Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
1983. JANUAR 25., KEDD A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság tájékoztatója A sportban nincs holt idény, sem a tornatermekben, sem a szabadban. Hiába érnek véget vagy szünetelnek a különböző bajnokságok, télen újabbak, másfélék kezdődnek. A testedzést a maguk örömére végzők sem tétlenkednek decembertől márciusig. Százezrek várják az első igazi havazást, hogy felcsatolhassák léceiket vagy felülhessenek a ródlijukra. Visszaszorul az a téves vélekedés, hogy Magyarországon nincs tél, mert nincs hó. Igenis van tél és hó is, csak nem mindig könnyű megtaláltam. Télen is vonzó lehet Pest megyében a Duma-kanyar térsége kiváló adottságokkal rendelkezik a havas sportok űzéséhez. A minden évszakban vonzó táj e képessége még távolról sincs kihasználva. Jó is ez és rossz is. Kellemes azért, mert van mit tenni, kellemetlen azért, mert. ma még nagy a zsúfoltság. A Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny nemcsak a megyelakók kikapcsolódását szolgálja, hanem a budapestiekét is. Az utóbbiak kétszer annyian vannak... Az ország legnagyobb téli sportforgalma a Normafa után itt jelentkezik. Mivel a léceket és a szánkókat csak télen lehet használni, az újoncok tömege merészkedik minden idénynyitón a pályákra. Nem lehet tudni, csak sejteni, hogy a következő hetekben hányán kezdenek e két sportág elsajátításához, örvendetes, hogy reményt keltő vállalkozásokról is hírt adhatunk, melyek közül egyikmásik már ezen a télen éreztetni fogja hatását. Mint ismeretes, a Közép- TJunavidéki Intéző Bizottság fóhtos feladatának tekinti a tömegsportolás lehetőségeinek gyarapítását. így gondolják ezt téléin is. Az intéző bizottság a múlt év második felében alakította meg a sportszakbizottságát. Tervében — mint a szakbizottság elnökétől, Turóczi Bélától megtudtuk —, a szabadidő-központok téli sportcentrumokká fejlesztése is szerepel. Törökmezőn eddig is élénk havas élet folyt, családi sí- és szánkóversenyek emlékezetesek a múlt januárból. E rendezvényekhez segítséget nyújtottak és nyújtanak idén is a heíyi tanácsok. „Törökhómezőn” például a nagymarosi tanács. Mit bír a pálya? Á Pest megyei sítérkép két hagyományosan legfontosabb pontja a Dobogókő és a Nagy- Hideg-hegy. Holéczy Tibor, a Magyar Sí Szövetség főtitkára elmondta, hogy Dobogókőn található a térség alpesi jellegű pályája. Egyetlen korongos felvonóval lehet a lejtő aljáról ismét a starthoz liftezni. Sajnos hétvégenként gyakran többen siklanak a havon, mint amennyit a pálya elbír. Hiszen oda szorítkozik mindenki, aki igyekszik elkerülni a még forgalmasabb normafai terepeket, de nem akar vagy nem tud túl messzire utazni. Előfordul, hogy a frissen hullott, előkészítetlen havat egyúttal le is söprik a lejtőről. Nagy-Hideg-hegyen tovább tart a hótakaró, hiszien kétszáz méterrel magasabban fekszik, mint Dobogókő. Sőt, a Börzsöny e 865 méteres csúcsa nemcsak Pest megyének, hanem az országnak is legjobb hótartó területe. Sajnos, míg Dobogókőn a könnyű megközelíthetőség okoz gondot, addig a Börzsöny tetején a nehéz elérhetőség. Hét végi napokon mintegy százan vállalják a 8 kilométeres gyaloglást Királyrétről. A szintkülönbség 600 méter. Jó hír, hogy az Ipolyvidéki Erdő- és Fagazdaság háromkilométeres utat készített a Cseresznyefa-rakodóig, másfél-két órára rövidült az eddig háromórás felmenetel. Hazai felvonóval Az új sílift a jövő szezonra készül el. Építéséhez