Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

AboNYj KRÓNIKA Ötnapos hát az iskolában Mindenki örömmel fogadta Az új könyvtár szombaton is szívesen látja az olvasókat. A két kislány búvárkodik a könyveli között. írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Amíg máshol a rövidített munkahétre való áttérésnek egyéves múltja van, az okta­tási intézményeknél ez alig több öt hónapnál. Nem nagy idő, de ahhoz elegendő, hogy az első tapasztalatok megfogal­mazódjanak. A két abonyi ál­talános iskola igazgatója ezek­ről beszélt. Egyenletes terhelés — Eddigi felméréseink sze­rint minden diák örömmel fo­gadta az ötnapos munkahetet, még az úgynevezett tagozatos ötödik, hatodik, hetedik osz­tályos tanulóknak sem jelent túlzott igénybevételt — állapí­totta meg Drávay József, a Gyulai iskola igazgatója. — Hasonlóan vélekednek a nyol­cadik osztályosok is, bár ne­kik a hét ötödik napja — sze­rintünk is — túlzsúfolt. Nem­csak a tanítási órák száma ma­gas, hanem egyéb elfoglaltsá­guk is sok. Például zeneórára, zenekari próbákra, szakköri és úttörőfoglalkozásokra járnak. A hétfői napokon, főleg az el­ső két órán, nem a megszokott a gyerekek aktivitása. Ezen a hétfői' házi feladatok fokozot­tabb ellenőrzésével igyekszünk változtam. A hét többi napján nincs ilyen tapasztalatunk, fá­radékonyságot nem észlelünk. Ez részben annak köszönhető, hogy a zeneiskolával, a nap­közivel és a nevelőotthonnal sikerült úgy egyeztetni a prog­ramokat, hogy az érdekelt gye­rekek délutáni elfoglaltsága egyenletes legyen, megfelelően fel tudjanak készülni. Az út­törőmozgalomban sikerült a szabad időt kielégítően haszno­sítani, a szombat délelőttökre — a- közművelődési és a társ­­intézmények közösen — vál­tozatos programot szervez az úttörőcsapat. Ellenőrizze a szülő — Mivel töltik szabad szom­batjaikat a gyerekek? — A családok hét végi prog­ramja változatos. Ez többnyire érdeklődési körük, kulturáltsá­guk, szociális helyzetük, igé­nyességük függvénye. Az két­ségtelen, hogy a két egymást követő szabadnapnak a szülő és a gyerek egyaránt örül. — Mit jelent az . ötnapos munkahét a pedagógusok szá­mára? — Mivel minden kezdet ne­héz, az első hetekben, hóna­pokban viszonylag sok gond­ja volt a tantestületnek. Sze­rencsére ezen már túlvagyunk. Bár gyarapodott a napi óra­szám, több a feladat, szíve­sen veszik a plusz szabadna­pot. A sűrített tennivaló jobb időbeosztásra, intenzívebb munkára ösztönöz mindenkit. Kétségtelen, hét végére nagyon elfárad minden nevelő, de a szombat és vasárnap elegendő ahhoz, hogy az otthon felgyü­lemlett munkát elvégezzék és szellemileg felfrissüljenek. Kel­lemetlen viszont, ha a pihe­nés valamilyen rendezvény miatt (sport-, tanulmányi ver­seny) megrövidül. Különösen zavaró, ha ezek vasárnapra es­nek — mondotta Drávay Jó­zsef, Molnár Zoltánná, a Somogyi iskola igazgatója, amellett hogy általában jónak tartja a rövidített oktatási hét beve­zetését, egy lényeges körül­ményt tárt fel: — Több éves gyakorlat volt, hogy a tanulók a hétfői na­pokra nem kaptak írásbeli há­zi feladatot. Az új munkarend bevezetése óta ez megváltozott, amivel a diákok nehezen barát­koznak meg. De nemcsak ezt nem készítik el, hanem a hát első