Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-19 / 15. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM 19S3. JANUAR 19., SZERDA Haszna van minden szakcsoportnak Mérlegre tett feladatkörök r ■ Érdeklődés kíséri a népi ellenerők tevékenységét Képzett, szakemberekből kialakult szakcsoportok segítik a ceglédi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság munkáját, amely kiterjed Cegléd és a járás területén túl Nagykátára és a nagykátai járásra is. A területi munka javítása érdekében tavaly megszervezték a községfelelősi rendszert. Ez azt jelenti, hogy egy-egy bizottsági tag külön feladata elősegíteni, megerősíteni a népi ellenőrzés és a község állami, társadalmi, gazdasági vezetőinek kapcsolatát. A bizottsági tagok közül négyen egy-egy szakcsoport vezetői tisztét is ellátják. Szavak foganatja A NEB. mellett, az említett területén, öt szakcsoport működik. Külön feladatköre van az ipari, a mezőgazdasági, a kereskedelmi, a szociális-kulturális, valamint a közérdekű bejelentésekkel foglalkozó szakcsoportnak. Valamenynyien eredményes munkát fejtettek ki tavaly, tervszerűen hajtották végre mindazt, amit munkatér1 vük ben meghatároztak. A szakcsoportok javaslatait a bizottság figyelembe veszi ellenőrzési terve összeállításánál. A szakcsoportok aktívan részt vesznek a járási térpavizsgálatokon, a munkabizottságokkal közös eszmecserét tartanak, szavuk van a programtervezéskor, a feladat végleges kialakításakor. Ilyen volt az az utóvizsgálat, amelyet a tanácsi intézmények pénzgazdálkodásával kapcsolatban indítottak, mintegy felmérve, hogy milyen foganatja volt jóindulatú észrevételeiknek, segítő tanácsaiknak. Részt vettek annak a járási témavizsgálatnak az előkészítésében, amely azt nézte, hogy az üzemektől és a lakosságtól fej- I lesztési célra felvett pénzeszközökkel hogyan gazdálkodnak a tanácsok. A szakcsoportok tagjai a témaelőkészítést követő helyszíni vizsgálatokban is részt vesznek, mintegy közvetlen tapasztalatot szerezve, ismereteiket gyarapítva. Tavaly már rendszeressé vált, hogy a szakcsoportok a bizottsági ülés elé kerülő öszszefoglaló jelentéseket és határozati javaslatokat a vizsgálatot indító munkabizottsággal együtt tárgyalják meg. A kereskedelmi szakcsoport a lakosság építőanyag-ellátásával foglalkozott a többi közt, a szociális-kulturális szakcsoport a tanácsi intézmények pénzgazdálkodását tette mérlegre, a szociális otthonokban készített felmérést. A kereskedelmi és a közérdekű bejelentésekkel foglalkozó szakcsoport tagjai folyamatosan figyelemmel kísérték a boltokban a vásárlók könyvében található bejegyzéseket és az azokat követő vezetői intézkedéseket. Ami közérdekű A mezőgazdasági szakcsoport a téeszek, közös gazdaságok, gépjavító társulások munkáját szemlézte, megyei programhoz kapcsolódva. Az ipari fontos témaköre volt a lakossági szolgáltatás, a kisipari és magánvállalkozói engedéllyel kapcsolatos tájékozódó felmérés. A kereskedelmi szakcsoport a gyermekruházati ellátással; a gyermek- és diákétkeztetéssel a szociális-kulturális szakcsoport foglalkozott. A szakcsoportok, a kapcsolat szálait erősebbre fűzve, fontos feladatot látnak el az üzemi gyűlések, ankétok, csoportos beszélgetések szervezésekor. Ha egy-egy vizsgálat előr így már egyszerűbb Csapatmunka a hivatalban Használják a segítő gépeket Felelősségteljes feladat a tanácsi, szakigazgatási munka. A település sorsának alakulása, a tanács és a lakosság közti kapcsolat, a lakossági ügyek gyors és gördülékeny intézése ennek fontos része. Mióta az épület földszintjén kialakult és munkálkodik a jórészt gépesített ügyfélszolgálat, egyszerűbb a munkák menete. A lakosság is figyelemben tartja a tanácsi ügyfélfogadás rendjét, igyekeznek eljönni a jelzett időben. A ceglédi városi Tanácsnál harmadik esztendeje, hogy bevezették a központi iktatást, így minden irat egy helyben, megfelelő rendszerben kerül tárolóba. Az adatszolgáltatás is leegyszerűsödött ezzel. 