Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
Kötődés a múlthoz A helytörténeti munka haszna A kisdiákok a Barátunk a múzeum akció keretében, az idősebbek a Tájak-korok-múzeumok mozgalomhoz csatlakozva igyekeznek szűkeb b pátriájuk s hazánk múltjáról minél többet megtudni. A megismerés lehetőségei természetesen e mozgalmakon kívül is korlátlanok. Sok történelmi tárgyú könyv jelenik meg, nincs hiány olvasnivalóban. Nagykőrös helyzete ebből a szempontból egészen kiváltságos. Erdei Ferenc írta 1937- ben a Futóhomokban: „Annyi tudományos és publicisztikai kiadványt vidéki város még nem produkált, mint Nagykőrös.’’ Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy azóta sem. Lássuk fejlődésünket Most is bőséggel jelennek meg nagykőrösi és Nagykőrösről szóló kiadványok. S ezekben menthetetlenül szó esik a múltról is. Mely múlt megismerése iránt mindinkább fokozódik az igény a nagyközönség körében is. Annyira, hogy vállalkozók is akadnak, akik részt kérnek a múlt tudományos igényű feltárásából. Ennek a helytörténeti munkának a gazdái — irányítói és szervezői — a levéltárak. A Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztálya nemrégiben kiállítást is rendezett, hogy kedvet csináljon a helytörténeti tudományos kutatáshoz, hogy módszertani tanácsokkal segítse az érdeklődőket, s végül, hogy oszlassa a homályt, mely még mindig körülveszi az iratokat őrző tudományos intézményt. Akik látták a kiállítást, mintegy négyszázötvenen, s főként diákok, azoknak bizonyára már eléggé helytálló elképzeléseik vannak a helytörténeti munkáról. Mások azonban gyakran megkérdezik, főként az országos jelentőségű eseményeket tárgyaló történelmi könyvek mellől, hogy mi az értelme a helytörténeti kutatásnak. — Kétségtelen tény — mondja tapasztalataira hivatkozva dr. Böőr László, a nagykőrösi levéltár vezetője, hogy a történelem iránti érdeklődés fokozódott az utóbbi időben. Ez az érdeklődés kétirányú. Egyrészt hazánk múltjának sorsfordulói, vitatott kérdései vagy napjainkig is kiható következményekkel járó események felé terjed, másrészt a lakóhely, az érdeklődő közvetlen környezetének múltjához fordul. Mindkét igény kielégítéséhez helytörténeti kutatásra van szükség. Ennek megfelelően ez a tudományos munka kettős hivatást tölt be. Egyfelől adatokat szolgáltat az országos jelentőségű történelmi események átfogó feldolgozásához. Másfelől szűkebb környezetünk, lakóhelyünk múltját tárja felj_ fokozottan elősegítve a kötődést múltunkhoz, hogy ezen keresztül megtaláljuk helyünket a jelenben. A cél az, hogy megismerjük és lássuk fejlődésünket. Ne csak az országét, hanem szinte saját életünkét is. Kevés az idejük — A helytörténeti kutatás, ha ilyen nagy a felelőssége, komoly szakértelmet kíván. A benne való részvétel sokkal nehezebb, mint a honismereti mozgalom hívévé szegődni. — A múlt kutatása, a történelmi események feltárása nehéz és fáradságos munka. A felhaszrfálható források, például az úgynevezett, elsődleges források, vagyis a levéltári iratok sohasem azzal a szándékkal készülnek, hogy a történészek számára közvetlenül felhasználhatók legyenek. Vallatásuk, történészi feldolgozásuk hosszadalmas, nagy körültekintést igénylő munka. A helytörténészek munkája. Könnyű belátni, hogy ha például meg akarjuk ismerni a Horthy-korszak népelnyomó, kizsákmányoló politikáját, Szemétgyűjtő konténerek A szabálytalankodókat szigorúan megbüntetik Jártunkban, keltünkben gyakran jutunk arra a megállapításra, hogy városunkban sok a