Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
Az íntefráfió tapasztalatai Jó a betegnek és az orvosnak Egységes szemléletű szakmai irányítás Járásunk egészségügyi bázisintézménye a monori 22 munkahelyes járási szakorvosi rendelőintézet, amelylyel szervezetileg integrálódott — annak kihelyezett részlegeként — a gyömrői szakrendelő, továbbá a járási tüdő-, ideg-, valamint a bőr- és nemibeteggondozó. Jgyanrsak a rendelőintézet kihelyezett részlegeként fog üzemelni a jelenleg épülő 8 munkahelyes vecsési szakrendelő is. Az évek során az integrált egységek együttműködése fokozatosan javult. Erősödtek a vezetők személyes munkakapcsolatai. A fenti mondatok egy olyan tájékoztatóból valók, amelyet nemrégiben dr. Csernus J. Alán terjesztett a megyei tanácstagok csoportülése elé. — Tekintettel arra, hogy önálló rendelőintézetünk valamennyi megyei kórháztól meglehetősen nagy távolságra fekszik, szabályszerű kórház-rendelőintézet egységet nem tudtunk kialakítani, bár a szülészet-nőgyogyászatban a gyömrői szakit ielést a kerepestarcsai kórház, a vecsési szakrendelést pedig a II. sz. Női Klinika állományába tartozó szakorvosok látják el, a lakosság és a vezetés teljes megelégedésére — mondja az igazgató főorvos, megbízott egészségügyi osztályvezető. Kedvező folyamat Egyre erősödtek a körzeti orvosi szolgálat és a rendelőintézet kapcsolatai is. Ebben nagy szerepet játszott az, hogy a gyömrői terület kivételével sikerült a rendelőintézet saját állományában levő belgyógyász csoportvezető főorvosok beállítása, akiknek személyén keresztül egyre inkább megvalósul az adott körzeti orvosi csoport munkájának szakmai irányítása és ellenőrzése. Tavaly elkezdődött az a folyamat, amelynek során egy-egy belgyógyász csoportvezető vezetésével az adott terület körzeti orvosai havonta-kéthavonta rendszeresen bejárnak a területileg illetékes kórházi belosztályra konzultációra és továbbképzésre. — A diagnosztikai osztályok közül a széles profilú monori laboratórium mellett mind Gyomron, mind Vecsésen egyegy kis laboratórium működik. ahol az egyszerűbb vizsgálatokat helyben végzik el, a bonyolultabb vizsgálatokra is az anyagvétel helyben történik és az anyagoknak a központi laboratóriumba való átszállítását zökkenőmentesen megszerveztük. Mindhárom laboratórium szakmai irányítását a monori laboratórium vezetője látja el, emellett a két decentrumban közvetlen felügyeletével egy-egy ott helyben dolgozó szakorvost bíztunk meg. Gondot okoz elsősorban a decentrumokban a laboratórium asszisztensi létszám elégedetlensége. Röntgen Monor mellett csak Gyomron működik, s sajnálatos módon a most épülő vecsési szakrendelőben — elsősorban gazdasági okok miatt — nincs is tervezve röntgen létesítése — hangsúlyozta a főorvos. — Az integráció gazdaságiműszaki elvárásainak kiteljesedése akadozik azokkal az egységekkel, amelyek földrajzilag távolabb fekszenek (Gyömrő, Vecsés). A munkaerő és a munkaeszköz hatékony kihasználása, átcsoportosítása ezekkel az egységekkel nehéz. Maga a gyömrői rendelő épülete és felszerelésének nagy része elavult, a betegellátás színvonalának megtartása — a gazdasági helyzet függvényében — egyre nehezebb. Soron kívül A járás fekvőbeteg-Bllátásának helyzetében jelentős pozitív változást hozott az az 1982. június elsővel életbe lépett intézkedés, amelynek eredményeképpen a járás nagy részének fekvőbeteg-intézményi háttere a kerepestarcsai kórház lett. A kórház vezetőivel egyre jobb és szorosabb kapcsolat alakul ki. Ennek folytán egyre inkább érvényesül az egységes szemléleten alapuló szakmai irányí-Pcdagógus-sporttalálkozó Egyéni és csapatversenyek Hagyománynak számít már, hogy a pedagógusok szakszervezetének járási bizottsága évente egyszer sporttalálkozóra invitálja a női, férfi tanítókat, tanárokat. A mostani tanév vetélkedőjére január 22-én, reggel fél 9-től kerül sor a monori Józsej^Attila Gimnázium és Szakközépiskolában. a női és a férfi pedagógusok is három egyéni és egy csapatsportban mérhetik össze tudásukat Mindkét nem versenghet sakk, lövészet és asztalitenisz sportágakban, ezekben egyéni