Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
»83. JANUÄR 15.. SZOMBAT 3 A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Lapunk első oldalán tudósítunk a megyei tanács üléséről, s benne arról, hogy a testület elfogadta az 1983. évi működési költségvetést és a fejlesztési alap tervét. A következőkben a tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyag, a szóbeli kiegészítés, valamint a téma tárgyalásakor elhangzott észrevételek alapján összefoglaljuk a megye tanácsainak idei gazdálkodása főbb jellemzőit ELSŐ HELYEN AZ ALAPELLÁTÁS • ÖTMILLIÁRDOS KÖLTSÉGVETÉS • KÉTMILLIÁRD FEJLESZTÉSRE • SZÜKSÉGSZERŰ RANGSOROLÁS • CÉLSZERŰ TAKARÉKOSSÁGOT Az írásbeli előterjesztésben foglaltakkal egyezően, a szóbeli kiegészítés bevezetőben azt a vezérlő elvet emelte ki, hogy a költségvetés tervezésénél súlyponti feladat volt az alapellátás eddig elért színvonalának a megtartása, az új létesítmények működési feltételeinek megteremtése. A fejlesztési források elosztásánál a folyamatban levő beruházások befejezése, egészségügyi intézmények, általános iskolák, lakások építése, valamint az ivóvízhálózat bővítése került a tervezési munka középpontjába. A TAVALYINÁL TÖBB Mind a költségvetés, mind a fejlesztési alap terve a népgazdasági programmal összhangban határozza meg az ország e darabján a tanácsok idei gazdálkodását, azaz az egyensúlyi helyzet javítása érthetően és indokoltan hatással van az 1983. évi pénzügyi forrásokra. A szűkösebb anyagi lehetőségek miatt — mutatott rá az előadó — a tanácsoknál az eddigieknél is nagyobb szükség van a takarékosság tartós érvényesítésére, a lakosság közreműködésére. Ezek nélkül a kitűzött gazdaságpolitikai feladatokat nem lehet maradéktalanul teljesíteni. Mindezek figyelembevételével határozza meg a terv a helyi tanácsok bevételi szabályozóit, kötelező előirányzatait. összesen 5,1 milliárd forint szolgál a tanácsok költségvetési tevékenységének fedezetére, ami 7,3 százalékkal magasabb az 1982. évi várható teljesítésnél. Amint az.a _téma. tárgyalásakor elhangzott, ez a tetemes pénz, mivel az ország legnépesebb megyéjéről van szó, minőségi fejlesztésre általában nem nyújt lehetőséget, azonban a rendelkezésre álló költségvetési keretek differenciált elosztásával, a feladatok új szemléletű rangsorolásával elérhető, hogy a társadalompolitikailag legfontosabb területek megkülönböztetett figyelmet kapjanak. A kommunális ellátás feladatkörébe tartozó célokra a teljes kiadások 15,3 százalékát különítette el a terv, ez 788 millió forint. A tanácsi kezelésben levő utakra, hidakra 160 millió jut, természetesen, ahogy ez 1982-ben is történt, a helyi tanácsok saját forrásaikból bővíthetik az ilyen célú ráfordításokat. A kereskedelmi szolgáltatások szerény fejlesztését — mint például a ráckevei motel, a nagymarosi kemping — teszi lehetővé a tavalyihoz képest a pénzügyi fedezet 2,6 százalékos emelkedése, míg a Dunakanyarban el nem kerülhető feladatokat szolgál — a visegrádi Fellegvár állagmegóvása, szúnyogirtás, az üdülőterületek köztisztasága — 4,4 millió forint. A megye néhány részén sok gondot okozó belvíz-elhárításra, vízrendezésre összesen ötvenmillió jut. JOGOS NÖVEKEDÉS * 27 örvendetes, hogy az országos törekvésekkel egyezően, a költségvetés 119 millió forintot szán a lakóházfelújítások támogatására. Ebből a pénzből a többi között megoldható 164 lakás teljes, 138 otthon részleges felújítása, további 144 lakás