napján nagy részük telje­sen készületlenül jön az isko­lába. — Mit tudnak ez ellen ten­ni? — Minden szülői értekezle­tet, családlátogatást felhaszná­lunk, hogy az anyukák és apu­kák felelősségére felhívjuk a figyelmet. Felkérjük őket, hogy alaposabban nézzenek utána, mit csinál a gyerek, készül-e hétfőre, és ha nem, érezzék kötelességüknek ösztönözni er­re. Ennek az iskolának is majd’ ezer tanulója családi környe­zetben tölti a két napot. Ám ezen a téren is van . némi nyugtalanító tapasztalat. Erről a következőket mondta az is­kolaigazgatónő. Érdektslsnség — Gond a hátrányos hely­zetű gyerekekkel van,, akikkel senki sem törődik a családban, azt sem tudják a szülők, hol vannak, mivel töltik szabad idejüket. Több kísérletet tet­tünk, hogy ezeknek a diákok­nak hasznos, jó programot csi­náljunk, de sajnos vagy senki sem jött el, vagy mindössze egy-kettő. A Somogyi Imre Álalános Iskola pedagógusai is megelé­gedéssel fogadták a két sza­badnapot, bár az igazsághoz tartozik, hogy a fokozottabb munkatempót nem könnyű megszokni, és egyelőre fárasz­tó. A helyzetet nehezítik a sok esetben előre nem várt, gya­kori értekezletek. Ennek elle­nére bíznak benne, hogy idő­vel kialakulhat egy olyan gya­korlat, ami nevelőnek és ta­­nulónaik egyaránt kedvező lesz. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 16. SZÄM 1983. JANUAR 20., CSÜTÖRTÖK Hfaszaiiayokan egy hajóban Cégtáblát cserélt a szerviz A lakosság falán észre sem vette Bármilyen gyerekesen hang­zik, kár kerülgetni a témát. Újdonsült igazgatók, felelős­ségtudattal teli emberek már­­már azzal a gondolattal kacér­kodnak, hogy játéknyomdát vesznek, vagy krumpliból, ra­dírból faragnak stempln válla­latuknak. Igaz, Majakovszkij Vers a szovjet útlevélről cí­mű költeményében azt írta, hogy „pecsétek előtt hasra nem estem”, de nem is volt válla­latigazgató, bármilyen icipici vállalatocskáé sem. Bélyegző nélkül pedig a vállalati főnök is csak ködlovag, hiába lobog­tatja csekkjét, mert jóllehet MNB-számlaszáma már van, de január elsején kettőszáz fo­rint csörgő aprópénzzel vette át a vállalati kasszát, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Érvényes szerződések Három kisvállalat alakult Cegléden — mint arról már írtunk ezeken a hasábokon. A Kolor Híradástechnikai, Ház­tartási Gépjavító Kisvállalat a GELKA utódaként működik és várja a májusra visszaigazolt bélyegzőt. Katona Sándor még ízlelgeti az igazgató titulust, mint ahogy a sokféle teendőbe is éppen hogy csak belekóstolt. — Gondolom, riém azt a né­hány forintot fialtatják. — Persze, hogy nem. A vál­lalat legjobban felszerelt szer­vize voltunk a megyében — válaszol Katona Sándor —, és raktárkészletünk is maradt meglehetős. Ma ment először a kocsink Pestre alkatrészért. Továbbra is főként a GELKA- központtól szerezzük be, csak most már fizetni kell érte. Még szerencse, hogy ott van hite­lünk pecsét nélkül is. Megvan a hiánytalan berendezés, az alkatrész, a változatlan gár­da, munkából sincs hiány, így lesz miből kifizetni a januári fizetést — vélekedik a direk­tor. — Ezek szerint teljes a csa­pat. — Még a főkönyvelőre vá­runk. Járt itt vagy tucatnyi ajánlkozó, mire megállapod­tunk a mi emberünkkel. Feb­ruár