versenyek lesznek. A helyszínen verbuválódnak majd össze a női és a férfi kosárlabdacsapatok, ők körmérkőzésen döntik el majd az elsőséget, illetve a helyezéseket. A szabályok értelmében más területen dolgozó pedagógusvégzettségűek, valamint közvetlen családtagok is indulhatnak mind a négy sportágban. A szervezők kérik, hogy egyéni sportfelszerelést mindenki vigyen magával. Kosárlabdában — a mérkőzések lebonyolítása után — a helyszínen állítják össze a járási női és férfi kosárlabda-válogatottat, ők képviselik szűkebb pátriánkat a február 6-i váci megyei döntőben. Valamennyi sportágban nevezni a helyszínen, a versenyek megkezdése előtt lehet. G. J. Dobogós tervek Felkészülés a teremben A Tápióvölgye SC női kézilabdacsapata megkezdte felkészülését az új idényre a sülysápi általános iskola tornatermében. A csapatnál változás nem történt, Pappné meggyógyult és szorgalmasan edz. A szakosztály tervei között további fiatalok beépítése és dobogós helyezés elerése a cél. Gond, hogy az 1983. évi bajnokságban albérletben kell játszaniuk, mivel az úri pálya állapota igen rossz. Szeretnének Gyomron játszani, ha sikerül a két sportkörnek ebben megegyezni Március 13-án elmaradt MNK mérkőzést játsza nak a Csepel Autó csapatával. Január 9 én megkezdték szereplésüket a Nyár utcában a Duna Kupán, a Dunakeszi megyei I. osztályú csapata volt az ellenfél. A lelkesen és jól játszó tápióvölgyés lányok szinte lelépték az ellenfelet. Tápióvölgye—Dunakeszi 29-17. A kapuban Bakos ragyogóan védett. GÓLDOBOK: Arnics (16), Kuli (5), Misinszki, Szécsényi (3—3), Bagóczkiné, Pappné 1—1. IFI; Tápióvölgye—Dunakeszi 15-31. Legközelebb január 22-én, a felnőtt csapat a Főtaxi és Kőbányai Sörgyár csapatával játszik, az ifik ellenfelei a Vendéglátó és a Láng Vasas. Sz. I. tás. Szükség esetén a Semmelweis, a kerepestarcsai és a ceglédi kórháztól a kért segítséget megkapják a monoriak. Ezen felül igen jó és gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a megyei szakrendelővel, elsősorban annak igazgatójával. Ez annál is inkább fontos, mert minden erőfeszítés ellenére (megfelelő bérezés, szolgálati lakások biztosítása stb.) sem sikerült a szakorvosi rendelőket megfelelően ellátni szakorvosokkal. Dr. Csernus J. Alán: — A jó munkakapcsolat eredményeképpen a szervezeti és szakmai integráció egyre inkább elősegíti a progresszív betegellátás elvének megvalósítását. Szükség esetén a megyei szakrendelő vagy a megyei kórházak ambulanciái készséggel állnak egy-egy probléma megoldásában rendelkezésünkre. Ezen túlmenően a csaknem valamennyi szakterületen kialakult fixágyas rendszer mellett a terület orvosainak kérésére az osztályok lehetővé teszik a betegek soron kívüli felvételét is. E területen probléma, hogy az ilyen szakkonzíliumok során szükségessé váló diagnosztikus — elsősorban röntgenvizsgálatokat az intézményekben nem mindig végzik el, hanem e célból a betegeket intézetünkbe visszairányítják. Ez egyrészt a betegek ismételt utaztatását, másrészt a kivizsgálás elhúzódását eredményezi. A szak-felülvéleményezés — elsősorban a megyei felülvizsgáló főorvosok segítségével — egyre több területen oldódik meg. Esetenként a kórházi osztályok is közreműködnek ebben (például a monori és a gyömrői sebészeten a Semmelweis Kórház, a gyömrői nőgyógyászaton a kerepestarcsai kórház illetékes szakosztálya biztosítja a felülvéleményezést). Ennek ellenére még nem tudták megoldani valamennyi gyermekgyógyásznál és az úgynevezett kis szakmákban (reuma, bőr, ideg, szemészet) a szak-felülvéleményezéseket. Konkrét teendők A gondok megoldása érdekében a járási rendelőintézet vezetője és munkatársai részletes feladattervet készítettek, összegezve a konkrét tennivalókat. Az első eredményekről remélhetőleg hamarosan mi is hírt adhatunk. Vereszki János A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1983. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Sok a haffyá delga Már a tavaszra dolgoztatnak Maglód, délelőtt 9 óra 30, Hoch János utca 11. szám, nyitva: hétfőn 9—16.30-ig, keddtől csütörtökig 8-tól 16.45- ig, s pénteken 9-től 19-ig ... Írom a nagy kék tábláról az adatokat, miközben benn a házban ajtó nyikordul, közeledő léptek nesze hallatszik az udvar felől. Egy finom jelzés a kapucsengőn, bár mindjárt kiderül, fölösleges nyomkodni, mert a kilincs könnyedén elfordul, halk nyikorgással nyílik a rácsajtó. Félúton találkozunk Tabányi Jánosnéval, aki nem tévesztendő össze más Tabányiakkal, mert meglepően sokan viselik a községben ezt a nevet. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat vállalónője ő, az egyik Tabányiné. Mosolyogva mondja, hogy ebben az utcában, s végig a főútvonal mentén legalább három Tabányit ismer. A ház hátsó frontján nyitunk be egy ajtón. Bent nagy asztal, amire az éppen átvett, vagy kiadott ruhákat szokta teríteni, utóbbiakat csak akkor, ha azok olyanok, hogy nem kell, vagy nem lehet fóliába csomagolni. Az asztali mérleg most éppen üres, a kuncsaft alig egy perce ment el, de holmija már a polcon várja a szállítókat. Növekvő igények S mint kiderül, szinte korlátlan választékban veszi át a fiók a tisztítanivalót lakosságnak, közületnek egyaránt. Pipere, kilós, vagy darabra mosást is vállalnak, lettlégyen az akár „csurig” olajos munkaruha. Egy fővárosi nagyvállalat több tucat polgári védelmi egyenruhája várakozott éppen a raktárban, hogy a hetente érkező szállítók a többi tisztítanivalóval együtt Nagykőrösre a mosodába, vegytisztítóba vigyék. Mint mondta Tabányí Jánosné, Budapestről főleg közü letek szállítanak munkát a fiók számára, de helyben szintén jelentős a közületi felvétel, az volt, hogy egyszerre harminc szőnyeg is beérkezett. Természetesen a lakosságnak is tisztítanak szőnyeget, sőt ezen a téren egyre növekedik az igény. Emelkedő forgalom Az igények növekedését vizsgálva, az azzal lépést tartó szolgáltatás forgalmi adatai pedig egyértelműen bizonyítják, hogy míg másutt meg kellett szüntetni a kisebb fiókokat, s Patyolat-buszt beállítani helyettük, addig Maglódon népszerű a tisztító. Mert például 1980-ban 126 ezer, 1981- ben 166 ezer és tavaly 218 ezer forint volt a forgalom. Igaz, ebben a forgalomnövekedésben benne van „némi” árrendezés is, de a szállítók a megmondhatói, mennyivel több a cipekednivalójuk, mint a nyitás első teljes évében. S hogy idényjelleggel mostanában mit hoztak gyakrabban az ügyfelek, abból is egy kis választék: ünnepek után főleg öltönyöket, a télikabátok szezonja már tavaly elmúlt, hamarosan a tavaszi holmik kerülnek sorra. Ugyancsak a számok bizonyítják, hogy nem hiábavalók a Patyolat hirdetései, amikor arra buzdítják az ügyfeleket, hogy az idénynek megfelelően mindig időben vigyék a tisztítókba ruhaneműiket. A tavaszi csúcs tavaly májusban volt, ami forintban 21 ezret tett ki, az őszi cuccot július, augusztus és szeptember hónapokban 14, 17, illetve 20 ezer forintért vállalt a fiók. De nagy meglepetésként melegebb lett az ősz minden elképzelésnél, így októberben télikabátra is úgy látszik kevesebb embernek volt szüksége, amit a 17 ezer forintos forgalom enged sejtetni. Ám, ahogy bejöttek az első, hűvösebb, nyirkosabb napok, ez az összeg novemberben felfutott 27 ezer forintra. Rövid vállalási idő Talán egy kissé sok adatot közöltünk, de lehet, hogy nem volt hiábavaló ez a kis példálózás, mert, ha jön a tavasz, az ügyfelek nyilván jobban megértik, hogy miért jó már télen leadni az átmeneti kabátokat, ballonokat, egyéb könnyebb holmikat. És még egy lényeges tudnivaló: a tisztítás vállalási ideje két hét. S nem kell félni, hogy bármi is elveszne, hiszen eddig még nem volt erre példa a fiók hatéves fennállása óta. Aszódi László Antal Mclcgmíávelet Kézi öntéssel készülnek az akkumulátorok különböző alkatrészei, a kivezetések és a fedélhüvelyek az Unitechnika Ipari Szövetkezet sülysápi üzemében. A melegműveletet Palotai István már nagy gyakorlattal végzi el. Ilancsvoszki János felvétele Egy autodidakta szobrász A környezet mindig meghatározd Az Üj Magyar Lexikon meghatározása szerint a szobrászat a képzőművészetnek az az ága, amely a közvetlen testiséget, a térbeli anyagiságot jeleníti meg és yalóságos háromdimenziós testiségben ábrázolja azt. Most