szétdobált szemét, piszok. Akadnak olyan emberek, akik a világért sem dobnának el az utcán még egy apró papírszeletet se, mások viszont maguk után hagyják a használt papírzsebkendőt, csokoládé- és rágópapírt, az égő cigarettavégeket és ki tudná felsorolni miket még. Egy szó mint száz, a jobbérzésű ember bosszankodik, mert városát szépnek, tisztának szeretné látni. Ettől függetlenül a szemetelőket csak óvatosan merik kioktatni, mert nemegyszer előfordult már, hogy a rendetlenkedők ilyen vagy olyan módon kikérték maguknak, s még nekik állt feljebb. A napokban örömmel hallottuk, hogy várhatóan javulás áll be ezen a téren is. Mit mond erről bővebben Lakos Ferenc, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója? — Az említett gond valóban fennáll — mondotta. — A városi tanács és a városgazdálkodási vállalat szeretne e helyzeten javítani, mégpedig oly módon, hogy szemétgyűjtő konténereket helyezünk el a város különböző pontjain, ahol szerintünk a legtöbb ember megfordul. Szeretnénk rászoktatni az' embereket, hogy a szemetet ne az utcákon dobálják szét, hanem a gyűjtőedénybe tegyék. — Talán mondanom sem kell, hogy ez anyagilag milyen tetemes összegbe kerül a városnak és a vállalatnak. Éppen ezárt arra az elhatározásra jutottunk, hogy azok ellen, akiket rajtakapunk, hogy megszegik a város köztisztasági rendeletét, feljelentést teszünk a szabálysértési hatóságnál. Ezzel akarjuk megakadályozni azt, hogy a lakosság a legkülönfélébb helyeken lerakja a szemetet. — Egyébként félreértés ne essék. Az utakon itt-ott elhelyezett szemétgyűjtők nem a háztartásokból kikerülő szemét tárolására szolgálnak. Azért raktuk ki azokat, hogy a járókelők a hulladékot abba dobják. K. K. ¥M Színház A kecskeméti Katona József Színházban délelőtt 10 órakor és délután 3-kor: Mátyás király juhásza. — Negyvenkét évvel ezelőtt, 1940. november végén kezdtem tanítani — mondotta dr. Szabó Károlyné. — A kecskeméti tanítóképző elvégzése után sokan nem tudtunk azonnal elhelyezkedni. A közelben és a távolban minden állás betöltve, foglalt volt. Több osztálytársammal nagy területi szóródással Erdély apró falvaiban találtuk magunkat. Én a Szilágyságban. Nagy-Derszidán román iskolában, román gyerekeket tanítottam. A baj csupán az volt, hogy egyetlen szót sem értettem románul, a gyerekek meg magyarul. — Az első órákon, napokon, heteken át mint a beszélni tanuló gyereknek, mutogattam magamon: szem, száj, fül, haj... Ezután a kezem ügyébe kerülő tárgyakat neveztem meg: Én mondtam magyarul, ők románul. írtam, jegyeztem. Napról napra gyarapodott kölcsönösen a szókincsünk. Milyen öröm volt az, amikor rövid mondatokban már megértettük egymást. Az első osztályt tanítottam, negyven gyereket. A népdalokkal, népi játékokkal, néptáncokkal nyertem meg őket. Három évig tartott ez az élet. Férjhez mentem, férjem után Nagykőrösre jöttem, mert ő itt kapott állást. — Közben a „Hogyan tanítsuk a magyar nyelvet?” című nem Rútunk tovább az általánosságoknál, ha nem tárjuk fel egyes helyek konkrét eseményeit. S ha a helytörténészek hangyaszorgalommal feltárják ezeket a helyi tényeket, azokat már az országos politikai és társadalmi események feltárásánál is fel lehet használni. Sőt, ezt a felhasználást el sem szabad mulasztani. Meggyőződésem, hogy nagyon kevés történelmi esemény tárható fel és értékelhető reálisan a helytörténeti , kutatások eredményeinek figyelembevétele nélkül. Ugyanakkor ezek ismerete erősíti az emberek kötődését lakóhelyükhöz, a múltjukhoz. — A helytörténet adatait gyakran csak az országos események illusztrálására használják fel... — Ez kerülendő hiba. Az országos képet o helyi eseményekre építve kell kimunkálni. Az így megszerkesztett munkának aztán már lehetnek illusztrációi a helytörténeti adatok. — Itt, Nagykőrösön kik foglalkoznak helytörténeti kutatással? — Elsősorban a történész szakemberek. A múzeumból, innpn, a levéltárból. Sok a nem nagykőrösi szakembervendégünk is. A tanároknak volna még elegendő szaktudása, hogy elmélyedjenek érdemben a helytörténeti kutatásban, s meg is teszik ezt időnként, ám kevés az idejük. Jó néhány egyetemi, főiskolai szakdolgozat elkészítéséhez nyújtottunk segítséget. Gyakori vendégeink azok is, akik a honismereti mozgalomban a közelmúlt eseményeit igyekeznek alaposabban megismerni. Ilyen látogatók például az üzemi krónikaírók. Máskülönben a honismereti mozgalomnak nem elsődlegesen a levéltár, hanem a múzeum és a Hazafias Népfront a gazdája, a levéltár csak támogatja azt. Egyebek közt azon egyszerű oknál fogva, hogy a közelmúlt iratanyaga majd csak évek múlva kerül a levéltárba. — Valóban érvényes-e ma is Erdei Ferenc már idézett megállapítása? — Feltétlenül igaz. Valójában az a helyzet, hogy Bállá Gergely munkássága óta — tehát a XVIII. század közepétől — a helytörténetírás városunkban az országos élvonalban van. Ápolja a hagyományt A feldolgozások számát és minőségét tekintve is, Egyebek közt a jól ismert múzeumi Acta is eredményesen ápolja ezt a hagyományt, s ezt erősítik a Pest megyei Levéltár kiadványai is. F. P. Pólyafiekör tanulmányommal pályadíjat nyertem. Homolytájára kerültem, ahol az osztatlan tanyai iskolában 135 tanuló volt rámbízva. — A városból jártam ki naponta ebbe a hét kilométerre levő iskolába. A nehézségek ellenére igen tevékeny iskolai életet éltünk, még színdarabokat is előadtunk. Újítottam, alkottam kedvemre. Volt olyan év, megszámoltam, hogy 960 szemléltetőeszközt gyártottam. Mindig tanító akartam lenni. — Négy évig tartott a tanyai tanítóskodásom. Hat gyerekünk született, akik felnevelése nem volt könnyű. Abban az időben nem segítették ennyi mindennel a családokat, nem voltak korszerű háztartási gépek se. — Szentpétery László kartársam 1947 decemberében megszervezte az első általános iskolához kapcsolt gyógypedagógiai osztályt. 1948 szeptemberében szervezték meg hozzá a 3—4. osztályt. A munkában én is részt vettem. Házról házra jártunk meggyőzni a szülőket, hogy a fogyatékos gyermekek érdekében engedjék őket iskolába, hogy részesülhessenek a speciális képzésben. Háború után voltunk, nem válogathattunk a terem’ is A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM 1933. JANUÁR 16. VASÁRNAP Cipészek gondjai Jövő nélküli szolgáltatók? Hová viheti az ember a megkopott, elszakadt cipőjét vagy a letört sarkú csizmáját? Csakis a Dél-Pest megyei Cipész Szövetkezet 12-es számú i észlegébe. Igen ám, de ott éppen annyi a munka, hogy csak kéthetes határidővel tucjják vállalni a javítást. Az pedig egyáltalában nem biztos, hogy siketül rávenni a cipészeket egy azonnali munkára. Máskülönben ez nem is lenne becsületes dolog, mert másoknak is szükségük volna a lábbelikre. Népszerűbb lett A cipők, csizmák ára nem kevés. Az utóbbi időben mindinkább szaporodik azoknaK a száma, akik eldobás helyett megjavíttatják lábbelijüket. Úgy néz ki, hogy ez a fajta szolgáltatás fényes jövő előtt áll, vagy inkább csak állna. Miről van itt szó? Arról, Hétfő, 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Népszerű operaáriák, szegedi előadók tolmácsolásában. 17.15: Mit tud a föld? 17.45: Junior Walker és az All Stars együttes játszik. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Kedd, 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó: a Saragossa Band énekel. 17.15: Mérlegen a közrend és közbiztonság: interjú Daróczi Andrással, a Szolnok megyei Rendőrkapitányság vezetőjével. 17.30: Stúdiópódium: Ceglédi Zoltán, a jászberényi zeneiskola tanára gordonkázik. 17.40: A tröszt után, szabadon: a szolnoki Autójavító kisvállalat tervei. 17.50: Könnyűzene. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Police együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A tegnap slágereiből énekel Louis Armstrong. 17.15: Holt szezon. ben, felszerelésben. A kezdeti idők nagyon nehezek voltak. Közben beiratkoztam a gyógypedagógiai tanfolyamra, ahol szakképesítést szereztem. Később a munka és a család mellett elvégeztem az egyetemet is. A gyógypedagógiai iskola felvette a kisegítő iskola nevet, 1960-ban lett önálló. — 1957-ben tulajdonképpen nyugdíjba mentem, de azonnal visszamentem dolgozni. Életem összeforrott a munkámmal. Állandóan kísérletezem ma is. Állandóan meg kellett újítani magamat, hogy a gyerekek érdeklődését megtarthassam. — Élete példa lehet? — Nem gondolnám. Én egy adott történelmi helyzet adott körülményei között nőttem fel, s nekem azoknak kellett megfelelni. A ma mást vár a ma emberétől, a kettőt nem lehet összehasonlítani sem. Én szeretem a fiatalokat, a kollégáimat, mert tehetségesek, őszinték, lendület van bennük. Valamennyien egyformán örülünk annak, ha olyan diákok kerülnek ki iskolánkból, akik a társadalom hasznos tagjává képesek válni. Életem során mindig a nehéz feladatokat szerettem, mert azok megoldásában éreztem igazán gyönyörűséget. Sz. A. hogy az említett részleg hét dolgozója közül hatan már nyugdíjasként javítják a hibás lábbeliket. A legidősebb szakember pedig 72 éves. Szerencsére az egészségi állapotuk lehetővé teszi, hogy dolgozzanak. De mi lesz, ha egy napon bejelentik, nem tudják tovább vállalni a munkát. Jobb nem gondolni rá. — Tulajdonképpen 20 év óta nincs utánpótlás ebben a szakmában — mondja Papp Kálmán vezető. — Akik voltak fiatalok, öten, hatan igen serényen és jól dolgoztak, fel is szabadultak, de úgy 10 éve odébbálltak, ki erre, ki arra ment. Ügy gondolom, a szakma népszerűsítésére nagyobb propagandát kellett volna kifejteni. Akkor becsülete lett volna a szakmának és népszerűbb lett volna a fiatalok körében. 17.20: Űj felvételeinkből. A tiszavasvári férfikar műsora. 17.30: Zenés autóstop. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Csütörtök, 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Tangóritmusok. 17.15: Éhe a szépnek. Beszélgetés Alföldi Alberttal. a hajósi művelődési ház igazgatójával. 17.35: Kiskunsági és Kalocsa környéki népdalok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé, magyar előadók felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Műsorismertetés. Hírek 17.05: Country zene: a szolnoki D’ORO együttes játszik. 17.15: Corvinke. 17.35: Délutáni minikoktél. Közben: Az újságíró jegyzetfüzetéből. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Szombat, 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Rádióvíkend. (A tartalomból: Műsorismertetés. Hírek. Lapszemle alföldi napilapokból. Sportelőzetes. Filmlevél.) 8.00: Szerkesztik a hallgatók. Slágerantikvárium. Előadók abc-ben. Ugyanaz mással. 9.00: A nap hírei, eseményei. Piaci hangosfotó. Programajánlat. A héten történt. 9.30: Régi melódiák új köntösben. Közben: Bács-Kun napló. 10.00: Nézzük a lakbérem! 10.25: Hírösszefoglaló Műsorelőzetes. Vasárnap, 8.30: Szlovák nyelvű műsor. 9.00: Műsorismertetés. Hírek. Programajánlat. Lapszemle. 9.10: Felajzott nyílra gyors vadat! 9.57—10.00: Műsorelőzetes. Az adások mindennap az 1350-es kilolierzen hangzanak el. iÉiirMolíGSi * 7 Konvoj., Színes, amerikai kalandfilm. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Oz, a csodák csodája. Színes, szinkronizált amerikai mesefilm, fél 4-kor. Katasztrófa földön, égen I— II. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. Hétfői műsor Bosszúvágy. Színes amerikai bűnügyi film, (16 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Partnerkapcsolat. Színes magyar film, fél 6-kor és fél 8- kor. Most, amikor az emberek jobban meggondolják, hogy mire költik a pénzüket, szívesebben javíttatják hibás holmijaikat, minthogy újra cseréljék. Égetően szükség lenne tehát az utánpótlás biztosítása. Nem gépesíthető — Mi, akik itt dolgozunk, már 1948-ban is együtt voltunk, amikor létrehoztuk a szövetkezetei. Tizennégy cipész hozta magával a felszerelését is, és megalakítottuk a nagykőrösi Lábbelikészítő Kisipari Termelőszövetkezetet. Aztán 1965-ben Ceglédhez csatoltak bennünket, s akkor kaptuk jelenlegi nevünket is. Voltak olyan évek, amikor 65-en is dolgoztunk az akkori szövetkezetben. Jómagam — mondja Papp Kálmán — 1952-től 1965-ig az elnöki teendőket láttam el, majd telepvezető lettem, s ebből a beosztásból mentem nyugdíjba is. Az a véleményem, hogy becsületes munkával ebben a szakmában is lehet boldogulni. Igaz, a munka nem könnyű. Sokat kell görnyedni, s sok még a kézi munka is. A javítást lehetetlen gépesíteni. Főként felnőttlábbeliket hoznak javításra, gyermekcipőket ritkábban. Nagy lenne az igény arra, hogy új lábbeliket is készítsünk, de ezt a kérést nem tudjuk teljesíteni. Ilyen ügyben Ceglédre kell menni. Egyébként a munkánk mennyisége változó, ősszel például majd egy hónapot kellett várni a javításra. (íaranciális javítás Most két hét körül van, nyáron pedig általában egy hét ,a vállalási idő. Az üzletet szombaton zárva tartjuk. Hétfőtől csütörtökig fél 8-tól délután 5-ig, pénteken 4 óráig jöhetnek a megrendelők. Évente átlagosan 200—250 pár lábbeli garanciális javítását is végezzük. K. K. Vereségek kosárlabdában NB Il-es női kosárlabdásaink idegenbe utaztak, a középiskolások pedig kettős mérkőzésen itthon a gimnáziumi labdajátékteremben küzdöttek a bajnoki pontokért. Az NB Il-es női bajnokságban : Székesfehérvári Sportiskola—Nagykőrösi Pedagógus 78-55 (50-20). Nk.: Matuskáné (15), Boros, Kiss (22), Fischer (10), Takács J. (8). Ismét erősen tartalékosán, cserejátékos nélkül álltak ki a körösiek. A második félidőben jobbnak bizonyultak ellenfelüknél, és lelkes játékkal tisztesen helytállva csökkentették a különbséget. A megyei ifjúsági férfibajnokságban és középiskolás kupaviadalon: Monori Gimnázium—Nagykőrösi Gimnázium 94-69 (42-37). Az első játékrész szoros játékot hozott, szünek után a rutinosabb ellenfél elhúzott. Legjobb dobók: N. Szűcs (26) és Abrahám (11). A megyei serdülő és diák fiú bajnokságban: Monori Gimnázium—Nagykőrösi Gimázium 96-90 (47-44), Végig jó színvonalú, küzdelmes, helyenként szikrázó mérkőzés volt. Ld.: N. Szűcs (31) és Ábrahám (15). ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi Január 17-től 23-ig A szolnoki rádió műsora
