Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-23 / 19. szám

6 «erer -m Km nm t 1983. JANUAR 23., VASÁRNAP POSTABONTÁS Órahiba Az én telkemre 1978. szep­tember 18-án kötötték be a vi­zet. Nemsokára a leolvasó ész­revette, hogy elromlott a víz­óra. A hibát jelentettük, de csak 1982. október 25-én cse­rélték ki, sajnos egy rosszra, így a víz az aknába folyt. Én ezt a hibát december 23-án bejelentettem. Másnap megjöt­tek a szakemberék, nézegették a vízórát, és közölték, hogy hétfőn ismét jönnek. Azóta nem láttam őket. Most egy vö­dörrel meregetem a vizet. Ér­den a víz egyébként kincs, én meg azzal itatom a földet, rá­adásul nekem ezt ki is kell majd fizetnem, hiszen az óra jár. Miért nem az fizet ilyen­kor, aki rosszul dolgozik? Bencsik Mihály nyugdíjas Érd ★ Kérdése jogos. Bárcsak már ott tartanánk, hogy mindazok, akik hibáznak, döntéseikben vagy mun­kájukban, elnyernék méltó bünte­tésüket. Akkor talán ön sem „itat­ná” két hónapja a drága érdi víz­zel a földet. A levelében leírtak egyébként egy paródiához hasonlí­tanak, örülnénk neki, ha valóban csak a képzelet szülöttei lennének, B nem pedig egy felelőtlenség kö­vetkezményei. Letiltják * 30 A nyugdíjam harminc szá­zalékát letiltják, jogtalanul. Sokat dolgoztam életemben, és csak 1900 forint a nyugdíjam havonta, abból is elvesznek. Hercegfalvi János Albertirsa t k Felhívtuk telefonon az albertlr­­®al tanácsot, ahol Fazekas György­iétől, a szakigazgatási szervezet helyettes vezetőjétől megtudtuk, olvasónk nyugdíjából azért tilta­nak le bizonyos összeget, mert nem fizette be a közműfejlesztési hozzájárulást. Utcájukba kilenc esztendővel ezelőtt bevezették a vizet, az ott lakóknak ezért éven­te 900 forintot kellett fizetniük. Fa­zekas Györgyné azt is elmondta, Zajácz János szigetmonos­tori olvasónk telefonon for­dult rovatunkhoz. Panasza: 30 ezer forintos kára kelet­kezett, mert az Óbuda Ter­melőszövetkezet nem szállí­totta el — szerződés alapján nevelt — csirkéit. Dr. Bogdá­­nyi Zsuzsannától, a termelő­­szövetkezet jogászától meg­tudtuk, Zajácz János nem áll egyedül problémájával. Csir­kéit azóta már átvették, most a kár összegének megállapítá­sa a következő lépés. Dr. Bog­­dányi Zsuzsanna elmondta, hogy hasonló esetek gyakorta fordulnak elő az országban. Az ok: kevés a vágoda. Csőri Lajos, a váci tanács osztályvezetője a lajostele­­piek panaszára válaszolt. Köz­­zétesszük levelét, mivel ab­ban sokakat érdeklő, érintő kérdésről, a csatornázásról van szó. A váci Lajostelep szenny­vízcsatorna hálózatának bőví­tése — mint nagyon sok he­lyen — önerőből történik. A tervező költségvetése alap­ján ez 3,5 millió forintba ke­rül, ezt az ott élőknek kell ki­fizetniük. Mivel itt laknak kis jövedelmű családok is, ezért a tanács helyettük vállalta _ az egy-egy ingatlanra eső (rész­arányos) költség megtérítését, ennek összege körülbelül 400 ezer forint. Az egy-egy in­gatlanra eső költség nagyságát mindig a területi adottságok határozzák meg, ezért nem lehetséges, hogy a közműveze­tési költség egy főre eső há­­nyada azonos legyen. S végjil még egy részlet a levélből: lehetőség van arra, hogy a gázt