egy szobrászművészt szeretnék bemutatni, Kaubek Pétert, aki nem gyömrői lokálpatrióta, mint ahogyan ezt az ott élő művészekről mindenki tudja, a művelődési ház felkérésére hozta át a Csepeli Galériában kiállított anyagát. Ennek egyik oka a helyi művészek érdeklődése, célja pedig a helyi művészeti élet színesítése, valamint a diákok ízlésének és művelődésének formálása és fejlesztése volt. Ezentúl már nemcsak a gyömrői és az ide kapcsolódó művészek kiállításait tervezzük, tárlatvezetésekkel szeretnénk az érdeklődőnek, főleg a tanulóknak a művészetek minden ágát és stílusirányzatát bemutatni, ezzel is szeretnénk segíteni őket, hogy művészeteket szerető és értő emberek lehessenek — mondta Varga Mária, a művelődési ház igazgatója. Kaubek Péter 1940-ben született Budapesten a Ferencvárosban, most Csepelen lakik. Eddigi életét igazi munkáskörnyezetben élte le és a környezetében élő munkásembereket örökítette m'eg, egy-kettőt közülük talán még halhatatlanná is téve. Autodidakta, született tehetség. Rövid beszélgetés után azonnal kiderül, de szobrai is alátámasztják, családközpontú. család- és emberszerető. A kiállított anyagok közül például hét a kisfiát ábrázolja, de megismerkedhettünk a szüleivel, a feleségével, sőt láthattuk a sarki kocsmáros, a villányi szőlősgazda és több művésztársa portréját is. Ezek közül nekem Kiss György festőművész fejszobra' tetszett, de kimagaslóak és lenyűgözőek gyermekének portréi voltak, melyeket láthattunk kőből, fából, és bronzból egyaránt. Itt az anyag sokkal kidolgozottabb, talán így lehettek ezek a művek ennyire élők, emberiek, tekiníetükben meghatóan lágyak és finomak. Szabadiskolában tanultam, mesterem Laborcz Ferenc volt, akit nagyon tiszteltem és szerettem, halála után pedig az itt Gyomrán élő és alkotó ifj. Pál Mihály szobrászművész tanított és finomítgatott ... Ennek a kiállításnak is ő volt a szellemi irányítója és ez a szép rendezés is neki köszönhető. Feleségével, Gábor Éva szobrászművésszel sokat tettek a kiállítás sikeréért. Gábor Éva például egy héten át tárlatvezetéseket tartott az iskolásoknak, a művészeti és rajz-szakkörösöknek, a kisegítő iskola és nevelőotthon tanulóinak, a nyugdíjasok klubjának, a párttagoknak, a Nagy István csoport tagjainak, de a lakosság sorai közül is sokan jártak itt. Kaubek Péter már az első munkáit is kőbe faragta, fő jellemzője a kőhöz való kötődés, a nagy zárt és kemény formák. Elkötelezetten realista, munkái ezért néha groteszknek tűnnek, pedig nem azok, hiszen a groteszk elrettentő, belőle viszont az együttérzés, a megértés sugárzik. — Igen, hiszen a szépség szépségversenyi méretekhez kötött, a csúnyaság viszont ettől eltérő, tehát lehet soványabb és kövérebb, ez sokkal változatosabb, érdekesebb vagyis egyedibb. Engem pedig éppen ez érdekel. Az egyszerű munkásember, arca durvább, megtörtebb vonásaival, vagy a keze, a munka okozta eltorzulásokkal, lehet szép is, sőt egy eldeformálódott test is lehet szép, csak szeretni kell azt, akit ábrázol. Kaubek Pétert sokat foglalkoztatják a színek, a faszobrait például színezi, de a kiállítás falain látható olajfestményei és akvarelljei is ezt bizonyítják. A Dunakanyar című képe volt talán a legszebb, a táj oldott festői megjelenítéséről és a színek összhangzásáról árulkodik. Talán a kíváncsiság, a tudniakarás hajtja, hogy mindent kipróbáljon, kikísérletezzen, a festmények mellett ugyanis bronz plaketteket is láthattunk, azokat is ő készítette. nem is rosszul. Ifj. Pál Mihály rendezése igazán hatásos volt, a látogató először azt hitte, „csak” egy szobrászművésszel fog találkozni. de hamarosan kiderült, még ennél is többel, egy örökösen alkotni, minden szép pillanatot megfogni igyekvő emberrel, aki még kikapcsolódásként is a művészetek más-más tájaira evez... «Miit „ Kaubek Péter szobrászaténak jellemzői a portrék és a női test ábrázolása, melyeket a fehér és a vörös kő, a márvány. a fa és a bronz örökít, megállítva a pillanatot, a meggyorsult és mérhetetlen időt, megszégyenítve az elmúlást. Monostori Istvánná ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)