az intéző bizottság kétmillió forintot bocsátott rendelkezésre. A pálya aljához vezető út már használható a Szabó-réttől. Érdekes módon a sílift beszerzése nem mindig az anyagiakon múlik. Csak éppen valuta nincs elegendő az osztrák és a csehszlovák importra. (Északi szomszédunk az ár 30 százalékát kéri konvertibilis valutában.) Az éppen hetvenéves Magyar Sí Szövetség ezért hazai szakembereket bízott meg a sajátos terepviszonyokhoz alkalmazkodó korongos felvonók tervezésével. Az elsők valószínűleg már idén épülni kezdenek. A szövetség együttműködési megállapodást kötött decem-Az első próbálkozás — Törökmezőn bér közepén a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalával a sísport létesítményhelyzetének javítására. Az erdő szakemberei is* felismerték: a fenyvesek, tölgyesek jóléti szerepe télen sem szünetel. Az is újdonság, hogy a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság utazási irodája, a Natours vállalkozott arra a feladatra, hogy folyamatosan tájékoztatja az érdeklődőket a Dunakanyar hóviszonyairól, elősegítve a pályák egyenletesebb terhelését. Ügy tűnik, az idén újabb névvel ismerkedhetünk meg a Duna-kanyar sítérképén. December 15-én átadták Kemencén a Strázsa-hegyen a 130 méterrel meghosszabbított, immár hatszáz méteres korongos sífelvonót! Éppen olyan hosszú, mint a dobogókői. Egyszerre húszán használhatják, mivel 40 korongot helyeztek rá. Másodpercenkénti sebessége másfél-három és fél méter között változtatható. Maga a pálya, 150 méter lejtésű, fél kilométeren. A fennmaradó száz méter kifutó. A starttól a félútig 30 méter széles a lejtő, azután teljesen kitárul. A sportközpont tervét a községi tanács elnöke, Pongrácz János készítette el. Megállni Kemencén Ajánlatos Holéczy Tibor javaslatát megfogadni: — Hétvégeken ezrek indulnak gépkocsival az Alacsony-Tátra felé, Parassapusztán át. Most már érdemes megállniuk Kemencén is. Biztos sokan le is táboroznak ott! Kék-sárgán fehérben — ezzel a címmel írtam egy néhány évvel ezelőtti kirándulásomról. Téli bundába öltözött a táj, s a színes jelzés mutatta az utat. A kilométerek teltével a szokottnál jobban vett erőt rajtam a kellemes fáradtság, hiszen ilyenkor pluszfeladatot jelent a taposás a takarón. Aki télen vág neki a festői tájaknak, olyasmikre is kell gondolnia, amire más évszakban nem. Elsődleges a megfelelő öltözködés, az ilyen terepre szükséges lábbeli. Télen nagyon jó a vibrán talpú bakancs. Dömöstől Törökmezőig Talán még az ilyen cipő sem segít, legalábbis a gyakorlatlan turistának a Dömösről a Rám-szakadékon az Árpádvárig és vissza vezető úton. A fagyos, jeges terep komoly gondot okoz a 7 kilométeres távon. Aki nem akar a vártól visszafordulni, Dobogókő felé mehet tovább. Visegrád sok útvonal kiindulópontja. A történelmi emlékekben oly gazdag településről 1002-ből származik az első feljegyzés. A hajóállomástól indulva a Salamon-torony, Nagyvillám, a Silvanus szálló, a Király út, Sóshegy, Sóstói rét és vissza: a kékjelzéses útvonal 8 kilométer hosszú. Könnyebb feladatot jelent a séta az autóúton: Mátyás király út, Panoráma út, Nagyvillám, jurtatábor és vissza. A bőség zavara Leányfaluról a pirossávos jelzésen Gyulai Pál pihenője mellett, a Rekettyés-forrás szomszédságában meredeken felfelé kapaszkodva juthatunk el a Vöröskő szikláig. Egy másik pilisi kirándulócentrum: Dobogókő, amely a középhegységi magyar turistáskodás egyik bölcsője. 1898- ban itt épült a középhegységben az első turistaház, majd 1906-ban egy másik is épült. A Duna túlsó partján Királyrét és Törökmező a leglátogatottabb. Kirándulólehetőség is van bőven. Nagymarosról a kék jelzés a Templom-völgyben vezet, a kék találkozik a sárga sávval, s a Hegyestetöi-kilátó a cél. Kék jelzésen vezet vissza a könynyen járható út Nagymarosra. Lendvai Ákos, a Pest megyei Testnevelési és Sporthivatal előadója mellett Dolinszky Tamás, a Pest megyei Természetbarát Szövetség technikai bizottságának vezetője is tippeket adott. — Hogy merre menjünk? A bőség zavarával küzdhet a lelkes kiránduló. A budai hegyek, a már említett Pilis és Börzsöny, no és a megyénkén áthaladó piros jelzés. Ez Verőcemarostól, Gödöllőn át a Csepel-szigetre, onnan pedig az apajpusztai végállomásra vezet. Itt az útvonalfestés hiánya, illetve foghíja a bökkenő. Ezeket idén hozzák rendbe. Jelzés nélkül is találhat számára megfelelő helyet a kiránduló. A gödöllői domb.vedék, a tököli parkerdő; délebben pedig Nagykőrös és környéke. Színesíthető a program — Utóbbiak nem oly látogatottak, mint a főváros környéki, pilisi és börzsönyi tájak. Napsütésben szinte ellepik ezeket. Talán annyiban is különbözik a nyári és a téli természetjárás egymástól, hogy máskor kevésbé jó időben is felkeresik a szép tájakat a felüdülésre vágyók — telente kevésbé. No, és tegyünk hozzá még egy eltérést. Ilyenkor hógólyózni is lehet, s szánkózással színesíthető a program. A cikkeket Írták: Balázs Gusztáv, Bányász Hédi, Csulák András, Furucz Zoltán. Gáspár Mária, Renter László. Fotók: Erdősi Katalin Üdülőknek, itt Inkáknak Fürdésre, ivásra A Dunamentí Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat működési területe Mosonmagyaróvártól Bajáig terjed. Pest megyében a Duna-kanyar mindkét partjának településein ott van — ellátja ivóvízzel, s nyáridőben a nagy üdülőhelyek vendégeinek strandolási lehetőségeiről is gondoskodik. Márkus István igazgató, Török Tibor és Gyimesi Béla műszaki-gazdasági tanácsadók a beszélgetőpartnereim —, tőlük kérek tájékoztatót a várható fejlesztésekről. A táj lelke, éltetője a Duna. A váci kompnál mindig nagy a forgalom Hó híján — görsi — Kezdjük a Duna bal partján. Azt kérdezte, milyen fejlesztések várhatók az elkövetkező években — vág a téma közepébe Gyimesi Béla. — Belátható időn belül befejeződik Tésa—Bernecebaráti—Perőcsény és Kemence közös társulati beruházásban épülő ivóvízellátó rendszere. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat építi, s elkészülte után mi fogjuk üzemeltetni. Nem megnyugtató Vámosmikola vízellátása. Az északi településeken elsősorban a vízminőségi gondok miatt kell — a megengedettnél magasabb a nitráttartalom — a jelenleginél jobb megoldást keresni, a törpevízműves rendszernél. (Mint a vállalat bal parti igazgatóságán megtudtuk, a tésai vízmű elkészülte után sor kerülhet Vámosmikola bekapcsolására is.) Biztonságos vízellátás A kiterített térképen lefelé haladva a folyó mentén a legközelebbi piros pont — mely a készülő vagy tervezett fejlesztéseket jelzi — Nagymaros- Verőcemaros térségénél található. Itt jelentős bázis van, nani 20 ezer köbméternyi vizet nyerhetnek. Két csőkutat a vállalat saját erőből már elkészíttetett. Terveik szerint csápos kutakkal a part menti kavicsteraszról nyernék a vizet, mellyel Szokolya, Királyrét és Kóspallag vízellátását hosszú távon biztosítják majd. — A közegészségügyi hatóság a Duna-kanyarban és a megye északi üdülőkörzetében Letkést és Kóspallagot tartja közegészségügyileg veszélyeztetett településnek. — Letkésen forrásfoglalással egyelőre sikerült jó helyzetet teremteni. Kóspallagon pedig az előbb említett fejlesztéstől várható számottevő javulás. — A váci déli vízmű kútjainak szennyeződése ellenére a vállalatnak sikerült fenntartani a korábban tervezett fejlesztés ütemét, mellyel a környékbeli települések is a jó vízhez juthatnak. Milyen fejlesztés várható a várostól délre felevő településeken? — A Fővárosi Vízművek szentendrei-szigeti kútjaitól naponta átvett 25 ezer köbméternyi víz lehetővé teszi, hogy a Vác környéki regionális rendszer déli ága mellett sor kerülhessen az északi ág megépítésére Szödliget—Szód,— Vác rátát—Örbottyán—Csornád—Erdőkertes—Szada— Gödöllő vonalon. Ezt az ágat az OVIBER tervezi, s az Országos Vízügyi Hivatal segítségével, de zömében a vállalat fejlesztési alapjából épül. örbottyán is a veszélyeztetett települések sorát szaporítja. Éppen ezért a község vezetői bölcs előrelátással, megterveztették az elosztóhálózatot, hogy amikor a vezetékkel odáig érnek az építők — ez a munkálatok jelenlegi állása szerint 1984 tavaszára, nyarára várható — több közúton nyomban vizet lehet majd szolgáltatni. — Mindenekelőtt az üdülőhelyeken okoz gondot a szennyvízelvezetés-kezelés. E téren mire számíthat a lakosság? Néhány évvel ezelőtt sok panaszra adott okott a váci telep — fogalmazzunk finoman — nem megfelelő hatásfoka. Nos, tovább folyik a váci telep bővítése, melynek teljes elkészülte 1984-re várható. Most olyan korszerű rendszer épül, mely lehetőséget ad arra, hogy a beérkezett szennyvíz mindenkori összetételének megfelelő kezelési eljárást alkalmazzák a szakemberek, s szükség szerint avatkozzanak bele a technológiai folyamatokba. Tisztább település Megépül Göd szennyvízhálózata is. Az elképzelések szerint a fótival együtt a dunakeszi szennyvíztisztító telepre kerül majd. Ez a terv egyelőre meglehetősen képlékeny állapotban van. Visegrádon tavaly adták át a napi 200 köbméternyi szennyvíz befogadására alkalmas telepet. A csatornahálózatot most építik, elkészülte után magánosok is ráköthetnek. Végül Szentendrén az OVH és a vállalat közösem új tisztítási technológiát fejleszt ki a telepen. A strandok fejlesztéséről Márkus István igazgató beszélt. — Lepence, Leányfalu, Papsziget, Vác. A vállalat négy strandja nyaranta rengeteg fürdőzőt vonz. Különösen a váci strand fejlesztését várják már régen, hiszen a Duna bal partján ez az egyetlen strand. A folyóban pedig csak Dunakeszi területén engedik meg a fürdőzést. — Lepencén a strand területét tovább bővítjük az erdő egy részével. Ez idén május 1- re befejeződik. Leányfalun további bővítés nem várható. Vácott a vállalat saját fejlesztési alapjából, az OVH támogatásával 56 millió forintos fejlesztésbe kezdtünk. Ennek a beruházásnak pénzügyi fedezete rendelkezésünkre álL Taivaly mintegy 12 millió forintot érő munka készült eL Tanmedence Gödön A strand az építkezés ideje alatt — befejezését 1984-re tervezik — jövő nyáron is nyitva lesi — Vajon mi igaz a gödi termálvíz-hasznosítási elképzelésekből, melyekről egész legendák keringenek a környéken? — Itt egy tanmedence építésére vállaltunk kötelezettséget, ez várhatóan a nyárra el is készül. A munkálatok fedezetét, 5 millió forintot, vállalatunk megelőlegezi, de egyébként a KDIB finanszírozza 1985-ben. Pest megyei síkörkép A havat várva Természetjárás Fehér tájakon 10