korszerűsítése. Karbantartási teendők fedezete 38 millió. A lakásvagyon megóvásának növekvő jelentőségét igazolja az is, hogy sor kerül 215 otthon — benne 33 műemlék — elmaradt felújítására. Rendkívül szerteágazó, nagy felelősséget hordozó tanácsi tevékenységi terület az egészségügy és a szociális ellátás. Az idei költségvetés erre a területre az összes kiadás 27 százalékát különítette el, 1,4 milliárd forintot. Mód nyílik sok más mellett kórházi betegfelvételi osztályok, diagnosztikai részlegek kialakítására, négy-négy általános, gyermekorvosi, fogorvosi körzet megszervezésére, a szakorvosi rendelések óraszámának harminchattal történő növelésére. Érzékeltetésül arra, a megnehezedett feltételek ellenére sem csökken a kiemelt területek részesedése, megemlítjük: anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra a tavalyinál három százalékkal többet, 187 millió forintot szán a költségvetés, s nyolcvan új bölcsődei hely kialakítása válik lehetségessé. Hasonló a helyzet a szociális ellátásban, ahol a 265 millió forintos pénzügyi fedezet 4,3 százalékos növekedést mutat az 1982. évihez képest. Csupán a szociális otthonok fenntartása 96 milliót követel, húszmilliót pedig az öregek napközi otthonainak működtetése. Némi haladásra — hét főhivatású gondozónő munkába állítására — nyílik mód a házi szociális gondozásban, s a rendszeres szociális segélyben részesülők járandóságára is megvan a kellő pénz. KIEMELT TERÜLET A költségvetési gazdálkodás legjelentősebb területe az oktatás és közművelődés. Kifejezi ezt magának a puszta összegnek a leírása is: 2,3 milliárd forint, az összes kiadás 44,6 százaléka jut ilyen célra. A népesség tartós és nagyarányú bevándorlása a megyébe minden területen, de az oktatásban különösen gyakran teremt kritikus helyzeteket — hangzott el a szóbeli kiegészítésben és tért ki erre több felszólaló megyéi tanácstag is —, azaz ez teszi érthetővé az előző esztendőhöz mért jelentős, 260 millió forintos emelkedést. Egyszerre fejezi ki a haladást és a gondokat, ha részletesebben szemügyre vesszük például az óvodai ellátást. Az idei költségvetés a 474 millió forinttal összesen 36 619 gyermek elhelyezésére teremt lehetőséget, figyelembe véve a bővítéseket is. Az évek óta tartó jelentős fejlesztések ellenére 1982-ben sem sikerült minden jogos igényt kielégíteni, hely híján 1422 gyermek felvételét kellett elutasítani. Rokon vonásokat mutat az előbbiekkel az alsófokú oktatás. A megyében napjainkban egészen pontosan 118 634 fő az általános iskolákban a tanulók létszáma — évről évre rendkívül gyorsan gyarapodik az oktatásra jelentkezők tábora —, s így érthető, a költségvetésben ezen a kiadási helyen 1,8 milliárd forint, a tavalyinál 19,4 százalékkal több szerepel. Tovább nőhet, a teljes gyermeklétszám 38,4 százalékára a napközis ellátásban részesülők csoportja — ez több mint 45,6 ezer gyermek —, s némileg javulnak az élelmezés tárgyi feltételei. Szintén emelkedik a középfokú oktatás fedezete, hat százalékkal, 350 millióra, a közművelődési célú kiadásoké 2,8 százalékkal, 158 millióra. A vázlatosan említetteken túl részletesen foglalkozik a megyei tanács pénteki ülésén elfogadott költségvetés az igazgatási, a jog- és rendbiztonsági feladatok pénzügyi forrásaival. Ugyancsak taglalja a program az állóeszköz-fenntartás teendőit, amik között például olyan feladatok szerepelnek, mint a Semmelweis Kórház rekonstrukciójának folytatása — ez. ebben