1981-ben a tanácsnál munkába állították a peremlyukkártyás iratkísérő lapokat kezelő apparátust, és épp egy esztendeje, hogy dolgozik a Robotron adatrögzítő gép, amely a helybeli gépi adatfeldolgozás alapja. A tanácsháza központi leíró irodájában magnetofonszalag segítségével készítik az ügyiratokat, vannak korszerű villanyírógépeik, magnókészülékeik, • fénymásolójuk,A lakosság megszokta a központi ügyfélszolgálat munkamenetét, ahol nemcsak a tájékoztatás, hanem a gyors, pontos ügyintézés is fő feladat. Az iroda létrehozásakor egyébként elkülönítették a lakossági ügyeket a többi igazgatási, szervezési, irányítási és felügyeleti hatásköröktől. A kialakult munkacsoportok gördülékenyen dolgoznak, a munkacsapatok létrejöttével számos ügy intézése leegyszerűsödött, párhuzamosságok szűntek meg. Munkacsoport végzi a népességnyilvántartási és anyakönyvi feladatokat, a felnőtt-, ifjúsági és gyermekvédelmi teendőket, beleértve a gyámügyi és szociálpolitikai, valamint alkoholizmussal kapcsolatos ügyeket. Tevékenyen működik a vitás ügyek csoportja, amelyhez a szabálysértés és birtokvédelem is tartozik. A foglalkoztatási ügyek csoportja a munkaüggyel, magán kisiparral és kereskedelemmel járó tanácsi feladatokat látja el, van adócsoport és információs is, — ez utóbbi látja el a hagyományos ügyfélszolgálati iroda feladatait. Az ügyfélszolgálati apparátust helyszínelő csoport segíti. I készítésénél a felméréshez inj formációgyűjtő lapokat adnak ki, mintegy a jó kapcsolatot igazolva, nem kell attól tartaniuk, hogy szenvtelenségbe ütköznek kérésükkel. Hasznos ankétok Az üzemekben rendezett NEB-ankétok figyelemkeltőek voltak. Rendeztek egyet az ifjúsági törvény végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatban, egy másik a gyermeknevelést segítő társadalmi juttatásokkal, megint másik a lakosság áruellátásával foglalkozott. A tapasztaltakat ki-ki a saját területén jól tudta népi ellenőri munkájánál hasznosítani. E. K. A Kosárhegyen kódorgóit ECórf terjesztő róka veit A PVCSV ceglédi üzemmérnökségének kosárhegyi szennyvíztisztító telepén január 10-én egy bekódotgott rókát ütöttek agyon. A tetem az Országos Állategészségügyi Intézetbe került vizsgálatra, ahol megállapították, hogy a vad veszett volt. A kerületi főállatorvos elrendelte Cegléd egész közigazgatási területére a már egy ízben kimondott és hatályban lévő ebzárlat meghosszabbítását, április 10-ig. Szombaton zárva Félfogadás, másképpen Változik az IBUSZ ceglédi, Szabadság téri irodájának nyitva tartási rendje február 1-től, alkalmazkodva a városbeli üzemek, vállalatok, valamint boltok nyitva tartási rendjéhez. Eszerint hétfőn, kedden, szerdán és pénteken reggel 8 órától délután négy óráig foglalkoznak ügyfeleikkel, csütörtökön reggel 8 órától délután fél hatig tart a munkaidő. Az IBUSZ-iroda szombaton zárva tart. A tájékoztatást közszemlére teszik kirakatukban is. Felvevőhely a szolgáltatóházban Nagy forgalmat bonyolít le a Pest megyei Szolgáltató és Csbmagoló Vállalat ceglédi, Károlyi lakótelepi fiókja. A szolgáltatást a lakosság igényli, közületektől is kapnak munkát. A képen: a tisztítva visszaérkezett ruhákat, szőnyegeket rendezi el Mihaji Sándorné és Lábát Dénesné. Apiti-Tóíh Sándor felvétele Elevenen él a szívekben