elsején áll munkába, de már magammal vittem néhány tájékoztatóra, értekezletre. Nem árt, ha mindketten tájé­kozódunk, mert ilyesféle fel­adataim, megvallom, eddig még nem voltak. .Munkaügy­gyei, SZTK-teendőkkel ismer­kedem, meg seregnyi mással. Muszáj mindent megtanulni, huszonnyolcán vagyunk egy hajóban. Mindenről tájékoztat Az ingázóknak készül Tavaly három alkalommal jelentették meg a vidékre já­ró abonyi dolgozók híradóját, az Ingázót. A szerkesztőknek az a törekvése, hogy a kétezer, naponta utazó átfogó képet kapjon lakóhelye életéről. Hírt adtak az elmúlt esztendő má­sodik felében lezajlott esemé­nyekről. A tizenhat oldalas kiadvány írói elmondják, mik voltak a legutóbbi beszámoló taggyűlések tapasztalatai a pártszervezeteknél, mit tartal­maz a nagyközség készülő rendezési terve, hogyan dol­goznak a mezőgazdasági és ipari üzemeknél. Bemutatják az új könyvtárat és betekint­het az érdeklődő a művelődési ház életébe. Az egyik írásbó.1 kiderül, hogy 1982-ben két, szocialista brigád, a Mechani­kai Művek abonyi gyáregysé­gének Bánki Donát és József Attila nevét viselő közössége, továbbá Pintér János, a Gyu­lai Gaál Miklós Általános Is­kola tanára érdemelte ki a Kiváló társadalmi munkás ki­tüntetést. A brigádok az óvo­dák bővítésén és a falumú­zeum felújításán, a könyvtár átalakításánál végeztek jelen­tős társadalmi munkát. Pintér János sokat tett az iskola köz­lekedési parkjának és a sport­udvarának létrehozásáért. Az Abonyból vjdékre járó emberek tájékoztatást kapnak arról is, milyen jelentős kul­turális események, rendezvé­nyek voltak a nagyközségben és tájékozódhatnak arról is, hogy ez év első hónapjaiban mikor és hol szórakozhatnak, sportolhatnak szabad idejük­ben. — Mi nem változott? — Az egykor a GELKA ál­tal kötött garanciális szerződé­sek továbbra is érvényben vannak. A fekete-fehér, meg a színes tv-készülékek áta­lánydíjas javításait is folytat­juk. Kötelezettségeink tehát folyamatosan érvényesek. A lakosság még eddig talán semmit sem vett észre a vál­tozásból, ha csak azt nem, hogy ünnepélyesen bevontuk a GELKA feliratú világító táblát. Nagykőrösi és abonyi fiókszervizünk megmaradt, gépkocsink a megszokott me­netrend szerint járja a falva­kat, hozza, viszi a javításra szoruló készülékeket. A lakos­ság ellátása a feladatunk to­vábbra is. Bizony sok apró té­telből jön össze az 1983-ra ter­vezett ötmillió forintos árbevé­tel. — Mekkora nyereséget re­mélnek? — Kettőszázezer forintot. — Nem sokat. — Korábban volt, hogy nul­lára kifutott az év, máskor némi mínusszal zártunk. Per­sze azon vagyunk, hogy minél több legyen a pénz. Fusizni tilos **- A sok maszek nagy kon­­kurrencia? ' — Nem mondhatnám. Azzal is hozzánk jönnek, amit ők el­rontanak. Igaz, nálunk fusizni szigorúan tilos. Csak eredeti alkatrészeket építhetünk be, il­letve jóváhagyott típussal pó­tolhatjuk a hiányzót. Ha egy kisiparosnak megáll a tudomá­nya, szerényen azt mondja: ehhez az alkatrészhez csak a szerviz jut hozzá, vigye oda. Hogy mi mi mindent látunk megbarkácsolva, az szinte hi­hetetlen. Ilyenkor megmond­juk az ügyfélnek, hogy milyen alkatrészeket kell cserélni. Ne­künk az életvédelmet minden­képpen szavatolnunk kell. Van. aki ezt nem érti meg, mint például az az albertirsai ké­szüléktulajdonos, akit — kellő alkatrész híján — elküldtünk. Levélben rótta fel bűnünket, írván, hogy egy kisiparos gyor­san elhárította a hibát. Meg­próbáltam részletes válaszban felvilágosítani. — Miket javítanak? — Mindenféle háztartási kis­gépet, a villanyborotvától, va­salótól a mosógépig, centrifu­gáig, továbbá a híradástechni­kai cikkek teljes körét. — Képmagnót, CB-rádiót re­­paráltak-e már? — Tanfolyamon elsajátítot­tuk az ehhez szükséges szak­értelmet, de még nem kaptunk ilyen munkát. Tudomásom sze­rint van már a városban vagy tucatnyi képmagnó, CB-rádió meg ennek a többszöröse. Csu­pán idő kérdése, és bennünket is felkeresnek. — Mikor minek van a sze­zonja? — Az ősszel annyi háztartási gépünk volt, hogy alig tudtunk mozdulni. Igaz, egy műszerészt elvittek katonának, ráadásul egyezséget kötöttünk a RAMO­­VILL-lal hőtárolós kályhák bekötésére és javítására. Sok a mosógép és a centrifuga, télen főként tévéket hoznak, nyáron meg hordozható készülékeket táskarádiót, magnót. A televí­zió két-három nap alatt elké­szül, s a városban a bejelen­tést követő napon házhoz me­gyünk. Miután gépkocsink egyébként is a falvakat járja valószínűleg megállaDodunk a RAMOVILL Vállalattal, hoav a hatókörükbe tartozó eszkö­zök garanciális javítását is mi vállaljuk el. — Nem volt nehéz a búcsú a régi vállalattól? Katona Sándor egy levelet tesz az asztalra, amelyet a volt vezérigazgatója írt. A vezér beksúja — Egykori főnököm búcsú­sorai ezek. Köszönetét mond a több évtizedes munkámért, és további sikeres pályafutást kí­ván. Bevallom, jólesik ez a gesztus. Húsz évvel ezelőtt ő csábított Ceglédre, pedig az ak­kori Orion-szerviz vezetését csak átmenetileg vállaltam el, s ez lett belőle ... Tatnasi Tamás Nyársapát, Csemő Fogadónap Fogadónapot tart január 26-án, szerdán*délután 14—16 óráig a nyársapáti tanácshá­zán, január 27-én, csütörtökön 14—16 óráig a csemői tanács­házán Turcsek Ferenc ország­­gyűlési képviselő és Kovács Dénes megyei tanácstag. Hétfői hangverseny Bérleti hangverseny lesz a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában, január 24-én, hétfőn 18 órai kezdettel. Fel­lép Varsányi László zongora­­művész, műsorán Chopin-, Liszt- és Saint-Seans-művek szerepelnek. Ä tűnni út évfordulóján Hétfőn, január 24-én dél­után fél hat órai kezdettel Cegléden, a Kossuth gimná­zium dísztermében tart ünne­pi közgyűlést a turini út 106. évfordulója alkalmából a Kos­suth Múzeum Turini Százas Múzeumbaráti Köre. A dicső­séges tavaszi hadjárat és Kos­suth Lajos címmel az Európa Könyvkiadó munkatársa, Ka­tona Tamás történész előadása hangzik el. Az eseményen szí­vesen látnak minden érdek­lődőt. Az életé az előny Kulturált közlekedés Tanulságos vándorkiállítás Cegléden, a Helyőrségi Mű­velődési Központ emeleti nagytermében megnyílt az a dokumentációs kiállítás, ame­lyet a Belügyminisztérium és a Közlekedés Biztonsági Ta­nács indított útnak, oktató­nevelő szándékkal, segítő, fi­gyelmeztető tanulságul. A tablókon fotók és adatok mu­tatnak szívszoritó képet, ki­emelve egy-egy mozzanatot a közúti közlekedés baleseti sta­tisztikájából, Az életé az előny címmel. A ceglédi kiállítást Rétyi Pál rendőr alezredes, a járási­­városi rendőrkapitányság köz­­biztonsági és közlekedési osz­tályának vezetője nyitotta meg, Széchenyi Istvánnak, a reformkor neves politikusá­nak 1830-ban irt mondatával, amely napjainkban is jelmon­dat lehet: „A jó közlekedés előfeltétele a kultúra felvi­rágzásának.” Bár útjaink az utóbbi évtizedekben sokat korszerűsödtek, autópályák, autóutak létesültek, megnőtt a teherbírásuk, azért még min­dig sok a tennivaló, hiszen a közúti forgalom, a gépjármű­­park megsokszorozódásával szintén fejlődésnek indult. Tapasztalni ezt például a 4. számú országos főútvonal Cegléd határában épült, kor­szerű szakaszán is. Pest megyében tavaly 1607 közlekedési baleset történt, 6,4 százalékkal több, mint az előző évben. A számadat az osztály közigazgatási terüle­tén a 7 százalékot is eléri. A halálos kimenetelű baleset ugyan kevesebb volt, de nőtt a személyi sérüléssel járt ese­tek száma. Továbbra is a sza­bályok helytelen alkalmazása',*' a relatív gyorshajtás, a fi­gyelmetlenség, az elsőbbség­­adás, kanyarodás, a követési távolság, ami ellen a gépjár­művezetők vétenek. Az ittas járművezetők nagy veszélyt jelentenek, számuk nem ke­vés. A Helyőrségi Művelődési Központban látható kiállítás, amely a gondatlan, felelőtlen magatartás következményét mutatja be, a megelőzést hi­vatott szolgálni. Az anyagot január 23-ig tekintheti meg minden érdeklődő, délelőtt 10-től délután 18 óráig. Szí­vesen látják a diákcsoporto­kat, a hivatásos és magán­gépjárművezetőket. Szombaton délelőtt 10 órá­tól KRESZ-vetélkedő zajlik, KISZ-korosztályú és felnőtt je­lentkezőket várnak, különbö­ző kategóriájú csoportot in­dítanak. A verseny győzteseit a KBT jutalmazza. Jelentkez­ni a helyszínen lehet, felvi­lágosítást a művelődési köz­pont irodája ad. Tél derekán Vitaminnal teli zöldek Tél derekán járunk, még akkor is, ha hónak, zimankó­nak nyoma sincsen. Az em­ber szervezete ilyenkor már friss, vitamindús zöldfélékre áhítozna, pótolni mindazt, ami veszendőbe megy. Lehető­séget erre a kamra, a piac és a boltok választéka ad. Ceg­léden sok háztartásban, a la­kótelepi otthonoknál is, ahol szűkös a tárolóhely, kerül az asztalra egészséges savanyí­tott káposzta eledel, cékla, sárgarépa és más zöldségféle, gomba. Frisset beszerezni, mindig annyit, amennyi egy alkalomra kell, lehetőséget ad a piaci kínálat. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kiskertesektől felvá­sárlásra jogosult boltjaiban már látni fejes salátát, póré­hagymát. Kelete volt a laska­gombának, parajnak, sokan érdeklődtek, primőr zöldpap­rika, paradicsom lesz-e? A kérdésre rövid a válasz: ter­mészetesen, mihelyt a kister­melőktől be lehet szerezni. Felkarolják az amatőröket Szabad idejüket sokan töltik valamilyen hasznos kedvtelés sei. Vannak, akik amatőrkén* készítenek festményt, grafikát makramét, intarziát. Tudunk fafaragókról, ikebana-összállí lókról, kézimunkázókról és mo­dellezőkről. Eddig alig kaptak nyilvánosságot, szakmai segít­séget. Ezen kíván változtatni most a ceglédi Kossuth Műve­lődési Központ, várva mind­azok jelentkezését, akik ilyes­mivel foglalkoznak. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) /

Next

/
Thumbnails
Contents