az esztendőben 39 milliót tesz ki —, a váci siketnéma intézet, a ceglédi művelődési központ felújításának az erre az időszakra jutó része. LEHETŐSÉGEINK REÁLIS MEGÍTÉLÉSE Jogos észrevételként hangzott el a megyei tanácsi testület ülésén, hogy a lakosság szemében elsősorban u fejlesztések tűnnek haladásnak, azaz homályban marad a semmivel sem kisebb feladat, a meglevő intézményhálózat működtetése és erre a költségvetési fedezetek — bevételek! — előteremtése. Nagy hiba lenne tehát a következményektől elszakítva szemlélni a fejlesztési alapterv egy-egy célját, sokszoros hatását egy-egy ilyen cél elérésének, hiszen az új iskola, abban a pillanatban amikor elkészült, költségvetési fedezetet követel, mert csakis akkor kezdődhet meg benne a tanítás, amint ugyanez a helyzet az óvodáknál, az orvosi rendelőknél, az állami kezelésben levő lakásoknál. KONZULTÁCIÓKKAL Ennek méltányolásával lehet csak reálisan értékelni annak fontosságát, hogy — amint a szóbeli kiegészítésben ez elhangzott — a fejlesztésialap-terv összeállítását széles körben előzte meg konzultáció a helyi tanácsokkal, a járási hivatalokkal és természetesen a megyei tanács szakigazgatási szerveivel. A reális értékelésre más tekintetben is nagy szükség van. A többi között például annak az aránynak a megítélésében, hogy a fejlesztési alapba a lakosság községfejlesztési hozzájárulásaként 85 millió forint kerül, ami az összes bevételeknek a négy százaléka. Az írásos anyag részletekbe menő ismereteket kínált a megyei tanácstagoknak arról, milyen források alkotják a fejlesztési alap bevételeit, minek eredményeként lehetett megtervezni a valamivel több, mint kétmilliárd forintos kiadást. A bevételi források közül kiemeljük az állami hozzájárulást, ami 744 millió forint, s elsősorban a célcsoportos lakásberuházásokhoz, a célcsoportos kórházfejlesztéshez ad támogatást A FŐBB IRÁNYOK Minden döntés egyben rangsorolás — hangzott el az ülésen —, épperi ezért a kétmilliárd forintos fejlesztési alap felosztásánál is rangsort kellett megállapítani a sok jogos igény között. A megyei tanács által , jóváhagyott javaslat a megye tanácsi gazdasága hatodik ötéves tervére alapozva, az 1982. évi eredményekre támaszkodva, a helyi tanácsokkal előzetesen egyeztetett célok kÖrülíékirit'ő rangsorolásával készült el. Változatlanul elsőbbséget kapott az általános iskolai oktatás feltétéleinek javítása, az egészségügyi alapellátás fejlesztése, a lakásépítés, valamint az ivóvízhálózat bővítése. Érthetővé teszi a gazdálkodásban nem jártasak számára is a nehezebb feltételeket, ha leírjuk: a fejlesztési alap összes kiadásainak kilencvenkét százaléka a tervek szerint a már folyamatban levő beruházások folytatását, illetve befejezését szolgálja. A fejlesztési lehetőségeket lényegesen befolyásolják a mérséklődő bevételek, a központi támogatások csökkenése, a nem beruházás jellegű kiadások nagyarányú növekedése, az építőipari árak tervezettnél nagyobb emelkedése, az eredetileg elképzeltnél magasabb költségigényű technológiák. A gondok közepette öröm: a tervezett beruházások a kivitelezői kapacitások rendelkezésre állnak. LAKÁS, KÖZMÜVEK * 168 * 168 Változatlanul lényeges szerepe van a beruházási teendők között a lakásépítésnek, amire az összes kiadásoknak a tíz százaléka jut. Ez arra teremt fedezetet, hogy 190 tanácsi bérlakás és 30 tanácsi értékesltésű otthon kerüljön tető alá. Jelentősebb gyarapodásra a terv szerint Százhalombattán, Pilisvörösváron, Szigetszentmiklóson és Gödöllőn nyílik mód. Az OTP beruházásában 1150 telepszerű, többszintes lakás készülhet el. míg elsősorban a fiatal házasok gondjainak enyhítését célozza 124 garzonlakás kialakításának a megkezdése. A tanácsok idén 5700-5800 családi házzal látják gyarapíthatónak az állományt, amelyhez az ún. területelőkészítési munkák pénzügyi fedezete rendelkezésre áll. A személyi és gazdasági szolgáltatások fejlesztését lehetővé tevő 168 millió forintból tekintélyes öszszeg jut a lakótelepek villany- és gázvezeték-hálózatának bővítésére, a távhőellátás kiépítésére. A 13 kilométer hosszúságú lakótelepi villanyhálózat-bővítés színtere Cegléd, Érd, Gödöllő, Nagykőrös, Százhalombatta, Vác. Budaörs, Pilisvörösvár, Dabas, Monor, Ráckeve, Szigetszentmiklós. Majdnem tíz kilométernyi gázvezeték épül meg Cegléden, Dunakeszin, Erden, Százhalombattán, Szentendrén, Budaörsön, Monoron, Szigetszentmiklóson. A távhőellátás gyarapításának terepe Cegléd, Gödöllő, . Százhalombatta, Vác, Budaörs. Túl a lakótelepi fejlesztéseken, a helyi tanácsok összesen 26 kilométer hosszúságú villamos vezetéket építtetnek meg, ebből jelentősebb munkára Biatorbágyon, Csemön, Üjhartyánon, Veresegyházán, Kiskunlacházán, Nagymaroson kerül sor. Egészségügyi és szociális beruházásokra 216 millió forint jut a tervek szerint, aminek egy része a központi egészségügyi mosoda építésének befejezését, a Semmelweis Kórház rekonstrukciójának folytatását szolgálja. Elkészül építészetileg Vecsésen a szakorvosi rendelő, Nagykőrösön ilyen intézmény — tizenhét munkahely lesz benne — megteremtéséhez fognak hozzá, s ugyancsak megkezdik Dunakeszin a városi szakorvosi rendelő területének előkészítését. A körzeti rendelők hálózata a többi között Albertirsán, Budaörsön, Dömsödön, Gyálon, Ceglédbercelen, Sződligeten, Fóton korszerűsödik. Idén száznegyven bölcsődei hely kerülhet tető alá, Erden, Kerepestarcsán, Üllőn. A szociális gondozás feltételeinek javulása jegyében Tápiógyörgyén folytatják a szociális otthon bővítését, Dunakeszin szociális foglalkoztatót, J ászkara jenön, Nagymaroson és Piliscsabán öregek napközi otthonát alakítanak ki. Erden és Vácott befejeződik, Nagykőrösön megkezdődik a mentőállomás építése. Szemléletesen kifejezi az oktatási és közművelődési feladatok rangsorát az a 482 millió forint — az öszszes kiadás 28 százaléka —, amely ennek a területnek a beruházásaira jut. Az óvodák hálózata egyebek között Erden 150, Gyálon 125, Jászkarajenőn, Kerepestarcsán, Szigetszentmiklóson 100—100, Tápióbicskén 50 hellyel bővül. Itt — amint elhangzott a megyei tanács ülésén — továbbra is számítanak a tanácsok a lakosság, a különböző intézmények és gazdálkodó szervek segítségére. Nélkülözhetetlen ez a támogatás az általános iskolai tantermek számának gyarapításánál is. Az idén befejezhető tantermekből — összesen 134 szerepel a tervben — jelentősebben részesedik Dunakeszi, Zsámbék, Gyál, Cegléd, Érd, Üröm, Isaszeg, Halásztelek. Az óvodába és az általános iskolába járó gyermekek ellátásának javítását szolgálja az is, hogy bővül a konyhák hálózata, így Zsámbékon. Dunakeszin, Tápióbicslcén. Szigethalmon. Cegléden folytatják a szakmunkásképző intézet kivitelezését, Százhalombattán befejeződik a művelődési központ megteremtése, Dánszentmiklóson — helyi forrásokból — tető alá kerül a művelődési ház. Fontos szerépe van az életkörülmények alakulásában a közműveknek, azon belül is a víznek. Érthető tehát, ha ilyen célra 389 millió forintot különít el az idei program, amiből — a társulatokkal együtt — napi 2600 köbméterrel bővülhet a víztermelési képesség, 93 kilométer hosszúságban a vízvezeték-hálózat Ez utóbbinál jelentősebb munkára kerül sor Piliscsabán, Tökölön, Kemencén, Budaörsön, Nagykovácsiban, Szentmártonkátán, Szigetszentmiklóson, míg a csatornahálózat más települések mellett Érden, Törökbálinton, Gyálon, Budakalászon, Visegrádon növekszik. Megkezdődik a vizműépítés a közegészségügyileg veszélyeztetett települések közül Valkón, Vácszentlászlón, Márianosztrán, Kóspallagon, Versegen. Elkészülnek a tervek a vízellátás részletes megoldására Nagybörzsöny, Budajenő-Telki, Biatorbagy-Páty számára. Sikerül a megnehezedett feltételek ellenére is tovább gyarapítani a megyében a kereskedelmi hálózatot. A számítások szerint kilenc-tízezer négyzetméternyi alapterülettel nőhet a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek befogadóképessége, a többi között például a monori, 2800 négyzetméter alapterületű áruházzal. Kivitelezés alatt áll Szigetszentmiklóson egy ABC-áruház, ilyennek a kialakítását kezdik meg Budaörsön, míg kisebb üdülőhelyi fejlesztések színtere más települések mellett Szentendre, Visegrád, Verőcemaros, Pilisszentkereszt, Dömsöd, Ráckeve, Szigetszentmárton. Szerény mértékű haladásra nyílik jnód ag útépítésben — itt az érintett települések: Cegléd, Dunakeszi, Érd, Százhalombatta, Szentendre, Vác, Budaörs, Szigetszentmiklós —, a járdák létrehozásához változatlanul a helyi erőforrások és a társadalmi munka kínálkoznak alapul. A hírközlés korszerűsítésének két legjelentősebb állomása a budaörsi, az ácsai telefonközpontok szerelése. Január óta kilenc kisvállalat működik a megyében a korábbi Gelkarészlegek szerepét átvállalva, míg az AFIT egységeiből Gödöllőn, Vácott és Cegléden jött létre új szolgáltató szervezet.» A lakossági igények jobb kielégítésének lehetőségét teremtik meg a Százhalombattán, a Szentendrén, a Vácott, a Dunakeszin és a Halásztelken elkészülő szolgáltatóházak. Jogos várakozás — hangzott el az ülésen — az új szolgáltató formákkal szemben, hogy gyorsabban és jobb minőségben tegyenek eleget a megrendeléseknek. HATÁROZAT A megye 1983. évi költségvetését és fejlesztésialap-tervét elfogadva, a testület o határozati részben megjelölte azokat a legfontosabb teendőket, amelyek a munka elvi kereteit adják. Mindenütt elengedhetetlenül szükség van arra, hogy az alapellátás és a már folyamatban levő beruházások befejezésének pénzügyi fedezete álljon az első helyen a költségvetésben, illetve a fejlesztési programokban. Nagy szükség van — hangsúlyozta a megyei tanács — a helyi tanácsok önállóságára, kezdeményezőkészségére, a területükön tevékenykedő gazdálkodó szervek, a lakosság megnyerésére, a társadalmi támogatásban rejlő erők maximális kamatoztatására. Jogos követelmény a célszerű és ésszerű takarékosság minden tekintetben, annak a törekvésnek az érvényesítése, hogy az olcsóbb és a korszerűbb megoldások nem zárják ki egymást sem az építésnél, sem az intézményhálózat más jellegű fejlesztésénél. A megyei tanács felkéri a társadalmi szervezeteket és tömegmozgalmakat, a megye lakosságát, hogy a közös célok érdekében — az eddigi hagyományoknak megfelelően — támogassák a tanácsok mindennapi munkáját, fejlesztési törekvéseit, mert a közös célok elérése: közös gyarapodás. M. O.
