészek, egész községek. A lakosság széles tömegeit bátrabban lehet képviselni, ha a tanácstag ott érzi ma­ma mögött a társadalom támogatását, a választók közösséget vállaló biztatá­sát. A legjobb szándékú ta­nácstag sem találhatja ki magától, hogy mi a kerüle­tében élő állampolgárok legégetőbb gondja. Men­jünk hát, keressük föl gyak­ran, s mondjuk el neki, hol, mit kellene csinálni, elintézni —, de tegyük hoz­zá rögtön azt is, hogy mi magunk mivel vagyunk hajlandók, képesek részt venni a megvalósításban. Ugyanakkor lássuk be, hogy a tanácstagok felelősségük teljes tudatában képviselik közös ügyeinket, nem kér­hetnek a nevünkben, s nem ígérhetnek a testület ne­vében irreális dolgokat. Nem lehetünk türelmetle­nek. Egyetlen tanácstag sem mindenható, nem sza­bad hát hibáztatnunk, ha valami a legerősebb köz­akarat ellenére se sikerül. Az időközi választások a tanácsok szakigazgatási szervezetei, illetve a testü­letek régebbi tagjai számá­ra is feladatokat adnak. Minden új tanácstagot kel­lőképpen tájékoztatniuk kell azokban a témákban, amelyek hozzásegítik őket ahhoz, hogy elkezdjék mun­kájukat. Tudniuk kell tele­pülésük idei és távlati ter­veiről. az adott lehetőségek­ről, a legkiemeltebb gazda­ság- és társadalompolitikai célokról. Szombaton akikre a voksunkat adjuk, nem közönséges állampol­gárok többé, egy bizonyos értelemben. Szavuk a mi szavunk is. Bálint Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents