Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

1983. JANUÄR 21., FENTEK xJurhw A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Itt készül a Minimulti Tavaly nyolcezer Minimulti nevű digitális műszert gyár­tottak a gödi Dunamenti Tsz elektroakusztikai főágazatának városi üzemében. A feszültség, áram és ellenállás mérésére al­kalmas, importterméket pótló műszerben mindössze tízszáza­léknyi a tőkés cégektől származó alkatrész. Képünkön: Pintér Miklósné méri be az elkészült műszert. Szovjet—magyar hét Burát! tulúlkozók A szovjet—magyar barátsá­gi hét keretében hat rendez­vényt tartanak a városban. Mint a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságán elmondták, hétfőn délután 4 órakor a Jó­zsef Attila Művelődési Központ nagytermében a Bajkál—Amur vasútvonal építéséről nyitnak kiállítást. Kedden délután 5 órakor a 4. számú Általános Iskola aulájában gyermekkó­rus- és úttörő—pionír találkozó lesz. Szerdán 5 órakor a vá­rosi tanács nagytermében a Szovjetunió gazdasági fejlődé­sének eredményeiről tartanak előadást. A város általános iskoláinak felső tagozatosai, illetve a gim­názium és szakmunkásképző intézet diákjai számára csütör­tök délután fél 4-kor a József Attila Művelődési Központ színháztermében szovjet filme­ket vetítenek. Pénteken a Do­bó laktanya KlSZ-bizottságá­­nak szervezésében katonapoli­tikai fórumot rendeznek. A szovjet—magyar barátsá­gi hét Pest megyei rendezvé­nyeinek záró eseményeként pénteken este 7 órakor a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont színházterme ad otthont annak a nagygyűlésnek, mely­nek szónoka Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A társaság a gyógyszer Szombaton haza, vasárnap vissza A Iegfrisebb adatok sze­rint egy esztendővel ezelőtt 1 millió 104 480 nő és 776 ezer 503 hatvan esztendőnél idősebb férfi élt az ország­ban. A hetven-nyolcvan év közöttiek száma 209 ezer 405, a nyolcvan évnél idő­sebbeké 223 ezer 527 volt. Mindkét korosztályban több a nő, mint a férfi. Ez az országos arány tükröződik az idős korúak napközi ott­honában is. Hetes rendszer Annak idején, amikor a vá­rosi tanács nem kis áldozhattál létrehozta az intézményt, az a cél vezérelte, hogy az egyedül élő, magányos embe­rek számára olyan otthont te­remtsen, melyben nap közben élvezik a társadalmi gondosko­dást. az éjszakáikat pedig sa­ját lakásokban tölthetik. Köz­ismert, hogy a szociális ottho­nokban súlyos helyhiánnyal küzdenek, sokszor nagyon in­dokolt esetekben sem tudnak helyet szorítani egy-egy rá­szorulónak. Az idős emberek többsége érthetően viszolyog is az intézeti elhelyezéstől, amely megszokott életkörül­ményeinek és otthonának fel­adásával jár. A gondoskodást és a családi élet biztonságát egyesítette ez a ma már meg­szokott intézményforma, az időskorúak napközi otthona, melyet alig több mint egy esz­tendeje alakítottak át Duna­keszin hetes rendszerűvé. Hétfőn reggel bejönnek a la­kók és szombaton ebéd után hazamennek saját otthonukba. Mellettük természetesen to­vábbra is vannak olyanok, akik csak napközben tartózkodnak bent. Például Gondár József, a szép tartású, szabatos beszédű nyugalmazott technikus, aki így beszélt: A lakók szerint — Tavaly meghalt a felesé­gem. Itt otthont találtam, én mindig jól érzem magam. Ez nem azt jelenti, hogy itt nin­­•dsenek kis viták, összezördülé­sek, de az ilyesmit az ember hangar elfelejti. Jó a koszt, a társaság, sokszor tartanak elő­adásokat, ennek különösen na­gyon örülünk. S nem közöm­bös az sem, ilyenkor télidőben, hogy az ember a tüzelővel is takarékoskodni tud. Négy hónapja az otthon la­kója Benedek Ferencné. Telje­sen egyedül élt, s nem köny­­nyen szánta rá magát a vál­toztatásra. de ma már nagyon örül ennek. Hiszen akkor kel. nek, amikor akarnak, a napi­rend csak az étkezések idejét jelöli meg, a nyolc órai regge­li után akár vissza is fekhet­­nek. Az esti órákat a társalgó­ban töltik, tévét néznek, a férfiak sakkoznak, dominóz­nak, a nők kézimunkáznak. Most éppen színes filcdarabok­­ból vágnak karikákat, s azo­kat ügyesen összefűzve, repülő méhecskék készül­nek, rendszeres látogatóik, a város óvodásai számára. A családi ünnepeken. — mert hogy űtt is megtartják a név­napokat, a nők napját az anyák napját, s szép fenyőt ál­lítanak karácsonykor is — a város óvodásai, egy-egy álta­lános iskolás csoport, máskora gimnazisták adnak szép mű­sort. Most a Fóti Gyermekvá­rossal léptek kapcsolatba: mű­soraikért cserébe térítőkét hí­meznek a gyerekek hálószo­báiba. Eseményt jelent a keddi or­vosi rendelés is. Dr. Árvái Éva két órát tölt el a'gondozottak Öt Rspig megőrzik Befogják a kóbor kutyát Több olvasónk jelezte, ismét elszaporodtak a kóborló ku­tyák a Liget utca környékén és az alsóvárosban. Mint Veze­­kényi Ferencné, a termelés- és ellátásfelügyeleti osztály ve­zetője a városi tanácson elmondta, a városi gyepmestert uta­sították a kóborló kutyák befogására. A tapasztalat azonban az, hogy közöttük sok a fajkutya. A gazdák saját jól felfogott érdeke, hogy házőrzőjüket vagy kedvtelésből, esetleg tenyésztésre sízánt fajkutyájukat bezár­ják vagy megkössék, mert a gyepmester minden kóborló ebet befog. Ezeket a kutyákat öt napon belül a váci gyepmesteri tele­pen lehet átvenni, a tartás költségeinek ellenében. között, s az idős emberek sza­vaiból ítélve nemcsak a testü­ket — a lelkűket is gyógyítja. Rassay Nándornak a lábára rendelt olyan kenőcsöt, hogy a régóta viselt papucs helyett hamarosan ismét cipőt húzhat. Babiczky Sándor, az egyko­ri artista sok érdekes történet tudója, aki szívesen szaval és énekel is sorstársainak, régi lakó itt. Gyakran beszél éle­tének eseményeiről és itt min­dig akiad hálás hallgatóság. Egyik kedvenc beszélgetőtársa Bana Ivánné, aki ugyancsak nem régen, három hónapja él­vezi az itt élők szeretetét. A magány ellenére Ülünk a társalgóban, s míg beszélgetünk, sorsok villannak fel, ha csak töredékekben is. Egyben közösek az itt lakóik — legyenek gyermektelenek vagy sakgyerekesek — mindannyian nagyon magányosak voltak jö­vetelük előtt. Itt újra megta­lálták a társaságot, élvezik az emlékezés, a beszélgetés örö­mét. Szombaton reggeltől haza készülnek, s vasárnap este a hétfőt várják, hogy visszame­hessenek az otthonba. Mert nincs sportpálya Felelősséggel a fiatalokért A lap január 14-1 számában Nyugalmat szeretnénk címmel olvasói levél jelent meg a 201. sz. Szakmunkás­­képző Intézet sportpályájának használatával kapcsolat­ban. A levél olyan észrevételeket tartalmaz, melyek megkérdőjelezik pedagógus kollektívánk nevelőmunká­ját, tanulóink neveltségi szintjét, kulturált magatartá­sát, nem beszélve néhány tárgyi tévedésről. Ügy érzem, a helyzet méltányos megítéléséhez hozzátartozik a másik fél véleménye is, amit ezúton szeretnék közreadni. Intézetünk soha nem kérte a szolgálati lakásokhoz tartozó kertek megszüntetését, ezt ré­szünkre felajánlották a Jármű­javító Üzem óvodájának bő­vítése során felszámolt sport­udvarunk helyett. A kapott területen pedagógusaink és diákjaink társadalmi munká­ban építették fel a kb. 700 ezer forint értékű sportpályát, megteremtve ezzel a testneve­lési órák s tömegsport-foglal­kozások megtartásának alap­­feltételét, mivel tornaterem­mel sajnos nem rendelkezünk. A tan- és tömegsportórákat nem a lakók bosszantására tartjuk a sportpályán, hanem azért, mert máshol nincs le­hetőségünk, valamint erre kö­telez bennünket fiataljaink egészségéért érzett felelőssé­günk, pedagógus hivatásunk. A pályát magas kerítéssel vettük körül, a diákok csak tanári vagy KlSZ-felügyelettel tartózkodhatnak a helyszínen, ezért kizárt, hogy nyomdafes­téket nem tűrő szavakat kia­bálnának. Vitathatatlan — legnagyobb elővigyázatosságunk ellenére —, hogy esetenként átpattan­nak labdák a szomszédos ker­tekbe, de a lakótársak még egyszer sem jelezték hivatalo­san, hogy kárt okoztak volna. (Kára az intézetünknek kelet­kezik, mert ezeket néhány szomszéd eltulajdonítja.) Az át­pattant labdákat egyébként udvariasan, az esetek többsé­gében tanáraink szokták visz­­szakérni. Valótlan állítása a levélnek az, hogy nyáron este 10 pra. felé is tanulóink ját­szanak a pályán. A mi diák­jaink 16 óra után nem tartóz­kodhatnak a területen. Feltételezem, hogy a levél­írók egy kalap alá vették ta­nulóinkat azokkal az idege­nekkel, akik — a környéken más sportolási lehetőség híján — a kerítésen átmászva — il­legálisan használják a sport­pályát, főleg nyári esteken. Természetesen az idegenek cselekedeteiért nem tudunk felelősséget vállalni, valószí­nű, az említett esetekben is ők a ludasok. A levél írói azt is javasolják, hogy a sportfog­lalkozásokat tartsuk az intézet kollégiumának elhanyagolt sportudvarán. Sajnos, ez lehe­tetlen, mivel a kollégiumnak egyáltalán nincs sportudvara. Napjaink nehéz gazdasági helyzetében még hosszú ideig használnunk kell a sportpá­lyánkat, szolgálva ezzel a jö­vő generációjának egészséges testi fejlődését. Ha a lakótár­sak e szemszögből nézik ta­nulóink sportolását, örömük fog telni egészségükben, testi­lelki fejlődésükben. Pedagógus kollektívánk a jövőben is, csakúgy, mint eddig, mindent megtesz annak érdekében, hogy rettegés nélkül léphesse­nek kint a kertekben. Szabó Mihály, a 201. sz. Szakmunkásképző Intézet igazgatója A HNF szervezi Helytörténeti gyűjtemény ! A Hazafias Népfront vá­­: rosi bizottsága és a városi ; tanács művelődési osztálya : megkezdte egy városi hely­­j történeti gyűjtemény meg­­] alapozását. Évente két-há­­j rom alkalommal eddig is rendeztek Dunakeszin hely­­történeti kiállítást, leg­utóbb például a 3. számú általános iskola növendékei­nek gyűjtéséből származó konyhai és háztartási esz­­közöket mutatták be. A diákok eközben számos olyan idős emberrel találkoz­tak, akik felajánlották:.a bir­tokukban lévő tárgyi emléke­ket és dokumentumokat szíve­sen bocsátanák egy állandó helytörténeti gyűjtemény ren­delkezésére. Vannak, akik vég­legesen ugyan nem szeretné­nek megválni ilyen értékeik­től, de örömmel fölkínálnák azokat egy-egy kiállításra, hogy mások is megismerkedhesse­nek azokkal. Ennek létrehozása érdeké­ben operatív bizottságot ala­kítanak, s számítanak a duna­­kesziek baráti körének közre­működésére is. A helytörténe­ti gyűjtemény a tervek sze-Kerékpártolvajok A tettesek ismeretlenek Mintegy két éve kezdődött, s mint a járvány terjedt el a vá­rosban a kerékpárlopás. Per­cekre őrizetlenül hagyott, de sokszor lelakatolt bicikliknek kél lába. Kedden délután a vá­rosi tanács udvaráról loptak el egy vadonatúj kempimgke­­rékpárt. Közeledik a tavasz, sok gye­rek vágyakozik kétkerekű után. Sok szülő nem akarja vagy nem tudja megvenni a ma már csöppet sem olcsó járművet, hiszen egy-egy bicikli 1800— 3500 forintba kerül. Éppen ezért talán örülnek is, ha cse­metéik olcsón vásárolt alkat­részekből maguk szerelik ösz­­sze az áhított bringát, s nem gondolnak arra, hogy ezek az alkatrészek bizony lopásból származhatnak. A tettesek egyelőre ismeret­lenek. Ám remélhetőleg a vá­rosi rendőrkapitányság mun­katársai hamarosan nyomuk­ra akadnak. Mivé lesztek csillogó fenyők? rint a felújítás alatt álló egy­kori Petőfi kultűrház nagyter­mében rendezik be. A helyi műemlék és műem­lék jellegű épületek megmenté­séhez máris akadtak szakem­berek, akik felajánlották tár­sadalmi munkájukat. A már bezárt középvárosi római ka­tolikus temető romos, XVIII. századi barokk kápolnájának felújítási terveit például a vá­rosi tanács műszaki osztályá­nak munkatársai készítik el. Amint Kecskeméti Géza, az osztály munkatársa elmondta, az épületet eredeti állapotá­ban szeretnék helyreállítani. A nem kis szakmai tudást és le­leményességet kívánó rekonst­rukcióban számítanak az ügyes kezű helyi kisiparosok társa­dalmi munkájára is. Ugyan­csak konzerválást kíván az alagi majorban az állami gaz­daság irodaépülete melletti kö­zépkori templomrom: egy XIII. századi román stílusú épület maradványa. Ezt a területet legalábbis be kell keríteni, hogy álla­ga ne romoljon tovább. A helytörténeti gyűjtemény létrehozásához felajánlotta szakmai segítségét a váci Vak Bottyán Múzeum igazgatója, Ráduly Emil, aki munkatár­saival vállalkozik a fölajánlott s a diákok gyűjtötte tárgyi em­lékek, viseletek és egyéb do­kumentumok átvizsgálására. Családi események Kovács Lászlónak és Skri­­peczky Máriának: János, Grósz Sándornak és Komár Éuának: Viktória, Kelemen Istvánnak és Madarász Irénnek: Tünde, Tóth Imrének és Fülöp Mar­gitnak: Csaba, Kovács István­nak és Szűcs Mártának: Mar­tina, Jánoska Ró bérinek és Koncsik Erzsébetnek: Kriszti­na, Gulis Istvánnak és Roskó Erzsébetnek: István nevű gyer­meke született. Lassan egy hőnapja díszeiktől megfosztott, lehullott fenyők csúfítják a lakótelepi bérházak kör­nyékét. Egy részük ejtőernyősként érkezik a földre, néhányat beletuszkoltak a konténerbe. Hogy mi lesz a sorsuk? Egyelőre senki nem tudja. A lakók tapasz talata szerint a szemétgyűjtő kocsik csak azt viszik el, ami a tárolóedényekben van. Reméljük, hogy nem a tavaszi takarítás, parkosítás tünteti el majd ezeket a fákat a Barátság útján most átadott új lakások elől. Eltakarításuk már csak azért is fontos lenne, mert a telepi gyerekek közül néhányan játékból már felgyújtottak egy-két kupacot a kidobott fcnyóKuól t a a Szombattól péntekig Orvosi ügyelet Ma, szombaton és vasárnap dr. Czalbert-Halassy János, hétfőn dr. Varga Imre, kedden dr. Makszin Mihály, szerdán dr. Sárossy Tibor, csütörtökön dr. Debreceni Loránd, jövő pénteken dr. Bencze László lesz az ügyeletes a Bem utca 7. szám alatti rendelőben. Az ügyeletes orvost este 7-től reg­gel 7-ig, illetve szombat déltől hétfő reggelig lehet hívni a 41-600-as telefonszámon. A beosztás hét közben meg­változhat. Az oldalt Irta: Bánvisz Hédi Fotó: Hancsovs/ki János

Next

/
Thumbnails
Contents