elvezessék erre a telep­re is. A költségeket azonban — akár a szennyvízcsatorná­nál — a lakóknak kell vál­lalniuk. E heti harmadik válaszunk pedig egy elmúlt héten meg­­íelent cikkünkkel kapcsolatos. hogy e fizetési kötelezettség alól vannak, akik felmentést kapnak, ám ezt kérvényezni kell. Most, mi­után levélírónk panaszáról érte­sültek, környezettanulmányt készí­tenek, megvizsgálják, hogy elte­­kinthetnek-e az elmaradt község­fejlesztési hozzájárulás befizetésé­től. Részvéttávirat Én is csatlakozom azok tá­borához, akik panaszkodnak a posta munkájára. Édesanyám elhunyta alkalmából részemre — január 6-án 14 és 15 óra között — több részvéttáviratot adtak fel. Fájdalmamat még nehezítette, hogy csak 8-án, délután 14 óra 50 perckor kéz­besítették ezeket. Eninyi idő alatt még egy sima levél is ide­ért volna, a posta jogtalanul vette fel az elég borsos távirati díjat. Horkai Ferenc Nagykőrös A Az élet legfájdalmasabb percei­ben a gondatlanságot százszoros erővel érzékeljük. Az emberi nem­törődömségnek, a hanyagul vég­zett munkának magunk is a legel­­képesztőbb példáit ismerjük. Pél­dául azt, amikor a halottat, táv­iratban értesítik haláláról abból a kórházból, ahol életét befejezte. A rossz címre küldött távirat, akár­csak a késve kézbesített, a tragé­diával sújtottat nagyon meg tudja rázni. Így gondolja ezt a nagykő­rösi illetékes, Farkas Lajosné is, akinek tolmácsoltuk az ön pana­szát. Utánanéztek, miként fordul­hatott elő, hogy a táviratokat — legkésőbb 7-én meg kellett volna érkezniük — csak 8-án kézbesítet­ték, az „eredményről” pedig levél­ben értesítik önt. Névtelenül Farmos lakóinak van egy­két nyugtalanító közérdekű kérdése, melyekre a tanács nem intézkedik. Például az, hogy a gázcseretelepet meg akarják szüntetni, majd Tápió­­szelére áthelyezni. Ez a hír minket nagyon aggaszt. Az épület, melyben a vasbolt van, Az ügyben illetékes: Götzinger István, a Hány órát? című írásunkra reflektált. Az ab­ban foglaltak ugyanis ez év elején elévültek, hiszen most már a nyugdíjasok 1260 órát dolgozhatnak, és évente 60 ezer forintot kereshetnek. En­nek megfelelően, aki például majd júliusban megy nyug­díjba, 630 órát dolgozhat majd. Az ülés ragad, a huzat sze­metet görget a lábunk alatt, az ablakon nyári légypiszok. Most tél van és utazunk. Ülünk a Magyar Államvasutak egyik kupéjában. Ütitársai­­mat nézegetem. Mosolyt várok vagy felszabadult nevetést Tudom, hiába. Hosszú volt ez a kedd, s pont olyan egyhan­gú mint az év valamennyi keddje, szerdája, valamennyi munkanapja. Hajnalban kel­lett kelni, aztán a busz, a vo­nat, a blokkolás a gyárban, a gép, a főnök, aztán most me­gint a vonat. Utána meg a busz, aztán az asszony, a gye­rek. A cigarettáktól már elvi­selhetetlen ízű a száj, és rög­tön itt a holnap^ a csörgőre húzott hajnal, a busz, a vo­nat... Elpazarolt órák Van jobb sors is mint az ingázóké. És az övék is jobb lehetne, ha millió bosszúsá­guk forrása, legalább néhány eredője, megszűnne. Ha pon­tosan járna a busz. a vonat, ha nem kellene feleslegesen várakozni, fél órákat, órákat a semmibe „dobni”. A tápiószelei vasútállomá­son reggelente vagy harmin­össze akar dűlni. Állítólag ezért a boltot is Tápiószelére akarják helyezni. Lassan a zöldségesboltunk is összedűl. A kultúrházunkat felgyújtották, a tettes még mindig nincs meg. A mozink is öreg, most ce­mentet raktároznak benne. A tanácsházát pedig felújították. Csak egy jó történik: épül az iskola. Farmosiak ★ Névtelen levelekkel nem foglal­kozunk, ha valaki állít valamit, vagy vádol valakit, úgy vállalja is szavait. A névtelen levél, feljelen­tés — nagy múltja van hazánkban — rossz emlékeket ébreszt. A „Far­mosiak” aláírású levéllel mégis kivételt teszünk; ennek oka, hogy láthatóan nem rossz szándékkal íródott. Bárki is vetette papírra ezeket a sorokat, javasoljuk, mind­ezeket a kérdéseket nyugodtan te­gye fel a helyi illetékeseknek. Mi is így jártunk el, s Vankó Fercnc­­nétől, a tanács szakigazgatási szer­vének helyettes vezetőjétől választ is kaptunk. Megtudtuk, hogy a gázcserctelep valóban megszűnik (eddig egy magánember udvarán volt, aki felmondta a szerződést), de még nem döntötték el, hová helyezik. A vasbolt épülete való­ban rogyadozik, kénytelenek kiköl­töztetni belőle az üzletet, hogy ho­vá, arról szintén nem született még döntés. A zöldséges bolt sincs a legjobb álíanotban, most az áfész átvette, remélhetőleg találnak maid valamilyen megoldást. Arról pedig, hogy a kultúrliázat felgyújtották, s a tettes még nem került rendőr­kézre, a tanács nem tehet. Díj (talan)beszedő Munkahelyemen — 1981 nyarán — átutalási betétszám­lát nyitottam, azóta így egyen­lítem a villanyszámlát, min­den gond nélkül. Most de­cemberben viszont baj történt. Jött a díjbeszedő. Három na­pon keresztül volt családunk látogatója, és emelt hangon követelte a pénzt, annak elle­nére, hogy tudott a kötvény­ről. Ragaszkodott a díjhoz, mivel szerinte megszűnt az át­utalás. Én természetesen nem fizettem, mivel úgy gondol­tam, jogtalanul kéri a pénzt. December 29-én megjelent az ELMÜ kocsija. Minden el­lenkezésem hiábavaló volt, kikapcsolták az áramot. Ott maradtunk villany nélkül két kisgyerekkel, megromló éte­lekkel (a hűtőszekrény tele volt) és egy korty víz nélkül. Mivel Szigethalmon nincs ve­zetékes víz, a szomszédból kellett vizet hórdanom. És ott maradtunk a szégyennel. Az utcabeliek nem tudhatták, miért ez az egész áramkikö­tés. Az egyik meg is jegyezte: talán áramcsalók vagy nem fizetik rendesen a villany­­számlát! Egy egész napig lótottam­­futottam, míg visszakaptam az áramot. A helyi tanácson és az OTP-ben nagyon rende­can várnak az öt-tízesre. Ha esik, a fűtetlen indóházba húzódnak, ha kellemesebb az idő, kint toporognak a sínek mellett — A busz fél hatra ér ide, a vonat csak negyven perc múlva jön — mondja egyi­kük, aki a nagykátai telefon­gyár dolgozója. Én messze la­kom, gyalog egy óra alatt ér­nék tán ide. Hát el kell jön­nöm a fél hatos busszal Vá­rakozom, közben elrobog itt egy vonat Űj szászról közle­kedik, a Józsefvárosba tart. Míg élek, senki nem tudja megmagyarázni, hogy miért nem áll meg Nagykátán... A MÁV mindennap elvesz negyven percet az életemből. Ügy látszik, mi vagyunk a vasútért és nem a vasút ér­tünk . •. Hol a busz? Amikor még a tápiószelei állomáson várakozók egyik cigarettát a másik után szív­ják, a váchartyáni megálló­ban vonatra szállók már Bu­dapest felé robognak. Az 6 mérgük elszállőban, igaz húsz percet ácsorogtak feleslegesen, de legalább már a vonaton sek, megértőek voltak, a pest­­erzsébeti díjbeszedő vállalat dolgozóiról már nem állíthat­nám ugyanezt. Ott úgy beszél­tek velem, mintha bűnöző len­nék. Nem tudom, kinek a hibájá­ból történt mindez. Azt sem tudom, ki fizeti meg nekem a sok utánjárást, az idegeske­dést, és ki kárpótol a szé­gyenért? Gémes! Jánosné Szigethalom Fáziscsere A villanyhálózat és az áram­szolgáltatás fejlesztésekor Szentendrén gyakran előfordul, hogy a hálózati bekötéseknél összecserélik a fázisokat. Ez­zel nagy kárt okoznak, mert az üzemekben, ahol háromfá­zisú motorokat használnak, hirtelen visszafelé pöröghetnek a motorok, és a szivattyúban vágy az előretolt rendszerű gépekben el is törhetnek. Ar­ról nem is beszélve, hogy az ilyen hanyag munkák súlyos balesetek okozói lehetnek. Markolt Vilmos Szentendre k Kár, hogy levelében nem Jelezte, pontosan hol és mikor fordult elő baleset vagy géphiba a hanyag munka miatt. Csak annyit jelez, hogy ilyesmi azóta fordul elő, ami­óta a szentendrei kirendeltség „al­vállalkozókat” foglalkoztat. Zsúfolva Az elmúlt évnegyedben fel­kerestem a szerkesztőséget egy levéllel, a Gödöllő—Vác között közlekedő 122-es számú (7 óra 35-ös) buszon uralkodó lehe­tetlen helyzettel (zsúfoltsággal) kapcsolatban, és ezt a levelet közölték is. Azóta az illetékes Volán-válasz is megjelent, ab­ban megállapították, hogy a járat nem zsúfolt. Ezt az észrevételt nem tartom megalapozottnak, bizonyára nélkülözi a személyes helyszíni ellenőrzés^. Én ezen a járaton, megindítása óta — igaz csak esetenként utazom. A busz a tanítási napokon olyan zsúfolt, hogy a veresegyházi vasúti be­járónál nehéz felszállni rá. Jó lenne, ha a Volán kikül­­dene egy ellenőrt, aki bármely tanítási napon 6 óra 55 perc­kor felszállna az említett meg­állónál vagy a benzinkútnál. Fazekas Mihály Veresegyház k Személyes tapasztalataink és el­beszélések útján szerzett ismerete­ink is megerősítik az ön állítását: a reggeli buszoknál létezik ké­nyelmesebb utazási eszköz is. Va­vannak. Aztán nem is lehet sokáig dohogni, valamit hagy­ni kell délutánra is, akkor majd harminc percük vész el hiába... — Most minden összezava­rodott — így Puskás Imre. — Én Püspökszilágyon lakom, onnan visz a busz Kisnémedi­­be, onnan meg a vonat Duna­keszire. Régen nem is volt semmi baj, csak a menet­rend megváltozása óta. A MÁV átvariálta a járatokat, a Volán meg nem igazodott hoz­zá. Csak azt nem tudom, a napi egyórás felesleges vára­kozást ki fizeti meg nekünk? Ki kárpótol minket az elve­szett, felrabolt időért? És miért nem kérdez meg minket sohasem a MÁV, miért nem tudakolja meg, hogy mi a jó nekünk? Ezt talán mégis mi tudnánk megmondani, mi, akik vonattal járunk.! Egyedül maradtak Mi nem a MÁV-ot, hanem a Volánt kérdeztük meg. a 20-ast, a Pest megyeit. — Nem ismeretlenek előt­tünk a panaszok — kezdi Mentényi István, a személy­forgalmi főosztály vezetője. — lóban, sokszor alig lehet felférni egy-egy ilyen „iskolajáratra”. Kérdés, erről ml a véleménye a Volánnak? Ziigfőzdék Az alábbi történetet azért írom, hogy példaként szolgál­jon. Ismertem eg fr embert, akinek úgy indult az élete, mint a többi fiatalnak. A negyvenes évek végén szak­munkás-bizonyítványt szer­zett, kovács lett. A Nyírségből került Budapestre, de hamar beilleszkedett a közösségbe. Becsületesen, lelkesen dolgo­zott. Albérletben élt, oda is nősült, később lakáshoz jutot­tak, gyerekük született. A szo­cialista brigádba elsőnek lé­pett be. Egyszer csak rászo­kott az italra. Átmulatott éj­szakák, elmaradozások a mun­kából. A felesége elvált tőle. Egyre mélyebbre csúszott, és ha véletlenül nem ivott, ak­kor már a munkáját sem tudta elvégezni. Előfordult, hogy józanul jött be dolgozni, és részegen ment haza. Ha nem kint ivott, a kocsmában, akkor a gyári zugmérőnél. Egyszer eltűnt. Kerestük. Az elmeosztályon találtuk meg. Ügy érzem, mi, egykori mun­katársai is felelősek vagyunk azért, hogy ennek az embernek tönkrement az élete. Felelősek a barátai is, azok, akik enge­dik, elnézik, hogy a gyárak­ban, munkahelyeken titokban pálinkát mérjenek. Kötelessé­günk lenne megelőzni a tragé­diákat, megszüntetni az alkal­mi italmérőket, zugfőzdéket. Molnár József Tápiógyörgye Kazánrostély Van egy ötéves Szarvas ka­zánom, de a rostélya már any­­nyira tönkrement, hogy nem tudom használni. Hiába kere­sem, kutatom, sehol nem ka­pok. Mindenhol az a válasz, hogy nincs. Nagyon nagy szük­ségem lenne rá, ezért fordulok önökhöz. Sütő Lászlóné Alsógöd Segíteni csupán úgy tudunk, hogy közzé tettük levelét. Talán olvassa olyan is, aki tudja, hol kapható ilyen rostély. Faültetők Amikor Mendén jártam, örömmel tapasztaltam, hogy a posta gyönyörűen átalakította az ottani biliéi kastélyt, most Tavaly kezdődtek. Előbb volt az ötnapos munkahét, az új munkarend. Próbáltunk eh­hez igazodni. Nem akarom én másra hárítani a felelősséget, de egyedül maradtunk. A Pest megyei Tanács, a koordinálás lett volna a feladata, nem volt segítségünkre. Ez már sze­rencsére a rossz emlékű múlt, azóta „beálltunk”. Aztán jött az áremelkedés, sokan azt hitték, a duplájára emelt díj a mi kasszánkba fo­lyik be, pedig az állami költ­ségvetést javítja. Most meg a MÁV-menetrend változott meg, ahhoz kell igazodnunk. Tesszük is, hiszen ez a dol­gunk. Átmenetileg azonban lehetnek zavarok. Ahonnan sok panasz érkezik, ott „kör­nyezettanulmányt” végzünk, s s a lehetőségeken belül eny­hítünk a gondokon. Sajnos nincs annyi járatunk, hogy mindig, mindenhol ott le­gyünk. És mit mond Nagy László, a 20-as Volán forgalomfejlesz­tési osztályvezetője? — A munkakezdéseket kell figyelembe vennünk, ezek pe­dig igen változatosak. Éppen ezért vannak, akik rosszabbul járnak. Természetesen kivizs­gáljuk a tápiószeleiek és a váchartyániak panaszát, ad­dig utasaink türelmét kér­jük — mondja Nagy Ferenc. K. £ az a számítástechnikai inté­zet dolgozóinak ad otthont. Három brigád dolgozik itt, nagy szakértelemmel, jó lég­körben. Nemcsak helybelied hanem a környékről is. A bri­gádokban tevékenykedők a közös munkát sem vetik meg. összefogtak, fákkal ültették körbe munkahelyüket. Pálfal­­vi László mendei tanácselnök is tudja, hogy a számítástech­nika brigádjaira mindig lehet számítani. Mint régi mendei veterán, nagyon örülök an­nak, hogy a községben ilyen nagyszerű szocialista brigádok vannak. Kővári József Budapest Vízvédelem Napjainkban talán nem tu­lajdonítunk elég nagy fontos­ságot a víznek. A legtöbb he­lyen elég egy csapot elfordí­tani és máris tele a pohár. Ez lehet az oka annak, hogy sok­szor könnyelműen folyatjuk a csapokat, pazaroljuk a vizet. Gyakran az utcai nyomós ku­takból is szivárog, csöpög ömlik a víz. Régebben egy-egy utcai kutat szalmával háncs­csal fogtak körbe, s így aka­dályozták meg, hogy befagy­jon. Jobban kellene vigyáz­nunk a vízre, hiszen az épp­olyan fontos, mint a táplálék, a levegő. Padányl Lajos Budakeszi Üvegvisszaváltás Lakótelepünkön két áfész­­bolt működik. A közelmúltban mindkettőben megszüntették az üvegek visszaváltását. Az ABC-ben volna erre mód, ám ott már régen csak azokat az üvegeket veszik vissza, ame­lyek nekik szimpatikusak. A literes sörösüveg nem ilyen, holott ők is árulják. Igaz, a boltok mellett hónapok óta ugyanazok a göngyölegek ár­válkodnak — tárolási, szállítá­si gondjaik lehetnek —, de emiatt most húszezer lakó tör­deli össze az üvegeket. Még konténer sincs, ahol a csere­pet gyűjteni lehetne. Tóth Barna Budaörs k Tudomásunk szerint rendelet lé­tezik arról, hogy az üzletek köte­lesek átvenni azokat az üvegeket, amelyeket íorgalmaznak. Taná­csunk: keressék fel panaszukkal az áfész elnökét. Fiatalok Pomázon valamennyi élelmi­szerüzletben fiatalok a vezetők. Mi, itt élők, nagyon elégedet­tek vagyunk a munkájukkal; igyekeznek minden árut meg­szerezni, és minél jobban ellát­ni a lakosságot. Jó lenne, ha valamennyi vásárló türelem­mel segítené őket, s így az el­adó és a vevő közötti kapcso­lat még jobb lenne. Cseve László Pomáz k ön azon kevesek közé tartozik, akik nem szidják, hanem dicsérik a kereskedőket. Jó lenne, ha mi­nél több ilyen levelet kapnánk, mert az azt jelentené, hogy nem­csak Pomázon, hanem nagyon sok helyen elégedettek az emberek az ellátással és a kiszolgálással. Szerkesztői üzenetek * S. K. J., Túra: Félreértés történt, rövidesen levelet kap tőlünk. Ozv. B. M-né, DánszentmikJós: Köszönjük figyelmét. Kérjük, ol­vassa el a Válaszol az illetékes cí­mű cikkünket 1 K. J., Gödöllő: A levelében fel­vetett panaszra még nem sikerült nekünk sem választ kapnunk. Kér­jük, várjon türelemmel. M. A., Érd: Rövidesen személye­sen is felkeressük. Addig csak azt javasolhatjuk, tartson ki! N. L., Dabas: Az újságban vála­szolunk majd önnek. A bélyeget köszönjük, de legközelebb ne küld­jön, bélyeg nélkül is válaszolunk. S. J-né, Gyál: A Csiniröl szóló cikkünkre olyan sokan reagáltak, valamint rendőröket reklamáltak, hogy nekünk is a rendőrséghez kell fordulnunk a válaszért. Olvas­sa figyelemmel oldalunkat! . .. „ . Válaszol az illetékes Csirkékről, csatornákról Emberek várnak a sínek mellett VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK* PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446

Next

/
Thumbnails
Contents