Nem sokan, négyszázan mentek Népmondo a Tudni Százakról A NEGYVENNYOLCAS IDŐK NÉPDALAI és mondái fénylő glóriával övezik Kossuth fejét, tündöklővel, melyhez hasonlót államfő még nem kapott e hazában, s amelynek párja külföldön sem igen található. A forradalom napjaiban Kossuth neve a hazaszeretet lángja, s a harcvágy elszántsága volt, a bukás után a bele nem nyugvó, soha le nem mondó és a mindig újrakezdő akaraté. És amikor a remények táplálékot nyertek a külföldi eseményekből, az itthoni nép várta őt, hogy hozza meg a diadalmas fölszabadulást. Gazdag népköltési visszhangja van az idegenben élt Kossuth ténykedéseinek, melyek fölzengtek már törökországi hónapjaiban és virágzottak egészen haláláig. Útjairól, politikai lépéseiről hírek jöttek Magyarországra, és üzeneteinek megszépített parancsai szájról szájra terjedtek. Itáliai letelepedése után az onnan érkező hírek melegen tartották a reményt, hogy a kormányzó, az emigrált honvédek és országnagyok hamarosan visszatértek. Minél jobban múltak az évek, annál dúsabban ontotta színpompás virágait a népdal és a népmonda. A magyar polgári forradalom és szabadságharc századik évfordulójára országos néprajzi gyűjtés indult, melynek húszézer adatából számos kiadvány táplálkozik még napjainkban is. A gyűjtők hatszáz faluban és városban jártak, a negyvennyolcas események színhelyein. A dédszülők élményeit híven őrző gyűjtemény azt bizonyítja, hogy ezek a néphagyományok nem holt emlékek, hanem évszázadokra terjedő örökségek. A nyelvformáló találékonyság mindig hajlik új szavak alkotására, s ha azon sopánkodunk, hogy romlik a beszélt, írott nyelv minősége, vigasztalásul gondoljunk erre is. Az új kifejezéseket teremtő népi lelemény hozta létre a kocsmatej fogalmát. esztendeje vezették be azt a rendelkezést, hogy a vasárnap zárva tartó élelmiszerboltok helyett a kijelölt cukrászdák, éttermek, bisztrók árulják délelőttönként a tejet és a kenyeret. Akkoriban kezdtek a családfők nagyobb részt vállalni a vasárnapi Eíocsmatej beszerzésből. A feleségek azonban hamar rájöttek, hogy korántsem valamiféle önzetlen gesztus ez. A bevásárlás leple alatt — ha már úgyis az apák boltjában voltak — felhajtottak egykét kupica pálinkát, konyakot. Innen hát a kocsmatej kifejezés. A minap az Alföldi étterem előtt tanakodó férfiak párbeszédére lettem figyelmes. Az üvegablakban elhelyezett cédulát tanulmány oztá k, amely értesíti a kedves vendégeket, hogy náluk megszűnt a vasárnaponkénti tej- és kenyérárusítás, helyette a szemben lévő piaci árudában szerezhetik be a mindennapit. Az történt ugyanis, hogy az áfész szerződésbe adta a piaci elárusítóhelyet, és az új boltos a vasárnapi nyitva tartás mellett döntött, nyilván azért, mert neki megéri__ A szatyros férfiúk nyomban meglelték a helyes cselekvés módját. Előbb annak rendje és módja szerint megitták a pálinkát, majd átsétáltak a család reggeli italáért, és ártatlan képpel ballagtak hazafelé. T. T. Cegléden is folyt gyűjtés, de csak a kampány esztendejében, távolról sem merítve ki a teljes kincsesbányát. Tíz évvel későbben én még nyolcvannégy adatközlő visszaemlékezéseit foglalhattam egybe, Élő negyvennyolc címen unokáktól, akik öregapjuk és öreganyjuk szájából hallották a történeteket. Még egy olyan utódra is akadtam, a kilencvenéves Szalisznyó Jánosra, aki így büszkélkedett: „az én apám honvéd volt negyvennyolcban”. A honvéd apa zsellérfiú volt, aki a szilaj verbunkmuzsika és a nyalka káplárok förgeteges táncán föllelkesülve állt be katonának. A harcokon és a táborozásokon Petőfi tanította katonanótákra, a bukás után tizenkét esztendeig viselte a császári cserepárok mundérját. A KÉTSZAZHUSZONNYOLC MONDA közé nem vettem föl a turini történeteket, mert ezek nem is voltak népmondák, hanem hiteles adatok, hiszen a ceglédi százas küldöttség részvevőinek tollából, a korabeli hírlapokból és tanulmányokból számos nyomdatermék forgott közkézen, ezáltal a visszaemlékezések kizártak minden legendát, s a ma is működő Százas Küldöttség emlékülésein tudományos előadások hangzottak az agg kormányzónál tett látogatásról. így aztán városunkban nem keltek szárnyra mtíndák erről a jelentős történelmi eseményekről, annál inkább a távoli tájakon. A turini népmondák közül itt most kivonatosan közlöm a Zala megye barlahidai Novák Gyula, 1947- ben kilencvennyolc éves gazda elbeszélését. „Kisázsiából Kossuth jött hazafelé, előbb Olaszországba, Turin városába, örömmel fogadta az olasz, megrémítve az osztrákot: Mert Olaszország nagy részibe is benn volt az a gaz osztrák. Na, aztán ki kellett menni az osztrákoknak Olaszországbul. De Kossuth csak maradt. Innen elment Barcelonába, de ott nem tetszett neki, visszament Turinba. Már amikor egészen jó volt az átlapolja, hazajöhetett volna, de nem jött. Fogták magukat a ceglédiek, mentek le Turinba. Nem sokan mentek, csak négyszázan, hogy gyűjjön haza, mert ük kikiáltották újbul képviselőnek Cegléden, Kossuth városában. Aggastyán ember volt, írással kereste a *kenyerét, de ebédet adott, vacsorát rendelt. Na, nem kellett gondoskodni. Vitték magának. Umberto olasz hercegnek a hírt szándékáról — Kossuth, ezek nem a te vendégeid, hanem az enyírnek! Umberto herceg rendezte az ebédet. Kivitette a ceglédiekhez. Amíg azok ebédeltek, a herceg szépen flótázott nekik. Kossuth megköszönte a ceglédiek szíves fáradozását, de haza nem jön. Hogy ő Ferenc Jósltával, egy olyan emberrel szóba nem áll, aki halálra üldözte, megfogta volna, fölakasztotta volna. Nem akarok szembekerülni, mert megint csak az lennék, aki voltam." A TÖRTÉNTEKET MEGSZÉPÍTŐ monda úgy igaz a valóságban, hogy a küldöttségben, 1877 januárjában száz ceglédi, tizenhat körösi és abonyi vett részt, s a mondabeli spanyol Barcelona az itáliai Baroccone volt. Itt élt a nagy száműzött magányában kerti virágai, herbáriuma, őslénytára és könyvtára társaságában. Azon a bizonyos napon lakoma négyszáz terítékkel ugyan nem volt, hanem azért ebédeltek, de csak úgy, a köröm között hazai kolbászt és füstölt szalonnát a tarisznyából. Igencsak rászolgáltak volna a herceg gavalléros vendéglátására holmi tüzes borokkal, és a jóízű falatozás közben a herceg gyönyörűszép flótamuzsikájára, úgy, ahogyan történt a népmondában. Hídvégi Lajos Jelentsék be a változást A városi tanács pénzügyi osztálya felhívja a ceglédi adófizető polgárok figyelmét, hogy akinek a használatában lévő vagy tulajdonában álló mezőgazdasági művelésű ingatlan adataiban, lovai vagy erőgépei számában 1982-ben változás történt, azok február 28-ig jelentsék be az adókivetés helyesbítése céljából az osztály adóhatóságánál. Vízilabda Újabb győzelem Ceglédi VSE—MAFC 5-4 (1-1, 1-0, 1-1, 2-2) Budapest. Sportuszoda. Vezette: Bíró, Erdős. Cegléd: Németh, Beck, Máté, Kiss S., Bóbis, Kelemen, Ungvári. Csere: Gyengési, Tánczos, Tankó, Ócsai, Zsíros, Rátóti, Lugosi. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Kelemen (2), Ungvári (2), Máté. A vártnál nehezebben nyert a ceglédi együttes a kitűnően úszó egyetemi csapat ellen. A győzelem fő részese, egyben a mezőny legjobbja, a kitűnően védő Németh Gábor volt. A következő mérkőzés az OB I-es KSI csapata ellen lesz. B. M. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap)
