Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

Jegyzet Az if;gk«yiiti'k? Katonakoromban a lak­tanya étkezdéjében egy máig el nem, felejtett Le­­nin-idézetet olvastam, öles betűk hirdették: „Szá­munkra az összes művésze­tek között legfontosabb a film." Nem vagyok moziba já­ró ember, de a fenti meg­állapítás máig tartó idő­szerűségét egy pillanatra sem vitatom. Még a tele­vízió korszakában is meg­van a mozinak a maga sa­játos varázsa. Egy kultu­rált filmszínházban mé­lyebbek a művészi élmé­nyek, mint, a papucsban pizsamában végignézett té­véadás kapcsán. Persze, mindehhez a már említett kulturált kör­nyezetre, illemtudoan visel­kedő közönségre, főképp pedig jó filmekre van szükség. Sajnos a váci Kultúr filmszínház ebben az élményben nem része­sített. Előzménye a dolog­nak, hogy a tanórán kívüli nevelés lehetőségeit keres­ve a mozira is szerettünk volna támaszkodni. Tanít­ványaink részére ifjúsági előadást szerveztünk. Az a néhány perc, ami elvész a réven, megtérül a vámon — gondoltuk jóhiszeműen. Tanítványaink szervezet­ten, tanári kísérettel te­kinthették meg az Éjszakai utazók című tudományos­­fantasztikus filmet. Másnap tanárok, diákok egyaránt csalódva érkeztek az iskolába. Ami a film­ben van ugyanis, az nem szórakoztat, nem tanít, nem nevel, a szórakoztatás meg éppen csak a legse­­kélyesebb „ízlésűek” részé­ről mondható el — tájékoz­tattak. Másnap este elhatároz­tam, hogy megnézem a filmet. Telt ház ugyan nem volt, de a székek nagy ré­sze gazdára talált. A köz­­zönség vegyes összetételű, zömében talán a fiatalság várta a film kezdetét. A szexuális jelenetek kí­sérőjelenségei a monda­nivalónak”. Bár ezt kihá­mozni nehéz. Főképp egy ilyen tudományos-fantasz­tikus műből. Egy elembertelenedett társadalom modern fa­lansztere tárul elénk, melyben ugyan megvan minden kényelem a tábor­ba gyűjtött „öregek” (a negyvennyolc éven felü­liek) számára, csak éppen fokozatos kiirtásukra szö­vetkezett egy valóban „tu­dományosan” megálmodott társadalom ifjú vezetése. Közben röpködnek a trá­gár mondatok. Igaz, kevés rokonértelmű szóval talál­kozunk, mert egy-egy jól eltalált kifejezést gyakran megismételnek. Talán jobb nem jutott eszébe a film fordítójának? Az előadás alatt gyakori a filmszaka­dás. Fütyül a közönség, majd a film nyelvezetéből tanulva átveszi annak szó­kincsét. A néző gondolata színpomvás nyelvi burok­ba öltözik, hiszen tanulé­kony emberek ülnek a né­zőtéren. Egy nagyobb szü­net után vadaki bekiabál: Ne menjenek el, pár perc múlva folytatjuk az elő­adást. Aztán újabb szex, újabb „költői kifejezés”, végül gyilkosság is. Enélkül talán hiányérzettel távozna a közönség. A szex ugímvis mindennapi téma műalkotásainkban, laaz. a gyilkossággal is sűrűn találkozik a néző. Együtt azonban teljesebb a valóság ábrázolása. Vala­melyik csak megtetszik a nézőnek... A fVm bemutatásé ellen nem tiltakozom Nézze, aki akarja. Ám ifjúsági elő­adásra nem hiszem, hogy alkalmas. Amikor ezt a műsort ajánlatták a. mozi iVetéke­­sei, körűit ele ntőhbek is le­hettek, volna. Menné.z.ték előzetesen n iVmnt? Tud várrak a diákoknak, valamit mondani annak asztétikai ártékérnia Kérdések ezek De soro’h-tná/m a kérdő mondataimat. Dóra Zoltán A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1933. JANUÁR 4., KEDD Jellenifcrmófá mssél, fifctfnste"! Mindent a mzga idejében Kedveződ a kép @ kG2ép!sko!ák^an ísmeikc dés az anyaggal Életük első élményei ma­radandó nyomokat hagynak a gyermekekben és meghatároz­zák személyiségük kifejlődé­sét is. Aki korán megszokja a könyvet, megízleli az olva­sás szépségét, többé nem mond le arról. Az általános iskolások egy része könyvtárba is jár, köny­veket is kölcsönöz. De járta­­sak-e igazán a könyvek világá­ban, tudják-e, mit, hol kell keresni? Átvezet-e majd az útjuk a gyermekkönyvtárból a felnőttekébe? Erről beszélget­tünk Weisz Gáborral, a Vác Városi-járási könyvtár igazga­tójával. Könyv a lakásban — Gyakori gond mind a szü­lőknek, mind a gyerekeknek az életkoruknak megfelelő könyvek kiválasztása. A köny­vesboltok választéka rendkí­vül gazdag, bár a színvonala egyenetlen, de egyre több kö­tettel találkoznak a gyerekek a házi könyvespolcokon is. A könyvtárak érdemi segítséget tudnak adni a megfelelő iro­dalom kiválasztásában, és ál­lományuk is gazdagabb a köny­vesboltokénál. Nem mindegy tehát, hogy hogyan találkoz­nak a könyvekkel. Ebben nagy szerepük van az iskolai könyv­táraknak. Ma már városunk minden iskolája büszkélkedhet azzal, hogy könyvtáraik meg­felelnek az igényeknek. Meg­teremtődtek a tárgyi feltételei annak, hogy 1932 januárjától az általános iskolai gyűjtemé­nyeket központi ellátó rendsze­rünk fejlessze. Ez a beszerzési költség szempontjából is nagy előrelépést jelentett, mert a korábbi években csak ötven­kétezer forint volt, most pe­dig kettőszázötvenezer forint a gyarapítási keret. A város négyezer-kettőszázhatvanki­­lenc tizennégy éven alülij.a kö­zül az elmúlt évben az isko­lai könyvtárakba összesen há­­romezer-egyszázhatvanheten iratkoztak be. Kedvezőbb a kép a középis­kolákban, a Sztáron Sándor Gimnáziumban, a Gépipari Szakközépiskolában és a 201. sz. Szakmunkásképző Intézet­ben, ahol főhivatású könyvtá­rosokat is alkalmaznak. A közművelődési gyermek­könyvtár létesítmény gondjait Í977-ben oldottuk meg. A ré­gi úttörőház százötvennégy négyzetméter alapterületű he­lyiségében kedvező körülmé­nyek között böngészhetnek az ifjú olvasók. Ez a lehetőség különösen azért fontos, mert az önálló ismeretszerzés, a ku­tatás technikájának oktatása bekerült a tantervbe. A gyer­mekkönyvtár és az iskolák kö­zött azonban még most is szo­ros a kapcsolat. GyÉrmeknek Nagy jelentőségűek a könyv­tári rendezvények. Az itt szer­zett élmény annyira fontos az olvasóvá nevelésben, hogy er­ről nem mondhat le egyetlen intézmény sem. Ezek az ese­mények a gyerekekkel való jó kapcsolat alapjai lehetnek. Erre adott lehetőséget a már lezajlott őszi gyermek- és if­júsági könyvhét is.. A rendez­vények közül kiemelkedett a Fóti Gyermekvárosban tartott Vác, Pf. 32. Egy levéí a sok közül A letkési művelődési köz­pontban igen kedves fenyőfa­­ünnepélyt tartottunk. Erre a kisdobosok, úttörők sok-sok fenyófadíszt készítettek. Paj­tásaimmal együtt műsorral is készültünk, bábjelenetekkel, jelenetekkel, zeneszámokkal, népi játékbemutatóval, éne­kekkel. A művelődési központ nagyterme zsúfolásig megtelt óvodásokkal, kisdobosokkal, úttörőkkel, felnőttekkel. Örömmel vettük körül a fel­díszített fenyőfát, melyet a tanács és az erdészet biztosí­tott nekünk, a tsz hozta el, Tóth Lajos bácsi társadalmi munkában csinált neki egy nagy méretű talpat, a szülők­kel együtt díszítettük fel. ✓ A műsornak is nagy sikere volt. A helyi vöröskeresztes­­szervezet a jelenlevő gyere­keket édességgel ajándékozta meg. Csoda jól éreztük ma­gunkat. Ezt köszönjük a mű­velődési központ nevelőinek és minden felnőttnek, akik eb­ben segítettek. Az úttörőtanács titkára: Magyar Tímea A pihenés évei Aranytoll a MUOSZ-tól A finomívű. aranyból ké­szült lúdtoll díszes tokban nyugszik. A mappába helye­zett, okirat arról tanúskodik, hogy a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége adományoz­ta nemrégen Kristóf László­nak. Felidézzük a felszabadulás utáni időszakot, amikor a kis­­váci fiatalember segítette a haladó szellemű parasztifjúság szervezését, s a felső város­részben a demokratikus építő­­munka megindítását. Később fotóriporter lett. Gyakran olvastuk névaláírását a Magyar Rendőr képilluszt­rációi alatt, a nyugdíjazást megelőző években az Inter­press Magazin, a Nemzetközi Űjságiró Szervezet folyóira­tának megbecsült munkatársa. Gratulálunk a magas szintű elismeréshez. A pihenés évei­ről esik szó. Verőcemaros ha­tárában van egy mini „minta­gazdasága”. A gyermekévek tapasztalatai és ' a korszerű szakirodalom segítségével már korábban elkezdte ott a minő­ségi zöldségfajták termeszté­sét. Mutatja a nagyméretű bur­gonyákat. céklákat, répafélesé­geket Valószínűleg találko­zunk még Kristóf László ne­vével a mezőgazdasági szakla­pokban is. A tudás anyja a gyakorlás. A pályaválasztástól még füg­getlenül, az Országos Siketnéma Intézetben is nagy gondot for­dítanak a gyerekek technikai készségeinek fejlesztésére. Tcz­­ler Sándor tanár irányításával itt épp egy lábrácsot készítenek a nyolcadik osztályosok. Hancsovszki János felvétele Vác a fezaf lapokban megnyitó, ahol Palotai Boris­sal találkoztak az olvasók. Nagy élményt jelentett Hava­si Judit előadóművész „Kik azok a boszorkányok?”, Ko­vács P. József „Petőfi és Arany barátsága” című irodalmi mű­sorai és a Radnóti úti iskola aulájában Böhm Edit és Rév Tamás műsora. Egy-egy vers, mese, mondó­ka hatása nem mérhető köz­vetlenül. Szerepe nagy, öröm­ből életkedvből olyan alapot ad, amelyre a gyermek egész élétében építhet, s ami segíti a világban való eligazodást. Gyors s ísRipó Mennyire segíti elő az is­kolai szabad szombat a gyere­kek olvasva nevelését? — Az a véleményem, hogy az ötnapos tanítási hét, annyi mással együtt szintén az olva­sás ellen hat. A gyerekeket hét közben nagyon igénybe ve­szi a tanulás feszített üteme. A megnövekedett követelmé­nyek, a szakköri foglalkozások csökkentik a szabad idejüket. Megcsappant a hétköznapi könyvtárlátogató gyerekek szá­ma. Surányi János A Kisalföld (Győr) cikket közölt képzőművészeti tárla­taink mai közönségéről. Meg­említi, hogy ma már a kórhá­zakban is nyílnak kiállítások, s ebben úttörő szerepet vállalt az első ilyen tárlatokat rende­ző váci Szőnyi Tibor Kórház. A Népszava ismertette a ju­biláló magyar gumiipar 100 esztendős történetét, megem­lítve. hogy a mai Taurus Váci Gyára két évtizednél alig hosszabb idő alatt 600 millió forintos értéket termelt, s eb­ből 70 millió volt a tőkés ex­port. A Muzsika megemlékezett arról, hogy Pest megyében 1952-ben Abony volt az első, önálló zeneiskolával rendelke­ző község. Ebből alakult ké­sőbb a váci 'fiókiskola, amely csakhamar teljesen önálló lett, s új otthonába költözött. A Magyar Hírlap elismerő­leg írt. a váci Vértranszfúziós állomásról, amely már no­vember végén teljesítette idei, 2400 literes vérvételi tervét, s a heti két, rendszeres véradó­napon túl 55 alkalommal vett vért a donoroktól. A Nimród című vadászújság megírta, hogy Magyar Ferenc nyerte a X. Nemzetközi Dia­­poráma Biennálé nagydíját. Elismeréssel írt a lap arról, hogy a Dunakanyar Fotóklub és a Madách Imre Művelődési Központ közösen rendezte a programot. A Magyar Nemzet foglalko­zót a szervezett könyvtáros­képzéssel. Pest megyében 200 órás könyvtárkezelői tanfo­lyam indul, s az előzetes je­lentkezés szerint 30 lesz a hallgatók száma. Az előadások egy részét Vácott tartják. P. R. Várják a donorokat Véfodóirapsk A váci Szőnyi Tibor Kórház vértranszfúziós állomásának dolgozói az Egyesült Izzó váci gyárában és a Vízműnél ja­nuár 4-én véradónapot ren­deznek. A vácrátóti tanácshá­zán 6-án, a verőcemarosi orvosi rendelőben január 11-én vár­ják a donorokat. Márianosztrán és Kcspalla­­gon január 18-án az egészség­­házban rendeznek véradóna­pot. E'IézsksEsGtásoÜMaek Té£5 léi szolgálta a felkészülést December 18—19-én a MŰM tornacsarnokában nyolc fiú­éi hát leánycsapat részvételé­vel rendezte meg a sportfel­ügyelőség a város és a járás iskolái részére a kézilabda Téli Kupát. A versenyre meg­hívást kapott a szendehely! és a rétsági általános iskola is, akik éltek a lehetőséggel. A fiúk kezdték szombaton a küzdelmeket két csoportban. A selejtezők során a B-cso­­portban folytak a /küzdelme­sebb és a kiegyenlítettebb ta­lálkozók, ahol is Szendehely csapata bizto­san végzett az első he­lyen a Gödi Németh L. is­kola, a Váci Petőfi II és a Váchartyán csapatai előtt. Az A-csoportban már kevés­bé volt ilyen szoros a csata, innét a Petőfi 1 jutott a dön­tőbe megelőzve a Rétság, Kösd és Nagymaros csapatait. A döntő előtt a helyosztókat bo­nyolították le. A hetedik he­lyért a Váchartyán legyőzte Nagymaros csapatát, majd az ötödik helyért a Petőfi II is biztosan nyert a Kösd ellen Nagy harc volt a harmadik helyért is, melyet jobb hajrá­jával a Göd nyert meg a fá­radtnak látszó rétságiak el­len. A döntőbe tehát a Petőfi iskola és a szendehelyi iskola csapata került. Méltó befeje­zése volt a tornának ez a ta­lálkozó, ahol a két csapat nagy küzdelmet vívott egymással melyet végül a befejezés előtt húsz másodperccel lőtt hét­­méteresgóllai a Szendehely nyert meg. Az utolsó pillanat­ban még volt egy egyenlítési lehetősége a váciaknak, de a lövés a kapufán csattant. így a tornaavőze’met a szendehe­lyiek szerezték meg. Érdekesebb eredmények’ Szendehely—Göd 15:11, Szen­dehely— Petőfi 11 14:9. Göd— Rétság 13:11, Petőfi l—Kösd 14:5, Petőfi 1—Rétság 14:5, Szendehely—Petőfi l 12:11, A torna végeredménye: 1. Szendehely (testnevelő: Jám­bor Vilmos), 2. Vác, Petőfi 1. (Pajorné B. Györgyi), 3. Göd, Németh L. (Bagócsi Sándor), 4. Rétság, 5. Petőfi 11, 6. Kösd, 7. Váchartyán, 8. Nagymaros. Vasárnap a lányok folytatták a küzdelmeket. A hét beneve­zett csapatból hat jelent meg. így a versenyt körmérkőzéses formában bonyolították le. A mezőny, mint már az első for­duló után látható volt, két részre szakadt, hisz a többiek fölé emelkedett a gödi és a dunakeszi csapat. Ez a két csa­pat biztosan vette az akadá­lyokat, míg a többiek egymás elleni találkozója szoros, küz­­de’.jnes mérkőzéseket hozott. A két kiemelkedő csapat egy­más elleni találkozóján a du­nakesziéit látszottak a fris­sebbnek és kiváló első félidei játékukkal megérdemelt győ­zelmet arattak, megszerezve ezzel a tornagyőzelmet. A töb­bi csapat egymás elleni szo­ros csatájából a Petőfi iskola csapata került ki győztesen, megszerezve ezzel a harmadik helyet. Érdekesebb eredmények: Göd—Petőfi 11:6, Dunakeszi— Petőfi 10:6. Petőfi—Rétság 8:6, Verőcemaros—Nagymaros 10:5, Rétság—Nagymaros 8:6, Dui nakeszi—Göd 8:6, Petőfi—Ve­rőcemaros 6:4. A torna végeredménye: 1. Dunakeszi (testnevelő Hudra István), 2. Göd, Németh L. IBagócsi Sándor). 3. Váci Pe­tőfi (Pajorné B. Györgyi), 4. Rétság 5. Verőcemaros, 6. Nagymaros. Nagyszerű és sikeres' tornát rendezett tehát a sportfelügye­lőség. melyen mindkét első hely kikerült a városból. Hoz­zá kell azonban tenni, hogy a Báthori és a Gábor iskola azért nem nevezte akár a vég­ső győzelemre is esélyes csa­patát, mert játékosaik, akik egyben a Forte serdülő csapa­tának is tagjai, Jánoshalmán kétnapos úttörőtornán vettek részt, míg a fiúknál a Petőfi II csapata két legjobbját volt kénytelen nélkülözni, de a többiek ennek ellenére a dön­tőbe hozták a csapatot, és ott majdnem meglepetést okoz­tak. Végül is sikeresnek ne­vezhető ez a verseny, mely bi­zonyára jól szolgálta a csapa­tok felkészülését a további versenyekre. A Forte úttörőcsapata Já­noshalmán vett részt egy igen színvonalas úttörőtor­nán. Á kétnapos versenyen tíz csapat szerepelt, zöm­mel olyanok, akik az út­törő-olimpiákon sorozat-, ban érik el a jobbnál jobb eredményeket. A versenyt két csoportban körmérkőzéses rendszerben bonyolították le, majd a cso­portok azonos helyezettjei helyosztó mérkőzéseket ját­szottak. A váci lányok cso­portjukban a negyedik helyen végeztek, mégpedig úgy, hogy két vereséget szenvedtek, 18 lé­re a Dunaújvárostól és 15lő­re a Kiskunmajsától, döntet­lenül játszottak a Szentes el­len. és egyetlen győzelmet arattak a Kiskunhalas ellen, 16:10-re. A helyosztó találko­zón a hazaiak csapata, a Já­noshalma volt az ellenfél, és ezen a váci lányok szoros csa­tában 12:10-re nyertek, és ez­zel megszerezték a hetedik he­lyet A végső győzelmet a Du­naújváros csapata szerezte meg a Sárbogárd és a Pécs csapata előtt. A váci lányok végeredményben a várt telje­sítményt nvúitották. hisz azo­kat a csapatokat, akik velük hasonló képességűek voltak megelőzték. A csapat közepes átlap'eHesftményt nyújtott, közülük cs?<k Szabó Móni és Szabó Éva játéka emelhető ki. —nyári— 3SN 0133—2759 (Váci Hírlap) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents