Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-20 / 16. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 16. SZÄM 1983. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK A kertek gazdagsága Fő munkaidő előtt és után Milliók és tonnák, százalékok és arányok, táp és integráció: ilyen és ehhez hasonló kifejezésekkel találkozhatunk a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét taglaló anyagokban. Ha más nem, ezek is jelzik, a porták istállóiban, óljaiban tartott állat, disznó, baromfi, nyúl, szarvasmarha, még ha külsőleg olyan is, mint hajdanán, sok tekintetben egészen más. Másképp tartják, etetik, hizlalják, értékesítik. Másképp termesztik a zöldséget, uborkát, paprikát, paradicsomot is a fólia alatt. Háztáji apronómus, termelési technológia, szerződéses fegyelem, felvásárlás. Ezekkel a szavakkal nem csak bővítjük a kisegítő gazdaságok fogalomkörét, egyben közelebb is kerülünk azok sajátosságaihoz. Megállapíthatjuk, jószerivel csak a termékek emlékeztetnek az egykor voltakra, minden másban gyökeres az eltérés. így teljes A méretekről, a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentőségéről az arányok beszélnek. Itt állítják elő a mezőgazdasági termékek 32—34 százalékát. Rengeteg nyúl, baromfi, sertés, tojás kerül ki az udvarokból évente. De gyümölcs, szőlő és méz is. Előre senki sem sejthette, hogy így lesz. Annál kevésbé, mert ezt a fajta termelést ellentétesnek vélték az elvekben megfogalmazottakkal. Végül, nem kis viták árán győzött a gazdasági megfontolás. Ma már tudjuk, voltaképpen így vált teljessé a mezőgazdasági termelés. A nagy gazdaságokhoz illeszkedő kistermelők révén a lehető legtöbb lehetőség kihasználható. Az ól és az istálló, a ház kamrájában és padlásán felhalmozódott termelőeszköz, a családtagok munkaereje, ügyessége és szaktudása. Töredék munkaidő — mondja a szaknyelv, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy reggel, mielőtt a kistermelő elindul munkahelyére, ellátja az állatokat, körülnéz a fóliában, majd amikor ledolgozta fő munkaidejét, visszatér és folytatja. Közben pedig az otthon maradottak, az idősebbek, a nyugdíjban levők, vagy — ritkábban — a még nem kereső fiatalok végzik el azt, amit napközben kell. A kistermelőknek majdnem a fele fő munkaidejében is mezőgazdasággal foglalkozik. A fennmaradó hányadban úgyszólván minden foglalkozási ág, szakma, hivatás művelőit megtaláljuk. Olyanokat, akik eredetileg a földdel bajlódtak, s olyanok, akiknek sosem volt vele dolguk. A gazdaságokkal olyannyira összefonódik ez a termelés, hogy a termelőszövetkezetek egyik üzemáguknak tekintik azokat a gazdaságokat, amelyekkel együttműködnek, szakszóval, akiket integrálnak. Hosszú ideig jelen lesz még a kistermelés mezőgazdaságunkban, mondogatják teoretikus hajlamú egyének. Ami a valóságban azt jelenti, hogy mind az állami szervek, mind az integráló mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek ösztönzik a kistermelők tevékenységét. Támogatják szakcsoportjaikat. Járásunkban 32 működik, több mint kétezer taggal. Az országban megközelíti a háromezret. Az együttműködésből előnyök származnak, de előfordulnak súrlódások is. Nemrég szövetkezeti emberek tanácskoztak, akik arra panaszkodtak, hogy a kistermelők nem mindig tartják be a szerződésben megfogalmazottakat. Ha máshol nagyobb árat remélnek, habozás nélkül oda viszik termékeiket, mit sem törődve kötelezettségeikkel. Utána kistermelőket volt alkalmunk meghallgatni, akik a tápellátásra panaszkodtak. Minden szakma Az utóbbi eszmecserén azt is tapasztalhattuk, ezek az emberek nem csak termelők, hanem gazdálkodók is. Nagyon érzékenyen reagálnak a piac jelzéseire. Állandóan mérlegelnek, számolnak. S mivel haszonhoz csak akkor juthatnak, ha mindennel takarékosan bánnak, érthető a morgásuk, ha történetesen hízótáp helyett indító kapható csak. A háztáji termelés nem állandó és mozdulatlan valami, ami évente ismétlődik, ugyanabban a mennyiségben és öszszetételben. A kereslet és a kínálat, a támogatás és az ösztönzés, a szerződések nyújtotta kölcsönös előnyök függvényében alakul, módosul. A jelenleg helyzetet értékelve, a járási párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy községeinkben az igényeknek megfelelően fejlődik a háztáji és kisegítő gazdálkodás. Hozzátette: szükséges a vágósertés-termelés csökkenésének megállítása, az anyagi, műszaki feltételek javítása, a szerződéses fegyelem erősítése. Másképpen fogalmazva: pillanatnyilag ezek a kistermelés gyenge pontjai. Gyenge pontok Tavaly járásunkban növekedett azoknak a száma, akik ezzel a tevékenységgel foglalkoznak és a fogyasztási és termelőszövetkezetekkel vannak kapcsolatban. A felvásárolt termékek tömege is nőtt. Értéke meghaladta a 250 millió forintot. K. P. A nap programja Január 20-án. Gödöllő, művelődési központ: Az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenye: Versengő hangszerek (versenyművek) Közreműködnek az Országos Filharmónia szólistái. Műsoron: Mozart, Weber, Rossini, Mendelssohn, Szokolay művei, 17 órakor. Tóth Menyhért kiállítása Magángyűjtők anyagából címmel, megtekinthető 15—20 óráig. Jeney István Megtalált album című kiállítása, megtekinthető 10—20 óráig. Mogyoród, művelődési ház: A GT. 80 színházi csoport előadása Slawomir Mrozek: Piotr Óhey mártíromsága, 19.30 órakor. Hüvelyk Matyi. Színes, szinkronizált amerikai mesefilm. Csak 4 órakor! Várlak nálad vacsorára. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték, 6 és 8 órakor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Erőgépek nagyjavítása A Szilasmenti Termelőszövetkezet csömöri üzemében 45 erőgépet keli felkészíteni a tavasszal kezdődő munkákra. Ennek a gépparknak mintegy 30 százalékát szinte darabjaira szét kell szedni, s minden alkatrészét gondosan ellenőrizni. A képen: MTZ 50-es erőgép hátsó kerekét szerelik. Barcza Zsolt felvétele Alakuló ülés Szervezés, vezetés Pénzügyi politika Alakuló ülést tart pénteken, január 21-én a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság gödöllői szervezete. A városi pártbizottság tanácstermében Herczenik Gyula, a pártbizottság első titkára tart megnyitót, majd dr. Bácskay Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának előadása következik: A világ pénzügyei, a magyar népgazdaság pénzügyi politikája címmel. Utána dr. Bérei Gyula ismerteti a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság céljait, feladatait. Az alakuló ülésen megválasztják a gödöllői csoport vezetőségét is. ilifé és papírbdl Egyetemisták síovetkezete Az országban talán az egyetlen, amelyik saját munkatársakkal dolgozik — így jellemezte Frantsik Ágnes, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főelőadója az ifjúsági szövetkezetei. Mert egyébként több is van országszerte a középiskolákban és a főiskolákon, egyetemeken. Legutóbb éppen országos küldöttgyűlésükön állapíthatták meg az agrárosok, hogy élen járnak ebben a most kibontakozó mozgalomban. Övék a nyereség Persze ne gondoljunk valami kiterjedt, ezreket megmozgató és zsíros nyereséget hozó vállalkozásra, bár éppenséggel az ezres szám nem is túlzó. Hiszen a jelenleg működtetett két egység, a pinceklub büféje s a nemrégiben megnyílt kollégiumi papírbolt valamennyi agráros, gazdász és gépész hallgató rendelkezésére áll. S ugyebár a létszámuk ezerkétszáz körül mozog. Frantsik Agnes mint az ifjúsági szövetkezet elnöke, felelősen nyila tkozhatta: a kezdeti próbálkozások után, most már egyre inkább sínen van a dolog. Az sem mellékes, hogy a szövetkezet a Gödöllő és Vidéke Áfész kebelében működik s a nesztor igazán bőkezű. Hiszen a két egységben keletkező teljes nyereséget viszszautalják az ifjúsági szövet-Az ifik és a serdülök Egy az egyenlők között Múltkori cikkemet azzal a megállapítással fejeztem be, hogy a GSC körülményeihez és lehetőségeihez képest jól működő sportszervezet. Ettől függetlenül érdemes megvizsgálni működését. Nézzük meg, milyen körülmények között dolgozik a GSC vezetősége. Ki ad hathatós támogatást az ügyvezető elnöknek. Apropó: ügyvezető elnök. Ki a jó ügyvezető, jobb-e a mostani a réginél. Csupa kényes, személyeket is közvetlenül érintő kérdés, amelyre válaszolva szintén egyéni véleményemet mondom el. Nincs profiállás Közismert, hogy 1975-ben a város vezetőinek döntése értelmében megszüntették a Gödöllőn addig működött, sportköröket és centralizációval létrehozták a Gödöllői Sport Clubot. Az akkori döntés helyességét utólag könnyű vitatni, ez azonban egy másik fajsúlyos téma, amelyre most nem térek ki. Hosszas előkészítés után egy számomra addig csak a Népsportból ismert ember, Rab Péter került a klub bársonyosnak egyáltalán nem mondható ügyvezetői székébe, s öt évig tevékenykedett ügyvezető elnökként. Legnagyobb hibájául azt rótták fel, hogy nem volt hajlandó megkülönböztetni a szakosztályokat, ami persze elsősorban a labdarúgás híveinek nem tetszett. Képtelen volt úgynevezett profiállásokat szerezni, kimustrált NB-s focistáknak, nem számolt el fiktiv számlákat, és hasonló vétkei voltak. Az elnökség Megítélésem szerint egyetlen igazi hibája volt — azért azonban elsősorban nem őt, hanem kinevezőit bírálhatjuk. Az volt a baj, hogy noha gödöllői lakos volt, évekig szinte Pesten élt. Hiányzott belőle a gyors kapcsolatteremtő képesség, s ezért sem a városi, sem az üzemi, intézményi vezetőkkel nem tudott olyan együttműködést kialakítani, amely elősegítette volna a GSC működését. Az elnökség? Nem állítható, hogy akár annak idején, akár ma a legszerencsésebb felállást sikerült kialakítani. Elgondolkoztató, hogy olyan sportemberek Vállaltak pozíciót, akik támogatásaikkal nem tűntek ki, de a felelősségre vonástól, a számonkéréstől sosem zárkóztak el. Ez az állítás felfogható vádaskodásnak is, de a tényeken ez nem változtat és nem mindenkire vonatkozik. öt év után tehát csere következett az ügyvezető elnöki poszton. Rab Pétert Ádám István váltotta fel. Az új seprű jól seper elv alapján számos kezdeményezés indult el tőle, aki KISZ-es múltja révén lényegesen kiterjedtebb ismeretséggel rendelkezik, mint elődje. Egy tekintetben azonban követte a korábbi ügyvezetőt: a labdarúgókat ő is egynek tekinti a többiek között, azonos mércével méri a szakosztályokat. Lehet hivatkozni a magyar labdarúgásban kialakult szokásokra, s már hallom is a tamáskodók ellenvéleményét, hogy bizony a megyei bajnokságban is olyan volt menők szerepelnek, akik nagy pénzért focizgatnak, mi miért nem ezt az utat járjuk? Sajnos, a kézilabda-szakosztály már megjárta emiatt kálváriáját, a pillanatnyi sikerért — anyagi áldozatok nélkül ugyan — háttérbe szorította a helyi játékosokat és majdnem nagy árat fizetett érte. Rendet tenni Meggyőződésem, hogy tervszerű, tudatos utánpótlás-neveléssel újra fellendíthetnénk a helyi labdarúgást is. A serdülőkorúakkal most sincs baj, a későbbiekben azonban már kevesebbet törődnek a fiatalok képzésével és nevelésével. Elsősorban tehát az ifjúsági csapat háza táján kellene rendet tenni. De kinek, kiknek? Markó Gábor kezet számlájára, a felhasználásról, a felosztásról a tagok döntenek. Akik egyelőre nincsenek túl sokan, mindössze hatvanan; s ötven forintot érő részjegy ellenében jogot nyernek a szövetkezet demokratikus irányítására. Beleszólhatnak az áruellátás, a kínálatbővítés fontos kérdéseibe, maguk is segédkezhetnek a beszerzésben s évente egyszer, a közgyűlésen értékelhetik a vezető szervek és személyek, valamint a személyzet munkáját, megtervezhetik a jövőt. Kívülről talán játéknak tűnik, de valójában jó iskola ez. Nemcsak amiatt, hogy az elméletről a gyakorlat nyelvére fordítja egy gazdálkodási forma jellegzetességeit, hanem mert tényleges döntéshozatalt, valódi beleszólást enged, s ezt is gyakorolni kell. A köz kívánsága A pinceklub büféjében hárman dolgoznak, mintegy a szövetkezet alkalmazottadként, maguk is egyetemisták. Legutóbb egy év alatt hatszázezer forintnyi forgalmat könyvelhettek el, ami egy igazi üzlethez képest persze nem sok, de két évvel ezelőtt még csak százötvenezer forintnál tartottak. Ehhez meg az tartozik, hogy a sörárusítás dobta meg a végösszeget: az elmúlt időszakban ugyanis a nagyrendezvényekhez kapcsolódva többször folyamodtak sikerrel sörengedélyért a klubosok az egyetem állami vezetőihez. A papírboltot a legutóbbi ifjúsági parlamenten követelte ki a hallgatói közvélemény. Az indokot könnyen beláthatja az is, aki nem diák. A hallgatóknak, főként a gépészeknek, napi eszköze a jó toll, a különféle speciális írószerszám, a rajzlap s a többi műszaki cikk. Ezekből pedig a városban enyhén szólva gyenge az ellátás. S bár azt nem állíthatják, hogy a bolt megnyitásával megszűnt volna minden hiány, de a tágabb körből való beszerzés mindenképpen bővítette a kínálatot. Nem is beszélve arról, hogy helyben van, s egy-egy tustoll miatt nem kell bemenni a városba. Jól jön ez, főként ha másnap már le kell adni a rajzot. Helyiség kéne Az a bizonyos visszautalt nyereség tavaly 5—6 ezer forint között alakult A tagság úgy döntött, hogy nem osztják fel egymás között, nem is jutna túl sok, viszont jól jön a nagyobb összeg a felszerelés korszerűsítéséhez. A papírboltosok keresetét is rendezik, ' hiszen a büfében havonta.'. 300—400 forintnyi jutalék jön . össze a dolgozóknak — ki irigyli vajon tőlük —. de a papírbolt még ennyire sem jövedelmez. A távolabbi tervek között a legfontosabb: szakcsoportokat kívánnak alakítani. Amint Frantsik Ágnes elmondta, sok hallgató szeretne foglalkozni, részint az értelmes munka, részint az ösztöndíj és a szociális támogatás kiegészítése miatt például kisállattenyésztéssel. Ennek a képzés is hasznát látná, s többen jelentkeztek már galambásznak, gombatermesztőnek. Egyelőre helyiséggondok akadályozzák az előbbre lépést, pedig ha ezt sikerül megoldani, a Gödöllő és Vidéke Áfész segítsége sem marad eL G. Z. Szakmunkásképző Az idén is Madách-nap irodalmi szakkör, vetélkedő, sport Ebben az évben is egész napos programmal tisztelegnek névadójuk emléke előtt a gödöllői 202-es Madách Imre Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanulói és tanári kara. A pénteki, január 21-i Madách-napon az ürme-, pélyes megnyitó után adják át a díjakat és jutalmakat a múlt év végén megrendezett a szakma kiválója és tantárgyi versenyek, valamint a szakmatörténeti pályázat legjobbjainak. Ezután versmondó verseny, Ki mit tud?, majd az irodalmi szakkör műsora következik. A Barátság-vetélkedő tárgya Pozsony, ahol testvériskolája van a gödöllőieknek, amelynek képviselői szintén itt lesznek ezen a napon. Miközben ezek az események zajlanak, az iskola termeiben az intézetben oktatott szakmák termékeiből rendezett kiállításokat nézhetik meg az érdeklődők. Bemutatkoznak az autószerelők és a karosszérialakatosok, az esztergályosok és a vízvezeték-szerelők, a kőművesek, a szobafestők, mázolok, tapétázók, a szerszámkészítők és a mezőgazdasági gépszerelők, a mechanikai műszerészek és a villanyszerelők. Kiállítást rendeznek a fotószakkör munkáiból és a KISZ-szervezet életéből. Az események nem maradnak meg az intézet falai között. A művelődési központban Gödöllő múltjáról tart vetített képes előadást Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény vezetője. A hangverseny színhelye a körzeti zeneiskola. Jelentős helyet foglal'el a Madách-nap programjában a sport. A Madách Kupáért kiírt röplabdatornán a helybelieken kívül a pozsonyi testvériskola csapata, és a Pest megyéből meghívott középiskolások együttesei is indulnak. Az asztaliteniszezők csapatversenyén ugyancsak asztalhoz állnak a pozsonyiak, valamint a járásból meghívottak. A na" a zártkörű klubdólutánnal fejeződik be. ISSN 013S—1957 (Gödöllői Hír:
