Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

irattartó francia exportra Tortakarika e félévben Kétféle tepsiből százezret gyártanak Ha nem is jelentős mennyi­ségben, de azért folytat alap­tevékenységen kívüli munkát a Gödöllői Tangazdaság hely­beli kerülete. — Alapvetően két ilyen be­vételi forrásunk van — tájé­koztat Molnár László kerületi igazgató. — A Ravill Kereske­delmi Vállalat és a Kipszer ré­szére tárolunk nagy befogadó képességű raktárainkban, illet­ve néhány épületünkben kü­lönféle árukat, másrészt egy­előre háromféle konyhai esz­közt gyártunk egy korábbi or­szágos hiánycikkbörzén be­mutatott termékekből. — Miből, mennyit készítet­tek tavaly? — Leginkább ismert, s úgy tudjuk, igen kedvelt termé­künk a színes kenyértartó do­boz, a kétkilós, illetve ennél kisebb kenyér és egyéb pék­áru tárolására. Egy év alatt a kereskedelmi vállalatok ré­szére. Ezek mellett, ugyancsak fémből, sorozatbán gyártottuk a fehér, illetve a fekete lemez­tepsiket. Az előbbiekből 26 ezer 500-at, az utóbbiakból 53 ezret igényeltek tőlünk. — Egy időben úgy 'hírlett, hogy a háziasszonyok által kedvelt és nagyon várt torta­karikákat is gyártják majd. — Valóban így volt, e ter­méknek egyelőre a szerszáma készült el. a karika gyártására még e félévben berendezke­dünk. Lesz viszont még egy termékünk. A Ferrunion Kül­kereskedelmi Vállalatnak már elküldtük a mintapéldányait annak az irattartónak, amely várhatóan francia exportra megy. Lemezből, festett kivi­telben készítjük ezeket, egy­előre évi negyvenezerre van szüksége kereskedelmi part' nereinknek. — A hagyományos termé­keikre van-e erre az évre meg­rendelés? — Igen. A kenyértartóból a tavalyinál valamivel többre, negyvenhatezerre van megren­delés. A kétféle tepsiből, ame­lyeket egyébként külön-külön többféle méretben gyártunk, összesen szárezret készítünk el az idén. F. I. Zoidségelláfás Az idén is jelentős feladat hárul a zöldségtermelő állami gazdaságokra, tsz-ekre, kis­termelőkre: továbbra is bizto­sítani kell a lakosság jó szín­vonalú, kiegyensúlyozott ellá­tását, a tartósítóiparnak a nyersanyagot, külpiaci értéke­sítésre pedig megfelelő meny­­nyiségű árualapot kell adniok. Mindehhez a szántóföldi zöld­ség mennyiségét az elmúlt évi­hez képest a nagyüzemekben 8 százalékkal szükséges növel­ni, a kiskertekben termelt áru mennyisége az előirányzat sze­rint az 1982-es szintet éri majd el, amint azt a zöldségterme­lés 1983. évi terve is rögzíti. Felülié lakorállat Evenként már több mint félmillió laboratóriumi állatot értékesít a gödöllői Lati Közös Vállalat. A steril körülmények között szaporított egerek, patkányok és tengerimalacok egy­előre belföldre kerülnek. Képünkön: Kővári Zsolt és Szignáro­­vics Judit a patkányokat méri és almukat cseréli. Hancsovszki János felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1983. JANUÁR 15., SZOMBAT Továbbképzés a tangazdaságban Gondoskodnak az utánpodásrd Utánpótlás. Honnan jön, mi lesz belőle, belőlük, akik az irányítói posztokon, a munka­­padok mellett, a traktorülés­ben, a baromfiólakban, a te­henészetekben átveszik a kép­zeletbeli, ám nagyon is valós stafétabotot. A termelés fejlő­désével, az új módszerek ter­jedésével számolva ráadásul az sem mindegy, hogy jobb vagy gyengébb az átlagos ké­pesítés. Igaz, hogy két azonos szakmát gyakorló ember sem lehet egyforma tudású, azonos gyakorlatú, az viszont köve­telmény, hogy mindegyiké ma­gas színvonalú legyen. Sokáig azt gondolták, gon­doltuk, hogy a mezőgazdaság­ban elég a régi józan paraszti ész. Ma már senki sem beszél róla, de tudjuk: erre csak­ugyan szükség van, de már önmagában kevés. Mi a hely­zet a gödöllői tangazdaság­ban? — Gazdaságunkban tavaly százhatvanan részesültek szak­mai továbbképzésben, ebből száz volt a fizikai és harminc a műszaki-adminisztratív dol­gozónk — tájékoztatott Luca Ferenc, a gazdaság oktatási és szociálpolitikai előadója. — Az egy évvel korábbi elkép­zeléseink maradéktalanul tel­jesültek az oktatásban. Hogy mit értek ezalatt? Azt, hogy a szakmai képzésben és tovább­képzésben a kötelezően előír­tak mellett a gazdaságunk számára elégendő embert ké­szítettünk fel. Itthon olcsóbb Mindezt két formában való­sítják meg. Döntő szerep jut a hazai tanfolyamoknak, de van, akiket külső intézmé­nyekhez iskoláznak be, illet­ve küldenek el tanulni. — Nem véletlen, hogy a felsőbb szervek is rájöttek: a szakmunkásképzés, -tovább­képzés egyes területein helyes támogatni a gazdaságokat. Nálunk például jelenleg is tart egy traktorostanfolyam. Ha ugyanezt a társaságot, amely szinte esaknem kizáró­lag a mi embereinkből áll, fő­ként fiatalokból, elküldjük a bentlakásos tanfolyamra, kö­rülbelül háromszor ennyibe kerül. Nem szólva arról, hogy az embereknek is többe van, hiszen távol az otthontól meg­nőnek a kiadások. Itt meg so­kakat naponta vár a háztáji, az otthoni munka. Így aztán csak speciális tanfolyamokra küldjük el dolgozóinkat más­hova. Szckáísok, marósok A gazdaságban tavaly is képeztek traktorosokat. Az előadók a gazdaság szakembe­rei, mérnökei voltak, a vizsga­­bizottságot pedig a Jánoshalmi Mezőgazdasági Szakmunkás­­képző Intézet állította ki. Hu­szonhaton kaptak traktorveze­tői engedélyt, most ugyaneny­­nyinek van rá esélye. Kiké­peztek tavaly tizenhat kom­bájn vezetőt és tizennyolc D, E és F kategóriájú járművezetőt is. Vannak természetesen áthú­zódó tanfolyamok is, hiszen például az a nyolc emberük, akik a Pest megyei Növény­­védelmi Alállomás szervezésé­ben éppen itt, a gödöllői mű­velődési központban rendezett tanfolyamon a növényvédő szerek, illetve a méregraktá­rak anyagainak kezelését ta­nulja, tavaly kezdte a penzu­mot, s februárban vizsgázik a megye más gazdaságainak szakembereivel együtt. Máshol tanul két szerviz­mesterük, egy mezőgépszerelő­jelöltjük és a dízeladagoló-be­­állítójuk is. A MÉSZÖV segí­tett rájuk azzal, hogy öt sza­kácsukat fogadta továbbkép­zésre. Ezek már tavaly része­sültek a képzésben, csakúgy, mint a gazdaság egyik insze­­minátora, műhelyvezetője, ma­rósa, technikusa. A tangazdaságban is terjed a gáz használata, így nem vé­letlen, hogy négy dolgozójukat iskolázták be a. már említett jánoshalmi iskolába a gáz- és olajtüzelő berendezések keze­lői tanfolyamára. Tanulnak persze a mérnökök, a vezető posztokon levő szakembereik is. Egyik mérnöküket az Or­szágos Energiafelügyelet tan­folyamán tanítják be, vizsgáz­tatják le a gáz- és olajtüzelé­sű berendezések felülvizsgála­tának mikéntjére. Ahogy azt Luca Ferenc még elmondotta: ezek a téli hónapok alkalmasak igazán az oktatási feladatok elvégzésé­re. Februárban, mintegy har­­minc-rharmincöt emberük ta­nulja majd az ív- és lánghe­gesztést, márciusban huszon­ötén a targoncakezelésről kap­nak bizonyítványt. Ugyancsak nagy létszámban vesznek részt a KÖJÁL és a munka­­védelmi szabályzatuk előírása szerint is kötelező egészség­­ügyi minimumtanfolyamon a szakácsok. Kétszáz tanuló Fiatalok jovasiofo í ti lesz a Magyar Kázmér-hárzal? Nem szokványos; lett légyen bármilyen is polgár és város viszonya, csak ritkán szül olyan javaslatot, amit most gondosan gépelve, térképpel, tervrajzzal, fényképekkel ki­egészítve lapozgatok, összeál­lítói, négy fiatal: Fábián Dé­nes képzőművész-tanár, Kin­cses Károly népművelő, Nagy Gábor és öryné Sál' Mária építészek nem kevesebbre vállalkoztak, mint a nyilván sokak állal ismert Magyar Kázmér-féle ház megmentésé­re. amely a senki által sem vi­tatottan szükséges újabb ház­sor felépítésével kerül végve­szélybe. Alapos terv A tervezet a ház történeté­től. egykori és mai állapotá­nak leírásától, a megmentésé­hez fűződő érdekek részletes elemzésén, újjáépítésének le­hetőségein át a lehetséges fel­­használásig mindent sorra vesz. Alapossága lefegyverző, javaslata megfontolandó. Mi­ről van szó? A Kossuth Lajos utca 38. szám alatti műemlék jellegű épület eredetileg egy földmű­ves nádtetős háza volt, majd 1880-ban Győri Vilmos író és költő birtokába került, aki tor­náccal és verandával látta el. Az utcai falon ma is ott lát­ható az egykori tulajdonos domborművű emléktáblája, amelyet Mátray József készí­tett bronzból. A portát 1891- ben vásárolta meg Magyar Kázmér, néhai gazdasági főta­nácsos, az akkori Gödöllő jel­legzetes alakja, aki átalakítot­ta az épületet, s a nagy telken parkot létesített. Olcsón felújítható Erről írta egy 1926-beli ka­talógus: Az 523 négyszögöl kert az ország egyik legszeb­ben megalkotott és berende­zett kertje, ahol millenniumi kiállítás tűlevelű fái zöldell­nek. A park és a ház egykor kiállításoknak, hangverse­nyeknek adott otthont, s a hajdani gödöllői kulturális élet központja volt. A porta előtti fák mögött megbújva, mai állapotában is tetszetős az épület, de a park­kal együtt mint annyi gödöl­lői régiség: elhanyagolt s ne­méhez képest kihasználatlan. Az eredeti tervek szerint le­bontásra , ítélt Magyar Káz­mér-féle ház műszaki állapota az elhanyagoltság ellenére sem menthetetlen. Ellenkező­leg: a fiatal szakemberek né­zete szerint, viszonylag olcsón rendbetehető. Főként, ha mindjárt beleszámítjuk: alig­ha kétséges, hogy kedvező döntés esetén a társadalmi se­gítség is jelentős lesz. Ma egy kétszobás lakás mel­lett a városi tanács művelő­désügyi osztálya használja üzemi célokra az egykori kú­riát, amelynek udvara még így is emlékeztet a’ régi szép időkre, sok értékes gyümölcs­ös fenyőfa, díszcserje díszíti. S ami a javaslat veleje: az épület a részleges felújítási munkák elvégzése után, a szükséges átalakításokkal hosszú távon js fenntartható. Művészeti központ A kis kollektíva a lehetsé­ges hasznosításra is javaslatot tesz: képző- és iparművészeti centrumot képzel az épületbe. Indokaik meggyőzőek: a gö­döllői művészeti hagyományok, a ma is működő körök: a go­belinszövő műhely, a kézmű­ves stúdió, a képzőművészkor, a Remsey testvérek körüli csoport is nagyszerű otthonra találhatnának itt, kialakíthat­nák a műhelyeket, a kiállító­termet, szakköröknek, klubok­nak adhatna helyet a ház, a park pedig rendbetéve a kör­nyék megépülő új lakótelepé­nek lehetne zöld szigete. Megmentésre vár S ami legalább ilyen fontos: a veszedelmesen gyérülő, az egykori városképet idéző egyik szép épületet sikerülne meg­menteni a magunk és a követ­kező nemzedékek számára. G. Z. Sorolhatnánk tovább: mi­lyen feladataik vannak az idén a továbbképzésben, ám a számok, adatok helyett fon­tosabb, amit még Luca Ferenc mondott: — Véleményem szerint nagy a tanulási kedv, amit a leg­utóbbi ifjúsági parlament is bizonyított, de egyszerre nem tudjuk beiskolázni a dolgozók felét. Tavaly is, az idén is mintegy kétszázan kapnak va­lamilyen szinten tanulási le­hetőséget, ez az embereink húsz százalékát jelenti. F. L Karikás-iskola Kispályás torna Hat csapat részvételével megkezdődött a gödöllői Kari­kás Frigyes iskola tornacsar­nokában a Nádasdy Kupa kis­pályás labdarúgótorna. Az el­ső forduló eredményei: Gel­­ka—Afész 3-2 (1-1) Ganz Szb—HTÜ 5-3 (2-2), Barátság —ATE l-l (0-0). A következő forduló párosítása: Ganz Szb—Áfész, ATÉ—Gelka, HTÜ —Barátság. A Magyar Kázmér-féle ház a Kossuth Lajos utca felől i nsip progresszió Január 15-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: , A Na ÉS klub programjá­ból. A Megáll az idő című film vetítése, 18 órakor, utána beszélgetés a filmről. Tóth Menyhért kiállítása, Magángyűjtők anyagából cím­mel, megtekinthető 15—20 óráig. Jeney István Megtalált al­bum című kiállítása, megte­kinthető 10—20 óráig. Mogyoród, művelődési ház: A művelődéstörténeti gyer­mekklub első foglalkozása, 9 óra. A szabás-varrás tanfolyam 5. előadása, 14 órakor az alsó iskolában. Népdalkörök találkozója Mogyoródon, 18 órakor. Mou A delfin napja. Színes, ame­rikai tudományos-fantasztikus film. Csak 4 órakor! Éjszakai utazók. Színes, szinkronizált, olasz tudomá­nyos-fantasztikus film, 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felüliek­nek! m JZÜMBAM JfcbYZM Sziporka Bármilyen gyakran me­gyek hozzá, mindig tarto­gat valamilyen meglepe­tést. Nem annak szánja, úgy adja elő a járás és a város legkülönbözőbb terü­leteinek időszerű gondjain enyhítő vagy azokat egy­szer s mindenkorra meg­oldó elképzeléseit, mintha csak arról volna szó, me­lyik boltban vegyük meg az ebédre valót. Lelkesedve persze, hisz mindig lelkese­dik, felvillanyozva beszél akármilyen hétköznapi do­logról, ha kedvére való. Eleinte egy-egy újabb találkozáskor érdeklődtem, mi lett a sorsa korábbi tervének, sikerült-e meg­nyerni hozzá a szükséges társakat, teljesen vagy csak részben fogadták-e el, mit tesznek megvalósítá­sáért, mennyire jutottak. Ilyenkor morog valamit, majd valahogyan mindig más témára térünk, valami egészen másra. Magával ragadó szavait hallgatva, megfeledkezem mindenről, s utána, amikor már ma­gamban vagyok, döbbenek rá, érdeklődésemre végül is semmiféle választ nem kaptam. Miután ez néhányszor megismétlődött, s más te­kintetben is jobban megis­mertem, rájöttem, sokkal lényegesebb dologról van itt szó. Egyáltalán nem ar­ról, hogy egy ember meny­nyire váltja valóra terveit. Korántsem következetlen­séggel állunk szemben, amikor egyik ügyét még be sem fejezve, nekilát a kö­vetkezőnek. Kapkodónak sem nevezhetjük, aki ezer feladatba belefog, de egyi­ket sem oldja meg telje­sen. A felszínen ugyanis ez látszik. Magatartása, csele­kedetei rugóit kutatva rá­jöttem, alkati sajátosság ez nála. Azokat az embe­reket, akik ilyenek, ötlet­embereknek neveztem el, amivel persze nem fedez­tem fel a világot, csupán azt állapítottam meg, hogy az ilyen típusok minden­hol megtalálhatók. Ilyene­ket alkalmaznak például bizonyos művészeti alkotó­­műhelyben, ahol különö­sen nagy a keletje az öt­letnek, a bemondásnak, a sziporkának. Elképzelhető, hogy nem érzik magukat a legjobban ott, ahol nincs szükség na­ponta új csattanóra, de ha felismerjük képességeiket, hasznunkra válhatnak. Különleges érzékük van a rejtettebb tényezők gyors meglátására, lappangó igé­nyek, szükségletek észlelé­sére. Nemcsak a felfede­zésben gyorsak, hanem a kimondásban is. Nem töp­rengenek hetekig, elmond­ják-e vagy sem, azon még kevésbé, milyen csomago­lásban terjesszék elő ter­veiket. Feszül bennük a kimon­dás kényszere. Annál is inkább, mert azon nyom­ban 'szeretnék látni ötle­tük megvalósulását. Tud­juk, hogy ez a legtöbbször nem megy. Mire egy-egy javaslatot gondosan meg­vizsgálunk, egybevetjük a lehetőségekkel, sokkal több idő telik el annál, ami az ötletembereknek elviselhe­tő. Voltaképpen ez sem baj. A baj ott kezdődik, ahol nem veszik őket komolyan. Ahol tehát félreismerik ezeket az embereket. A fel­színből ítélve kapkodónak, minősítik őket, akikre nem lehet számítani. Ezzel az erővel az úgy­nevezett megbízhatókat, a mindent aprólékosan vé­­giggondolókat is szidhat­nánk, hisz ők általában nem sziporkáznak, nem állnak elő naponta újabb ötlettel. A megméretésnél, alkatukból keW kiindul­nunk, teljesítményüket ön­nön lehetőségeikkel szük­séges egybevetnünk. Ha ezt felismerjük, mindkét típus képességeit megfele­lőképpen kamatoztathat­juk. Kör Pál ;SSN- 0133—1957 (Gödöllői Hír Lap

Next

/
Thumbnails
Contents